Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

KUfTîWrsm 1944. MÁRCIUS 5. ■wi.w-äs?* «vjwtmsnni Btraeralsza Sáza iparügyi miniszter | GYERMEK. SZÜLŐ, ISKOLA sajáH iiü (eveiţen aüsít mepyugfait) választ az erdélyi magyar iparostársadalom kívánságaira & tataiét viselkedésének ellenérzése Kolozsvár, március 4. Bornemisza Géza iparügyi miniszter kolozsvári látogatása al­kalmából a Kolozsvár és Vidéke Ipartestü­let vezetősége — mint ismeretes — a Ke­reskedelmi és Iparkamarával egyetértőén a miniszter elé terjesztette az északerdélyl bádogos, lakatos és rokonszakmák, vízveze­ték és egyéb szerelőiparosok kívánságait, amelyeket az ipartestületi panasznapon Be- reczky Ernő dr. miniszteri biztos, kamarai főtitkár adott elő a miniszternek s egyidő- ben írásban is átnyújtotta a kívánságokat. A miniszter sajátkezű levélben válaszolt, amely az elmúlt napon érkezett meg a ko­lozsvári ipartestület vezetőségéhez. Bornemisza Géza iparügyi miniszter vá- i laszában arról értesítette az érdekelt szak­mai iparosságot, hogy az ipari anyaghivutál u jövőben is nyersanyagkiutalásban lehető­leg csak jogosítvánnyal rendelkező, feldol­gozó önálló iparost részesít és a kiutalt anyag utján még fokozottabb mértékben el­lenőrzi. Azokról az anyagfelszabaditásokról, amelyek a Kamara, illetve az ipartestület részére történnek, az érdekelteket mindig értesítik. A közszállitással kapcsolatban a minisz­ter a kisiparosság szempontjából teljesen megnyugtatónak találja azt az intézkedést, Jellegzetesen francia mü. Ha összehason­lítjuk az opera-irodalom legnagyobbjaival, akkor azt mondhatnék, hogy mig Verdi muzsikája könnyen, csattogva száll és cso­bog, Wagner árad és hömpölyög, addig Gounod zenéje csillog és sugárzik. Valami különös sodró, magávalragadó lendület van ebben a műben. Páthosz, vagy romantika ? Lehet. Am a franciáknál a páthosz és ro­mantika oly magától értetődő és természe­tes. Teatrálitás van ebben a muzsikában, de ez nem közhely és hatásvadászat, hanem egészséges, ösztönös, ősi komédiázás, ami — miközben az életet mímeli — eljut odáig, hogy annak lényegét, legfontosabb mozza­natait ábrázolja s-a zene, lévén a legtökéle­tesebb kifejező-eszköz, mintegy fölébe ke­rekedjék a valóságnak. Jellegzetesen francia mü á „Faust“, már csak azért is, mert bár újat ad, a francia művészetre oly jellegze­tes konzervativizmussal betartja a forma összes szabályait. Tiszteli a formát, hogy a lényegben újat adhasson. Csupa szin, csupa ragyogás, csupa fordu­lat, csupa zenei ötlet ez a mü, amellett, hogy hangszerelésében, zenei felépítésében egészen nagyszabású., Szikrázó napfény, bársonyfekete sötétség, tiszta áldozó szűz és hullazöld fényben a sátán, buja szépségű boszorkány és temp’omi áhitat; az élet, ami csupa regényesség, csupa kaland, — ez Gounod „Faust“-ja. * A kolozsvári operaegyüttes a „Faust“ előadásával ismét kiváló munkát végzett. Csak elragadtatással lehet Írni arról a tö­kéletesen összevágó, egybehango’t munká­ról, ami ennél a hatalmas zenei és színpadi feladatot jelentő műnél megnyilvánult. A Faustot nagy erőpróbának tekinthetjük, mert ez a francia nagy opera hatalmas gé­pezetet mozgat meg és igénybeveszi a ko­lozsvári operaegyüttes egész erejét. Vaszy Viktor és kitűnő zenekara meg tud­ta teremteni azt a feszültséget, azt a zenei atmoszférát, ami előfeltétele a jó „Faust"- elöadásnak. A dirigens egyetlen pi lanatra sem engedte ki kezéből az előadást, uralkod­va annak összes elemein. A zenekar, ének­kar, magánénekesek összevágó, művészi munkája elsősorban az ö erejének, lendületé­nek, ihletett biztonságának tulajdonítható. Vitéz Tibor méltó osztályosa a sikerben. Régen láttunk ilyen ötletesen felépített, szí­nesen kavargó s mégis egybehango’t elő­adást. Színpadi munkát illetően még nem kellett soha ilyen nagy feladatot megoldania a kolozsvári operának. S hogy ezzel most sikerült .megbirkóznia, abban igen jelenté­keny része van Vitéz Tibornak, aki a „Faust'-hagyományok legjavából építette fel a kolozsvári előadást. Varga Mátyás az örökké uj ötletekké’, megoldásokkal jelentkező díszlettervező szín­padképei külön tanulmányt érdemelnének. Jelképesen realisztikus színpadkép-megol­dásai a gounodi mü lényegét fejezik ki és tökéletesen harmonikus keretet nyújtanak az előadáshoz. Szita Oszkár karigazgató nevét is kü ön ki kell emelnünk. Az opera énekkara hónap- ról-holnapra javul s mind nagyobb feladatok megoldására érik meg. A nőikar „Bolygó hogy a 100.000 pengőn aluli megrendelések esetében a kisiparos végleges áron vállal­kozhat ; igazolt késedelme esetén a 40.900/1943. Ip. M. sz. rendelet szerint az időjtözi anyag- és munkabérdrágulást min­den további nélkül felszámi thatják. — „A Közszállitási Szabályzatiban előirt határokon belül történő kifizetések biztosí­tása (ilyen a kért 30 nap Is) — irja a mi­niszter az északerdélyi iparosságnak, — ne­kem is sok gondot, okoz és már többizben eljártam a pénzügyminiszter és a honvé­delmi miniszter uraknál, hogy a közszállí­tási járandóságok a szabályzatban előirt határidőkön belül feltétlenül kiegyenlítést nyerjenek. Tapasztalat szerint a kifizetés el­húzódása csak kis részben vezethető vissza az adminisztrációs hibákra, oka túlnyomó­részt hitelkérdésbén keresendő.“ Bornemisza Géza iparügyi miniszter köz- vetlenhangu levele a fenti kérdéseket ille­tően nemcsak érdemben nyugtatja meg az erdélyi részek magyar iparostársadalmát, de jóleső jele annak az állandó jellegű gon- * doskodásnak, amellyel a miniszter és mun­I katársai, kolozsvári látogatásuk óta még az eddiginél fokozottabb módon is szivükön viselik hazatért részeink iparostársadalmá­nak ügyes-bajos dolgait. hollandi“-ban aratott nagy sikere után ez­úttal a férfikar mutatta be képességeinek széles skáláját. Várjuk a kolozsvári operai énekkar első cnál!ó koncertjét. Kevés olyan kórus van ma már az országban, amely ve­tekedhetne velük. A magánénekesek közül első hely és a legnagyobb elismerés Hidy Franciskát illeti meg. Amit ez a fiatal énekesnő ebben a sze­repben müvei, az nem csak igazi művészi teljesítmény, hanem hatalmas bravúr is, A rendkívüli feladatot jelentő (Margit az egyik legnehezebb operaszerep) produkciót hiba nélkül oldotta meg. Régen tudjuk, hogy igen nagy tehetség, most bebizonyította hogy a legnagyobb feladatokra is megérett. Kodin Imréről nem lehet ugyanezt elmondani, bár ö is várakozáson felülit nyújtott. Hangja azonban — hiába — már kopott s inkább rutinja segítette. Szanati József Mefisztójá- nak fergeteges sikere volt. Hangjának drá­mai vivöereje, nagy művészi átélési, képes­sége különösen második felvonásbeli áriájá­ban érvényesült. Bajtai Gabriella Siebelje kitűnő. A fiatal énekesnő meggyőzött tehet­ségéről. Remek Turján Vilma Mártája s nem szabad megfeledkeznünk Mélykúti Hor­váth József drámai Valentinjéröl sem. Hor­váth László kis szerepében is megmutatta kitűnő képességeit. A balettról külön kell szótanunk. Bartos Irén produkciója egészen egyedülálló. Töké­letes könnyedsége, mozgásának kiegyensú­lyozott gracilitása* hibátlan tecnikája egy­aránt hozzájárultak ahhoz, hogy egyik leg­nagyobb sikerét arassa a „Faust“-ban. Fi­gyelemreméltót nyújtott a két férfitáncos: Szaboray Zoltán és Cserrriinszky Kurt. Tóth Jolán, RUnóczy Viola, Keresztes Katalin és Fulda Gizi hiba nélkül végezték el munká­jukat. Kifogást mindössze a táncok felépí­tése ellen emelhetünk. Erre a zseniális mu­zsikára igazán jobb koreográfiát lehetett volna kiépíteni. Tervszerütlenséget, befeje- zetienséget éreztünk majdnem minden tánc­számnál. Harangozó Gyula megmutatta £ „Fából faragott királyfi“-ban, hogy milyen a korszerű tánc. Vájjon nem volna mód arra, hogy a kolozsvári táncegyüttes is erre az Útra lépjen, ahelyett, hogy elavult kiöre­gedett közhelyeket ismételjen? * Végül néhány szót kel! szólanunk,a kö* zöldségről. Elismerjük, hogy azzal, ha valaki megváltja a jegyét, bizonyos jogokat szerez a színházban. Úgy hisszük, azonban, ez á jog abban áll, hogy az illető meghallgassa az e öadást, nem pedig abban, hogy szom­szédaival az előadás alatt tárgyalja meg magánügyeit, tologassa székét és hangosan beietapsoljon a finoman, halkan felépített közzenébe. Mindennek meg van a maga he­lye. A tapsnak és a beszélgetésnek is. Az­zal, ha valaki operaelőadásokra jár, még nem lesz fémjelzett kultürember, még abban az esetben sem, ha ott’étét hangos beszéddel és egyéb zörejekkel igyekszik a jelenlevők tudomására hozni. Kulturember és igazi ze­nekedvelő csak áhítattal lehet valaki. S gz áhítathoz mindenekelőtt csend kell. Márpe­dig éppen ez volt az. ami a kolozsvári „Fausf-elöadáson hiányzott. ► (n. e.) Az elmúlt héten ugyané* • fcórttot vias- aráituk meg, de szükségesnek. Htúcák az, hogy más szempontból is vizsgálat *14 ves- suK kérdésünké:.. Megállapítottuk, JMgy az ellenőrzésnek egyik létfeltétele az MS msátn- bavétele. Az iskolákban azt tapasztaljuk, hagy a gyermek állandó felügyeletre szorul. Az is­kolai felügyeletet az igazgató, a tanárok és sok intézetben maguk a tanulók végzik mint heteseit, folyosófel ügyelők. Az állandó felügyeletre szükség van. Ennek az iskolai életnek kettős okát látjuk: Az iskola mint nevelő intézmény a fel­ügyelet, a viselkedés ellenőrzése révé» akar­ja kiszorítani azokat a hibákat, roelyafc a gyermekeket rossz magaviseletre indítják. Ezzel az iskola hivatásának tesz eleget. Ugyanakkor kimélni akarja az intézet be­rendezését, kerüli az anyagi kálókat. De ellenőriznie kell az iskolának a tanu­lókat azért is, mert felelősséggel tartozik — természetesen a lehetőség hatái’ain belül — a szülőkkel szemben. Nézzünk csak be az iskolába. A folyosó­kat kőkockával rakják ki, mert más padló­val nem győznék rendben tartani. Esős őszi, téli időben 300—500 gyermek jön-megy szü­neteken, hordja fel a vizet, sarat s a lépcső síkossá válik. Ki őrzi a gyermek testi ép­ségét ? Tessék egyetlen napig megpróbálni a folyosófelügyeletet. Nincs az a hatalom, mely meg tudná fékezni a gyermekeket s reá tudná venni arra, hogy a folyosón ne rohanjon, a lépcsőkön óvatosan járjon. A tanár a folyosón van s ameddig ellát, ott rend is van. A tizenegyórás szünetben le- küldi a gyermekeket friss levegőre, egy kis tornára. Amig a tanár látja, az egyenes fo­lyosón élég tisztességesen vonul végig a had, de amikor lefordulnak a lépcsőn, egyik jobban rohan mint a másik, lökik egymást, a sikos köveken s csoda, hogy nem törik kezük-lábuk mig leérnek. Szerényen meg­jegyezzük: részben nekik is igazuk van. Három óra he’yben ülés már kezd sok lenni ■egy gyermeki szervezetnek. S hát még hat?! A gyermek elevenségének lefékezésére azért mégsem ajánljuk a láncot. Viszont az iskola felelősségét sem lehet a végtelenségig fokozni. Megoldást csak úgy találunk, ha állandó e’lenörzéssel a gyermeket fegyelme­zettséghez szoktatjuk, fegyelmezettségre ne­veljük. Ha most már az iskolai fegyelem az isko­lán kívül nem folytatódik, akkor a gyermek kétszeresen fegyelmezetlen az utcán, társá- ságban s a szü’öi házban. Sokszor hallottuk már utcán, amikor egy-egy gyermeket tűr­hetetlen viselkedése miatt idősebb emberek megszólítottak: Ezt tanultad az iskolában? (Sajnos, az efféle megszólítások azon a cí­men, hogy más gyermeke s mi közöm hoz­zá, mind ritkábban hangzanak el.) Bizony nem azt tanulta! De azt várja mindenki, hogy az iskola annyira szoktassa hozzá a gyermeket az illedelmes viseikedéshez, hogy az rajta, bárhol legyen is; meglátszodjék. Pedig a gyermek — amint már mondottuk — otthon háromszor annyi időt tölt, mint. az iskolában. Vagy talán a csámcsogásrói is az iskola szoktatja le a gyermeket? Régen lehet, hogy az iskolának olyan erős volt a nevelőhatása, hogy az iskolán kívül is meglátszott a tanulón az iskolai rend. Ma nem igy van, mert a szülő másként nézi az iskolát mint regen. A gyermek természetében kiirthatatlaiui! benne van, hogy a túlzott fegyelmezésre tul- ■ zott helytelenkedéssel válaszol — ha alkal­ma adódik. Családok és iskolák számtalan példát nyújtanak. Sokszor történik meg az, hogy túlságosan szigorú apának otthon jó, idegenl>en tűrhetetlenül rossz gyermeke van. Túlzottan szigorú iskolákból rossz erkölcsű gyermekek kerülnek ki. A magyarázat egyetlen szó: visszahatás. S ez annál erő­sebb, minél jobban elnyomták, elfojtották a gyermek mozgékonyságát, elevenségét. Mértékkel — minden nevelési eszközt csak mértékkel alkalmazzunk, de, azt aztán kö­vetkezetesen. Ne feledjük soha, hogy a gyer­mek a természet törvényei szerint és között él, azok pedig következetesek. Az iskolai, mértékkel alkalmazott fegyel­mezést a szülői ház is alkalmazza. Amilyen mértékkel korlátozzuk a gyermeket, fegyel­mezünk, olyan mértékkel adjuk a szabad­ságot is. Erre pedig azért van szükség, mert nem akarunk a gyermekekből élhetetlen fa­bábokat faragni. A következetes ellenőrzés­nek a szülői házban folytatódnia kell. Mit szólana az az apa, aki látná fiát, mikor idősebb emberrel beszél, zsebredugott kézzel áll s még vakaródzik is. Felnőttek beszélgetnek s a ház dédelgetett kedvence, a tulokos Lacika 10 esztendős korában bele­kotyog a beszédbe. A régi időben leszoktat­ták erről a gyermeket. Bizonyára helyesen tették, mert ma sincs okunk arra, hogy ne szoktassuk le. A tanár nem engedi meg, hogy vele a gyermek zsebredugott kézzel beszéljen, félvállról vesse oda a szavakat. Sajnos, szülői háznál már láttunk erre pél­dát. Az apa nem törődik azzal, hogy „nagy­fia“ csak úgy odavet egy-egy szót az any­jának s az anya örömmel látja, hogy „a ház büszkesége“ már visszamond az apjá­nak, amit ő nem tehet meg. Bizony az ilyen szomorú következetlenségek sokszor bosszul­ják meg magukat az életben. A szülői ház tehát vigyázzon arra, ami ott történik, mert az iskola nem oldhatja meg * a neve’és minden kérdését. Az otthonnak is, a szülőknek'}» vannak nevelői kötelességeik. BARTHALIS JÓZSEF SzámoIólapiHefék-értekezlefeket tart a kolozsvári pénzügyigazgatásáig Hant Zoltán dr. pénzügyi tanácsos csütörtökön ás pénteken délután tartja meg gyakorlati jellegű előadásait Kolozsvár, március 4. Jelentőségének megfelelően számos cikkben ismertette már a ,.Keleti Újság“ az uj számolólap­illeték leróvási rendszert, amely a 90/1944. M. E. sz. és a 470/1944. P. M. sz. rendeletek alapján március 15-én lép országszerte életbe. A kolozsvári Keres­kedelmi és Iparkamara a rendeletben ér­dekelt kereskedői és ipari szakmák kép­viselőit az egész országban elsőként kü­lön szakmai értekezleten tájékoztatta a nagyfontosságu rendelkezésekről, majd ezek gyakorlati alkalmazása tekinteté­ben felkérte a kolozsvári pénzügyigazga­tóságot, hogy külön szakelőadó utján is világítsa meg mindazokat a körülmé­nyeket, amelyek között az illeték-kirovás menetel a pénziigyit/azgatóság előírja és ellenőrzi. A Kamara megkeresésére Ka- lith András dr. miniszteri tanácsos, a kolozsvári pénzügyigazgatóság vezetője a legmesszebbmenő megértéssel úgy in­tézkedett, hogy az illeték-osztály vezető­je, Hant Zoltán dr. pénzügyi tanácsos maga vállalja a pénzügyigazgatóság ke­rületébe tartozó szakmák képviselőinek gyakorlati jellegű tájékoztatását. Hant Zoltán dr. pénzügyi tanácsos a jövő hé­ten két egymást követő napon, március 9-én, csütörtökön és március hó 10-én, pénteken tartja meg minden tekintetben nagyfontosságu előadásait a Kereskedem mi és Iparkamara. (Kossuth L.-u. 58.) második emeleti dísztermében, a követ­kező szakmai beosztás szerint: Március 9-én, Csütörtökön délután pon­tosan 5 órai kezdettel: a fogadós, szál­lodai, penziós, vendéglős, büffés, kifőz­dés, korcsma, kávéház. kávémérés, ex- presszós, cukrászda, cükorkeüzletek, mu­latók, Kozmetikai iparüzemek tulajdono- nai, illetőleg azok képviselői számára; március 10-én, pénteken este pontosan 7 órai kezdettel: a fűszer-,. élelmiszer, vegyeskereskedés és szatócsüzletek tu­lajdonosai, illetőleg képviselőik számára. A fenti értekezleteken az előadó pénz­ügyi tanácsos előadását köveíőleg egyes gyakorlati kérdések megvilágítására is sor kerül, különös tekintettel azokra a gyakorlati kérdésekre, amelyek a Kama­ra első értekezletén felmerültek az egyes szakmai érdekeltségek részéről. Ugyan­csak a ffenti időpontokban osztják ki azo­kat a kinyomtatott tájékoztató-táblákat is, amelyeket a pénzügyigazgatósággal egyetértőleg az egyes szakmai képvise­letek állítottak össze a gyakorlati teen­dődről és amelyek kifüggesztését nem­csak a réndeletek írják elő, hanem a vég­rehajtó pénzügyigazgatóság is megköve­teli. Saját érdekében cselekszik tehát minden ,egyes érdekelt szakmai iparos és kereskedő, ha fenti időpontok közül fel­tétlenül megjelenik azon az értekezleten, amelyen saját szakmájának teendőire kap gyakorlati tájékoztatást. n * ÄSBT KIRS* ENSEN % KELETI ÚJSÁGBAN 7 Mert ezt a lapot a ország egész VEVÖKÉPES KO ZÖNSÉGE olvassa Faust (Gounod dafmiive a lioloirsvári Nemzeti Srhifcazhan)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents