Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

M Vasárnap 1944. március 5 Az USÄ megszakította a diplomáciai kapcsolatot Argentínával Ara 30 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓKA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HÜSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 53. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Fiaim, csak énekeljetek! Az alábbi sorok nlegirására a szegedi, a debreceni és a kolozsvári egyetemek énekkarainak szombat esti hangversenyének mély hatása adott alkalmat. Akárki akármit mond, akármi is történ­jék: fiaim, ti csak énekeljetek! A ti jogotok és kötelességetek, szent jo­gotok és kötelességetek, hangot adni a szív és a lélek legnagyobb érzéseinek. Ne fussa­tok el e gyönyörű kötelesség vállalása elöl soha, semmi körülmények között. Voltak már korok, voltak már idők felettünk, múlt­ját és jövendőjét megbünhődött nemzet fe­lett, amikor a föld kegyetlen tüskéi és az ég fenyegető villámai között nem volt több jogunk jelenlétünk megvallásához, csak ennyi: éltünk, mert énekeltek. Most is ke­gyetlen tüskék szegélyezik a magyar sors útját, most is fekete, vészjósló fellegek ár­nyékolják el Isten fényes napját a magyar égen. Mult és jövendő nagy világesemények árnyékának vérgözös homályába burkolózik. De még ittvagyunk, itt akarunk lenni és történjék akármi: a ti dalotokra szükségünk van. Fiaim, csak énekeljetek! Ti' vagytok a jövendő záloga. Ti vágytok maga a magyar jövendő. Ezért fiaim, csak énekeljetek! Hallani akarjuk"»—hangotokat, hangotokban a szív erejét és a lélek hatal­mát... Kötelességetek énekelni! Ti vagytok azok, akik a mi megpróbálta­tásokban, megfontolásokban és megalkuvá­sokban elkopott hangunkat váltjátok — mi­ként marathoni futók a szent tűznél meg- gyujtott fáklya lángját — és friss, üde tor­kotok megzengetésével tudtára adjátok Is­tennek, embernek, barátnak és ellenségnek, a messzeségek közömbös ismeretlenjeinek és jó szomszédnak, rossz szomszédnak, hogy élünk! Fiaim, csak énekeljetek! Aki hallotta friss és csengő hangotokat, hangotokban a szivünk erejének, lelkünk hatalmának zengő vallomástételét, már nem érzi a sorsunk út­ját szegélyező dudva és bozót tüskéit s néni aggódik a felettünk tornyosuló fellegekben rejtőző villámoktól. Fiaim, csak énekeljetek! Hallottuk hangotokat s éreztük abban azt a titokzatos, szent hatalmat, amely értelmet és jelentőséget ad a lélektelen anyagnak. A ti csengő, harsogó hangotokban s ahogy han­gotok megformálta Isten legnagyobb aján dókát, a dalt,'abban benne van a legnagyobb érték bizonysága: a ti hangotok — emberi hang. A ti hangotok, magyar egyetemi ifjú­ság, Isten nagy katedrálisában a legzengőbb, a legtisztább regiszter. A „Vox Humana“, Ez az a regiszter, amelyen tegnap este hoz­zánk szóltatok. Fiaim, csak énekeljetek! Ezen a regiszteren, mindig csak ezen a han­gon, az Istennek, embernek egyaránt kedves regiszteren énekeljetek fiaim, magyar főis­kolás ifjúság. A „Vox Humana“ azonban nem csak dicsőségetek, hanem elkötelezett­ségetek is. Ezen a hangon énekelni, mindig csak ezen a hangon énekelni, ez a nagy küldetés, fiaim, magyar ifjúság! Nézzetek körül e világban. Ég annak minden sarka a földreszállt gyehennában, az Apokalipszis szörnyű lovasai és madarai járják a földet és eget, viszik a. pusztulás üszkeit városról városra, égtájról égtájra, az erőszak, gyű­lölet infernális kardalától süket a minden- ség, az Isten sugallatából megáldott emberi kéz nagy és fenséges alkotásai omlanak kár­tyavárként össze. S ti, fiaim énekeljetek, mert énekelni jogotok és kötelességetek. Hát énekeljetek és énekeitekkel hirdessé­tek, hogy történjék akármi is ebben a vi­lágban, jogunkat fel nem adjuk, kötelessé­günk elöl meg nem futunk s mert hangotok tiszta és gyönyörűséges, hinni akarjuk, hogy a ti hangotok csak tiszta szívből és a ma­kulátlan iélekből szakad ki s hinni akarjuk, hogy ez a tisztaság bizonyosság, valóság, sziklánál, ércnél keményebb matéria, a maga anyagfelettiségében lse.. Fiaim! A tegnap este énekeltetek... Ad­jon Isten még nektek sok ilyen estét, ame­lyen még énekelhettek. Bizonyságot tettetek arról, hogy a dal megzengetésében urai vagytok a hanganyagnak, a szövegnek és a A SZOVJET NAGY HADERŐT • • OSSZPONTOS1T A FINN HATÁRON Paasikivit Stockholmba várják a finn ellenjavaslatokkal A Narva mentén meghiúsult a bolsevisták nagy támadása A németeket nem lehet megverni — hangoztatta Laval az invá­zióról mondott beszédében Bomba hullt a római Szent Pál székesegyház közelébe KEGYETLENEKNEK MONDJA A SZOV­JET FELTÉTELEKET a „Suomen Social- demokratii“ című finn lap és ez a jellemzés tükrözi vissza a finn közvélemény általá­nos hangulatát. A „Basler Nachrichten“ stockholmi levelezője jelenti, hogy az orosz teltételek nyilvánosságra hozatala óta Hel­sinkiben nagyon nyomott a hangulat. A la- TmssagriSalc*nagy' része”' fpätködik elhagyni a fővárost s legértékesebb ingóságaival vi­dékre utazik, hogy újabb légitámadások esetén biztonságban legyen. A finn kormány bizalmas tanácskozáso­kát folytat. Ezek tárgya kétségkívül az, hogy a finn—szovjet tárgyalásokat módo­sított, vagy legalábbis határozottabban ki­fejezett feltételek alapul vételével folytas­sák. A „Helsinki Sanomat“ cimü lap szerint az a feltétel, hogy a finnek a német csa­patokat internálják, több okból is teljesen lehetetlen. A hadifoglyok és a magánsze­mélyek hazatérésének ügye, ha kölcsönös­ségen alapul, magától értetődő, viszont a szovjet feltételekben szó sincsen a kölcsö­nösségről. S főképpen nincsen szó Karjata és Ikeri lakosságáról, amely teljesen önként határozta el, hogy Finnországban akar élni. Egészen uj a Petsamóra vonatkozó szov­jet követelés, hiszen a moszkvai békekötés­nél Petsamó finn birtokban maradt Nagy kérdés az is, hogy mit követelnek a bolse­visták a finnektől jóvátétel eimén. Ha a Szovjet megmarad annál az álláspontjánál, hogy ezt munkaerőben kívánja, és a felté­tel a finn férfilakosság rabszolgamunkára hurcolását jelentené. Stockholm egyébként feszült érdeklődés­sel várja a szovjet -feltételekkel szembeni finn hivatalos álláspont közlését. Úgy tud­ják, hogy a válasz még nem készült el és azt csak a jövő héten nyújtják át az oro­szoknak. A finn képviselőhöz kedden ül össze és lehetséges, hogy a végleges dön­tés is csak ekkor történik meg. Stockholm­ban is úgy értesüllek, hogy a finn kormány és az országgyűlés elfogadhatatlannak tart­ja a német csapatokra és a finn haderőnek aíz 191/0. évi határ mögé való visszavoná­sára vonatkozó feltételt. Felvetődik a kér­dés, hogyan hidalják át a finnek a nehéz- üfegtket, ha merev elutasításra találnak, már pedig valószínű, hogy a Szovjet nem fogad el ellenjavaslatot. A sajtó értesülései szerbit a finn kormány olyan ’PBIászt ad, amelyet Moszkva nem találhat bántónak s egyszerűen azt fogja kérni, hogy Moszkva fejtse ki pontosan az említett két feltétel tartalm/tt A svéd fővárosban több finn személyiség tartózkodik, köztük Vuori finn szakszerve­zeti vezető, Fagerholn volt népjóléti mi­niszter, Suviranta egyetemi tanár, az északi államok egyesületének elnöke. Olc­sóiét tábornok, volt finn nemzetvédelmi mi­niszter egy erdészeti küldöttség élén. A legközelebbi órákra visszavárják Paasikivi állámtanácsost. A Budapesti Tudósitó érte­sülése szerint Paasikivi magával viszi a finn kotmány ellenjavaslatait, A „Nya Dag“ cimü' stockholmi kommu­nista lap vastagbetüs cim alatt közli azt a hirt, hogy a Finnországnak szabott orosz feltételek nemcsak a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok felfogását is kifejezésre juttatják. A továbbiakban azt Írja a „Nya Dag“, hogy az 191/0-es határkövetelés csak fegyverszüneti feltétel, a határ végleges megállapításánál a Szovjet ■ -nem helyez majd súlyt az 191/0-es vonal pontos betar­tására s céloz arra, hogy a Szovjet nem fog igényt támasztani sem Viipurira, sem a Saima csatornára. A német álláspontot dr. Schmidt követ, a német külügyminisztérium szóvivője a következőkben foglalta össze: — Moszkva — mondotta — a finnekkel szemben az idegek háborújával akarja el­érni azt, amit eddig a szovjet fegyverek nem tudtak megtenni: Finnország teljes megsemmisítését éh a Szovjet hatalmi helyzetének Skandináviában váló megerősí­tését. Az orosz feltételek Finnország szá­mára nem jelentenének egyebet, mint fel­tétel nélküli megadást. Finn részről hiva­talosan még nem is foglaltak állást, a finn sajtó azonban megállapítja, hogy a mosz­kvai feltételek nem szolgálhatnak .a viták alapjául, Finnország csak a nemzeti tisz­tesség fogalmát ismeri el és soha sem haj­landó fegyverbarátját becsapni. A Finnország elleni moszkvai készülődés­ről ad hirt a Magyar Távirati Iroda zürichi értesülése. Eszerint Moszkvából a követ­kezőket jelentik: ‘ Minthogy Meretckow orosz tábornokról és hadseregföparancsnokról egy idő óta semmiféle emlités sem történik a hadijelen­tésekben, a tábornok személyét hovatovább mind szorosabb kapcsolatba hozzák a finn válsággal, még pedig nemcsak azért, meri Meretckow volt az, aki 19j2-bcn a Manner- heim vonalat áttörte. Nem lehet kétség az iránt, hogy o moszkvai főparancsnokság támadást készít elő Finnország ellen. A le­génység felvonulása és a hadianyag szállí­tása már tart egy idő óta és úgy látszik, hogy ha Finnország a legközelebbi napok­ban nem szánja rá magát a moszkvai fegy­verszüneti feltételek elfogadására, a nagy támadás rövid időn belül megindul. A íe- ningrádl arcvonalmegrövidités miatt nagy orosz erők szabadultak fel. Valószínű, hogy az egész második hadsereg szabaddá vált. Beavatott körökben azt mondják, hogy ezek a csapatok most Meretckow tábornok veze­tésével a finn határon vonultak fel. Természetes azonban, hogy e hirrel kap­csolatban a moszkvai főparancsnokságtól dallamnak, hogy nemes érzések, erő, egész­ség, kedv és bánat igaz tolmácsolói tudtok lenni. S mert ez az érzés, ez az erő, ez a kedv és ez a bánat mind mind közös eleme a magyar léleknek, fiuk, fiaink, csak énekel­jetek! Énekeljétek a szépséget, az igazságod, a szív és a lélek misztikus-mágikus lenyű­göző hatalmát, azt a gyöngéd, isteni csodát, amelynek birtokában Orfeusz előtt meg­hunyászkodtak a vérszomjas fenevadak. Nagy erő és nagy hatalom a tiszta szív és a makulátlan lélek s az onnan kihajtó dal liynmikus ereje. Lám, a gubbiői farkas is szelíden járult Assziszi dalosajku szentje elé! Fiaim, fiaink! így énekeljetek! Ez az ének a ti jogotok és a ti köteles­ségetek. A „Vox Humana“ himnuszát zeng­jétek ebben az apokaliptikus világban. Lant­tal állani a fencvadak elé, dallal traktálni Gubbio véresfogu farkasát, a pogány dal­nok és a dalos szent ars dívlnájának titkár nak birtokában megállni, helytáliani, kitar­tani és tűz és a vas esőjében, vértől dagály­ba jutott óceánok partján, az üszőkbe és hamuba roskadó világ közepén, ez a ti egyetlen jussotok és egyetlen kötelességetek. Mert ez a juss magyar juss s ez a köteles­ség magyar kötelesség, őrizzétek, féltékeny gonddal őrizzétek szivetek és hangotok tisz­taságát, a dallam és a lélek töretlenségét, mert ki őrizze ezeket a Idncseket, ha ti nem, fiaink, akik énekeltek? Kincsnek őrizői vagytok, kincsnek mutogató! vagytok: egy nemzet szivének és lelkének megszólaltató!, az öröm lángjának élesztői, a bánat füstjé­nek eloszlató), vigyázzatok a rátok bízott kincsre! Fiaim, hát énekeljetek! És úgy énekelje­tek, úgy daloljatok oroszlánba Hangban, a véresfogai ordas előtt, hogy nemtelen indu­lat, alantas érzés soha, semmi körülmények között ei ne rutitsa, rekedtté és durvává ne tegye azt, ami dalotokban a koronaékszerek kárbunkulusainái is nagyobb, drágább érték: a „Vox Huma-nát“, az Ember tiszta, nemes, igaz, érzéstell hangját. Fiaim, fiáink, egy egész nemzet hall tite­ket, egy egész nemzet szive dobog dalotok ütemében. Hát vigyázzatok, hogyan daloljá­tok ki a nemzet szivét, hogyan zengetitek meg a nemzet Isikét! Fiaim, csak énekeljetek, mert énekelhet­tek! De ebben a szörnyű világban ne hall­játok meg azt, ami a leghallhatóbb, mert a leghangosatíb: a szenvedély, a gyűlölet, az erőszak hangját. Nehéz kérés ez ebben a tomboló, zajó, véráztatta világban, ahol tá­volról és közelről az embertelenség példái harsognak és uralkodnak mindenek felett. S ebben az embertelen világban mégis, min­denek ellenére, mondjon bárki bármit, hivat­kozzon bármiféle példára, titeket fiuk, fiaink, daloló magyar ifjúság, csak egy pa­rancs kötelez: a tisztaság, jóság, embérség parancsa. Mentői tágasabbá válik e Világ oroszlánketrece, annál inkább! Nincs ma­gyarázat, nincs mentség, nincs ürügy és ki­fogás: énekelni kötelesség, de csak az Em­ber hangján, mindig az Ember hangján, a föidreszáilt pokol kellős közepén is az Em­ber hangján. Ez a parancs, amelyre a mult kötelez a jelenben a jövendőért. Fiaink, igy énekeljetek s ha van kor, amelyben a dal tettnek és cselekedetnek számit: igy cselekedjetek. Mindig — Ember módra. KINT A ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents