Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-04 / 52. szám
MŰSOR Ära te miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | HÚSZON HETEDIK ÉVFOLYAM 52. SZÁM. KIADJA A LAPKIADöRÉ8ZVÉNYTARSASAG I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. I TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. I KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A honvédelmi miniszter elrendelte minden 18—60 éves férfi általános ellenőrzését űz ellenőrzést külön felhatalmazással ellátott megbízottak a lakosok otthonában végzik el BUDAPEST, március S. (MTI) Annak megállapítására, hogy egyes személyek milyen mértékben tettek eleget különböző honvédelmi kötelezettségüknek, továbbá azért, hogy igénybevétele esetén mindenki képességeinek és alkalmasságának legmegfelelőbb helyen nyerhessen beosztást, a honvédelmi miniszter minden 18—80 éves férfire általános ellenőrzést rendelt el. Az ellenőrzést behívás, vagy beidézés helyett az ellenőrzendő személyek lakására kiküldött külön felhatalmazással ellátott megbízottak hajtják végre. Felhívja a honvédelmi miniszter a figyelmet arra, mindenkinek elsőrangú érdeke, hogy személyi igazolvánnyal való ellátásának ügyét a most kínálkozó alkalommal rendezze. Ez alkalommal minden igazolvány felülvizsgálatra kerül. Az érvényteleneket érvényesek ellenében bevonják, azt a személyt pedig, akinek nincs meg az őt megillető igazolványa, ilyennel ellátják. Ilymódon tehát a jövőben mindenkinek rendelkeznie kell az őt megillető igazolvánnyal és aki ilyéht felmutatni nem tud, az súlyos kellemetlenségeknek, igazoltatásnak, újbóli sorozásnak, téves behívásnak és igénybevételnek, esetleg bűnvádi eljárásnak stb. teheti ki magát. Ei-31 Helsinki lehetőséget keres a szovjet teltételek módosítására noover: „ü fiúéit köílSzleíieii lutőhábs, men hüíünben Szibériába deportálják őket“ As aninai ai angol nagyköveti feleniéstételí e Londuíasoii Á korzikai Bastia kikötőjét bombázták német tengerészeti egységek Súlyos orosz támadásokat vertek vissza Rogacsevnál és Vitebszknél A FINN KORMÁNY KŐVETKEZŐ LÉPÉSE ELÉ a legnagyobb érdeklődéssel tekint nemcsak Finnország, hanem az egész világ közvéleménye is. Zürichbe érkezett jelentés szerint Paasikivi államtanácsos vezetésével finn küldöttség utazik Stockholmba, de szó van arról is, hogy a finnek más utón is lehetőséget keresnek a szovjet feltételek módosítására. Azt a hirt, hogy egy finn küldöttség már elindult volna Moszkvába, a washingtoni finn követség szóvivője csütörtökön megcáfolta, hozzátette azonban, hogy a finn kormány a legkomolyabban megtárgyalja a fegyverszüneti feltételeket és a békelehetőségeket. Az „Afton Tidningen“ cimü svéd lap úgy értesül Helsinkiből, hogy a finn politikusok nem látják a helyzetet nagyon kedvezőnek, hangsúlyozzák azonban, hogy az ügy mégis mozgásba jött és a maguk részéről mindent megtesznek, , hogy a kifejlődést létrehozzák. A finn nép a jelenlegi orosz feltételeket minden békevágya mellett is alkalmatlannak látja az emlitett kifejlődés megvalósítására. Svájci körökben megállapítják, hogy Moszkva mindenáron siettetni akarja a finn ügy alakulását és halogató szándékokat tulajdonit a helsinki kormánynak. A bolsevista eszközök közül nem hiányzik természetesén a fenyegetés sem. A német fővárosban továbbra is a legnagyobb tartózkodással viseltetnek illetékes körökben a finn ügyek alakulása iránt. Még a szovjet fegyverszüneti feltételek finn részről történt hivatalos közlésével kapcsolatban sem hangzott el német nyilatkozat. A Wilhelmstrassen mindössze azt mondották, hogy különböző hírekkel összefüggésben nem lehetséges az állásfoglalás. A német sajtó sem foglalkozik részletesen a finnországi fejleményekkel. Amerikai körökben a finn kérdés körül meglehetős nyugtalanság észlelhető. Naponta küldöttségek jelennek meg a Fehér Házban és a szenátusban s azt kívánják, hogy Amerika lépjen közbe és ne hagyja sorsukra a finneket., Hoover volt elnök, az amerikai finn segélybizottság elnöke, levelet intézett Roosevelthez s figyelmeztette arra, hogy ha az amerikaiak nem tudnak a finneken segíteni, az európai kisnépek ezentúl más irányban keresnek támogatást. Hoover végső megoldásként azt javasolja, engedjék meg a finneknek az Amerikába való bevándorlást, nehogy valamennyiöket Szibériába hurcolják. / Világos tehát, hogy amerikai vezető és jólértesült köröknek mi a véleménye a szovjet szövetségesnek az európai ntpek iránti szándékairól. * A SZOVJET KÖZBEN MINDENÜVÉ KINYÚJTJA CSAPJAIT, ahol azt az angolszászokkal való „együttműködés“ lehetővé teszi. Kairóban az elmúlt napokban úgynevezett jugoszláv nemzeti bizottság alakult meg a moszkvai lengyel nemzeti bizottság mintájára. Berlini jelentés szerint ez,az uj kairói jugoszláv alakulat teljesen bolsevista színezetű. Nyilvánvaló az a szándék, hogy az emlitett alakulat létesítésével meg akarják könnyíteni a'Péter királytól való elszakadási mozgalmat. Az egész eljárás Ismét világosan mutatja Moszkvának azt a szándékát, hogy félretolja az útból a menekült kormányokat és a maga által létesített „nemzeti bizottságok“ utján befolyást szerezzen az étintett államok ügyeibe. Az a tény, hogy Nagybritannia mindezeket a szovjet üzelmeket nem csak eltűri, hanem elő is segíti, világosan mutatja, hogy a te- lieráni határozatok alapján kénytelen szabadkezet adni a bolsevizmusnak. Teljesen hason’ó a helyzet Algirban is. A „Weekly Review“ cimü angol lap megállapítja, hogy az angolszász megszállás alatt álló francia Északáfrikában jelenleg a kommunista párt a legeró'sebb. A kommunisták most mindenütt úgy lépnek fel, mint az íz ám védői és segítői. Kezdetben a kommunista vezetők De Gaullé lángoló híveinek vallották magukat, Visinszkynek, a szovjet földközitengeri kiküldöttjének megérkezésével azonban változtattak véleményükön és most uton-utfélen bírálják De Gaullet és azt hangoztatják, hogy „ök az igazi demokrata Franciaország képviselői". * AZ ANGOL ALSOHAZ CSÜioR^ÖKl ÜLÉSÉN Grigg angol hadügyminiszter a hadügyi kö tségvetés beterjesztésekor mondott beszédében a hadihelyzetet vázolta. Nagyban igyekezett mentegetni az olaszországi hadműveletek lassúságát s többek között azt mondotta, nem lehet azt állítani, hogy jogosak-e az ezzel kapcsolatban nyilvánított csalódások? Méltatta az orosz arcvonal eseményeit s annak a felfogásának adott kifejezést, hogy Németország keleti katonai lekötöttsége miatt nem tudja Rómától délre latba yetni teljes erejét s nem tudja eltávolítani a szövetségeseket azokról a repülőterekről, amelyek megkönnyitlk Németország bombázását. Röviden beszélt az invázióról: — Nagybritannia — mondotta — újjászervezte hadseregét, hogy végrehajthassa ezt a rendkívüli arányú támadást és egy időben biztosítsa a hadsereg szükséges tartalékait és a nélkülözhetetlen támaszpontok megszervezését. Beszéde további részében rátért a háború dtáni angolszász tervekre. Közölte, hogy „a felszabadítandó európai területek“ közigazgatására terveket dolgoztak ki. Kijelentette, hogy a leszerelésről semmit sem mondhat, de Angliának saját érdekében és a világbéke fenntartására bizonyára tekintélyes haderőt kell fegyverben tartania. Beszéde végén kifogásolta, hogy az angol közvélemény mostanában keveset dicséri a brit katonát. — Az elkövetkező hónapokban azonban —• mondotta — bizonyára számos alkalom kínálkozik a mulasztás pótlására. Grigg bszéde a jelek szerint nem nagyon hatotta meg az angol képviselőket és nem hatott különösen lelkesítőén. Közvetlen utána Corbin képviselő szólalt fel és a legélesebben bírálta az olaszországi hadjáratot. A katonák elbeszé éseiből és tudósításokból kitűnik, — mondotta Corbin — hogy a mozgó háborúból álló harc lett és a legcsekélyebb eredményért Is óriási áldozatot kell hozni emberben és anyagban. Az egész olaszországi hadjárat olyan, mint az első világháborúban az Ypem körüli volt. Az időjárással nem lehet mentegetőzni. A politikai fegyvereket sem használják kellőképpen. Különösen jellemző volt Sir Adam Maibland képviselő beszéde. — Nagybritanniának — mondotta—-a jövőben jobban fel kell készülnie, mert a mai világnézetet és a jövő fejlődési lehetőségeit szemlélve, senkisem tudhatja, hogy a mostani után mikor tör ki az újabb világégés. Minthogy az angol képviselő nyilvánvalóan abban a feltevésben beszélt, hogy a háborút a szövetségesek nyerik meg, ez a célzása nem vonatkozhatott egyébre, mint a« angolszászok és a szovjet közötti habom lehetőségére.-* NAGYFONTOSSAGU ANGOL—AMERIKAI MEGBESZÉLÉSEK közeli lehetőségeiről ad hírt a brit hírszolgálat — közli a Német Távirati Iroda. Stettinius, az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere a csütörtöki sajtóértekezleten kijelentette, hogy kitűzték az angolszász tanácskozások időpontját és azon a két országot közösen érdeklő ügyekről lesz szó. Kimondottan angol—amérikai tanácskozást vettek tervbe, de nem lehetetlen, hogy abba bekapcsolódik a szovjet is. Londonban, amint a „Neue Zürcher Zeitung“ levelezője jelenti, valószínűnek tartják, hogy maga Stettinius utazik még ebben a hónapban az angol fővárosba a megbeszélések lefolytatása céljából. A tárgyalásokon gyakorlatilag megvitatásra került valameny- nyi európai kérdés. Londonban az a benyomás, hogy a szövetséges külpolitikának uj szakasza kezdődik. Azt hiszik, hogy a nyugati hatalmak a külpolitikai kérdések uj felülvizsgálata előtt állanak. Hír szerint a következő kérdéseket vitatják meg: határmegvonások Kelet- és Közép-Európában, az algiri bizottság mes2ţ- szemenö elismerésének lehetősége, Francia- ország tényleges kormányának elismerése az invázió esetén, az uj angol—amerikai olaj- politika a Köze keleten és végül fegyverszüneti feltételek. A kérdések közül néhányat az európai bizottság már megbeszélt, tért nyert azonban az a feltevés, hogy magasabb síkon való tisztázás hasznos lenne. Ebből a szempontból jellemző, hogy a pénteken megjelent heti folyóiratok ismét vitát kezdtek az Atlanti Charta javára és olyan európai területváltozások ellen, amelyek ellentétben állnak a népek önréndeikezési jogával. A legkülönbözőbb irányzatú lapok követelik, hogy állapítsák meg a békecé.okat, még pedig az üresnek mondott Casablanca! formulán túlmenően. Ehhez járul még, hogy n angol sajtó a Finnországra szabott orosz feltételeket egyhangúan mint mérsékelteket üdvözli. * A TÖRÖK-ANGOL FESZÜLTSÉG KÉRDÉSÉRŐL Eden angol külügyminiszter zürichi jelentés szerint rövidesen nyilatkozik az alsóházban. A hs.uanyag*záuitast, mint ismeretes, az angolszász hatalmak beszüntették. Az ankarai angol nagykövet 15 brit beosztott szakértő társaságában elhagyta Törökországot és jelentéstételre Kairón - át Londonba utazott. Stettinius amerikai helyettes külügyminiszter a hadianyagszállitások beszüntetéséről nem volt hajlandó nyilatkozni az újságírók előtt, csak azt mondotta, nincs tudomása Törökországnak az Egyesült-Államokkal szemben megváltozott magatartásáról. Az „United Press“ pedig úgy értesül, hogy a hadianyagszállítás a közeljövőben ismét megindul s a szüneteltetés Ideje mindössze két hét. Az „Exchange Telegraph“ cimü angol lap brit hivatalos körökben érdeklődött a török fejlemények iránt, londoni hivatalos helyen azonban nem voltak hajlandók nyilatkozni a hadianyagszâllitâş kérdéséről. Jőlértesült megfigyelők mindamellett nem kételkednek abban, hogy a szállítást lényegesen csökkentették, vagy pedig teljesen megszüntették. Londoni politikai körök azonban azt mondják — Írja az „Exchange Telegraph“, — hogy ilyen lépés nem lenne me ■ >, mert Törökország magatartása nem í-> *1 meg a szövetségesek kívánságának, sől talán még a megállapo-