Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-04 / 52. szám
Keutiüjskg 8 1944. MÁRCIUS 4. „Az átállítási és az őrségváltást erkölcsi megtisztulás nélkül nem lehet megvalósítani!“- mondotta Antal miniszter a budapesti kereskedelmi és iparkamara tájékoztató értekezletén Budapest, március 3. (MTI) Március 1-én volt a budapesti kereskedelmi és iparkamarában Antal István dr. nemzet- védelmi propagandaminiszter elnöklésével a havonként szokásos gazdasági tájékoztató értekezlet. Tárgya: a kereskedelemben végbement úgynevezett átállítás és őrségváltás időszerű kérdéseinek, valamint a közellátásnak, az anyagelosztásnak legfontosabb ügyel. Az értekezlet iránt ezalkatommal is nagy volt az érdeklődés. Antal István miniszter bevezetőjében utalt a havi gazdasági tájékoztató értekezletek eddigi anyagára. Kiemelte, hogy minden esetben a gazdasági közvélemény legidőszerűbb kérdései voltak és a gazdasági közvélemény minden rétegét a legélénkebben érdekelték. A, pénzügyi, iparügyi, valamint a földmivelésügyi kormányzat vezetőinek állásfoglalása után most a kereskedelem körébe vág az értekezlet. Főgondozója ennek a kereskedelmi miniszter. — Nem az én feladatom, — mondotta Antal István miniszter, — hogy a felvetett kérdések gazdasági szakszempontjait tárgyaljam, de minthogy ennek a gazdasági eszmekörnek is rendkívül sok érintkezése van az általános nemzetvédelmi kérdésekkel, néhány szóval rá szeretnék mutatni erre az összefüggésre és a lehetőségekre. — Az átállítást és az őrségváltást erkölcsi megtisztulás nélkül, a közösségi érzés kivirágzása és a közkötelességek mindenek fölé való helyezése nélkül nem lehet megvalósítani. A közigazgatás és a gazdasági technika intézkedései mérsékelhetik a hibákat, de nem akadályozhatják meg. Elősegitheiik a közérdekű magatartást, de hiánytalanul nem biztosíthatják. A magyarság élethalál-küzdel- mében a gazdasági tevékenység, a gazdasági magatartás egyik fontos, ' esetleg döntő része a nemzetvédelmi harcnak. A nemzet a fegyveres honvédelem harcával egyidőben a szellemi és erkölcsi honvédelem nem kevésbé fontos küzdelmét is vívja. A polgári és a gazdasági életben is a leghősibb, a legáldozatteljesebb lelkületű harcosokra van szükség. Antal miniszter még egy igen nagyjelentőségű mozzanatra hívta fel a figyelmet: — A magyar társadalom — mondotta •— fokozottabban ráeszmél arra a rendkívül nagy erőpróbára, amely osztályrészéül jutott. Ennek -jeleit egyrészt a súlyosabb helyzetben való alkalmazkodásban, másrészt a felelős vezetők iránti bizalomfokozódásában látja. A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Bede István, a nemzetvédelmi propagandaminisztérium gazdaság- politikai osztályának vezetője ismertette a vidéki megfigyelők jelentései alapján a kereskedelemnek a közellátás ■ lebonyolításában betöltött szerepéről szerzett tapasztalatokat. Zsindely miniszter: „Á kereskedőnek betonos feoyeJmezettséget kell tanúsítania !" Zsindely Ferenc kereskedelem- és köz- I lekedésügyi miniszter mindenekelőtt az ’ átállítással foglalkozott. Hangoztatta, ezalatt a’zt a céh érleltük, hogy a kereskedelmet kereszténnyé tegyük, nem pedig azt, hogy a szabadkereskedelemről áttérjünk a kötött háborús gazdálkodásra, mert az utóbbi véletlen kényszerűség volt, amely a kitűzött tervezetet közben érte. Az államnak semmiesetre sem áll érdekében, hogy az elosztó tevékenységből kikapcsoljuk azt a kereskedelmet, amely az elosztást jól és visszaélés nélkül ellátja. A közellátásügyi miniszter semmiesetre sem fog arra törekedni, hogy uj elosztó szerveket teremtsen, ha a kereskedelem a maga munkáját meghatározott területen megbízhatóan elvégzi. Ha azonban nem végzi el, akkor azoknak a mindennél fontosabb szempontoknak szolgálatában, amelyek érvényesítését rábízták, kénytelen olyan szerveket teremteni, amelyşk ezt ellátják. — Ami a kereskedelemnek a közellátásban való szerepét illeti, a kereskedőnek éppúgy, mint másfoglalkozásu polgároknak, katonás fegyelmezettséget feell tanúsítania. Kérem a kereskedelmi érdekképviselőket, hogy ez' fegyelmezést katonai eszköz nélkül ugyan, de ugyanolyan eredménnyel mégis iparkodjanak megvalósítani. Elsősorban a kereskedelem érdekében követelem. Mindent elkövetek a visszaélések megtorlására. Ha a rendelkezésre álló eszközök nem elegendők, újakról gondoskodunk, de egyes lelkiismeretlen elemek tevékenysége miatt nem szenvedhet igazságtalanul egy egész társadalmi réteg és nem szenvedhet az a kereskedői társadalom, amelynek létrehozásáért oly sokat dolgoztunk. — A kereskedelmi tárcának egyaránt gondoznia kell a szövetkezeteket és a magánkereskedelmet, mert mind a kettő kereskedő. Hiszem, hogy megvan a lehetőség — és bennem a jószándék is — annak megvalósítására, hogy együttműködjenek és tevékenységük a jövőben egybehangzó legyen. Mindenképen azon leszek, hogy ez a kérdés, amely szerintem az ország gazdasági életét sokkal kevesebb okkal zavarja, mint általában feltételezhető, minél előbb lekerüljön a napirendről. Zsindely Ferenc miniszter beszédét az értekezlet nagy tetszéssel fogadta. Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter zárta be az értekezletet. Köszönetét mondott a felszólalóknak, a kereskedelem- 'és közlekedésügyi miniszter értékes fejtegetéseiért. „A mmzetellenségei és az önvédelem Vitéz Boga Alajos dr. preláíus-kanonnk nagyérdekességü előadást tartott Marosvásárhelyen Marosvásárhely, március 3. Vitéz Boga Alajos dr. prelátus, felsőházi tag „A nemzet ellenségei és az önvédelem“ cimmel rendkívül értékes és időszerű előadást tarr tott Marosvásárhelyen. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a mai sorsdöntő időkben szükséges, hogy tisztán lássunk és őszintén beszéljünk egymással, ne színezzünk álmokat és ne kergessünk délibábokat. A továbbiakban a mult tanulságaival foglalkozott. A nemzetnek meg kell fontolnia ■mit cselekszik, mert arról van szó, hogy fenmarndhatr.nk-e szabad és független nemzeti éictet élő népként, vagy pedig elveszünk a körülöttünk dúló hatalmas küzdelemben. • — Múltúnk viyS M \ él — mondotta a kiváló előadó —, de jelenünket elemezve 1 két olyan kérdéssel keil számolnunk, amely döntő fontosságú a magyarság életében. Az egyik kelet felöl támad és nem egyéb, ■mint a nyugati irányban érvényesülni törekvő szláv aspirációk,' a másik pedig nágyrészt tyelső kérdés, a nemzetiségek kérdése. Az a Veszély, amely most kelet felől fenyegeti Európát, még akkor is súlyos ránk nézve, ha a bolsevizmus közvetlenül nem is törne ránk, hiszen hatalmas tömegével és súlyával könnyen összerop- panthatja a mi létünket. Vitéz Boga Alajos dr. ezután a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Rámutatott azokra az okokra, amelyek annakidején indokolttá tették a nemzetiségek Magyar- országon való letelepítését. A magyar népnek, ha az öt körülvevő ellenséges gyűrűkben megakarta állani helyét, nem volt más választása, mint a szentistváni politika. A kereszténység felvétele érdekében hittérítőkre volt szükség. így jöttek Magyarországra olasz papok. Vatonai természetű okok tették szükségessé akkor a germán népcsoportok betelepítését, mig a városok építését, ipart és kereskedelmet franciák, vallonok és egyéb nemzetiségi csoportok betelepítésével kellett biztosítani. Hiteles adatok szerint ezeknek a nemzetiségeknek száma nem is volt nagy, hiszen az ország ’t,000.000 lakosságából a magyarság 3,200.000-ret tett ki és csupán 800.000 betelepítettről lehetett beszélni. A hiba ott volt, hogy a nemzetekre szakadt történelmi megpróbáltatások során kiesett kezükből a vezetés, a magyarság számaránya csak az utóbbi évszázadban javult é - éppen a rövid idő alatţ tapasztalható lélekszám-gyarapo- dás igazolja nemzetünk életképességét. Vitéz Boga Alajos dr. végül a nemzetiségi kérdés megoldásának módjairól beszélt. Helsinkii Jelentés szerint A finn kormány a cselekvés utján halad MuMolini Oi aszországa még nagy meglepefes! tartogat a világ számára Loittoi íapielentéseb a küszebenáüó angolszász megbeszélések napirendjéről Lisszabon, március 3. (MTI) A londoni lapok washingtoni táviratai közük azokat a kérdéseket, amelyek a küszöbön álló szövetséges dip'omata megbeszéléseken valószínűleg szőnyegre kerülnek. A „News Chronicle“ a kővetkezőket Írja: Úgy látszik a megbeszélések legfontosabb pontja a Németország számára megállapítandó fegyverszüneti feltételek kérdése lesz. Megtárgyalják ezenkívül a rend és nyugalom helyreállítását Európában a háború után, beleértve Lengyelország és Finnország ügyét, a francia nemzeti bizottság jogállásának kérdését, a középkeleti olaj, va amint a légi és hajózási támasz-, pontok ügyét is. A „Daily Herald“ washingtoni levelezője ezeket jelenti: Határozott napirendet nem állapítottak meg, de | várhatólag a következő kérdéseket fogják felvetni: 1. Fegyverszüneti feltételek Németország számára. Amerika ragaszkodik a feltétel nélküli megadáshoz. 2. A lengyel-orosz határ. Washington szeretné ezt a kérdést félretenni. 3. A francia nemzeti bizottság. 4. A középkeleti olajtartalékok. 5. Az olasz kormány. Ebben a kérdésben akkor kell dönteni, ha Rómát elfoglalták. 6. A háború utáni közlekedés. Amerika valószinüleg igényt tart légi támaszpontokra. Szó van ugyan arról is, hogy hajókat kölcsönöznek Nagybritanniának. 7. A csendesóceáni uralom. 8. Palesztina jövője — különleges tekin tettel a jelenlegi zsidó igényekre. Megsebesült az Indiában levő amerikai haderő főparancsnoka Tokió, március 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Domej-iroda idézi a csungkingi Takung Gao cimü újság jelentését, amely szerint a japán tüzérségi tűz megsebesítette Stil- icell altábornagyot, az Indiában lévő amerikai haderők főparancsnokát, amikor éppen az altábornagy vezérkarának több tagja, valamint több amerikai tiszt életét vesztette, vagy megsebesült. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS M ' • - » * ta ÜZLETMENETNEK Elesett Habicht ezredes, » német külügyi helyettes államtitkár Berlin, március 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Theo Habicht ezredes, zászlóaljparancsnok, a külügyi hivatal helyettes államtitkára elesett a keleti arcvonalon. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENE Y LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 1S-08. Postatakarékpénztári csekkszámla száma; 72148. Postaílók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műirtrz," » >or József. Helsinki, március S. (MTI) A finn álláspontot elég világosan körvonalazták abban a megállapításban, hogy a finn kormány a fegyverszüneti feltételek ügyében fenn kívánja tartani a korábban megteremtett összeköttetést. Ezenkívül kevés uj értesülés áll rendelkezésre, ami, mint illetékes helyen kijelentették, azzal .magyarázható, hogy felelős finn körökben ismét elérkezettnek látják az időt, v amikor a nyilvánosság előtt le 'kell engedni a sorompókat. Hivatalos helyen nem titkolják, hogy a legközelebbi feladat annak megtudakolása, milyen módosításokat lehet elérni a közölt feltételeken? Arról azonban semmi megbízható hirt sem lehet szerezni, hogy a tudakozást milyen utón kívánják végezni. Kétségtelennek látszik, hogy a finn kormány a cselekvés utján halad. Svédországhoz nem intéztek megkeresést a német csapatok átvonulása ügyében Stockholm, március 3. (MTI). A londoni rádióban csütörtökön beolvasták azt a jelentést, hogy a németek megkérdezték a svéd külügyminisztériumot, milyen álláspontra helyezkedik abban az esetben, ha THotl tókrwriAlr coonotoi ÖTrórlnrczó o-nn nulnak. Svédország a londoni jelentés szerint állítólag azt válaszolta, hogy ilyen átvonulás szóba sem kerülhet. Svéd hivatalos helyen most kijelentik, hogy a svéd külügyminisztériumhoz ilyen megkeresést nem is Snfórrtolr ß fegyverszüneti feltételek visszhangja a finn sajtóban Helsinki, március 3. (MTI) A „Heisinken Sanomat“ és a „Suomen Social-Demokraati" nagy vonalakban ugyanazokat a kifogásokat emeli a moszkvai fegyverszüneti feltételekkel szemben, mint a mérsékeltebb „Uusi Suomi" és a „Hufvudstatb’aded“ csü- törközi vezércikkei. A két előbbi lap azonban feltételezi, hogy a finn aggodalmak a másik oldalon megértésre találnak és végső kiegyenlítődésre vezetnek. A „Helsinker Sanomat“ első helyen említi azt az orosz feltételt, amely szerint a finnországi német csapatokat internálni kell és megjegyzi, hogy ez többféle okból teljesen lehetetlen. A visszaküldendő hadifoglyok és polgári személyek kérdésében a lap megállapítja, hogy az előbbiek hazaküldése egészen természetes, ha ez a kölésönösségen alapul. Egészen uj orosz álláspontot kell abban látni, hogy Petsamóról is szó esik, noha Petsamot a moszkvai béke finn tulajdonban hagyta. A hadsereg leszerelésének, illetve békeállományának keresztülvitele olyan kockázat jele, amelyet háború idején még a legbiztonságoí sabb helyzetben lévő semleges ország sem ‘ merne vállalni. Felteszik a kérdést, hogy Finnország a kártérítésre milyen formában lenne képes? Németországra vonatkozóan >’ orosz részről már korábban arról beszéltek, hogy a kártérítést a Szovjetunió újjáépítésére rendelkezésre bocsátott munkaerő for- i májában kívánják. Szükségtelen mondani, i hogy az ilyen megoldásban mennyi nehézség i és veszély rejlik. Ha összehasonlítjuk azokat 5 az előnyöket, amelyekhez a Szovjetunió jut- t na, ha Finnország kiválnék a háborúból, azt , kell mondanunk — Írja a lap, — hogy a L felajánlott feltételek nem állanak arányban a finn engedmények kérdésével. A lap a r továbbiakban úgy véli, hogy Finnországnak két éves, kizárólag védelmi háborúja után 1 más feltételeket kellett volna kapnia, éppen f ezért egyik félnek sem kellene elzárkóznia 1 attól, hogy olyan feltételekre kerüljön sor, (. amelyek valóban eredményre vezethetnek. Teljesen hasonló hangnember Ír a „Suomen , Socialdemokraati“. ChiaSsó, márc. 3. (Búd. Tud.) Grazzianl tábornagy, köztársasági nemzetvédelmi miniszter démonában mondott beszédében kiI jelentette, hogy Mussolini Olaszországa nagy meglepetés tartogat a világ számára.
