Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

KnmÜJSXG s / 1944. MÁRCIUS 8. Néhén v csíkos tavaszi ruha Olajos Éva tervei és rajzai Rövid hetek választatlak el csak attól, hogy a tavasz a kalendárium, szerint is hivatalosan megkezdődjék s ezért idősze­rűnek tartjuk, hogy máris néhány uj és eredeti ötlettel enyhítsük a tavaszi garde- robe-on töprengő hölgyek gondjait. > Első rajzunkon fehér pikével kicakkozotl, friss, tavaszias délutáni ruhát mutatunk be. Fiatal hölgyeknek (és melyik hölgy nem az?) különösen ajánljuk. Második rajzunk pepita, angolos, délutáni ruhát ábrázol. Fehér gallér és az ujjakon fehér paszpól disziti. I A harmadik rajzon csipkével díszített dél­utáni selyemruha, a negyediken nyersvá- szon-ruha látható. Az utóbbit paraszthim- zés disziti. ötödik rajzunkon mutatós im­prim é-pongyólát mutatunk be. Harc e»z ©S&sfúrt Anglia még a vitorlás hajózás korában alapozta meg világuralmát. A gőzhajó idejében az angol impérium hatalmas mé­retekre növekedett. Az olajnak hajtóesz­közként való felhasználása idejében An­glia már nem állt egyedül világuralmi helyzetében. A vitorlát a szél hajtotta, a tengeri utakon a szelet mindenki szaba­don felhasználhatta. A hatalmas nemzet­közi versengés a gőzhajó rendszeresítésé­vel indult meg. Anglia elegendő szén fö­lött rendelkezett, kitűnő és nagymennyi­ségű szenet termelt a szigetországban is. Az olajjal már kezdettől fogva más volt a helyzet, a szigetországban nem sike­rült olajlelőhelyeket felkutatni. Ennek el­lenére Anglia könnyen segített1 magán, csakhamar líra lett Perzsia olájtermő te­rületeinek és a közép- és délamerikai olajkitermelést is magához ragadta. A liberálista-kapitalista időben az ara­nyat tartották értékmérőnek, olyan ér­téknek, amelyért könyörtelen versengés indult a nemzetek között. Ma, az impe­rializmusok korában az igazi érték az olaj. Az arany birtoklása gazdagságot je­lentett, ma azonban a hajtóerő a döntő. Légi és tengeri uralom egyaránt attól függ, hogy a kérdéses hatalomnak van-e elegendő olaj a birtokában? Már az első világháború előtt nagy versengés indult meg Anglia és Amerika között az olajforrások birtoklásáért. Ez a küzdelem sokszor nemcsak az olajra szorítkozott, kétségtelen azonban, hogy leginkább erre a fontos hajtóerőre volt a k nagyhatalom mindegyikének szük­sége. Az első világháború után ez a ver­sengés, bár sohasem élesedett ki, foko­zott jelentőséget nyert. A két nagyhata­lom jól értett mindig ahhoz, hogy a vi­tás uerdéseket hogyan kell a kulisszák mögött elintézni. A nagy nyilvánosság előtt ezt a versengést az amerikai Staii- dard-Oil társaság és az angol Shell-tár- saság rivalizálásaként állították be anél­kül, nogy politikai színezetet kapott vol­na a harc, amelybe később még angol részről az Angol-Perzsa társaság is be­kapcsolódott. A versengés számos alka­lommal a végsőkig elmérgesedett. Me­xikó és Venezuela történelmének alaku­lásában is az angol-amerikai olajháboru játszott nagy szerepet. Közép- és dél­amerikai vonalon az Egyesült Államok hatalma érvényesült az angol imperializ­mus fölött, de az USA ennyivel nem elé­gedett meg és csakhamar olyan területe­ken — elsősorban a Közelkeleten — is érvényesítette befolyását, amelyek eddig Angliának kizárólagos érdekterületei vol­tak. , A Közelkelet olajban a legújabb kuta­tások szerint is a világ leggazdagabb te­rülete. Amerikai források szerint, a világ olajterinésének egyimrmadát innen nye­rik. Tulajdonképen csak az első világ­háború befejezése után indult meg itt a hatalmas termelőmunka. A kőolajterme­lés 1913-ban csak 2 millió vagon volt, de 1939-ben már 125 millió vagon. Újab­ban különösen Szaudi-Arábiában fedeztek fel nagy reményekre jogosító olajforrá­sokat. Az olajtermelés 1941-ben még cSak 5.3 millió vagon volt, de a követ­Anglia politikai okokból nem hátrál­tatta az Egyesült Államok közelkeleti térfoglalását, óvatosan kerülte az Ame­rikával való éles összetűzést. 1931-ben már a Standard Oil Comp, of California hatalmasan előretört a Közelkeleten, 1931-ben maga Ibn Szaud adott enge­délyt további kutatásokra az amerikai társaságnak. Emir Felsál külügyminisz­ternek, Ibn Szaud fiának' amerikai láto­gatása után az engedélyt csakhamar ki- i szélesítették és most már Roosevelt is gyakran küldi ki embereit a Közelkelet- | re és Szaudi Arábiába, ahol Amerika rö- j vid idő alatt egyeduralkodó lett és az olajkutatás szempontjából is kizárólagos jogot szerzett. Az angolok Mosszulból szintén kiszo­rultak. Irákban 1923-ban az amerikai Standard már 23 százalékos részvény­részesedésre tett szert, ma már a részvé­nyek nagy többsége van amerikai kézben. Egyedül Iránban az angolok még ma is , egyeduralkodók. Kétségtelen, hogy éppen az iráni kőolajforrások a legértékesebbek . a Közelkeleten, de az egész világon is. Csupán 1938-ban 78.7 millió vagon kő olajat termeltek ott az angolok. Amerikában újabban különösen olyan vélemények is szárnyrakeltek, amelyek szerint Anglia háborús adósságait pz iráni kőolajforrásokról való részleges le­mondásával törleszthetné le. Amerika az olajért inditott harcában nem ismer könyörületet, a versenyt a legnagyobb kiméletLenséggel folytatja. Alig néhány nappal ezelőtt került nyil­vánosságra, hogy az Egyesült Államok Szaudi Arábiából 2000 méter hosszú olaj- Vezető csatornát akar a Földközi-tenger felé építeni. Az is nyilvánosságra került, hogy a terv megvalósítása Amerikának 150 millió dollárjába kerülne. A hatal­mas csatorna célja az, hogy a Földközi- tengeren mindig legalább 1 milliárd va­gon olaj legyen készenlétben az amerikai haditengerészet és légierő számára. Ame­rika tehát semilyen áldozattól sem riad vissza, hogy megszilárdítsa hatylmái a nemzetek nagy versenyében és ennek a küzdelemnek egyik igen jelentős fejezete az olajért vivott harc. Az olajért folytatott harcban most egy másik hatalom is hallatja szavát a Kö- zelekeleten, olyan hatalom, melynek sa­játmaga szükségletére szintén elegendő olaja van, a versengésben sem azért vesz részt, hogy saját maga szükségletét fe­dezze, hanem inkább azért, hogy elvegye mások imperializmusa elől az olajat és ezáltal, az' ellenfelek katonai lehetőségeit csökkentse. Ez a hatalom: a Şzovjet- unió... sági helyzetet. Vájjon mezőgazdasági inten­zitásunkat mily irányba fejlesszük ? Csak egy pozitívum van: a dánok által kitaposott ösvény, amelyre nekünk is rá kell lépnünk. A mezőgazdaságból élő lakosság legszéle­sebb rétegeit kell nemcsak szaktudásban, hanem lelkiekben is úgy felkészítenünk, hogy az minden változás esetén megállja a helyét. SOLTHY ERNŐ ár. Sho rt Ki A KAG ma délután a Ferencváros ellen játszik Budapesten Kolozsvár, márc. 4. Az NB I. második ta­vaszi fordulójának legnagyobb összecsapása Budapesten az üllöi-uton lesz, ahol a táblá­zat 3-ik helyén álló KAC csapatának a ne­gyedik helyezett Ferencváros ellen kell meg- verekednie a bajnoki pontokért, ősszel a KAC saját pályáján 2:l-re győzte le a több­szörös magyar bajnokcsapatot. A mai visz- szaVágó mérkőzést országszerte hatalmas érdeklődés előzi meg. A fővárosi összes la­pok egyöntetűen döntetlent jósolnak, mert ■a kolozsvári együttest képesnek tartják arra, hogy a Ferencvárostól pontot vegyen el, A kolozsvári piros-fehérek már a szom­bat déli gyorssal felutaztak Budapestre, kö­zel 300 főnyi szurkoló had kíséretében és így kipihenve állnak ki a tavaszi baj­noki forduló legnagyobb mérkőzésére. A fenti mérkőzésen kivül Csepelen a Cse­pel—Gamma, Budapesten a Vasas—Kispest és a Beszkárt—Elektromos, mérkőzéseket játszák le. Debrecenben a DVSC—Újvidék, Szolnokon a Szolnok—D1MAVAG, Nagyvá­radon a NAC—SalBTC, mig Szegeden a Ti­sza az Újpest ellen játszik. Négy barátságos és egy vasutas bajnoki mérkőzés lesz ma Kolozsváron Kolozsvár, márc. 4. Ma délelőtt 10 órakor a városi sporttelepen a KMAV a Vasutas bajnokságok elődöntőjében az SzVSE ellen verekszik meg a továbbjutásért. A városi kispályán három mérkőzés lesz. Fél 9 óra­kor KEAC—KMTE barátságos mérkőzést bonyolítják le. A Bástya pályán délelőtt 10 órakor a Korvin a Bástya II. ellen .játszik. ' „A sport a nemzetéit* Kolozsvár, márc. 4. Vasárnap délelőtt fél 12 órakor Budapesten a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokban rendezik meg a magyar sport történetében legelső olyan sport-nagygyűlést, amelyen valamennyi sportág képviselője megjelenik. Az ország minden részéből 1750 ember utazott fel erre a nagyfontosságu sport-nagygyűlésre, mely Szinyei-Merse Jenő dr. vallás- és közokta­tásügyi miniszter elnökletével zajlik le. A kultuszminiszter bevezető beszéde után An­tal István dr. nemzetvédelmi propaganda­miniszter ,A sport a nemzetért“ cimme! mond beszédet. A nagygyűlésen résztvevő sportvezetőkhöz és sportolókhoz beszédet intéz az Ifjúság Országos Vezetője, vitéz Béldy Alajos vezérezredes Is, majd a spor- tolóifjuság fogadalmat tesz arra, hogy sporttevékenységét az idők komolyságának megfelelően — mindenütt és mindenkor a, sport .nemzetén valóságának gondolat« fogja áthatni. A Besztercei Magyar Sport Egylet labda­rugó-csapata nagyban készül a tavaszi baj­nokságokra. Vasárnap délelőtt 10 órakor a város honvéd válogatottja ellen játsza a mérkőzés első félidejét, mig a második fél­időben a levente válogatott lesz a BMSE el­lenfele. kezo esztendőben meg a nagy hajótér- hiány ellenére is nagy menn> iségben szállítottak oda ai angolok íüróberen- dezéseket és korszerű desztillálókészülé­keket. Az USA kezdettől fogva nagy figyel­met szentelt a közelkeleti olajforrasok- nak. Harold Ickes belügyminiszter, aki egyben a háborús olajellátási hivatal ve­zetője, az „American Magazin“-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy uz olajellátás szenijoutjából ma már a kö­zelkeleti államok a legfontosabbak, első­sorban Arábia, Irák és Perzsia, de még Afganisztán is. Â 100 éves nép ©iskolák Vasárnap volt Gyalun Ady Elemér refor­mátus lelkipásztor által rendezett leány­népfőiskola és az unitárius teológiai akadé­mia által Kolozsváron rendezett népfőiskola záróvizsgája. A népfőiskolák tananyaga között szere­peltek : bibliaismertetés, egyháztörténet, gyülekezeti munka, a magyar történelem, irodalomtörténet, a ma nagy kérdései, gaz­dasági ismeretek, földrajz, alapismeretek, honvédelmi ismeretek, jogi- és közigazgatási ismeretek, levente-foglalkozás, gazdaköri vezetés," szövetkezeti vezetés, faluvezetés és illemtan. Ezeken kivül egy-egy órás alkal­ma előadások és megbeszélések is voltak a szórványokról, egykéről, nemzetiségi kér­désről, stb. A gazdasági előadásokkal in­kább a tudás hiányát igyekeztek felébresz­teni a hallgatókban. A leányok nagyjából ugyan e tárgyból kaptak kiképzést, csak csökkentett óraszám­mal. 'Inkább háztartási és egészségügyi ok­tatásban részesültek. Kellő súlyt helyeztek a éssesemőgondozásra is. A kiválóan rendezett népfőiskolák meg­szervezését a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége is támogatta. A záró­vizsgák bebizonyították, hogy a támogatás nem volt hiábavaló, hanem a leghaszno­sabb volt. Amit Gyalun Ady Elemér lelkipásztor és Kolozsváron az unitárius teológiai akadé­mia végzett, nem más, mint befektetés egy magasztos, ideális feladat számára; amely­nek gyümölcsei nagyon is gyakorlatiak lesznek. A gyalui népfőiskola eredményei gondol kadóba ejtenek. Eszembe jut dániai tanul- mányutam, mikor az ottani kiváló népfőis­kolákat látogattam. Visszaemlékezem az ott látottakra és hallottakra. Es ahogv utána­gondolok, eszembe jut az is, hogy ünnepel­nünk kellene. Ünnepelni a 100 éves „Nép­főiskolát“. Száz évvel ezelőtt alapította Geun-í■öl-; püspök a dániai Rödd;ngenben az első nép­főiskolát. Habír eredeti formájában nem sokáig működött, mégis az 1344. éve! kell tekintenünk az eisö népfőiskola alapítási évének. Kőid dán tanitó ugyanis rövidesen átszervezte a ma is meglévő formára. Eleinte csak úgyszólván máról-holnapra, igen vérszegényen működtek. Elkövetkezett azonban a dán nép trianoni a is: 1864 E szomorú dátum tüzes betűkkel van beírva a dán nép történetébe. Ekkor vesztette el Dánia legtermékenyebb tartományát: Schiesswig-Holsteint: Ez ugyanoly csapás volt a kis Dániának, mint nekünk a kincses Erdély elvesztése. De a kis Dánia talpraállt és mintaadó mezőgazdasági állammá fejlődött, ahová nemcsak magyar, hanem a müveit nyugati államok gazdái is eljártak tanulni. Miként, volt ez lehetséges? Mivel érte el a dán állam azt, hogy a teljes letargiából, a külterjes gazdálkodásból kiemelkedett és a legelső európai mezőgazdasági állammá fejlődött? Ma már történeti tény, hogy ezt elsősor­ban a Grundtvig püspök által ezelőtt száz évvel alapított népfőiskoláknak köszön­hette. Azoknak a népfőiskoláknak, amelyek nem az iskola, hanem az élet számára ne­velték a dán falusi ifjakat és leányokat. Ezek az iskolák nem nyújtottak szakkép­zést, hanem felébresztették a népben a szel­lemi élet iránti érzéket és a haza iránti szeretetet. Természetesen' nem hanyagolták el azt sem, hogy a föld szeretetet ápolják. A népfőiskolákról évről-évre kikerülő 8—10 ezer falusi legény és leány vallásos és nemzeti érzülettel telitett nagyobb álta­lános műveltsége és közgazdasági éraéke fel­becsülhetetlen kincset jelentett. Ez a lelkekben akkumulált tőke tette le­hetővé, hogy Dánia a külterjes szemterme­lésről áttérjen a legkorszerűbb állattenyész­tésre. sőt az állati termékek feldolgozására! így vált lehetővé, hogy a most dúló világ­háború előtt a kis Dánia látta el az angol szigetet kiváló minőségű hússal, vajjal és sajttal. A szigetország vaj-, sajt- és finom husbehozatalának igen nagy hányadát a népfőiskolákról kikerült dán gazdák szállí­tották. Szerencsés voltam látni, mikor a tengerjáró gőzösöket Koppenhága kikötőié­ben megrakták vajjal és sajttal, hogy azt a londoni piacra szállítsák. Legyen ez nekünk, magyaroknak intő- péida ! Mezőgazdaságunk fejlesztése előtt állunk. Törvényes kerettel, milliárdos beruházási programmal akarjuk mezőgazdaságunkat fejleszteni, ma még mindig külterjes mező­gazdasági termelésünket átállítani. Nem is­merjük, mert nem is ismerhetjük, a háború kimenetelét és a? utána következő gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents