Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-29 / 71. szám

KutTiUastíG 4 1944. MÁRCIUS 29. Sz©r;~ áSsfos gyógyszertárak Szentháromság-gyógyszertár, Unió-utca 2. Távbeszélő: 20-78, — Keresztelő Szent János gyógyszertár, Deák Ferenc-utea 9. Távbeszélő: 15-08. — Minerva-gyógyszei'tár, Wesselényi Miklós-utea 35. Távbeszélő: 21-54. — Magyar Korona gyógyszertár, Hel- tai-utca 3. Távbeszélő: 27-93. •— Nem történt baja a szófiai magyarok­nak. Az MTI jelenti: A március 24-én Szó­fia ellen intézett légitámadás alkalmával sem a magyar követségnek, sem a magyar kolóniának nem történt semmi baja. ■— Tizenegy halálos áldozatot követelt egy svédországi iskolatüz. Stockholmból jelenti az MTI: A svédországi Karlskrone vidékén Bödeby gyermekotthonban tűzvész keletke­zett, Tizenegy 3—11 év közötti gyermek meghalt. — Tudományos szakülést tart az EME Orvostudományi Szakosztálya. Az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvostudományi Szak­osztálya március 30-án, csütörtökön délután 6 órakor az Uj Klinika (Mikó-utca 4.) elő­adótermében e héten is megtartja tudomá­nyos szakülését. Üléselnök Putnoky Gyu’a dr. Tárgysorozat: Bemutatások: Vass György dr. (Seb. kiin.): A nyelv elsődleges sugárgombafertözéso és Andrásofszky Tibor dr. (Ideg-elmeklin. Idegseb, oszt.): Jobb homloklebeny-tályog' a bal homlokpikkely törése után. Előadások: Joó István dr. (Köz­egészségtani Int.): A csecsémő-bélhurut bakterio ógiai és járványtan! megvilágítása 256 eset vizsgálata alapján és Páli Kálmán dr. (.Szülészet-Nőgyógyászati klin.): Szülés- vezetés thrombosis esetén. Az érdeklődő or­vosokat és orvostanhallgatókat az elnökség tisztelettel meghívja. v — Háromezer pengő pénzbüntetés kétszáz pengő jogosulatlan kereset Ifjú Székely István, türei gazdálkodó Kovács Ferenc Paluc községbeli lakostól 1000 pen­gőért vett meg egy 100 ki’ós sertést, a 266 pengős hatósági ár helyett. A vásárolt Jószágon vevője nyomban túl is adott, 200 pengő „haszonnal". Az ártullépésért mind Székely, mind Kovács a kolozsvári uzsora- bíróság elé került. Az ügyet tárgyaló Se- bessy Gábor dr. törvényszéki biró, mint egyes uzsorabiró ifjú Székely Istvánt 3000, Kovács Ferencet pedig 600 pengő pénzbün­tetésre ité'te. Mindkét Ítélet jogerős. fűzők, egészségügyi cikkek HAGY GYULA Kolozsvár, Mátyás király-tér 4. Telefon; 41-07. — Górom évep keresztül jogtalanul vette fel a hadiözvegy! járulékot. Papp Mártonná sz. Görög Zsuzsanna kolozsvári lakos 1Ö40. november 19-re idézést kapott előbbeni özv. Vinkovics Ferencné nevére a községi elöljá­róságra. Az elöljáróságon bemondás*, alap­ján jegyzőkönyvre vették, hogy volt férje, Vinkovics Ferenc elesett az első világhábo­rúban és ennek a apján kérelmezték özve­gyének a hadiözvegy! járulékot. Görög Zsu­zsanna kikérdezése alkalmával bölcsen el­hallgatta, hogy első férje hősi halála után, még 1921 augusztusában férjhez ment Papp Mártonhoz. A jegyzőkönyvi kérés eredmé­nyeként 1941 február 1-töl 1943 március 3- ig zavartalanul felvette a kiutalt özvegyi járulékot, összesen 405 pengőt. Csak ekkor derült ki, hogy a járulékot Görög Zsuzsánna jogtalanul kapja. A községi elöljáróság emiatt feljelentést tett ellene. Papp Márton­ná Görög Zsuzsánnát csalás és okirathami- sitás-miatt a kolozsvári törvényszék büntető hármas tanácsa vonta felelősségre, Szabó András dr. elnöklésével. A vádlott jóhisze­műségével védekezett, azt hangoztatva, hogy a jegyzőkönyv fe' vételekor nem érdek­lődtek tőle, vájjon férjhez ;me.nt-e közben éa Így agt hitte, jogosultan illeti meg a járu­lék. A biróság vétkesnek mondotta ki, de az enyhítő körülményekre való tekintettel mindössze: egyhavi fogházbüntetésre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. * A. kolozsvári kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Árverési iűrdetmeny- klvonat. 196/1Q44. tkv. szám. Dr. Rebreanu Péter ügyvéd á’tal képviselt Frodán György, szamosfalvi lakos végrehajtatnak Dr. Leitner Mihály ügyvéd ügygondnok á'- tal képviselt ismeretlen he’yen tartózkodó Jonda Tivadar végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 667 P. 50 f. tökekövete'és és járulékai behajtása vé­gett a Szamosfalva községben fekvő, s a szamosfalvi 1232. - sztjkvben. A+l. sorsz. 355/2. hrzi szám alatt fe'vett 70 öl területű kertből végrehajtást szenvedőt B. 1. sorsz. alatt megillető %-ed részére 4000 pengő kikiáltási árbán' e’rendelte. Az árverést 1944. évi április hó 14. napjának délelőtt 9 órakor Szamosfalva községházánál fogják megtartani. Az árverésre kerülő ingatlan a. kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható é\ Bánatpénl a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi %-ára kell kiegészíteni. Ko­lozsvár, 1944. évi január hó 4-én. Dr. Szé­kely Ferenc, sk., kir, jfe Ki© P»i©S!2EÍ«*Sa ? Kié Palesztina! — teszi fel a kérdést az utóbbi időben egyre gyakrabban a világ közvéleménye. Palesztina föld­rajzi, néprajzi és gazdasági adottságai miatt, már az első világháború idején, de még inkább napjainkban mindig az érdeklődés középpontjában állott. A nagy politikusok mindegyike számtalan­szor elmondotta véleményét a Palesz- tina-kérdés felől, a világlapok neves publicistái sokszor csillogtatták meg sti- láris felkészültségüket, amikor gyakran nyilvánítják ki véleményüket a Palesz­tinái probléma mibenléte felől. Az égjük külföldi politikus legutóbb igy irt: „Amilyen kicsi az ország, olyan súlyosak benső kérdései, amelyek állan­dóan felszínen vannak. Különösen az első világháború befejezése óta állandó forrongásban él és a forrongás sokszor onnan terjedt el az egész Közelkeletre. Három nép küzd itt jogaiért, az arab, a zsidó és az angol. Palesztinában mind­háromnak messzemenő tervei vannak a jövőre s egyik sem akar engedni egy jottányit sem jogaiból, mindhárom a történelmi szükségszerűségre, vagy a katonai helyzetre, vagy egy esetleges népszámlálás nyújtotta előnyre hivatko­zik. Angliának is fontos érdeke fűződik Palesztinához. S hogy hatalmi pozíció­ját megtarthassa, egyszer az araboknak, máskor meg a zsidóknak Ígérte oda, hogy alkalomadtán mindkettőt kijátszva és kihasználva, sajátmaga érdekeit biz­tosítsa. Joggal teszi fel bárki a kérdést, mi is tulajdorképeni fontossága ennek az ál­lamnak, amelyet szélességében alig né­hány órai autóúttal meg lehet járni, hosszában pedig egyetlen napi gépkocsi­zás elegendő ahhoz, hogy északról kiin­dulva, a déli határhoz érkezzen az utazó. Az Empire fontos kulcscsomója van itt, amelyek elvesztése súlyos veszélybe kergetné a közelkeleti angol politikát. A keleti angol politika és diplomácia Egyiptom és India között dolgozik, aki Egyiptomból keletre, vagy Indiából nyugatra igyekszik, annak Palesztinán feltétlenül át kell haladnia. Egyiptomot Palesztina védi kelet felé, már a ró­maiak is felhasználták kelet felé irá- nj-uló katonai akcióikban. Köz#pázsiá- ból dél és délnyugat felé áramló turk népek szintén ugródeszkának használták fel. Napoleon Jaffa és Gaza elfoglalá­sával biztosította. Egyiptomot, Moha­med Ali pedig Palesztina elfoglalásával akarta egész Kisázsia felett megszerezni a hatalmat. A brit világbirodalom nagy mozaikjában Palesztina az egyik leglé­nyegesebb kavics. Anglia Palesztinái terjeszkedése már az első időkben élénk tiltakozásokra adott alkalmat. Az arabok házuknak érezték Palesztinát, de ugyanúgy a zsi­dók is. Londoni körök mindig megosz­lottak Palesztina odaítélésében, sokan az araboknak, mások a zsidóknak szán­ták. Palesztinát számtalan bizottság lá­togatta meg, rengeteg angol politikus utazott oda, kideríteni az igazságot, ki­nek lehetne inkább odaítélni ezt az ál­lamot! Tanulmányok és könyvek százai jelentek meg a kérdésről. Egyik pilla­natban az „angol 'körök“ azon a véle­ményen voltak, hogy Palesztinában mind a zsidóság, mind az arab nép ott­hont találhat, máskor ugyanazok az an­gol „körök“ arra módosították vélemé­nyüket, hogy Palesztinát nemzeti ál­lammá kell kiépiteni, hogy az araboké legyen és a zsidókat ki kell onnan tele­píteni, máskor pedig az arabokat akar­ták kitelepíteni és a zsidóknak átadni Palesztinát. A nemzetközi diplomácia többször tette fel a kérdést, hogjr valójában meg tudná-e oldani Anglia a palesztinéi kér­dést, ha akarná! De a kérdés felületes vizsgálódásánál is önkéntelenül adódik a válasz, hogy Anglia célja nem az itt sem, hogy az ellentétes feleket kibékítse és ezáltal nyugalmi állapotot teremtsen és a békés fejlődés lehetőségeit bizto­sítsa, hanem éppen ellenkezőleg, mind­két fél számára tartogat csábitó és von­zó ígéreteket, amelyiket azonban egyik fél javára sem valósit meg végleges ér­vénnyel, mert akkor, akkor talán a má­sik fél gazdasági és politikai közremű­ködését veszítené ei. Az egyik félnek ugyanazokat az Ígéreteket tette meg Anglia, mint a másiknak s eddig sike­rült is minden vonalon a felszínen ma­radnia Palesztinában. Hogy ezáltal ál­landó válságot, benső elégedetlenséget ' szított, hogy a polgárháború minden nap újból és újból kész kirobbanni Pa­lesztinában, úgy látszik, mellékes körül­mény az Empire számára. Az idők folyamán mind az arabok, mind a zsidók átláttak az angol kétszi- nüségen és csalódtak a brit gyarmat- politikában. Az arabok elszántan har­colnak Palesztina arab jellegének meg­őrzése érdekében. A zsidók Washington protekcióját vették igénybe, a zsidó nagytőke hatalmát mozgósították a Pa­lesztinái zsidó igények teljesítése érde­kében. Az arabok elszántan és megalku­vás nélkül követelték a zsidó bevándor­lás megszüntetését, a zsidó befolyás ki­kapcsolását, a zsidó kereskedelem meg­szüntetését, a zsidó állami tisztviselők arabokkal való helyettesitését. A zsidók az angol Fehér-könyv hatályon kivül való helyezését követelték. Amint isme­retes, az angol Fehér-könyv 1939 máju­sában a zsidó bevándorlást korlátozta' és 1944-ig csak 75.000 zsidónak Paleszti­nába való bevándorlását engedélyezte, azzal, hogy 1944-ben minden további zsi­dó beándorlást megtilt. Ezzel aztán a cionista elképzelés nem valósulhatna meg. Ezért követelik a zsidók a Fehér­könyv pontjainak hatályon kivül helye­zését. " , , Palesztinában az első világháború óta állandósultak a torzsalkodások, nézetel­térések, tettleges inzultusok és fegyve­res támadások. Az ellentét az utóbbi he­tekben egyre, csak növekedett. Az angol rendőrség legutóbb több zsidó gyűlés megtartását tiltotta meg és ezúttal az együk arab vezető férfiú, Aumi Abdul Hadi szavaival érvelt: „A cionisták ve­gyék tudomásul, hogy. az arabok minden eszközt megragadnak a Palesztinái arab érdekek védelmére. Az egész arab világ száll szembe a zsidó célokkal, még ak­kor is, ha a nagyhatalmak a zsidóknak adnának igazat.“ A kérdéshez újabban a „News Chro­nicle“ cimü angol folyóirat is hozzászólt és hatalmas cikket közölt ezz*l a eim- mel: „Az angol dilemma Palesztiná­ban.“ A cikkben kifejti az angol lap azt a tényt, hogy az egész világ zsidósága teljes erejével a Fehér-könyv hatályon kivül való helyezését követeli, az arabok pedig, abban az esetben, ha Anglia nem tartaná be 1939-ben adott szavát, arra is elszánták magukat, hogy újabb pol­gárháborút kezdeményezzenek Paleszti­nában és fegyveres erővel szánjanak szembe a palesztinai zsidókkal. „Bármi­ként is alakuljanak az események, az angol kormány aligha lesz abban a helyzetben, hogy újabb vérengzéseknek elejét vegye Palesztinában“, — hangsú­lyozza az angol folyóirat. Ibn Szaud király a mult év júliusában kijelentette, hogy a zsidók semilyen né­ven nevezendő jogot nem formálhatnak Palesztinára. Az amerikai zsidó pénz­világ különösen az európai zsidókérdés akuttá válásakor ujult erővel kezdte meg akcióját a palesztinai zsidó beván­dorlás megkönnyítése érdekében és munkáját ma is azzal a céllal folytatja, hogy elismertesse az angolszász nagy­hatalmakkal Palesztina zsidó jellegét. Az arabok minden erejükkel ellensze­gülnek a zsidó mesterkedéseknek és minden erejükkel megvédeni igyekeznek Palesztina arab jellegét. De mindkét fél nagyon jól tudja, hogy Anglia kettős játékot üz velük. A harcra mindkét fél készül és a küzde­lem talán éppen akkor fog kirobbanni, amikor meglepetések érik Angliát a Kö- zelkelet és Távolkelet egyéb pontjain is. m. j. — Közgyűlést tartott I>és képviselőtestü­lete. Tudósitónk jelenti: Dés képviselőtestü­lete kászonfeltizi Weress Jenő polgármester elnökletével most tartotta meg tavaszi rend­kívül közgyűlését. A polgármester elnöki megnyitójában megemlékezett arról, hogy most van a Kormányzó Ur országlásának huszonnegyedik s Kossuth Lajos halálának ötvenedik évfordulója. A közgyűlés résztve­vői segélyd szavaztak meg a leventeotthon javítására, a tűzharcosok számára és az uj hetilapnak. Tudomásul vette a közgyűlés a villanyáram dijának emeléséi, továbbá azt, hogy a Cigánysor nevű városnegyedben vá­rosrendészeti okokból építkezési tilalmat rendeltek el. A rendkívüli közgyűlést a pol­gármester rövid besnéddel sárba le, — Eato’ikus férfiak lelkigyakorlata a Szent Milu'ly templomban. Folyó év március 30., 31. és április 1-én (csütörtökön, pénte­ken és 'szombaton) este hét órakor lesznek a férfiak lelkigyakorlatai a Szent Mihály templomban. A lelkigyakorlatokat Smiály József, kajántól plébános vezeti. — „Világnézet és gazdasági stilus". Az Erdélyi Muzeum Egyesület Jog-, Közgazda­ság- és Társadalomtudományi Szakosztálya ma, március 29-én, szerdán délután >6 óra­kor az Egyetemi Könyvtár előadótermében tudományos szakülésct tart. Kislégi Nagy Dénes dr. „Világnézet ée gaadaaágí stihts" «temed tea meMsk -, I Gyiimölcsfacsemete szükségletét már most biztosítsa míg a rohamosan fogyó kész­let tart H síi ács nshrényiskoSák­nál, Budapest, III., Flórlán-tér 3. Telefon: 362-724. ■— Csizmadia Andor dr. egyetemi magán­tanári próbaelőadása. Csizmadia Andor dr. városi tanácsnok a budapesti m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán március 30- án d, e. 9 órakor tartja egyetemi magánta­nári próbaelőadását a Kar Aüájában (IV. Szerb-utca 23. sz.) Az előadás elme „Kolozs­vár városjoga Mátyás király korában". — Ellopta szállásadója élelmiszerjegyeit. Nagy Jánosné, Szántó-utca 15. szám alatti kolozsvári piaci árusnál albérletben lakott Sere dán Zsuzsánna. A leány egy napon nyomtalanul eltűnt, de magával vitte szál­lásadója 200 pengőt tartalmazó kézitáská­ját és élelmiszerjegyeit is. Nagy Jánosné csak hónapok múlva akadt rá hűtlen lakójára, aki éppen elakart utazni Kolozsvárról. Át­adta a rendőrnek és a lopásért feljelentést tett ellene. A kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája Seredán Zsuzsára, jogerőssé vált Ítélettel, kéthónapi fogházbüntetést sza­bott ki. — Engedélynélküli bőrcserzésre vállal­koztak a kontár tímárok. Oltean Sándor Iparengedéllyel nem rendelkező páncélcsehi tímár felesége, Orosz Anna, ifjú Oltean Simon dobokai tímár, valamint Potora Si­mon és Potora János kolozsborsai s Vele Demeter egeresi lakosok kicserzés céljából kisebb-nagyobb mennyiségű bőrt halmoztak fel, részint pedig bőrcserzésre vállalkoztak. Aruelvonás címén valamennyiüket a ko­lozsvári törvényszéken működő uzsorabíró­ság egyesbirája vonta felelősségre. Ifjú Ol­tean Simon közben külföldre szökött, a bí­róság azonban édesanyját, idős Oltean Si- monnét is, aki tudott az ügyről, bűnrészes- ség miatt szintén felelősségre vonta. Ugyancsak vád alá helyezték a Vele De­meternek bőrcserzésre árut adó ifj. Szőcs Antal és Fábián József jegenyei, valamint Mátyás János bogárteíki lakosokat is. A mesterségét iparengedély nélkül űző Vele Demetert, minthogy a főszolgabiróság már megbüntette, az uzsorabiró felmentette, Ol- teán Sándornét és Potora Simont viszont vétségük miatt 800—800, a bűnrészesként elbírált Olteán Simonnét. 300, a kihágásban vétkesnek talált Potora Jánost 600, ifj. Szőcs Antalt, Fábián Józsefet és Mátyás Jánost pedig egyenként 150 pengő pénz- büntetésre ítélte az uzsorabiróság. Bünte­tésük jogerős, — Kolozsvári postások lelkigyakorlata, Március 25-én a kolozsvári plébánia tanács­termében a postások első alkalommal gyük tek össze, hogy közösen tartsanak lelkigya­korlata. A minden tekintetben korszerű ösz- szejövetel a hivatásrendi közösséget, a .szo­ciális elgondolást és a családias szellem ápolását is szol"’’ a. Az igazgató, a tisztvi­selők és altisztek, hozzátartozóikkal együtt vehettek részt a lelkigyakorlat elmélkedé­sein és a közös szentáldozáson. A lelkigya­korlatot Faragó Ferenc dr. pápai kamaras vezette. A pasta igazgatósága a lelkigya­korlattal a katolikus postaalkalmaaottek lelki megújulását, a nagyhéten tartara*:» „esendes napokkal" pedig a protestáns Al­kalmazottak Istenhez kapcsolódását óhajtja szolgálni. A mai háborús időben a postások­nak nehéz volt a munkahelyüket egy-égy 'órára is otthagyni, a felekezeti egyetértés jegyében azonban a protestánsok vállalták egyesek helyettesitését, akik ezt a közelgő „csendes napokon“ fogják viszonozni, * A kolozsvári kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság 26848/1943. tk. szám Árverési hirdetmény-kivonat. Nagyszeben: Általános Takarékpénztár kolozsvári fiókja, kolozsvári bej. cég végrehajtatónak Antei Márton és neje, szül. Fekete Marciké Kata 1 és Hatházi Istvánné, szül. Antal Kati, mé- rai lakosok végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 113 P tőke- követelés és járulékai behajtása végett a Méra községben fekvő s a mérai 1181 sztjkvben A4-1. sorsz. 42/1/1 és 43/1/1 hrsz. s 125 öl terű1 etil cseréppel fedett kő­ház, mely áll 2 szoba és mellékhelyiségből 3.000 pengő, az A+2. sorsz. 1288/1. hrsz. 511 öl Gálnás dűlőben levő rétre 500 pengő, a C. 1. sorsz. alatt özv. Muszka Ferencné, szül. Kömös Erzsébet, jelenleg férj. Német Tódorné és C. 5. alatt özv. Muszka Zs- gáné, szül. Kömös Erzsébet javára, vala­mint a C. 15. sorsz. alatt Antal András ja* v' ra bekebelezett % részbeni haszonélve­zeti jogának fenntartása mellett, — a mé­rai 1152. sztjkvben ^A + l. sorsz. 1809/3, hrsz. 318 öl kertekunge dűlőben levő szán­tó 300 pengő, — a C. 1. sorsz. alatt Antal András javára bekebelezett ţi-ed részbeni haszoné’vezeti jog fenntartásával, — kihir­detési árban elrendelte. Áz árverést 1944, évi április hó 17. napján délelőtt 11 órakor Méra községházánál fogják megtartani. Az árverésre kerülő ingatlan a, kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem ad­ható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi %-ára kell kiegészíteni. Kolozsvár, 1943. XII. 21. Dr. Székely Ferenc, s. k., kir. já- rásbiró. A kiadmány hiteléül kiadó-; Bo* kw, aki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents