Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

1944. MÁRCIUS 1

5

KiitnüJSXG

Mindnyájunkért küzdött...

Hot éven dt vezette Kolozsvár utcáin a közforgalmat akkor még kizárólagos joggal lebonyolító RAKASz társas gépkocsijait Müller Tivadar Nagyboldogasszony-utca 64 szám alatt lakó gépkocsivezető. A gondosan irányított jármüvek kormánykerekénél eltöltött évek alatt azonban nagyot fordult az idő kereke. Világháború kellős közepébe jutottunk ismét. Müller Tivadarnak is be kellett vonulnia honvédelmi kötelezettségének teljesítésére.

Teljesítette is híven, mint minden magyar honvéd. A háromgyermekes családapa két esztendőt töltött az orosz Harctér pokoli viharában. Karácsonykor a háborús viszontagságokban megedsödött Müller Tivadart egy orvul támadó partizánbanda megsebesítette a fején. A partizángolyó kioltotta félszeme világát s Müller hetvenötszázalékos rokkantként tért meg szeretteihez. /

A súlyos sérülés alapos orvosi kezelést igényel. Müller Tivadar még mindig a helybeli helyőrségi kórház ápoltja. Hozzátartozóinak természetesen tovább folyósítják a hadvsegélyt, amig a kezelés befejeztével végleges rokkantságának foka s az érte öt megillető rokkantsági járulék megállapítható lesz.

A már lábbadozó beteg azonban kezelés után rendszeresen hazatérhet családjához, hol már a negyedik honpolgár érkezését várják. Egy ilyen útja alkalmával találkozott egykori munkaadójával, Albu Gábor gépkocsitulajdonossal, aki melegen érdeklődött hogyléte iránt. A régi munkaadó meg- indültan értesült alkalmazottja nehéz helyzetéről és jelentős összeget adott át anyagi gondjai eloszlatására. ígéretet tett arra nézve is, hogy a társaság többi tagjaival megbeszéli a hazáért véráldozatot hozó kiérdemesült munkatársuk további segélyezését. A megpróbáltatásokban edzett hős katona meghatódottan vette tudomásul a ne- messzivü ajánlatot, átérezve, hogy az itt- honmaradottak is méltányolni tudják a hazáért hozott áldozatot.

Szolgálatos gyógyszertárak

Fortuna-gyógyszertár, Mátyás Idrály-ter 83. Távbeszélő: 21-5‘1. Hygea-győgyszertár, Széchenyl-tér 32. Távbeszélő: 24-04. Victoria gyógyszertár, Horthy Mlklós-ut 47. Távbeszélő: 15-69. Opera-gyógyszertár, Hunyadi- tér 1. Távbeszélő: 11-96.

Az Atlanti-Charta alkonya

— A fővárosba utazott Szász Ferenc dr. alispán. Szász Ferenc dr., Kolozs vármegye alispánja szerdán reggel hivatalos ügyek intézésére Budapestre utazott. Az alispán előreláthatólag szombaton tér Vissza a fővárosból.

— Áthelyezések. Az ígazsagügyminisz- ter Telegdy Géza dési királyi járásbiró- sági telekkönyvvezetőt a kolozsvári járásbírósághoz helyezte át. Herczegh László teleki királyi járásbirósági telekkönyvvezetőt a marosvásárhelyi járásbíróságra áthelyezte. Kiss Albert sepsiszentgyörgyi királyi járásbirósági telekkönyvvezetőt pedig a debreceni járásbírósághoz helyezte át.

— Elmarad Kemény János báró mára tervezett előadása. A Népművelési Bizottság és a MANSz kulturális szakosztályának előadássorozatában Kemény János báró, főigazgató március elsejére tervezett előadása, elutazás miatt elhalasztódott. Az előadás idejét közölni fogjuk.

TELI

SPORT

Csegezyj

— Felhívás a Munkást oiskola IV. féléves hallgatóihoz. A Munkásfőiskola vezetősége ezúton hivja fel a IV. féléves hallgatók figyelmét, hogy a március 1-én, szerdán este 7 órakor kezdődő előadás, amelyet Zathureczky László dr. „Kémiai világkép“ cimen tart, a bemutatandó kísérletek miatt a szokástól eltérőleg a Pasteur-intézetben lesz. Bejárat a Kert-u. 6, szám glatt,

Az Atlanti-Charta két és fél éves. Amint emlékezetes, 1941-ben Roosevelt és Churchill megbeszélésének eredményeképpen jött létre. Az Atlanti-okmány három fontos pontot tartalmaz. Az első pontban Amerika elnöke és Anglia miniszterelnöke leszögezi, hogy nem kívánnak senki hátrányára területi nyereségre szert tenni... A második pontban a felek azt fejezték ki, hogy esetleges határmódositásokat csak az érdekelt felek hozzájárulásával vesznek tudomásul. A harmadik pont minden népnek azt a jogát ismeri el, hogy kormány- és államformáját maga választhassa meg. Ezt a jogát egy népnek sem lehet elvitatni. \

Az Atlanti-Chartára a megkötését és megszövegezését követő első Időkben sokan hivatkoztak és sokan Idézték feltételeit. Rövid Idő múlva azonban az Atlanti-Charta elvei feledésbe mentek és elsősorban azok feledték el tételeit, akik megkötötték. XJjabb paktumok, szerződések, megállapodások jöttek. És éppen azok kötöttek újabb megállapodásokat, akik az Atlanti-Chartát Is életrehivták. Egyesek azt Is megállapították, hogy az uj megállapodások és az Atlanti-Charta elvei között nagy ellentmondások vannak. Ma már ritkán Idézik a Chartát, sokan a létezését is tagadják, de akadnak még ma Is olyanok, akik magyarázzák, kommentálják, sőt dicsőítik, mások belemagyaráznak, hozzáadnak, elvesznek belőle.

Ez az okmány ma már annak a gyanúnak kereszttüzébe került, hogy nem Is any- nyira a tiszta emberi idealizmus elöharco- sai hívták életre, hanem olyan férfiak, akik saját Imperializmusuk eszközének gondolták ezt az okmányt Is, politikai manővereiket ezzel takarják és ők maguk is úgy értelmezik a Charta egyes pontjait, ahogy éppen a legjobban megfelel. Határmódositások, területi változások csupán az érdekelt felek hozzájárulásával ?' A gondolat maga nagyszerű. A népek akaratát kifejezésre • kell juttatni, úgymond, méghozzá „szabadon“. Hogy azonban ezt a gondolatot, miképp kell alkalmazni a gyakorlatban, arról már vitatkozni lehet s az egyezmény maga erről nem tartalmaz semilyen konkrétumot Vájjon hogyan lehetne alkalmazni az Atlanti-Charta két lényeges pontját a Szovjetunióra és a Szovjet mellett élő kisnépek- re? Ha emlékezetünk nem csal, a Szovjet a Balti-államok lerohanásakor szintén a népakaratra hivatkozott. Ez a pont különleges érvénnyel vonatkozna ma Iámét a Balti-államokra és Finnországra, mert azok sohasem érezték olyan hatalmas súllyal magukra nehezedni a szovjetimperiallzmus súlyát, mint éppen napjainkban. Ázsiából ezúttal csupán Irán példájára mutatunk rá. az indiai probléma ecsetelését ezúttal mellőzzük. Ami a Szovjetunió külügyi elképzelésének revízióját Illeti, gondoljuk, erre- vonatkozóan sem szükséges külön kiemelni, bogy gyökeres és elvi változást eddig sem a hadviselő államok, sem pedig a teljesen semleges államok politikusai nem fedeztek fel. A Szovjetunió jellegzetesen központién irányított diktatórikus hatalmi komplexum s nyilvánvaló, hogy a részállamok semmiféle olyan eszköz felett nem rendelkeznek, mely őket különvéleményükben esetleg támogatná és függetlenségüket biztosítaná Is.

Az angol sajtó ma már csupán elvétve idézget az Atlanti-Charta elveiből. Az angol külügyminisztériumhoz közelálló folyóirat, a Nineteenth Century and Aftern — amint

semleges forrásból 1* megállapítható — legutóbbi számában a kisállamok függetlenségének a gondolatát veti fel, de végülis azt a kérdést kockáztatja meg, hogy független lesz-e a jövőben Lengyelország és egyáltalában van-e értelme annak, hogy Európa maga független legyen T A lap an- kétszerüen fordul kérdésével a brit, az amerikai és a szrvjet kormányhoz. Magyar- országon is sokan tudják, hogy a Nine teenth Century“ áz egykori hírhedt államtitkárnak, Vabsittartnak lapja, aki külügyi ambícióit ma Is a gyűlölet legélesebb hangnemében éli ki. Vansittart ma is a régi angol politikai álláspontot képviseli. Erős Angliát akar, ami csak a kontinensen létrehozandó. egyensulyhelyzet megteremtésével érhető el. Ez azt Is jelenti, hogy a Szovjetunió túlságos megerősödését is meg kelt akadályozni. Vansittart és köre tehát homlokegyenest ellenkező állásponton van, mint például a Naily Mail“, mely a legutóbbi napokban Ismét elismerte a Szovjetunió jogát egész Európa elfoglalására. „Ezt a megoldást tartjuk a legcélravezetőbbnek“, — hangpztatta a „Daily Mail“, annak a hozzáadásával, hogy Európa népeinek bele kell nyugodniok a változhatatlanba és alá kell vetülök magukat a Szovjet akaratának. Vansittart és köre, mikor egyensúlyt akar Európában, pillanatig sem gondol a finn nép, vagy a Balti-államok függetlenségére, csak az angol világbirodalom fenntartásának gondolata vezérli. Az angol imperializmus ugyanis a Szovjetunió túlságos megerősödésével a legsúlyosabb veszélybe kerülhetne.

Sokan a legutolsó ChurchiU-beszédtöl vártak választ egyes kényes kérdésekre. Azóta megállapítható, hogy Churchill a kényes pontokat és problémákat a legnagyobb óvatossággal kezelte, annál is inkább, mert a szövetséges táborban esetleg felötlő ellenvéleményre is különös figyelemmel készült fel. Anglia számára ma még inkább, mint valaha, nem közömbös a Szovjetunió véleménye, de Amerika magatartásától is sok függ. Londonnak óvatossággal kell kezelni a brit domíniumok ügyeit is, ezek a domíniumok számtalanszor bizonyították már be eddig is, hogy könnyen kaphatók az Egyesült Álamokhoz való lecsatlakozásra.

Smuts maga Is számos alkalommal kelt ki a túlhajtott brit centralizáció ellen, a kanadai sajtó pedig szintén nem akar egyebet, mint nagyobb függetlenséget és ebbeli törekvéseiben éppen az Atlanti-Charta szellemére hivatkozott. Az angolszász hatalmak azonban az Atjantl-Chartát nem veszik túlságosan komolyan s esetleg azokat a részeit hangsúlyozzák ki, amelyek politikai előnyt jelentenének a háború mostani elharapózott állapotában, az esetleges hátrányt jelentőket pedig, melyeket éppen a domíniumok használhatnának föl a kizsákmányoló anyaország ellen, elhallgatják. A kisállamok népei, amelyek csupán saját maguk fegyvereiben és életrevalóságukban bízhatnak, semmiképpen sem bízhatnak a két és félévvel ezelőtt megszövegezett és aláirt „megállapodásokban“. Es ma különösen bizalmatlanul olvasgatják az Atlanti- Charta egyes pontjait, hamar keresztülslk- lanak rajtuk. A kisállamok a megsemmisülés veszélyének vannak kitéve és ezt a veszélyt egyesegyedül a fegyverek ereje háríthatja el róluk.

m.

Kolozsvárnak, szellemi központnak, ki kell hatnia az ipar

fejlődésére-« mondolta LoVoisváii előad«* «»been Ruisc Rezső

Kolozsvár, február 29. A Mérnök- és Építész Egylet kolozsvári tagozata érdekes előadást rendezett az Iparátrétegezés korszerű feladatairól. Ennek során Rulsz Rezső, a Magyar Városok Országos Szövetségének előadója tartott magasszinvonalu előadást.

Az előadó mindvégig érdekes előadása az Ipartelephely választás problémájának fejlődéséből Indult ki. Rámutatott arra, hogy mik voltak azok az okok, amelyek az Ipart a nagyvárosokba vonzották. Ezután részletesen Ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a magyar ipar Budapestre tömörü’t, majd az ipartelepek nélkül maradt vidékek helyzetét tárta fel. Rámutatott arra, hogy az Ipar vidéki fejleszti-e uj nyersanyagok révén biztosítható csak. Csatlakozott Bornemisza Géza iparügyi miniszternek ahhoz a megállapításához, hogy a meglévő Ipartelepeket nem szabad lebontani azért, hogy vidékre helyezzék. Az ilyen folyamat igen hatalmas nemzetgazdasági terheţ jelentene.

Az előadó szerint a háború után a mezőgazdaság belterjesebbé fejlődése Ipari nyersanyagokat is biztosit majd, de az iparfejlesztést lehetővé teszi az is, hogy a mezőgazdasági népréteg életszínvonala számottevő mértékben emelkedni fog. Az ilyen módon kialakuló iparte epek megválasztásánál a kormányzat tanácsadással és megfelelő eszközökkel oda fog hatni, hogy ezek térbeli elhelyezése a vidék számára kedvezőbb legyen, de általános nemzetgazdasági szempontoknál fogva is megtelek) rétegekben alakuljanak ki.

Foglalkozott az előadó Ko'ozsvár ipari helyzetével Is. Rámutatott arra, hogy az ipar Kolozsváron a századforduló óta számottevő mértékben fejlődött. Amig 1900- ban 7914 iparban foglalkoztatott munkás volt a városban, addig 1930-ban 13.578. Az 1930. évi 1547 iparvállalattal szemben 1940- ben 2291 volt. Az ipar fejlődése a kétszeres uralomválto^ás ideje alatt la megnyilvánult. A város nagyipari vállalatainak száma 30 év alatt 27-röl 81-ré emelkedett. A további fejlődésnek Kolozsváron számottevő lehetőségei vannak. A környék nyers- anyagklncse sokféle vállalat létesítésére ad lehetőséget, de a nagyszámú tlsztvlselöré- teg fogyasztókészsége is biztosítja az Ipar gazdaságosságát. A helyi és környéki nyersanyagok feldolgozásán kívül Kolozsvárnak, mint szellemi gócnak Is ki kell hatni az Iparfejlődésre. A magyar divat Irányítója, a korszerű, magyar bútortervezés és gyártás hazája kell Kolozsvár jövö Iparának magja legyen.

Az élénk figyelemmel kísért előadást a közönség lelkes tapsokkal köszönte meg. A Mérnök és Építész Egylet nevében Moll Elemér városi műszaki tanácsos, a szakosztály alelnöke mondott köszönetét a nívós előadásért.

Uzsorabiróség elé kerültek a borjakkal üzérkedő gazdák

Kolozsvár, február 29. Az elmúlt nyáron Abraliám István kolozsvári lakos Mákófalva és Inaktelke községek tehenes gazdáitól borjakat szerzett be levágásra a hatósági árnál drágábban. A vevő és eladók ellen uzsorabirósági eljárás Indult. A kolozsvári törvényszék mellett müködö uzsorabiró- ság egyesbirája, Sebesey Gábor dr. törvény- széki hlró a mákófalvl Kelemen Jánosra és Albert Istvánra 300—300, Horvát Istvánra és Kis Gál Ferencre, továbbá Nagy KáUó Mártonra és Fazekas Nagy Jánosra 500— 500 pengő, Kudor Istvánra — szintén Inak- telkéröl — 300 pengő pénzbüntetést szabott ki az árdrágításért,

Drigla Péterné és Csóka Péter almásköb- lösi, valamint Both István türei lakosok gabonát rejtettek el az őszi cséplések alkalmával. Both István és Drigla Péterné 600—600, Csőka Péter pedig 200 pengő pénzbüntetést kaptak a honvédelmi törvénybe ütköző vétségükért. Déri tel János ugyancsak gabonát rejtett el, Tűre községben. Az elrejtett gabonát falubelije, Deritei István vásárolta meg tőle. Ezért Deritei Jánost 600 pengőre, Derltal Istvánt 3Ö0 pengőre Ítélte az egyes uzsorabiró.

Egy pár bakancsra való feketén szerzett bőr juttatta uzsorablróság elé Sándor János egerbegyl lakost. Korda Csaba dr. királyi ügyész vádbeszédére az uzsorabiró 150 pengő pénzbüntetéssel sújtotta Sándor Józsefet.

A kiszabott büntetések jogerősek.

■— Huszonöt embert kényszerlakhelyre utaltak Horvátországban. A Marburger

Zeitung jelentése szerint a'horvát belügyminisztérium minisztertanácsi határozat alapján a közbiztonság ellen elkövetett kihágás miatt 25 embernek kényszerlakhelyet jelölt ki. Ezek között 5 kommunista és 18 lengyel menekült van.

— Ellopták két aranyóráját. Abrudán Farkas Petőfi-utca 3. szám alatti lakos bejelentette a rendőrség bűnügyi osztályán, hogy lakásáról egy bezárt kazettából ismeretlen tettes ellopott két dupla- fedelü aranyórát. Kára 6000 pengő.

— Pisztrángtenyésztési tanfolyamot rendeznek. Az országos halászati felügyelőség az országos halélettani és szenny- vizvizsgáló intézet közreműködésével a* ország pisztrángos vizeinek belterjes gondozása, a hazai pisztráng, a pérhal és a galóca tenyésztésének fokozása érdekében 1944 március hó 16-tól 26-ig tanfolyamot tart. A tanfolyam hallgatása ingyenes és arra bárki jelentkezhet. A jelentkezők kérvényüket 1944 március 7-ig a m. kir. Országos Halászati Felügyelőséghez (Budapest, V. Visegrádi-köz 7.) nyújtsák be. A résztvevők élelmezésükről és elszállásolásukról Budapesten maguk tartoznak gondoskodni. A tanfolyam gyakorlati része alatt az elszállásolásról a tanfolyam vezetője gondoskodik, annak költségeit azonban a résztvevők megtéríteni kötelesek. Az elméleti előadások és a laboratóriumi bemutatások március 16-tól 22-ig tartanak. Az előadásokat az Országos ni. kir. Halélettani é3 Szenny- vizvizsgáló Intézet, IV. sz. pavilion (Bur dapest, II. Hermann Ottó-ut 15.) tartják. A gyakorlati helyszíni előadások és bemutatások a Lillafüred melletti állami pisztrángtenyésztő tangazdaságban március 24-től 26-ig tartanak. A tanfolyam befejezése után az országos halászati felügyelőség a tanfolyam látogatásáról a résztvevőknek igazolványt ad. Ha a tanfolyam résztvevői a m. kir. erdőigazgatóságtól, vagy magánuradalmak erdészeti üzemvezetőségétől a tanfolyam után teljesített 2 évi gyakorlatról bizonyítvány, nyal rendelkeznek, a felügyelőségnél vizsgára jelenkezhetnek. Sikeres vizsga a „pisztrángtenyésztői halászmester“-! cim viselésére jogosít és pisztrángos tógazdaságok, valamint pisztrángos nyiltvizek kezelésére képesít,