Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

MH MÁRCIUS 5.

s KuitiUjsüg

n DOLGOZÓ NO

fokozottabban ügyeljen fiatalos külsejére. ősz, vagy őszülő haját a CARNEQL hajfesték, bámulatosan rövid idő alatt szinte megfiatalítja, a hajnak természetes szint ad és egész ~~zr*n lággyá és selymessé teszi.

18 színben kapható. Az egyéniségének megfelelő hajszint, fodrásszával válasz- sza ki. I

Készíti: KANITZ IVÁN és TASSA Budaoes’ VI., Naqyatódi Szabó-u. 43

Marlilapuvirágok bnc5uz?atják már a telet...

Alig pár nappal ezelőtt még egységes hólepedő fedte a. földet. Még február 27-én egy csapat pirókat (gimpli) láttam a Há- zsongdrdban, akár valami rózsahabfoltok tűntek el és billentek át egyik ágról a másikra, alulról ssemlélgetve őket. Nagy gyorsasággal tűnt el a hótakaró és elég nagy kárunkra. A Gorbó, Kajántó és Nádas mást megdagadt patakok kávészinü fodrai gyorsan iramodnak alá. Március 2-án a Bükkből a Plecska völgybe mentem le. A ■mogyorócserjésben és a gyertyánosban találtam is egy pár virágzó hóvirágot (Galonthus nivalis); egyéb tavaszthirdetö virág még 'ninesen, de á mogyaró bokor (Corylus avellana) és a mézgás éger (Alnus gluti- nosa) himbarkái kezdenék ereszkedni, gör- bcdezni, a nővirágtobozök szétnyílni, illető- lég sok mogyoró növirága dugta ki vérpiros bibéjét. Március 3-án, bár délutánra meg- hüvösödött, a şzel gyorsan fújta tovább a pilingáló hófelhőkét — köszönthettem a martilapuk (TussHagofarfara) kénsárga rózsáit.

•— Hát felébredtetek drágaságok f — kérdezem az egészen frissen kinyílott virágokat, mert még néhánynak álig csattant ki virágpor-tartója. — Mennyi szegény ember és rosszul fütött lakásbán gémberedö fog örülni a te megjelenésed hire olvastán,'el sem hiszed! óh, csak intsél kedvesen, szerényen, tágranyilt szemeddel búcsút a télnek, mert azokra talán nem haragszik meg — legalább is tartós zordonani. Most már tudjuk, hogy nektariumot adó csöves virágaidra járni fognak a. hosszú szipókás pöszméhek, mézelő méhek s hamarosan előkerülnek pillangóid is, a te rendes viráglátogatóid, s beledörgölik fejüket boldogan rojtvirágtányérodba. Ha talán itt-ott vissza is csap még a hideg, s te szép, nevető orcád összecsukod és kiállód a hideget. Megjelenésedkor a Mindenhatónak hálaimát mondunk, hogy ezt is megengedte érnünk, végre valahára. Hiszen te is, a hóvirág is, csak akkor „köt“-hetsz, ha méhek látogatnak s ti már tudjátok, hogy jönek a nektárra szomjas méhecskék, tehát: melegebb lesz. Azért is nyittatok ki.

Gondolom, igy legtöbb embertársam is csak örül a martilapu virágok megjelenésének, ezért is adja hírül örömét és osztja meg azt mindenkivel:

GYÖRFFY ISTVÁN (Kolozsvár).

Ruhacsináltatás1944-ben

ft. it mond a szabó a vuliabészitleiés uj rend (érői? Amit«or a férceEő cérna minden száía — „tincs"

Kolozsvár, március 4. A közelmúltban megjelent 19.000/1944. K. M. számú rendelet 1. §-a nagyfontosságu változást hozott be a • szabóiparban. Ebben a kérdésben bővebb felvilágosításért az egyik ismert kolozsvári szabómesterhez fordultunk, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

— A fentemlitett > rendelet- értelmében a szabók többé nem igényelhetnek és nem is kapnak szövetet. A megrendelőnek saját magának kell a szövetet beszerezni és azt a szabónak átadni, aki csak ebben az esetben készítheti el a ruhát.

— Mennyiben könnyít ez a rendelet a helyzeten ?

— A szabó mindig közelebbi összeköttetésben állt az egyes cégekkel, mint a magánosok és így természetesen könnyebben jutott az áruhoz. Nagy előnyére szolgált a szabónak az is, hogy értett a szövetekhez és nem lehetett becsapni. Ezért szerették a magánosok egyúttal a szabónál megvenni a .szövetet is. A mai súlyos gazdasági viszonyokban azonban ez sok visszaélésre adott okot. Volt példa arra, hogy a szabó azt a szövetet, — amihez aránylag elég könnyen jutott hozzá — kétszeres, esetleg háromszoros áron adta tovább a vevőnek. Ez neki hasznot -jelentet*, ellenben a tisztviselő, aki megvette és akinek a fizetése nem állt arányban az elkészült ruha magas árával, súlyos helyzetbe került. A legtöbb tisztviselőnek azonban nem is állt módjában Ilyenképpen ruhához jutni, mert képtelen volt megfizetni az árát. a kereskedelmi minisztérium rendeleté tehát, elsősorban az úgynevezett „fekete piacot“ akarta megszüntetni ezen a téren is.

— Itt Kolozsváron is történtek hasonló

éketek? ,

Nem tudom, -de Budapesten eppen nemrégiben zártak lie néhány áruházat emiatt. Az áruházaknak saját szabóságuk van és konfekcióban dolgoznak. A hatóságoknak feltűnt, hogy egyes áruházak Kirakataiban 2500—3000 pengő értékben tüntették fel például a női kosztümöket. Ellenőröket küldtek ki felülvizsgálásra. Ekkor tűnt ki, hogy 15—35 pengős szoveteknoi készült árunak is annyira felhajtották az árát, hogy a tisztviselöosztály nem juthatott hozzá.

— Ezekután tehát a szabók egyáltalán nem juthatnak szövethez?

A mester készségesen keres elő a fiókból egy fehér nyomtatott lapot és mái magyarázza is:

— Minden szabó kap égy ilyen „Kérdö- iv“-et, amit ki kell töltenie büntetőjogi felelőssége tudatában. Fel kell tüntetnie nevét, segédei, tanoncai számát, telephelyét, iparjogositványának keltét, számát és, hogy milyen ruházati cikkeket készít, például férfi szabó, női szabó, fehérnemükészítő, a füzökészitö stb. A kitöltött nyilatkozatot 1

■ kell nyújtani a helybeli ipartestülethez. I Az ipartestület kivizsgálja a vallomás he- |

lyességét és pecsétjével ellátja az ivet. Ennek az ívnek ellenében kap minden szabó egy könyvecskét és erre vásárolhat szövetet.

— A könyvecskére meghatározott meny- nyiségü szövetet kapnak.?1

—- A könyvecskére saját cégünk részére nem kapunk semmit. A könyvet csajt abban az esetben használjuk, ha a megrendelő hozzánk fordul és megkér bennünket, menjünk vele, mint szakértők szövetet vásárolni. Ilyenkor magunkkal visszük a könyvet és — mert úgyis mi dolgozzuk fel az anyagot — a kereskedő a kiállított számla alapján bevezeti könyvünkbe a szövet szá mát, mennyiségét és árát. Ugyanakkor a vevő vásárlási könyvecskéjébe is beírja ugyanezt a tételt. Ez voltaképpen csak formaság. Alapjában véve nekünk minden egyes tételt ugyanígy be kell vezetnünk minden esetben, amikor a megrendelő elhozza hozzánk az anyagot, feldolgozás céljából. Megkérdezzük, honnan származik a szövet, —amit a megrendelő a saját könyvecskéje utján tud bizonyítani — továbbá fel kell Írnunk a megrendelő- nevét, elmét és a könyvecskéjének számát. Mindezt a mi könyvünkbe vezetjük be. Ellenőrzés esetén Így mindig tudjuk igazolni magunkat és bizonyítani tudjuk, hogy az üzletünkben lévő, feldolgozásra váró anyagok honnan erednek.

— így ez a kérdés teljesen tisztázódott?

— Hát nem egészen, mert a szabóságot teljesen rendszabályozni sohasem lehet- Itt van például maga az árkérdés. A közvélemény ezen a téren- is nagyon megoszlik. Például egy női kosztüm fazonja az egyik szabónál 150, a másiknál 400 pengő. Ugyanakkor azonban mindkettő megcsinálhatja azt a kosztümöt tökéletesen is, rosszul is. Egyesek azt mondják, hogy uzsora 400 pengőt kérni egy női kosztüm megvarrásáért. Ugyanakkor azonban a szabó azzal védekezik, hogy nagyobb a műhelye, njűnt azé, aki a kosztümöt 150 pengőért elvállalná, több munkaerőt alkalmaz, nagyobb, tágasabb, csinosabb üzlet- helyiséget bérel, több a vi-lányfogyasztása, tüzelőszámlája, és több adót is fizet- Ha tehát fenn akarja magát tartani és az üzemköltségeken felül még hasznot is akar biztosítani magának, akkor kénytelen ilyen magas árat szabni. Ezzel szemben iiszont biztosítja nieg- rendelőkörét arról, hogy szalonjában csupán elöke ő, , illetve módos emberek fordulnak meg. Vannak ugyanis, akik szabójuk megválasztásánál elsősorban ezt veszik figyelembe és az csak másodrendű kérdés, hogy az a szabó jól dolgozik-c?

— Férfi öltöny megvarrása mennyibe kerül?

— A férfi öltönyöknél ugyanaz a helyzet, j

mint a női cikkeknél. Áltaában az előbbi ki- jelentésem a szabóság minden ágára vonat- 1 kozik. Manapság egy férfi öltöny megvarrása | kb- 180—250 pengő- Természetesen ez Is a I szabótól függ. j

— Bélés terén milyenek a viszonyok? |-- .Bélésből a szabók 5s a lehető legkisebb mennyiséged kapják. Egyáltalán minden tartozékot —• mármint bélés, ujjbó'.és, zseb, vászon — az ipartestület utján szerzünk be. Kiutalásra történik éppen úgy, mint a cérna.

— Cérnát eleget kapnak?

— Azzal is takarékoskodnunk kell, mint manapság mindennel- Egy fcrcszálaf sokszor 5—6-szor is használunk. Gondosan összegyűjt jük, hogy elég legyen.

— A cérna kiutalása is az ipartestület utján történik?

— Voltaképpen igen. De nagyon körülményes módon. A Vitézi Rend ebből a célból megindította a rongygyüjiő akciót- Ez azt jelenti, bogy minden hulladékot, ami munka közben adódik — cérnát, poszlót, szövetet, bélést, stb. — és amit már semmire nem lehet felhasználni, be kell szolgáltatnunk. Ez úgy történik, hogy a Vitézi Rend megbízottja kocsival végigjárja a szabömühelyeket és mindenüvé beszól a hulladékért. A hulladékot kilónként veszi át, mégpedig a posrtóhulHIadék kilogramjáért 1.20 pengőt fizet, a többiért pedig 22 fillért. A gyűjtő a beszolgáltatott hulladékról Írást ad- Ennek az írásnak alapján kapunk az iparteslüleltől eérnaklntalásl. A beszolgáltatott hulladék arányában kapunk cérnái. Ajánlatos tehát gondosan összegyűjteni még a leg jelentéktelenebbnek látszó száDiót törésre

kiadunk.

Vállalkozók jelentkezzenek

Gyümölcskereskedeimi Kft. • náS

Kolozsvár, Mussolini-út 08. szám’

lat is.

— A hulladékot újra feldolgozzák, ugyebár9

— Úgy van. így lesz a régi szövetből uj

szövet. Ez mindenesetre sokkal hasznosabb, ■ mintha papírból készülnének a szöveteink, mint egyes külföldi országokban. Reméljük azonban, hbgy erre nálunk sohasem kerül - sor és hogy eljön az iíő még egyszer, amikor a szabók újra tiszta gyapjúszövetekkel szolgálhatják ki megrendelőiket... ,

BAINTNER MARGIT

Más városba való költözködésre szólították fel a pozsonyi nőket,

gyermekeket és aggoka*

Pozsony, március 4. (MTI). Hivatalos szlovák helyen az összes pozsonyi lapok, valamint falragaszok utján felkérik Pozsony város lakosságát, hogy önként költözk.ödjenek át más városba, helységekbe azok, akik^ foglalkozásuknál fogva nincsenek' okvetlenül Pozsonyhoz kötve. A felhívás mindenek

előtt 14 éven aluli gyermekekre, az összes nőkre és a 65 éven felüli férfiakra vonatkozik. A kiköltözködést az állandóan fokozódó légiháborura való tekintetei ajánlják. Az elköltözködőknek a kormány különböző kedvezményeket nyújt.

Két és félmilliárd pengőt termelt 1943-ban a magyar kézműipar

Kolozsvár, március 4. Az Ipartestületek Országos Központja március 9-én Budapesten tartja évi rendes közgyűlését.

A közgyűléssel kapcsolatban az IPOK terjedelmes jelentést adott ki az ország kézmüiparosságának helyzetéről. Az évi jelentés „Kézműves iparpolitikánk a háborúban“ címmel, a bevezető részben ismerteti á kézmüvesipar feladatait és célkitűzéseit a háborús időkben, az iparügyi kormányzat kisipari programját és költségvetését s behatóan foglalkozik a kéz- | müvesipar időszerű kérdéseivel. Foglal- j kozik a kézművesipari anyagellátás? épit- íj kezések, munkabérszabályozás, kisipar- 8 fejlesztés, közszállitások, hitelellátás, j szakoktatás, ipari továbbképzés, tanonc- I otthonok, öregségi biztosítás és szociális reformok kérdéseivel. A szakmai jelenté-, sek fejezetben közli a fővárosi szakipartestületek beszámoló jelentéseit az egyes kézművesipari szakmák helyzetéről. A vidéki közigazgatási hatóságoknak a kézmüvesipar helyzetére vonatkozó adatait ismerteti ezután, majd részletes statisztikai és gazdasági helyzetképet nyújt a kézmüvesiparosság gazdasági helyzetéről.

A központ kötelékébe tartozó 417 ipartestület, felvidéki és kárpátaljai ipartársulatok önálló kézmüvesiparos tagjainak száma az 1943. év végén 260.675. Ebből Budapesten 32.800 iparüző működik. A segédek száma 289.192. Ebből Budapesten 165.462 segéd szerepel a nyilvántartásban. A tanoncok -száma 93.127, ebből Budapesten 16.812 tanonc van alkalmazásban. A segédek és tanoncok számának mérsékelt emelkedésével szemben az önálló kézművesiparosok száma a háborús viszonyok következtében csökkenést rputat.

A kézművesipari termelés értékét az 1943. *évben az IPOK 2 és félmilliárd pengőre becsüli. A kézmüvesipar gazdasági és nemzeti jelentőségét domborítják ki azok az adatok, amelyek szerint 1942—1943-ban a kézmüvesipar 2032 millió pengővel, azaz több, mint 18 százalékkal járult a nemzeti jövedelemhez.

A gazdasági helyzetről szólva megállapítja a jelentés, hogy az általános árukereslet és pénzbőség következtében nagymértékben megszaporodott munka- lehetőségek nem voltak kihasználhatók az egyre fokozódó anyagbeszerzési nehézségek és munkáshiány miatt. A magasabb eladási árak számszerűit nagyobb eredményt hoztak, amely azonban nem jelentette az iparosok jövedelmének, megélhetésének javulását szemben az általános drágulás, az át nem hárítható'termelési költségtöbbletek, az anyagárak, munkabérek és közterhek emelkedése következtében. Az önálló iparosok létszámának mintegy ötezer főnyi csökkenése arra

vezethető vissza, hogy az anyaghiány következtében sok szakmában sokan felhagytak iparuk önálló gyakorlásával és hadiüzemekben, bányákban, mezőgazda- sági és állami üzemekben helyezkedtek el. A létszám emelkedését gátolták, az önállósulás nehézségei is, mert' az anyaghiány következtében uj iparigazolványokat csak korlátolt számban adtak ki. A magánvállalkozások és építkezések mel- ' lett igen jelentős mértékben foglalkoztatták az építőipart és vele kapcsolatos iparágakat a szociális és középitkezések. Az/ ipartestületi közszállitási csoportok, valamint kisipari szövetkezetek jelentékeny kincstári munkákat, közszállitáso- kat bonyolítottak le. Az élelmezési iparosok helyzetét elsősorban á közellátási viszonyok és korlátozások határozták meg. A fokozott árukereslet következtében az értékesítés terén nehézségek általában nem voltak, panasz merült fel azonban egyes beszerzési csoportok ellen, amelyek nem közszükségleti cikkekkel is ellátják a tisztviselőket. Változatlanul' súlyos a panasz az egykézrendszerre és 1 egyes nagyvállalatok versenyére.

Behatóan foglalkozik a jelentés a falusi kisiparosság különleges viszonyaival és rámutat arra, hogy a falusi kisiparosságnak szoros kapcsolata a mezőgazdasággal és igy félig agrárius jellege lehetővé tette, hogy az anyaghiány ismert nehézségei ellenére is helyben tudnak maradni, megőrzik a falu iparát, kultúráját és nem merülnek el a nagyváros proletá- riátusában. A kézmüvesiparosság teljes tudatában van a sorsdöntő háborús idők- I kel járó fokozott nemzeti és gazdasági kötelességeknek, a jobb jövőbe vétett hittel és kitartással végzi termelő munkáját.

Olasz hadihajókat kap a Szovjet

Amszterdam, máic. 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

, Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök pénteken közölte, hogy olasz hadihajókat küldenek a szovjet hajóhad számára.

— A Székelj7 Alkalmazottak Egyesülete, amely hosszú évek óta páratlanul értékes és fontos tevékenységet fejt ki, a Kolozsvárra szakadt székelyek össze- I fogása érdekében, március 5-én, vasárnap délután 5 órakor tartja évi rendes tisztújító közgyűlését a vasmunkások otthonában. A tisztújító gyűlés elé, amelynek eredményéről lapunkban is beszámoltunk, nagy érdeklődéssel tekintenek az egyesület tagjai.