Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

1944. MÁRCIUS 5. 7 KniTItMSUG Diótöréshez értő napszámosok felvétetnek Gyümöicskereskedelmi Kft. ■ nál mmr~m -mnin'■páron nrn Kolozsvár, Mussoiini-út 58. szám. Március 9.-i hangversenyén mutatkozik be a kolozsvári közön­ségnek Zádor Dezső, a Zenekonzervatórium uj tanára Kolozsvár, március 4. Március 9-én tartja első kolozsvári hangversenyét Zádor Dezső, a kolozsvári Zenekonzervatórium nemrég . kinevezett fiatal tanára. Ezalkalomból fel­kerestük Zádor Dezsőt, hogy eddigi pálya­futásáról elbeszélgessünk és további tervei iránt érdeklődjünk. * — Felvidéki származású vagyok — mon­dotta Zádor Dezső. Ungváron születtem, ott is végeztem középiskoláimat. Budapestre jártam vizsgázni, mint magántanuló, köz­ben pedig, körülbelül tizenkét éves korom óta hangversenyeztem az ország különböző városaiban. A középiskola elvégzése után sajnos, a körülmények nem engedték meg, hogy Budapesten végezhessem további ta­nulmányaimat, Prágába kerültem s ott a zongora-, orgona- és karnagyi szakot tanul­tam. Kitüntetéssel abszolváltam, ami-nagy dolog volt, mert csak egy embeb kaphatott kitüntetéses oklevelet. Elvégeztem a mű­vészképző iskolát is s művész-oklevelet kaptam. Az első nagyobbnak mondható si­kerem az volt, amikor a prágai rádió zon­goraversenyén megnyertem a második di­jat. Ezután több meghivást kaptam kül­földre, de egyiket sem fogadtam eb nem tartottam rffagam még eléggé érettnek a külföldi szereplésekre. Sokat foglalkoztam n ruszin népdalokkal, erre megbízást is kaptam a minisztériumtól. — Természetesen népdalfeldolgozással is foglalkozott? — Igen. Annál is nagyobb buzgalommal dolgoztam ezen a téren, mert jóformán tel­jesen érintetlen talaj volt. Előttem alig ketten, vagy hárman akadtak, akik a ru­szin népzenével foglalkoztak: — Â felszabadulás óta? — Több hangversenyem volt a rádióban s az ország különböző városaiban. —- Miket játszik legszivesebben, van-e kedvenc szerzője? — Tulajdonképpen nincsen. Tulkorainak tartom, hogy specializáljam magam vala­melyik zeneszerző müveinek előadására. Egyformán szívesen játszom Brahmsot és Bachot. Szeretem a modern magyar zenét. Prágában is sokat szerepeltem Bartók-, Kodály- és Dohnányi-müvekkel. Ott nagyon megbecsülték és sokra értékelték ezeket a modern magyar zenetörekvéseket. Sokszor felkértek arra, hogy egy-egy hangversenyen csak az ö müveiket adjam elő. Meggyöző- déses hive . vagyok a modem magyar mu­zsikának. Szeretném, ha a Kodály- és Bar- tók-féle müveket egyre szélesebb körökben ismernék meg. Ezen dolgozom, ezt a muzsi­kát igyekszem népszerűsíteni én is. — Milyen müvekkel szerepel első kolozs­vári hangversenyén? — Az első, általános részben Bach, Brahms és Chopin müveket adok elő, a má­sodik részben pedig magyar szerzők: Liszt, Bartók és Dohnányi müveit. (—) Gazdag miisara van a kolozsvári MfiV Dal- és Zenskőr március 14-i hangversenyének Kolozsvár, március 4. A nemrégiben megalakult MÁV Dal- és Zenekör már­cius 14-én, a Mátyás Király Diákházban rendezi első nyilvános hangversenyét. Ez alkalommal mutatkozik be a kolozsvári közönségnek és tanúbizonyságot tesz az eddig csöndben végzett munka eredmé­nyeiről. Az est rendezősége a hangver­seny színvonalának emelése érdekében a MÁV férfikórusán és szimfonikus zene­karán kívül, amelyet Delly-Szabó Géza vezényel, több budapesti és kolozsvári művésznőt és művészt hivott meg és sze­repeltet. A vidámsághangverseny műso­rában fellép Tasnády /Fekete Mária. Adorján Éva, Zvezda Galabova bolgár énekesnő, Hintz Helly, Mqleg Kató, Ba­logh Erzsébet, Borbiró Andrea príma­ballerina, továbbá Tóth Vásárhelyi Jó­zsef, az .ismert szájharmonika-virtuóz. Csathó János MÁV tisztviselő magyar nótákat énekel. Zongorán kiséri: Vásár­helyi József, a rádió karnagya. A hangverseny bevételének egy részét MÁV hadiárvák segélyezésére, másik ré­szét pedig az egyesület a még szükséges hang' -erbeszerzésekre fordítja. Munkácsy kalotaszegi látogatása Az újságok már most sokat foglalkoznak a Munkácsy-centenáriummal. Minél több szó esik a magyar festőművész emlékének nagy­ságához méltó megünnepléséről, annál job­ban előtérbe kerü llek, megelevenednek, szí­nesebbé válnak Munkácsy erdélyi látogatásá­nak emlékei. Mintahogy a legtöbb Kolozsvárra látogató külföldi, vagy pesti vendégnek útitervében benne volt a kalotaszegi kirándulás, Mun­kácsy is készült Kalotaszegi-e- A régi jó béke­időkben Bánffyhunyad és az ottani Gyar- mathy-udvarház állott Kalotaszeg életének központjában. A magyar politikai és művész­világ akkori nevezetesebb szereplői gyakran fordultak meg a vendégszeretetéről híres udvarházban, ahol Keresztanyám, Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka, a kalotaszegi népipart megteremtette. Munkácsyt, mint művész­embert nagyon érdekelte mindaz, amit Kalota- szegről, a szinpompás népviseletről hallott. 1091-ben, kolozsvári Htjával kapcsolatosan, be akarta járni a vidéket, mert akkor gyűj­tötte a különböző típusokat a Honfoglalást ábrázoló nagy falfestményéhez- Kolozsvárt azt ajánlották a Mesternek, menjen először is Bánffyhunyadra. De erre Munkácsy kate­gorikusan kijelentette: ;— Nem megyek Hányadra. Én Kalota- szeget akarom megnézni. — Mester! Hmen Bánffyhunyad Katota- szegnek a központja, éppen úgy, mint Ko­lozsvár Erdélynek — világosították fel. Erre Munkácsy készséggel jelen lei te ki: — Jó, ha Kalotaszeg, akkor oda elmegyek, különben is meg akarom ismerni a Gyar- mathy-házait­Ezt a látogatást később így beszélte el nekem keresztanyám: —r Keresztapád a kocsival kiment az állo­másra Munkácsy elé, aki este érkezett, mikor már a sötétedő utcákra kipislogott a kicsi ablakok világa. Kedvesen jegyezte meg: — Oh, hogy szeretem! Nézd csak, olyan kedvesek azok a világos, parányi ablakocskák és úgy pislognak felénk, mint a miskorci kocsonyából a béka... Ezek az egyszerű házacskák úgy emlékeztetnek gyermekkorom­ra- És -az már úgy van, hogy. az embernek mindig melegebben dobog a szive, ha valami olyant lát, amit^ gyermekkorában is szeretett. De a hunyadi házban akadt más is, ami gyermekkori emlékeket ébresztett Munkácsy- ban. Mikor az ebédlőbe lépett, rögtön feltűnt neki a hatalmas pipatartó az ezüstkupaku sárga-barna tajtékpipákkaí: — Ez már igazán érdekes. Nagyon szeretem. — Hát olyan nagy pipás a Mester? — kérdeztük tőle­A titkára, Écsy, fiatal festő, erre felneve­tett: — A Mester és a pipázás! — De hát akkor miért érdeklik annyira a pipák? — Csak azért, mert édesapámnak is volt pipatartója és gyermekkoromban nagyon bámultam a pipákat­A vacsoránál Munkácsy az ő rendkívül kedves, rokonszenves modorában beszflgetett mindenről, minden iránt érdeklődött, amiről tudta, hogy a háziakat is érdekli. így hát a pipák után nyomban, jött az irodá'om és a népipar. Éppen akkor a keresztapádról irtain valamit. Munkácsy elolvasta a. cikket, arra terelte a beszédet és mikor észrevette, hogy mitől tartok, szelíden nézett a szemembe, puha, fehér kezét kezemre tette: — Sohase bánja Nagyságos asszonyom, jól telte, én is olt veszem a modellt, ahol éppen találom. A világért sem kell elszalasztani a kínálkozó jó alkalmat. Ugyan miért ne fest­hetné le valaki az urát? Azután figyelmét a varrottas függönyökre fordította: _ Milyen gyönyörű varrás! — lelkesedett. —- Szeretném tudni, hogy eredetileg a nép kezdte el ezt a pompás varrást? — Elmondtam, hogy némelyek állítása sze­rint hajdan a nép kezdte el a varrottast és úgy vették át a palotákba. Én ellenkező véle­ményen vagyok. Aki annyi régi minta után kutatott, mint én és annyi nevezetesebb da­rabnak tudja az eredetét, az már meggyözöd- 'hetett róla, hogy a fejedelemasszonyok „ne­mes leányai“ selyemmel, arannyal varrták azokat a mintákat, amelyek ötveu év múlva •kék fejtővel varrva' a parasztkunyhókba ke­rültek. A legtöbb minta Lorántffy Zsuzsanná­tól ered. Munkácsyt láthatólag érdekelte a varrottas múltja és még jobban szemügyre vette az egyes darabokat. — Érdekes, vájjon a nép nyelvén van-e neve ezeknek a vizözönelőtti csodaállatok- nak? — kérdezte. — Van, a nép „vizilu“-nak nevezi ezt a mintát. — Élénk képzelőerő — jegyezte meg Mun­kácsy, aztán egy másik varrotasra mutatott: — Hát ez mi? — Ezt „körivés“ -nek nevezik. Minden ke­lengyébe készülő varroltasba használják ezt a mintát, mert a néphit azt tartja, hogy énei­kül nem lesz boldog élete a menyasszonynak, ez hozza a szerencsét. — Ha a Mestert igy érdeklik a minták, hol­nap bemutatok néhányat — indítványozta keresztanyám. Másnap éppen hetivásárnapja 'olt, a vidék­ről begyült nép ellepte az utcákat. Munkácsy müvészszeme rögtön felfedezte a kalotaszegi tájviselet szinpompáját, festői szépségét. De a falusiak is jól megnézték azt a fehérhaju, különös urat, aki lépten-nyomon arra kény­szerit valakit, hogy adja oda a rongyos csiz­máját, mert ő azonnal újat vesz helyette. Darócot, inget, mindent le akart kérni az emberekről újért, vagy pénzért. Ainig Munkácsy összeszedegette a vásári nép különböző ruhadarabjait, addig a titkár fényképezett. Mikor a sötét szekrény megtelt lemezekkel, hazasza adt és a pincében elő­hívta a képeket, azután rohant vissza a piacra. Ez igy tartott ebédig. Délben Mun­kácsy elégedetten mosolygó arccal ült le az ebédhez, mert nemcsak sok ócskaságot gyűj­tött, de több, nagyon kedvére való tipusra Is akadt. Munkácsyra láthatólag élénk be­nyomást tett a vásári kép, beszélgetés köz­ben mindegyre visszatért a népre. Kereszt- ahyám, aki annyira a le kén viselte ennek a népnek a sorsát és a varrottas népipar meg­teremtésével sok szegény családnak adott kenyeret, elmondta, hogy a régen mult idők hagyományaiból, szokásaiból egy vidék sem őrzött meg annyit, mint Kalotaszeg­A fodorvászon különösen tetszett Muti- kácsynak. — Ez valami olyan különlegessége Kafota- szagnek, amire büszke ?ehet. Nem készítik ezt sehol a világon, csak itt. Megkísérlik sok helyen, de nem sikerül. A fonásban rejlik a titka és szükséges hozzá a hosszú, zord tél, antikor ráérnek á fonállal dolgozni, mert csak a túlságosan megseritett fonalból l'e^z fodor- vászon. Minél apróbb, egyenletesebb a vászon felületén szétfutó hullámzás, annál szebb a vászop. Akkor mondja a kalotaszegi gazda- asszony: „olyan fodor, mint a bors, olyan erős, mint a talp, olyan sárga, mint a viasz“, — A Mester jóízűen mosolygott. Azután egy egész ládára való varrottast vásárolt össze. Ha már nem láthatta Munkácsy azt a szép képet, mikor ünnepnapon a leányok gyöngyös pártával a templomba mennek, néhány szép leányt, menyecskét felöltöztettem és hehival- tam, hogy lássa őket ünneplőben­— Nézze, Mester, ezeknek a ruháját, szebb ez, mint a piacon ta'ált viseltes holmi. — Bizony szebb — ismerte be a művész. Úgy megtetszett neki a népviselet, hogy a a feleségének csináltatott egy kalotaszegi ru- hát, ami Párisban nagy feltűnést keltett. Munkácsy Parisból is többször irt kereszt­anyámnak, nem felejtette el a hófehér Vlte- gvászát és nem feledkezett meg a varrottad­ról sem, hiszen ha egy negyedszázadot is (Öl­tőit Párisban, a lelke magyar máradt. Nem­csak ruhát és varrottast vitt magával Kalota­szegiből emlékbe Munkácsy, hanem a „Hon­foglalás“ megörökitelte a Kalotaszegen gyűj­tött típusokat és ezáltal maradandó kapcso­latot teremtett Ka otaszeg és a világhírű magyar festőművész között. HORY ETELKA Önkényesei hézkutatásokat tartott óbb eşy k'jefölt bdfke0esk^dő & Kyersanyagiieszerz^ Küzssnt szórni, iia tu! H lépte hatáskörét, a köz érdekében esete’edett Kolozsvár, március 4, Nem mindennapi eset fog.alkozlatla a kolozsvári törvényszék Szen­essel József elnöklésével ülésező büntető hármastanácsát. A még tavalyelőtt keletke­zett büiipe.beu, zsarolás és hatóságnál szín­lelt befolyással való visszaélés vádja miatt Bálint Béla bánffyhunyadi kijelölt nyersbőr­kereskedőt vonták felelősségre. Bálint Béla, mint kijelölt kereskedő végig­járta a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó központi hivatala részéről számára engedélyezett területet s a községekben a nagy- (marha, ló, bivaly) és kis- (sertés, juh, kecske, stb.) bőrök beszolgá tatására hivta fel az érdekelteket. Ennek során -- a' 'ád szerint — néhány faluban házkutatást tartott azoknál, akik a kérdéses felhívásnak nem tettek eleget, noha rendelkeztek bőrökkel. Ilyen módon 1942 májusától az év novembe­réig Nagypetriben, Nyárszón, Kökényesen, Széfiség­recejit amely 30év óta híres íme, egy bevált és idöpróbát kiállott recept pompás arcbőr elérésére Még a legsötétebb, legdurvább arcbőr is puhává, tisztává, bársonysimává válhattk. A pattanások, tágult pórusok s az arcbőr egyéb hibát is eltűnhetnek. Próbálja ki ezt a receptet: keverjen össze 1 dkg. tiszta téjkrémet (megolvadt állapotban) 1 dkg. praedigerált olívaolajjal. Kis mennyiség­ben ez a keverés nem gazdaságos, viszont olcsón juthat ehhez hozzá — már kész állapotban a nem zsíros Tokaion krémben. Mego’vadt tejkrémet, olívaolajat tartal­maz. Ezek az anyagok egyéb értékes bőr­tápláló, bőrápoló és összehúzó szerekkel vannak pontosan kiszámított arányban kombinálva. A Tokaion krém az arcbőrt üdévé és fiatal’A varázsolhatja. Egy nő a következőket írja: „Miután a Tokaion krémet rövid ideig használtam, arcbőröm annyival tisztább, üdébb és vonzóbb lett, hogy szememnek is alig mertem hinni,“ Próbálja ki a fehér, nem zsiros Tokaion krém idöpróbát kiállt és bevált receptjét a tiszta arcbőr elérésére. Visszakapja pén­zét, ha az utasítás szerinti használat nem hozná meg a joggal várható, eredményt. E lap minden 'olvasójának, aki P 1.60 értékű bé’yeget a budapesti gyártelepnek: Panacea Gyógyszerészeti P.t. \ 27/C. Osz­tály, Budapest, XIII., Lehel-utca 68., beküld, készséggel szolgálunk e gy-egy próbatubus feh^r- és rózsasz:nü Tokaion krémet, vala­mint néhány próbaadag Tokaion pudert tar­talmazó, iz'éses kivitelű mintadobozzal. Magyarkapusou, Varalmáson, Középfiildön és Tupaszcntkirályon 720 darab nyersbőrt sze­dett össze Ardelean Péter, Ples Tivadarné, Duma Valér, Tóth János, Szűcs Péter, Tiptis János és Krocan Gábor lakosoktól. A kato­naság számára, hatósági rendelkezésekre hi­vatkozva Jlileléktelen házkutatásokkal, az ellenérték kifizetése nélkül összegyűjtött bő­röket nem szolgáltatta be'a Nyersanyag- beszerző hivata nak, hanem jogtatan anyagi haszonszerzésre akarta felhasználni — állilj.i a vádirat. A feljelentések érteimében Bálint Béla ki­jelölt kereskedői mivoltát arra is felhasz­nálta, hogy a megfélemlített személyeknek, magasabb hivatalt összeköttetéseire hivatkozva, közbenjárást Ígért az éppen általa folyamaiba tett ügyük elintézésére- A középfülül Tiptis János ezért, áliiióiag, át is adott 250 pengőt, hogy a minisztérium „az eljárást megszün­tesse“ vele szemben. A súlyos vádakkal kapcsolatosan Bálint Bea azzal védekezett, hogy házkutatásait, aminek szükségességét, éppen az eredmény igazolta, mindig hatósági Segédlettel végezte. A lefoglalt bőröket nem tartotta meg magá­nak, hanem a nyersanyagbeszerző megbízott­jánál helyezte letétbe, mindaddig, amig an­nak elkobzásáról, vagy megváltásáról nem döntenek. Ez utóbbi esetben természetesen kiutalták volna tulajdonosaiknak a megfelelő értéket. A periratokhoz becsatolták a Nyersanyag- besz rző Központjának hivatalos átiratát Bálint Béla megbízatására vonatkozólag. Az álirat hangsúlyozza, hogy Bálintnak nemcsak joga, de kötelessége volt kijelölt kerületében a meghatározott nyersbőrök összegyűjtése. S ha talán ennek keresztülvitelére túllépte is «a megengedett határt, mégis a köz érdekében cselekedett. • A bíróság a vádlott betegségére való tekin­tettel a tárgyalás folytatására újabb határ­napot tűzött ki. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLET31ENETNEK I »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents