Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-13 / 35. szám

1944. FEBRUÁR IS 7 KUltlUJSKG Partraszállás, elözönlés a világtörténelemben Amióta háborúk vannak a földön és a népek a közöttük felmerülő ellentéteket másképen, mint fegyveres erővel • nem tudták áthidalni, mindig érdekes és iz­gató gondolat volt a tergeri háborút a szárazföldi ütközetekkel egybehangolni, nagy katonai erőket tengerről a száraz­földre átszállitani. Az invázió gondolata már az ókorban sokat foglalkoztatta a hadvezéreket és partra szálló hadművele­tekkel különösen a perzsák kísérleteztek a görögök ellen, majd a kárthágóiak a rómaiak ellen. Ha ß perzsák két inváziós kísérletét szemügyre vesszük, melyeket Dárius és Xerxes hajtott végre, hogy a Hellespon- tuson keresztül Görögországba jussanak, ha ez a két kísérlet a perzsák vereségé­vel végződött is, a salamisi ütközetben (480-ban Krisztus előtt), úgy kétségte­len, hogy a görögök ezt a győzelmet Themistokles hadvezéri lángeszének kö­szönhették, aki felismerte, hogy a kelet­ről fenyegető támadások ellensúlyozásá­ra fokozott iramban kell a tengeti há­borúra felkészülni. A salamisi csata for­dulópontot jelentett az ójfor történeté­ben: a kis Görögországnak sikerült győ­zedelmeskednie a keletről fenyegető per­zsa veszély felett, Ázsiának Európát fe­nyegető étvágyát sikerült korlátok közé szorítania és igy nemcsak a hellén mű­velődés, hanem az egész akkori Európa is virágzásnak indulhatott. A pun háborúk egészben 118 évig tar­tottak és az újkori történelemtudomány megállapította, hogy a pun vállalkozás csak akkor vezethetett volna meglepő és Róma sorsát eldöntő eredményhez, ha szárazföldi haderő mellett elsőrendű ha­ditengerészet állott volna a punok ren­delkezésére, amely a csapatszál litást gyors és meglepő módon tudta volna végrehajtani és különösen az utánpótlást biztosította volna a partraszállott csapa­tok számára. Hannibál nagy szárazföldi vállalkozásai Spanyolországban, Fran­ciaországban és az Alpokon keresztül kétségtelenné teszik, hogy Karthágónak nem állottak elegendő tengeri erők a rendelkezésükre, melyekkel partra, lehe­tett volna szállni és az ellenség hátába kerülni. Hannibál sikertelenségéhez leg­inkább az a körülmény járult, hozzá, hogy a vezető pun kereskedőréteg anyagi áldozatokra nem volt hajlandó és legnagyobb fiának támogatását megta­gadta. Tengeri uralom nélkül pedig nem lehetett Rómát leverni. Róma tengeri fö­lénye azonban lehetőséget nyújtott arra, hogy Afrika partjait megszállják és megsemmisíthették az ókor egyik legcso­dálatosabb fővárosát: Karthágót. Útját állva a pun terjeszkedésnek, Róma az ókor vezetőállamává küzdötte fel magát. A rómaiak már a pun háborúkban ha­talmas hajókat használtak a partraszállás céljaira, ezekbe a hajókba 375 ember tért be teljes felszereléssel, ami az ak­kori körülményekhez képest nagy telje­sítménynek mondható. A punok is régi, kipróbált hajósok voltak, a rómaiak vi­szont a tengeren is bevetették száraz­földi haderejük legjobb ^katonáit. Ä ró­maiak hajóhidat találtak fel, melyet a római hajóról az ellenséges hajóra ejtet­tek és a légionáriusok a hídon keresztül rohamozták meg a pun hajó legénysé­gét. Ez a találmány annyira újszerű és meglepő volt a punok számára, hogy hosszú ideig tehetetlenek voltak a ró­mai hajózással szemben. Az európai iparosodás megindulásával hatalmas gyarmatosító munka követke­zett és egyben gyarmati háborúk verték fel a békés Afrika csendjét. Érdekes inváziós vállalkozásokat haj­tott végre Anglia Afrika legkülönbözőbb pontjain, a tengeri és szárazföldi had­erők tevékenységének összhangba hozá­sával. A brit birodalom sikerének és nagy kiterjedésének egyik titka éppen az inváziós katonai vállalkozások siker­rel való végrehajtásában van. Minde­nütt, ahol értékes nyersanyaglelőhelye­ket, természeti kincseket sejtettek, az angol tengerre rakta csapatait és arra­felé irányította, az ellenálló bennszülött lakosságot 'everte és igy megindithatta gyarmatosító munkáját. Egy régi angol közmondás szerint a szárazföldi háború gyengít, a felveri háború viszont uj le­hetőségeket hoz. Nagyszerű példa arra, hogy győzelem­mel induló inváziók is vezethetnek si­kertelenségre. a korinthuszi tengerszo­rosban vívott lepantói ütközet 1571-ben. Ausztriai Don Juan olyan súlyosan verte meg a törököket ebben a tengeri ütkö­zetben. hogy 35.000 ember lelte halálát a habokban. Ez a nagy győzelem azon­ban Európa számára katonai vonatko­zásban kihasználatlan maradt. Az euró­pai szövetségesek nem segítették egy­mást. Velence különbékét kötött a tö­rökkel. így a törökök Tuniszt is vissza­foglalták és igy a nagy győzelemnek nem mutatkoztak előnyei. Az invázió történelmében kiemelkedő esemény volt a spanyol ármádia 1588- ban megindított támadása Anglia ellen. Ez a kísérlet azonban teljesen sikertele­nül végződött és anrrál 17 ezer spanyol katona lelte halálát. A spanyol haderő parancsnoka Medina Sidonia herceg volt, aki II. Fiilöp királytól azt a parancsot kapta, hogy angol földön szálljon part­ra. Az angol csapatokat Howard admi­rális vezette, aki az angol flottát is si­keresen irányította, mert az angol ten­geri haderő akkor már a spanyol tengeri felkészültségnél jobb volt és az angolok nagyszerű tüzérséggel is rendelkeztek. A spanyol parancsnok a királyának ezeket jelentette: „Az angolok nehéz tüzérség­gel tüzelnek partraszálló csónakjaink el­len, a szárazföldön pedig gyalogságunk nem képes előrenyomulni az angol tüzér­ség ttizében." Napoleon uralkodásának fényében egy­szer igy nyilatkozott: „Ha csak egy na­pig kaparintanám meg a tengeri ural­mat a csatornán, Anglia a lábaim előtt heverne.“ Napoleon Egyiptom ellen is hajtott végre partraszálló műveleteket, utánpótlásról azonban nem gondoskodott eléggé. 1798-ban afrikai partraszállása sikerrel járt, de mert a Földközi-tengert az angolok tartották uralmuk alatt, az ábukiri csatában Nelson olyan súlyosan megverte Napoleon tengeri haderejét, hogy ez a vereség az Afrikában partra- szállt francia, erők sorsát is megpecsé­telte. A franciák itt 1801-ben letették a fegyvert. Napóleonnak mindig legnagyobb vá­gya volt Angliát térdre kényszeriteni. Ezért 130 ezer embert, gyűjtött össze a francia partvidékeken, különböző kikö­tőkben 3300 partraszálló csónakot sze­relt fel, amelyek , katonáit szállították volna az angol szigetre. A La Manche Takarékos háziasszony h. Diana sőshorszeszt vásárol, az liras üveget visszaadja kereskedőjének, aki pénzt ad érte. csatornában azonban különböző áramok nehezítik meg az ilyen aránylag kicsi csónakok számára a közlekedést és az év legnagyobb részében általában viha­rokkal is lehet számolni. Napóleonnak ez a terve sem sikerült. A Trafalgarnál 1805 október 21-én az angolok ismét Nelson parancsnoksága alatt újabb győ­zelmet arattak a francia tengeri erők felett és így az angol tengeri hegemóniát hosszabb időre biztosították. 1853-ban és 1854-ben Oroszország a Fekete-tengeren elvesztette uralmát az angol-francia és török túlerő következté­ben, hogy aztán ezek a Krim-félszigeten partra tudtak szállani, az oroszok pedig Fekete-tengeri flottájuk megmaradt egy­ségeit Szebasztopolnál a tengerbe sül­lyesztették. Egyébként a krimi háború­ban használtak először páncélos hajókat; a hajók faoldalait 8 és fél centiméteres páncéllemezzel burkolták be. Az első páncélos hajó francia gyártmány volt. Ma ismét a partraszállás gondolata foglalkoztatja, az egész világsajtót. Az angolszász közvélemény számtalanszor megtárgyalta s különböző szempontok­ból meghányta-vetette az európai szá­razföld elleni partraszállás lehetőségét. A népietek Narviktól egészen a spa­nyol határig hatalmas erődítésekkel, az úgynevezett Atlanti-fallal védik az euró­pai szárazföldet az esetleges angol-ame­rikai clözönlési kísérletek ellen. Ha meg­kezdődik a partraszállás, úgy kétségte len, hogy az emberi történelemnek ez í legnagyobb hadművelete hatalmas lehe tőségeket' tartogat mind a támadók mind a védekezők számára. Szász Latos kizeHátásKgyi miniszter nyilatkozata a gazdák beszolgáltatást kötelezettségének tntalmazásáré! Budapest, febr. 12. Jelentettük, hogy a beszolgálta ti si kötelezettségnek az elő­irt mértéken felül eleget, tett termelők jutalomban részesülnek. E fontos kér­désben dr. Szász Lajos m, kir. titkos ta­nácsos. közeli átás ügyi miniszter az alábbi nyilatkozatot adta a magyar saj­tónak • — .uuikor a kormány az elmúlt gaz" dasági évben elhatározta, hogy a köz­ellátás biztosítása, céljából egységes és minden részletre kiterjedő rendszert ve­zet be, amely a mezőgazdaság adottsá­gainak jobb kihasználásával megoldja az ország élelmezésének termelési és el­osztási feladatait, egyúttal elhatározta azt is, hogy nem kivan csupán a gazda hazafias kötelességére hivatkozni, hanem gondoskodni fog a jól végzett munka megérdemelt jutalmáról. Tntézkedvs tör­tént tehát az iránt, hogy az a gazda, aki a beszolgálta tási kötelesség meghatáro­zott, mértékén felül szolgáltat be termé­nyeket, a többlet beszolgáltatásáért jir tatomban részesüljön. — Az uj rendszer alapvető rendeletéi megemlékeztek a jutalom nagyságáról, meghatározták azt is, hogy kit illet meg ez a jutalom, azonban a végrehajtást, a kifizetést s annak lebonyolítását - gya­korlatilag nem szabályozták. Az eredeti elgondolás az volt. hogy a lobbiét, be­szolgáltatásáért járó prémium megálla­pítása csak a beszolgálta tási időszak végével kezdődhetik meg. Ezt az eredeti elképzelést változtatta meg a. hivatalos lap vasárnapi számában közzétett, ren- deletém. amely részletesen szabályozza a beszolgáltatási jutalom igényjogosult- só gát és kifizetési módozatait. — Szép számmal akadtak ugyanis gaz dák, akik beszól g ál tatás! kötelességük lenti az a rendelkezés is hogy a 100 buzaegységért járó 13 P 33 fillérré! ki­sebb jutalom 1 "fis:tését kérni nem le­het. Ezeknek a kisebb összegű jutalom iránti igényeknek elbírálása is a végle­ges elszámolás folyamán történik meg, szintén hivatalos megállapítással. A vasárnap megjelent rendelet azon­ban a jutalmazáson kívül nem feledke­zik meg a büntetésről sem. Amilyen örömmel jutalmazom meg a kötelességét odaadással teljesítő gazdát, ucvam' ' szigorral fogok eljárni azokkal szem­ben, akiknél h'ába hivatkoztam a haza és embertársaik iránti kötelessé t ükre és akiknek hiába helyeztem kilátásba a,ju­talmat is. Ezeket újból figyeiniezt í m arra, vessenek számot lelkiismeretükkel s teljesítsék mielőbb beszolgáltatási kö­telességüket, mert egyébként ők kény­szerítenek arra, hogy éreztessem velük a közhatalom teljes szigorát. Mag vary Boltén dr. elS&dést #í»r* Korow<tu£ron Kolozsvár, február 12. Az Erdélyi Muzeum- Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalom- tudományi Szakosztálya február 16-án, szer­dán délután 6 órakor tartja legközelebbi nyilvános ülését az egyetemi könyvtár elő­adótermében. Az ülésnek kivételes jelentősé­get kölcsönöz és azt a közönség széles réte­gei, különösen az egész kolozsvári köztiszt­viselői kar számára is nagyérdekességüvé teszi az a körülmény, hogy ez atkalommal Magyary Zoltán dr. budapesti egyetemi ta­nár fog előadást tartani „A hivatásos köz­szolgálat megoldatlan kérdései“ címmel. Magyary Zoltán professzor a közigazgatás- tudománynak nemzetközileg elismert kiváló müverője, aki éveken át széleskörű helyszíni tanulmányokat folytatott a földkerekség vezető államaiban és a vezetése alatt áldó Magyar Közigazgatástudományi Intézet kere­tében mélyreható javaslatokat dolgozott ki közigazgatásunk megjavítására. Kolozsvári előadása során éppen az egyik legfontosabb reíormkérdést, a közhivatali személyzet szín­vonalának, munkakedvének és teljesítményé­nek emelésére alkalmas eszközöket fogja meg. világítani. Az előadást vita követi. Bitófára keim a flatafkem kalapácsos gyilkos 'alfţiutâi* Budapest,. február 12. A Magyár Országos Tudósító jelenti: A büntétő törvényszék niai folytatólagos tárgyalásán Kerekes György mészárossegédet, kötelező mértékét meghaladó módon ajánlották fel már is terményeiket a közellátás céljaira. Ha a termelők részé­ről a kötelességen felüli teljesítést elfő- gadjuk, gondoskodni kell arról is, hogy ez az önkéntes felajánlás megfelelő vi­szonzásra találjon. Nem volna tehát mél­tányos az ilyen gazdát várakoztatni az őt megillető jutalomért addig, áruig a gazdaságok leszámolásával a kifizetendő jutalmak összege általában megállapí­tást nyer s annak kifizetése esedékes lesz. A nehéz viszonyok között tanúsí­tott-áldozatkészség azonnali méltánylása és viszonzása csak erősíti a hitet és a bizalmat a gazdákban a kormány gaz­daságpolitikája iránt, másrészt a Jn- talomösszegek kifizetésével mód nyílik számára, hogy gazdaságát a jobb terme­lés érdekében erősítse, fejlessze. Az a körülmény tehát, hogy a gazda a .több­let-beszolgáltatás fejében járó prémiu­mokhoz már a beszolgált"tási időszak vége esi ott hozzájuthat, a kormány ré­széről munkája és kötelessége átlagon felüli teliesitésenek elismerését jelenti, amely elismerés nem csupán szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. — A rend-! t megadja a lehetőséget arra, hogy niég jonJu« előtt bárkj kér­hesse a prémium kifizetését, aki a köte­lező mértéken felül többet, szolgáltatott he. Az a rendelkezés, hogy május 31. Után a jutalom kifutásé iránt kérelmet előterjeszteni nem lehet csupán annyit -lent. hogy ebben az időpontban meg­kezdődik az egyes gazdaságok beszol­gáltatás; kötelességének elszámolása s így. aki ui’nderijjín. jíjfnirn-’f nem kért, az őt mer ”W: összeget már a külön kérelem nélkül hivatalból történő mrg- M'nnHás «órán kapja meg- Ugyanezt je­LAKBERENDEZÉSEK tervezése és kivitelezése IRODABÚTOROK Székelyés Réti gyártmány nagy válás tékban ETERNIT: Appán Gyula épitész-iakbereredező­nél KÖTÖZ'VAR, Szentegyház-utca 2. szám. — Telefonszám: 24—23' agyonütötte lakásadóját özv. Szőke Istvánnét s annak lakását felbujtójával, Tarasz István napszámossal kifosztotta, Í5 évi {egyházra Ítélte. Tarasz Istvánt a gyilkosságra való fel* bujtásért és rablás bűntettéért halá'biintetés- sel sújtotta. Az elsőrendű vádlottat a bíróság az indokolás szerint azért nem ítélte halálra; mert a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be 20-ik életévét. Tarasz ke­gyeimét kért, Kerekes enyhítésért folyamodott. WOZI-NPSOBOK ÁRPÁD-filmszínház: Csákó és talap. Fő­szerepben: Ceortos, Simor, Vaszary. Va­sárnap, délelőtt %12-kor: Matiné. EGYETEM: Ka'otaszegi Madonna, (Vasár­nap d. e. 11-kor és d. u. %2-kor is: Ka­lotaszegi Madonna.) CORVIN: Aranypáva. Szerep'ők: Páger, Somlay, Sulyok Mária. Szellay Alice, Makláry, Vaszary, Mihályffy, Pethes Sándor. Csak 16 éven felülieknek. Minden vasárnap dé’eiőtt 11 és dé'i 1 órakor matiné. ERDÉLY: Eladó birtok. Főszerepben: 'Szeeczky Zita, Páger Antal, Vaszary Piri, Toronyi Imre, Pethes Ferenc, Kéry Panni. Előadások kezdete: 3, 5, 7. Vasár­nap déie’őtt 11 órakor: Matiné. MÁTYÁS: Kölcsönadott élet. Fősz.: Muráti Lili, Borsovay Lengyel László. Ilosvay Katalin, Mihályffy Béla. — Magyar és Ufa vilaghiradók. — Előadások: 3. 5, 7. Vasárnap és ünnepek d. e. 11 órakor. RAKöCZI-mozgó: Rözsafabot. Fősz.: Sze- leczky Zita. Vasárnap 2 matiné; 11 óra­kor: Rózsafabot. 1 órakor: Tose».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents