Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-01 / 49. szám
KuztiUjsXú * 1944. MÁRCIUS 1, — Takarékossági okokból kevesebb pecsétet kell alkalmazni a postai értéklevelekre és megengedték a nyitott, ablaku borítékok használatát. A mai anyaghiány közepette a posta is igyekszik könnyíteni a normális időkhöz mért szigorú szabályokon. Most két ilyen enyhítő rendelet jelent meg, a takarékosság jegyében. Eddig a mágánipar által • előállított és nem a posta által forgalomba hozott érték- levéíborité'kokat 5 pecséttel kellett ellátni. A posta most megengedte, hogy 5 pecsét helyett csak két pecsétet alkalmazzanak az ilyen borítékokon. A másik takarékossági rendelet megengedi a nyitott ablaku borítékok használatát. Az olajos eljárással készült átlátszó ablakos borítékokat ma nem gyártják, viszont munka- és időmegtakarítás érdekében kívánatosnak látszott olyan borítékok használatbavétele, amelyen a cimzés helye ki van vágva és a nyilason keresztül magán a levélen alkalmazott címfelirat olvasható. Az ilyen nyitott ablaku- borítékok használatbavételét és postai utón való továbbítását a postavezérigazgatóság a közönséges levélpostai küldemények számára most engedélyezte. (Magy. Tud.) árpád filmszínház! Március 1., 2. és 3-án CSAK 3 NAPIG! JÓKAI MÓR halhatatlan regényé g nek filmváltozata: Hz úi földestir i Főszerepben: CserSos, Somiay, Egry Mária, Jávor, Uray Uj vezetőséget választott a kolozsvári ipartestület fodrászipari szakosztálya. Ä kolozsvári ipartestület fodrász- ipari szakosztálya most tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a következő tisztikart választották meg a szakosztály élére; elnök vitéz Uram Antal, alelnö- kök: Rozsnyay Ferenc és Bodor Lajos, jegyzők: Székely Lajos és Szekeres István, titkár: Tóth Vura Lajos, pénztáros: Szabó Pál, pénztári ellenőrök: Takár Pál. Deézsi Imre és Técsi József, választmányi tagok: Zipszer Alajos, Vajda Ferenc, Dombi József, Muzsnáky József. Jakab György, Terkál, Szigethy Árpád, Erdélyi Jenő, Szabó Imre, Gábos Ferenc, Dobay Dezső, Sipos Lajos, póttagok: Csillag Árpád, Bodor Ferenc és Hídvégi Ferenc. — Szerencsés számok. Az Osztálysorsjáték mai húzásán 10.000 pengőt nyert a 66.435, 4000 pengőt a 2241, 3000 pengőt a 26.581, a 88.058 és a 33.338 számú sőrsjegy. Felelősség nélkül. Gusnibarisnyák, fűzök, egészségügyi cikkek NAGY GYULA Kolozsvár, Mátyás király-té1' 4. Telefon: 41-07. — Revízió alá veszik a tankönyveket. Az Országos Közoktatásügyi Tanács Tankönyvi Bizottsága a kultuszminiszter utasítására a használatban lévő és engedélyezett tankönyveket a szaktanárok véleményének meghallgatásával felül akarja vizsgálni. Több esetben hangzott el ugyanis panasz egyik-másik tankönyvvel szemben. A rendelet végrehajtásaként most a királyi tanfelügyelők felhívták az iskolaigazgatókat,- hogy a kérdést tűzzék napirendre és a tantestület tagjai március 15-ig nyilatkozzanak az egyes tankönyvekkel szemben fennálló esetleges kifogásaikról. A véleményeket a következő irányelvek szerint kell csoportosítani: Megfelél-e a tankönyv az érvényben lévő tantervek szellemének, nem tartalmaz-e felesleges részleteket, vagy nem hiányzik-e belőle valami. Vannak-e a tankönyvben tárgyi tévedések, vagy nagyobb módszertani hibák, melyeknek kijavítására is javaslatot kell t°nni. Nem tártaináz-e nemzeti, vagy nemzetiségi, vagy felekezeti szempontból kifogásolható részletet. Kellő tapintattal szól-e a hazai kisebbségekről. Nincsenek-e bántó magyartalanságok, zavartkeltő sajtóhibák egyes könyvekben. (Magy. Tud.) Hirdetések, apróit3 feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben — Az őszerén értékesítette a kölcsönkapott kabátot. Mészáros Tibor kolozsvári géplakatossegéd 1943 szeptemberében egy férfifelöltőt kölcsönzött Hersch Farkasné Mussolini-ut 77. szám alatt lakó asszonytól. Mészáros Tibor a visszaszolgáltatás helyett az ószeren 100 pengőért eladta kölcsönkapott felöltőjét, majd nyomtalanul eltűnt a városból. Hersch Farkasné feljelentésére ez év február elsején a rendőrség elfogta a Kolozsvárra újra visszatért Mészáros Tibort. A letartóztatása óta vizsgálati fogságban ülő Mészáros Tibort három havi fogházbüntetésre Ítélte a lopásért Lehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbiró. Az Ítélet jogerős. — Kétszáz pengő pénzbírságot kapott egy garázda fatolvaj. 1943 november elején Marosán Augustin Bádok községbeli lakos egy szekér fát lopott a falu erdejéből. Hajnali hazatérésekor a lopott fával Marosánt tettenérte a községi erdőőr. Az erdőőr fegyverrel kisérte be a faluba Marosánt, hogy a községházán jegyzőkönyvet vegyen fel az esetről. Amikor Marosán háza elé értek, a gazda kiáltozására kicsődült egész háznépe és körülfogták az erdőőrt. Marosán eközben udvarára hajtotta az orozott szekér fát, majd visszatért az asszony- és gyerekseregtől körülvett erdőőrhöz s a nála lévő ostornyéllel néhányszor annak fejére sújtott. Hatóság elleni erőszak és könnyű testisértés miatt Marosán Augustin a büntetc'biró elé került. A törvényszék büntető egyesbirája 200 pengő pénzbün— Tiltott ajándékozás miatt elitélték, mert meg akarta „szolgálni“ a határőrök fáradozását. Még 1942 novemberében Tu- dorica Demetemé szamosmohodi asszony határbe3zélgetésre kapott engedélyt Dél- erdélybe szakadt fiával. A Felekre szóló beszélgetési engedély jóváhagyásával egyidejűleg fiától is értesítés érkezett, hogy a kolozsi alagutnál várja Tudorica Demeternét találkozóra. Az asszony igy a máshová szóló engedély birtokában az alagutnál jelent meg és az ott szolgálatot teljesítő határőrs vezetőjét arra kérte, hogy tegyp lehetővé a beszélgetést, sőt még egy kis ruhacsomagot is át akart juttatni rég nem látott gyermekének. A zimankós időben utánajáró határőrnek 30 pengő ajándékot ajánlott fel a törvény útvesztőiben járatlan asszony. A határőrs parancsnoka erre jegyzőkönyvet vett fel a megvesztegetési kísérletről. A Szabó András dr. elnöklésével ülésező kolozsvári büntető hármastanács előtt tárgyalt ügyben a bíróság — tekintettel az enyhítő körülményekre — tiltott ajándékozás vétségének minősítette a vádbeli bűntényt és ezért — jogerőre emelkedett Ítélettel — 300 pengő pénzbüntetést szabott ki Tudorica Demeternére. — Három rablógyilkost végeztek ki Romániában. Bukarestből jelenti a MTI: Az ocnele-marii börtönben három halál- raitélt gyilkost kivégeztek. A három bűnöző az elsötétítés ideje alatt rablógyü- kosságot követett el. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Nagy Zoltán: fiz erdélyi magyar szfintkezetefc a visszatéréskor Az Erdélyi Tudományos Intézet 1940—41. évi Évkönyvében jelent meg Nagy Zoltán intézeti tanár igen értékes tanulmánya az erdélyi magyar szövetkezetekről. Olyan nagyfontosságu kérdést dolgoz fel benne a szerző; hogy szükségesnek tartjuk müvét Ismertetni. Nagy Zoltán szaktevékenységét még abból az időből Ismerjük, amikor a romániai magyar szövetkezetek garabonciása volt: amikor franciaországi tanulmányai végeztével alapos ismeretekkel és egy vaskos fraü- cianyelvü szakmunkájával hazajött s az akkor nekilendülő szövetkezeti élet kévera- kól közé állt... Emlékszünk arra, hogyan látogatta végig sárban, fagyban az élniakaró magyar falvak szövetkezeteit, az iskolák diákboltjait, hogyan végezte közben tanári munkáját. .. Mindezt annak előzetes Igazolására mondottuk el, hogy Nagy Zoltánban a kérdés Igazi szakavatott megiróra talált. Tanulmánya élére Teleki Pálnak egy igen tömör és jellemző mondását teszi: „Erdély a világban nagyon kicsi táj. Belül azonban egy kis világ, óntudatos kis világ volt és marad, — akár független fejedelemség, akár része egy nagy obb országnak...“ Ebből a történelmi öntudatból nőtt ki el'enálló és szervezkedő ereje is a letűnt román időkben. Erdélyben a szövetkezeti gondolat régi — mutatja be a szerző, — mert a kaláka, közbirtokosság, juhnyájközösség régen Is a kölcsönösség és szövetkezés elve alapján állott. A mult század legelejétől a végéig ismerünk gondoskodó, kármentesítő társaságokat, kisegítő pénztárokat. A rendszeres szervezés gróf Károlyi Sándor, dr. Gidőfalvl István úttörők nevéhez fűződik. A lendületes szövetkezési munka eredménye vo’t az, hogy 1918 őszén, az Összeomláskor Erdélyben ”0? hitel- és 641 log; sztás szövetkezet működött az Országos Központi Hitelszövetkezet, illetve a Hangya központ kötelékében. Az uralomvá'tozás nem kimélte meg a gazdasági természetű intézményieket sem, mert azokban látta a nép politikai támaszát. Emiatt sokat szenvedett a szövetkezeti élet és sok helyen el Is pusztult. Amint azonban a magyarság felébredt a kábult- ságból, ismét csatasorba állította azokat a szövetkezeteket, amelyek átvésze’ték a megszállás pusztításait. így 1920-ban nagyenyeái központtal 433 fogyasztási és kolozsvári irányítással 403 hitelszövetkezet tömörült szövetségbe. Az újjászervezés munkája nem volt könnyű, mert mind a tag- és betétgyüj tés elé, mind az anyagellátás útjába óriási akadályok tornyost! tak. Isten különös csodája maradt, hogy „mégis éltek“... sőt még az 1931. évi konverziós vérveszteséget is sikerült kiláboini, pedig ezzel a gazdasági „műtéttel" a román állam az erdélyi ma* gyár szövetkezeteknek közel 10 millió pengős kinnlevőségét kockáztatta! A konverzió utáni kábulat soká tartott. De a magyar élniakarás ismét csak megtörte a jeget. Az uj elindulás a tejszövetke- { zetek létesítésével kezdődött s fokozatosan j ' terjedt át minden magyarlakta területre. Az i. uj fejlődés következtében a felekezeti Iskolákba is bevezették a szövetkezeti gondolatot s minden fokú iskola me'lé felállították az iskolás gyermekek szövetkezetét. Fel sem lehet mérni elmek az intézkedésnek a hord- erejét! Az uj gyermek-nemzedéknek játszva vált vérévé az összefogás szelleme s 1937- ig 127 népiskola, 25 közép- és egy főiskola keretében működött iskola-szövetkezet. Amikor a román állam építménye már recsegni kezdett, vadul kapkodva hozta egyik rende ettörvényt a másikra — s ezek, mintha a magyarság lett volna az állami élet bomlásának az oka — pontosan az ö ülő nusába vágtak. így 1939-ben a magyar szövetkezetek egész belső életét a bukaresti Szövetkezetek Nemzeti Intézetének ellenőrzési hatáskörébe utalta, majd 1940-ben megtiltotta, hogy a falusi szövetkezeteket papok vezethessék! Szerencsére a vak és esztelen vagdalozas- nak 1940 augusztus 'iO-án véget vetett a bécsi döntés. A magyar szövetkezeti állapot ebben az időben a következő képet mutatja: volt 768 szövetkezet, ebből 556 (74.92 százalék) felszabadult, 212 Délerdélyben maradt. A visszafért szövetkezetek sorsa világos: belekapcsolódtak az ország gazdasági életének vérkeringésébe s értékes tagjai lettek a magyar szövetkezeti életnek. Közelről érint a tőlünk leszakadt szövetkezetek sorsa is, amelyek a jórészt elüldözött vezetők, lefoglak vagyonok és más pyomorgatäs miatt a végpusztulás utján állanak. Á két állam a viszonyosság ' elve alapján igyekezett kisebbségeik szövetkezeti kérdését a nagjenyedi Hangya központ és az itteni Plugarul ügyeinek rendezésével megoldani. Az itteni román szövetkezetek kitünően virágzanak. Hogy odaát mi van. csak a Teremtő tudja... Nagy Zo’tán könyve nem csak az erdélyi szövetkezés tárgyilagos történetét mutatja be; hanem számtalan kimutatással szemlélteti a különböző szempontból megvizsgált életet. Az az érzésünk, hogy a könyv nem maradhat csak a szakemberek útmutatója, hanem minden fajtájáért aggódó embernek írtékes tanúbizonyság arra, hogy miként az erdélyi magyarság a letűnt idők sanyargatása idején egymásra talált — a szövetkezésben, úgy a je'enben Is csak a szövetkezés esz képes arra, hogy a magyarság szellemét, egységét és erejét összefogja, mert szövetkezésben az erő. ^cndafáai&at Eiöfivfteíi részesítik s háziipari vállalkozókat, ha hadikárosultakat foglalkoztatnak Kolozsvár, február 29. Az iparügyi miniszter felhívással fordult a háziipari vállalkozókhoz, hogy vállalatukban minden olyan foglalkozásra, amelyet hadigondozott egyén is betölthet, elsősorban ilyeneket alkalmazzanak. Tegyék továbbá lehetővé, hogy a háznpari munkával elsősorban a hadigondozott családok jussanak keresethez. A miniszter felhívja a vállalkozókat, hogy ilyen intézkeidéseikről esetenként tegyenek jelentést, mert a kontingensek szétosztásánál és egyéb állami juttatásoknál figyelembe kívánja venni, hogy a háziipari vállalkozók megértik-e ezt a háború okozta követelményt. fiz ügynöki arcképes igazoló könyvben nem keli a szakmákat feltiiüietni Kolozsvár, február 29. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 170.862/1943. szám alatt a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarához az ügynöki arcképes igazoló könyvben történő szakmai feltüntetésre vonatkozólag leiratot intézett, p melyben közli, hogy az ügynöki ipar gyakorlására szóló ipar jogosítvány szövegében ezután sem kell feltüntetni. a szakmákat, amelyek keretében az ügynök tevékenységét folytatni óhajtja, mint ahogyan régebben sem kellett. Ennek megfelelően az ipar jogosítvánnyal rendelkező ügynök arcképes igazoló könyvében sem kell a szakmát feltüntetni. Mtuikartthál kapnak a kéményseprők Kolozsvár, február 29. Az egész ország kéményseprőiparosságát már /hosszabb idő óta foglalkoztatja az úgynevezett kormosruhaanyaggal való ellátásának problémája. A háború hosszú ideje alatt a régi, békebeli erős kéményseprő-munkaruha lerongyolódott és,ujjal pótolni mind nehezebb és nehezebb feladat. A Kéményseprők Országos Egyesületének állandó sürgető akciója végre eredménnyel biztat. Az egyesület elnöksége már Ígéretet kapott az anyagigénylés benyújtására. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a közellátási miniszter rendelkezése alapján a kéményseprők mihamarabb hozzájuthatnak a légen nélkülözött erős munkaruhához. Az egyesület kérdőíveket küldött széjjel a tagjaihoz. Â kérdőíveken az ületékes ipartestület igazolásával részletesen fel kell sorolni azokat az igényjogos kéményseprősegédeket, üzletvezetőket és tanoncokat, akik tényleg* dolgoznak. A KOE küldöttségiieg kéri a cukorkáló engedélyezését. A cukorárusitásra kielölt kereskedők régi kívánsága a cukorkáló elismerése, illetőleg az, hogy a .káló fedezésére a Közellátási Hivatal porlási és elmérési százalékot engedélyezzen. A KOE most magáévá tette ezeknek a kereskedőknek a kívánságát és megtette a megfelelő lépéseket. Az elmérés és porlási százalék engedélyezése iránt a KOE beadvánnyal fordul a közellátási miniszterhez és ugyanakkor küldöttségüeg keresi fel Szász Lajos minisztert. A rádiókészülékek árusításánál nincs kijelölés. A kereskedelemügyi miniszter adott esetből kifolyólag 200.242:1944. szám alatt kelt leiratában megállapította, hogy rádióvevőkészüléket és ennek lényeges alkatrészeit csak az a kereskedő árusíthat, aki megfelelő iparjogositványt szerez, majd ennek alapján az ületékes postai'szervtől az ilyen cikkek forgalomba hozatalához szükséges postai engedélyt is elnyeri. Ilyen esetekben tehát nincs szó kijelölésről, vagy az áruval ellátható kereskedők névjegyzékébe való felvételről. NYTLTTER* Szucsigán Lajosné szül. Galii Rozália hadiözvegy a Jókai-u. 2t—4. szám alatti falatozó tulajdonosa közlöm, hogy Szabó családokkal sem rokonságban, sem baráti viszonyban nem vagyok. * E rovatban közöltéiért vállat fiefce[öeeéget a szerkesztőség. HÄÖCS LAJOS
