Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

MŰSOR Ära te miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | HÚSZON HETEDIK ÉVFOLYAM 52. SZÁM. KIADJA A LAPKIADöRÉ8ZVÉNYTARSASAG I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. I TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. I KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A honvédelmi miniszter elrendelte minden 18—60 éves férfi általános ellenőrzését űz ellenőrzést külön felhatalmazással ellátott megbízottak a lakosok otthonában végzik el BUDAPEST, március S. (MTI) Annak megállapítására, hogy egyes személyek milyen mértékben tettek eleget külön­böző honvédelmi kötelezettségüknek, to­vábbá azért, hogy igénybevétele esetén mindenki képességeinek és alkalmasságá­nak legmegfelelőbb helyen nyerhessen beosztást, a honvédelmi miniszter minden 18—80 éves férfire általános ellenőrzést rendelt el. Az ellenőrzést behívás, vagy beidézés helyett az ellenőrzendő személyek laká­sára kiküldött külön felhatalmazással el­látott megbízottak hajtják végre. Felhívja a honvédelmi miniszter a fi­gyelmet arra, mindenkinek elsőrangú ér­deke, hogy személyi igazolvánnyal való ellátásának ügyét a most kínálkozó alka­lommal rendezze. Ez alkalommal minden igazolvány felülvizsgálatra kerül. Az ér­vényteleneket érvényesek ellenében be­vonják, azt a személyt pedig, akinek nincs meg az őt megillető igazolványa, ilyennel ellátják. Ilymódon tehát a jövőben mindenkinek rendelkeznie kell az őt megillető igazol­vánnyal és aki ilyéht felmutatni nem tud, az súlyos kellemetlenségeknek, igazolta­tásnak, újbóli sorozásnak, téves behívás­nak és igénybevételnek, esetleg bűnvádi eljárásnak stb. teheti ki magát. Ei-31 Helsinki lehetőséget keres a szovjet teltételek módosítására noover: „ü fiúéit köílSzleíieii lutőhábs, men hüíünben Szibériába deportálják őket“ As aninai ai angol nagyköveti feleniéstételí e Londuíasoii Á korzikai Bastia kikötőjét bombázták német tengerészeti egységek Súlyos orosz támadásokat vertek vissza Rogacsevnál és Vitebszknél A FINN KORMÁNY KŐVETKEZŐ LÉPÉSE ELÉ a legnagyobb érdeklődés­sel tekint nemcsak Finnország, hanem az egész világ közvéleménye is. Zürichbe érkezett jelentés szerint Paasikivi állam­tanácsos vezetésével finn küldöttség uta­zik Stockholmba, de szó van arról is, hogy a finnek más utón is lehetőséget keresnek a szovjet feltételek módosítá­sára. Azt a hirt, hogy egy finn küldött­ség már elindult volna Moszkvába, a washingtoni finn követség szóvivője csü­törtökön megcáfolta, hozzátette azonban, hogy a finn kormány a legkomolyabban megtárgyalja a fegyverszüneti feltétele­ket és a békelehetőségeket. Az „Afton Tidningen“ cimü svéd lap úgy értesül Helsinkiből, hogy a finn po­litikusok nem látják a helyzetet nagyon kedvezőnek, hangsúlyozzák azonban, hogy az ügy mégis mozgásba jött és a maguk részéről mindent megtesznek, , hogy a kifejlődést létrehozzák. A finn nép a jelenlegi orosz feltételeket minden békevágya mellett is alkalmatlannak látja az emlitett kifejlődés megvalósítá­sára. Svájci körökben megállapítják, hogy Moszkva mindenáron siettetni akarja a finn ügy alakulását és halogató szándé­kokat tulajdonit a helsinki kormánynak. A bolsevista eszközök közül nem hiány­zik természetesén a fenyegetés sem. A német fővárosban továbbra is a leg­nagyobb tartózkodással viseltetnek ille­tékes körökben a finn ügyek alakulása iránt. Még a szovjet fegyverszüneti fel­tételek finn részről történt hivatalos köz­lésével kapcsolatban sem hangzott el né­met nyilatkozat. A Wilhelmstrassen mindössze azt mondották, hogy külön­böző hírekkel összefüggésben nem lehet­séges az állásfoglalás. A német sajtó sem foglalkozik részletesen a finnországi fejleményekkel. Amerikai körökben a finn kérdés kö­rül meglehetős nyugtalanság észlelhető. Naponta küldöttségek jelennek meg a Fehér Házban és a szenátusban s azt kí­vánják, hogy Amerika lépjen közbe és ne hagyja sorsukra a finneket., Hoover volt elnök, az amerikai finn segélybizott­ság elnöke, levelet intézett Roosevelthez s figyelmeztette arra, hogy ha az ame­rikaiak nem tudnak a finneken segíteni, az európai kisnépek ezentúl más irány­ban keresnek támogatást. Hoover végső megoldásként azt javasolja, engedjék meg a finneknek az Amerikába való be­vándorlást, nehogy valamennyiöket Szi­bériába hurcolják. / Világos tehát, hogy amerikai vezető és jólértesült köröknek mi a véleménye a szovjet szövetségesnek az európai ntpek iránti szándékairól. * A SZOVJET KÖZBEN MINDENÜVÉ KI­NYÚJTJA CSAPJAIT, ahol azt az angol­szászokkal való „együttműködés“ lehetővé teszi. Kairóban az elmúlt napokban úgyne­vezett jugoszláv nemzeti bizottság alakult meg a moszkvai lengyel nemzeti bizottság mintájára. Berlini jelentés szerint ez,az uj kairói jugoszláv alakulat teljesen bolsevista színezetű. Nyilvánvaló az a szándék, hogy az emlitett alakulat létesítésével meg akar­ják könnyíteni a'Péter királytól való elsza­kadási mozgalmat. Az egész eljárás Ismét világosan mutatja Moszkvának azt a szán­dékát, hogy félretolja az útból a menekült kormányokat és a maga által létesített „nemzeti bizottságok“ utján befolyást sze­rezzen az étintett államok ügyeibe. Az a tény, hogy Nagybritannia mindezeket a szovjet üzelmeket nem csak eltűri, hanem elő is segíti, világosan mutatja, hogy a te- lieráni határozatok alapján kénytelen sza­badkezet adni a bolsevizmusnak. Teljesen hason’ó a helyzet Algirban is. A „Weekly Review“ cimü angol lap meg­állapítja, hogy az angolszász megszállás alatt álló francia Északáfrikában jelenleg a kommunista párt a legeró'sebb. A kommu­nisták most mindenütt úgy lépnek fel, mint az íz ám védői és segítői. Kezdetben a kom­munista vezetők De Gaullé lángoló híveinek vallották magukat, Visinszkynek, a szovjet földközitengeri kiküldöttjének megérkezésé­vel azonban változtattak véleményükön és most uton-utfélen bírálják De Gaullet és azt hangoztatják, hogy „ök az igazi demokrata Franciaország képviselői". * AZ ANGOL ALSOHAZ CSÜioR^ÖKl ÜLÉSÉN Grigg angol hadügyminiszter a hadügyi kö tségvetés beterjesztésekor mon­dott beszédében a hadihelyzetet vázolta. Nagyban igyekezett mentegetni az olaszor­szági hadműveletek lassúságát s többek kö­zött azt mondotta, nem lehet azt állítani, hogy jogosak-e az ezzel kapcsolatban nyil­vánított csalódások? Méltatta az orosz arc­vonal eseményeit s annak a felfogásának adott kifejezést, hogy Németország keleti katonai lekötöttsége miatt nem tudja Rómá­tól délre latba yetni teljes erejét s nem tudja eltávolítani a szövetségeseket azokról a re­pülőterekről, amelyek megkönnyitlk Német­ország bombázását. Röviden beszélt az invá­zióról: — Nagybritannia — mondotta — újjászer­vezte hadseregét, hogy végrehajthassa ezt a rendkívüli arányú támadást és egy időben biztosítsa a hadsereg szükséges tartalékait és a nélkülözhetetlen támaszpontok megszer­vezését. Beszéde további részében rátért a háború dtáni angolszász tervekre. Közölte, hogy „a felszabadítandó európai területek“ közigaz­gatására terveket dolgoztak ki. Kijelentette, hogy a leszerelésről semmit sem mondhat, de Angliának saját érdekében és a világbéke fenntartására bizonyára tekintélyes haderőt kell fegyverben tartania. Beszéde végén kifogásolta, hogy az angol közvélemény mostanában keveset dicséri a brit katonát. — Az elkövetkező hónapokban azonban —• mondotta — bizonyára számos alkalom kínálkozik a mulasztás pótlására. Grigg bszéde a jelek szerint nem nagyon hatotta meg az angol képviselőket és nem hatott különösen lelkesítőén. Közvetlen utá­na Corbin képviselő szólalt fel és a legéle­sebben bírálta az olaszországi hadjáratot. A katonák elbeszé éseiből és tudósítá­sokból kitűnik, — mondotta Corbin — hogy a mozgó háborúból álló harc lett és a leg­csekélyebb eredményért Is óriási áldozatot kell hozni emberben és anyagban. Az egész olaszországi hadjárat olyan, mint az első vi­lágháborúban az Ypem körüli volt. Az idő­járással nem lehet mentegetőzni. A politikai fegyvereket sem használják kellőképpen. Különösen jellemző volt Sir Adam Maib­land képviselő beszéde. — Nagybritanniának — mondotta—-a jö­vőben jobban fel kell készülnie, mert a mai világnézetet és a jövő fejlődési lehetőségeit szemlélve, senkisem tudhatja, hogy a mos­tani után mikor tör ki az újabb világégés. Minthogy az angol képviselő nyilvánva­lóan abban a feltevésben beszélt, hogy a há­borút a szövetségesek nyerik meg, ez a cél­zása nem vonatkozhatott egyébre, mint a« angolszászok és a szovjet közötti habom le­hetőségére.-* NAGYFONTOSSAGU ANGOL—AMERI­KAI MEGBESZÉLÉSEK közeli lehetőségei­ről ad hírt a brit hírszolgálat — közli a Német Távirati Iroda. Stettinius, az Egye­sült Államok helyettes külügyminisztere a csütörtöki sajtóértekezleten kijelentette, hogy kitűzték az angolszász tanácskozások időpontját és azon a két országot közösen érdeklő ügyekről lesz szó. Kimondottan an­gol—amérikai tanácskozást vettek tervbe, de nem lehetetlen, hogy abba bekapcsolódik a szovjet is. Londonban, amint a „Neue Zürcher Zei­tung“ levelezője jelenti, valószínűnek tart­ják, hogy maga Stettinius utazik még ebben a hónapban az angol fővárosba a megbeszé­lések lefolytatása céljából. A tárgyalásokon gyakorlatilag megvitatásra került valameny- nyi európai kérdés. Londonban az a benyomás, hogy a szövet­séges külpolitikának uj szakasza kezdődik. Azt hiszik, hogy a nyugati hatalmak a kül­politikai kérdések uj felülvizsgálata előtt állanak. Hír szerint a következő kérdéseket vitatják meg: határmegvonások Kelet- és Közép-Európában, az algiri bizottság mes2ţ- szemenö elismerésének lehetősége, Francia- ország tényleges kormányának elismerése az invázió esetén, az uj angol—amerikai olaj- politika a Köze keleten és végül fegyverszü­neti feltételek. A kérdések közül néhányat az európai bizottság már megbeszélt, tért nyert azonban az a feltevés, hogy magasabb síkon való tisztázás hasznos lenne. Ebből a szempontból jellemző, hogy a pénteken meg­jelent heti folyóiratok ismét vitát kezdtek az Atlanti Charta javára és olyan európai területváltozások ellen, amelyek ellentétben állnak a népek önréndeikezési jogával. A legkülönbözőbb irányzatú lapok követelik, hogy állapítsák meg a békecé.okat, még pe­dig az üresnek mondott Casablanca! formu­lán túlmenően. Ehhez járul még, hogy n angol sajtó a Finnországra szabott orosz fel­tételeket egyhangúan mint mérsékelteket üdvözli. * A TÖRÖK-ANGOL FESZÜLTSÉG KÉR­DÉSÉRŐL Eden angol külügyminiszter zü­richi jelentés szerint rövidesen nyilatkozik az alsóházban. A hs.uanyag*záuitast, mint ismeretes, az angolszász hatalmak beszün­tették. Az ankarai angol nagykövet 15 brit beosztott szakértő társaságában elhagyta Törökországot és jelentéstételre Kairón - át Londonba utazott. Stettinius amerikai helyettes külügymi­niszter a hadianyagszállitások beszünteté­séről nem volt hajlandó nyilatkozni az új­ságírók előtt, csak azt mondotta, nincs tu­domása Törökországnak az Egyesült-Álla­mokkal szemben megváltozott magatartá­sáról. Az „United Press“ pedig úgy értesül, hogy a hadianyagszállítás a közeljövőben is­mét megindul s a szüneteltetés Ideje mind­össze két hét. Az „Exchange Telegraph“ cimü angol lap brit hivatalos körökben érdeklődött a török fejlemények iránt, londoni hivatalos helyen azonban nem voltak hajlandók nyi­latkozni a hadianyagszâllitâş kérdéséről. Jőlértesült megfigyelők mindamellett nem kételkednek abban, hogy a szállítást lénye­gesen csökkentették, vagy pedig teljesen megszüntették. Londoni politikai körök azonban azt mondják — Írja az „Ex­change Telegraph“, — hogy ilyen lépés nem lenne me ■ >, mert Törökország ma­gatartása nem í-> *1 meg a szövetségesek kívánságának, sől talán még a megállapo-

Next

/
Thumbnails
Contents