Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-09 / 31. szám

KuitiUjskg 1944. FEBRUAR 9. A franciaországi magyarság a két világháború közölt Baráth Tibor dr. professzor előadása a Szabadegyetemen Válságba jutott a Badoglio-kormány „Királyhii“ olaszok és „demokraták“ egymás ellen—Kz olasz önkéntesek megtagadták a hiiségeskiit a királynak Kolozsvár, febr. 8. Február 8-an, kedd este a Szabadegyetemen Baráth Tibor dr. egye­temi tanár érdekes előadást tartott a fran­ciaországi magyarságról. Az előadást Biró Vencel egyetemi tanár vezette be néhány meleg szóval, kiemelve az előadó kü önösen nagy történelmi felkészültségét. Baráth Tibor dr. előadásában összehasonlí­totta a mostani és az előző világháborús helyzetet s kihangsúlyozta azt a körülményt, hogy a XX. század elején Európát ugyanaz á kontinensen kívüli koalíció vonta gyűrűjé­be, mint ma 3 ennek következménye az volt, hogy Európa mint katonai hatalom össze­omlott, a rendszer megbomlott és a monar­chia is feloszlott. Mint oldott kéve, úgy szé- ledt szét a magyarság is nagy számban az egész világon. Sokan a tengerentúlra men­tek. Erdélyből a román megszállás miatt 1818-tól—1927-ig 197.000 lélek ment át a Csonkamagyarországba. Sokan óromániába, mások Szerbiába, Csehországba, ismét má­sok az Egyesült Államokba, de legtöbben Franciaországba, annál is inkább, mert Amerika egy idő után bezárta kapuit az eu­rópai bevándorlók előtt. Hatalmas szétpor- lási és szétszóródási folyamat az, ame'y a magyar népet, otthonában megtizedelte. Pa­risban súlyos helyzet előtt állt a magyarság. Csak kevesen helyezkedhettek el az üze­mekbe. nagy részük mint vendéglői moso­gató, vagy pincér tengette életét. Franciaor­szágban az egész világ sorsüldözöttjei gyü­lekeztek akkoriban, négerek is, még tatárok is. A. franciák igy nevezték őket: „az egész vi ág söpredéke“. Legtöbbnek nem volt mes­tersége. Akkoriban a Csonkaországbait is nehéz volt a megélhetés. Szóvivő a francia­országi magyar kolőhia tagjai között az 1918—19-es emigrációs réteg volt: kommu­nisták, zsidók, akik eddig Bécsben laktak és onnan mentek át Párisba. Diákok is számo­sán keresték fel a párisi egyetemeket, külö­nösen az utódállamok magyar rétegeiből. Magyarországi ösztöndíjasok is és azok is, akik a magyar numerus clausus miatt nem kerülhettek be magyar egyetemekre. Kalan­dorok, szerencse-lovagok. A hangot a szélső­baloldali elemek vitték. Francia köiök tá­mogatták munkájukat. Franciaország már akkor rokonszenvezett a baloldali mozgal­makkal. A magyarság egy része emigráns- koinnnuiista vezetés alá került. Sajtójuk is volt, különböző klubokat alakítottak. A kommunista lapokat a rendőrség betiltotta, de ezek a magyar nyelven megjelenő för- medvények minden héten más cimmel je­lentek meg. Drámai és tragikus következ­ménye volt ez a szétszakadás a tizenkilen­cedik század végén és a huszadik század ele­jén lábrakapott liberális demokrata világ- polgár-szelemnek. Faji ideálokról, nemzeti öntudatról ennél a rétegnél szó sem lehetett. Ugyanakkor egy másik, az előbbitől tel­jesen elütő nemzeti magyar mozgalom is szervezkedett Franciaországban. Ez már a magyar gondo'at alapján állott és a magyar- ideálokat kereste. Ezeknek iskola kellett, Vesztegetési fier keletkezet a MciószódacsempíszeU titfott határátlépésétől Kolozsvár, február 8. Két kolozstótfalusi reman asszony, Lukács Miklősné. és Irimlfts Vazulné, Lukács Demeter revii falut elijük- kel együtt' az elmúlt év őszén Romániában jártak. A határátlépési engedély nélkül köz­lekedő falusiak mindannyian ogy-tgv zsák marószúdát hoztak magukkal. Visszatéré­sükkor a hntármenti erdőségben neszét vettek az ott cirkáló járőrnek s a marószo- dás zsákokat bokrok alá rejtették. Közben mégis meglepték eket a járőrük. Az asszo­nyok könyörgésre fogták a dolgot, nehogy börtönbe kerüljenek tiltott cse’eményükért, a járőrök azonban magától értetődően nem hajlottak a kérő szóra. Amint a falu fe'é igyekeztek, a menet szembetalálkozott a felesége, elé jövő Lukács Miklóssal. Lukácsné pénz után küldte férjét; aki rövidesen vissza is tért egy vadonatúj ropogos százpengössel, amit Irimiás Vazul­tól szerzett fe’eségeik „megszabadítására“ A pénzt Lukács Miklós, régi jó román szo­kás szerint felajánlotta a járőr vezetőjének, ha az elfogottakat „útjukra engedi". Az örspsrancsnok erre jegyzőkönyvet vett fel az esetről. A három jogosu’atlan határátlépő mel­lett Lukács Miklós ellen is eljárás indult a megvesztegetés miatt. A tiltott határátlé­pési perben nemrégiben döntött a kolozs­vári törvényszék büntető hármastanftesa. A Szabó András dr. elnöklésével üléserő bün- tetötanács kedden a megvesztegetési kísér­letért is felelősségre vonta a perben szerep­lőket. Lukács Demeter közben Romániába lelki gondozás, magyar orvos, hisz a Fran­ciaországba szakadt magyar ember még az orvossal sem tudott beszélni, 1925-ben meg­alakult a Magyar Szövetség, missziók ala­kultak, tanítókat, tanárokat, orvosokat küld­tek ki. Magyar Házat építettek, mely kul- turközpontja lett a párisi magyarságnak. A francia állam nem támogatta ezt az Izig- vérig magyar törekvést, de Igenis támogatta a nemzet közieket. Kétségtelen, hogy ez a nemzeti magyar mozgalom is újat keresett és újat, jobbat akart megvalósítani Magyar- országban. Ez a réteg is szociális reformo­kat akart behozni, abból a felismerésből ki­indulva, hogy a magyarság a Kelet és Nyu­gat között vergődik társtalanul és sokszor tanácstalanul. A lassúságot a reformok meg­indításának gyorsításával akarták ezek is, fokozni,v de nem emigrációs szemmel, .ha­nem keresztény magyar erkölcsiséggel. Ez a csoport Szabó Dezsőre hivatkozott és Adyra, mig az előbbiek, az emgiránsok kizárólag Adyt sajátították ki maguknak. Az emig­ránsok elképzelésében és Párásban született meg az úgynevezett Dunakonföderáció elve, mely egy dunai nágyhatalmat akart volna létrehozni a délkeleti államok szövetségével, francia támogatással. Ezt a szellemi eltéve­lyedést természetesen Benes Eduard is tá­mogatta. Annál is inkább, mert a Dunakon­föderáció nem jelentett volna revíziós törek­vést, hanem megelégedett a trianoni Ma­gyarország területeivel. A fajmagyar mozgalom egészen máskép látta az összefüggéseket, hanösulyozta Ba­ráth' professzor, aki egyben kiemelte azt is, hogy a franciaországi magyar ko'ónia szel­lemi és ideológiai harcaihoz az ' északameri­kai magyar kolónia szellemi magatartása is hasonló volt. A nemzeti szervezkedés már nem az „urak" ellen hadakozott, hanem a népi Magyarország megteremtéséiért, meg- ittasulva a forró hazafiság eszményeitől, ókkor, mikor még Magyarországon ezek a hangok úgyszólván ismeretlenek voltak. A Magyar Szövetség nem DunokonföderáeiQt, hanem erős Nagymagyarországot akart. Belső szervezettségében mintaszerűen épü't fel. Orvosi segítséget szerzett tagjainak, lelkészeket állított be célkitűzéseinek szolgá­latába. A baloldalak ellenségesen kezelték ezt a nemzeti megmozdulást. Számos alka­lommal komoly összetűzésekre is került sor a két csoport között. A baloldali a hivatalos Franciaország rokonszenvét egyre inkább élvezte, különösen a Népfront időiben. A né­metek Párisba való bevonulása után a ma­gyar kolónia emigrációs csoportja internáló táborba kerü t, a magyar munkásság azon­ban, melyet sohasem volt képes befolyásol­ni a némzetrontó törekvés, továbbfolytatta munkáját. Sokan a bécsi döntések után ha­zatértek, de még mindig számosán vannak kint. Gondoljunk rájuk, számítsunk közre­működésükre, ne felejtsük el őket — fejezte be értékes előadását Baráth professzor; aki­nek szavait a szép számmal egybegyült kö­zönség hosszantartó tapssal ünnepelte. szökött s igy e’lene körözö'evelet bocsátot­tak ki. Lukács Miklósné viszont nőni jelent meg a tárgyaláson s ezért ügyét elkülöní­tették. Lukács Miklóst és írimiás Vazulnét a bíróság bűnösnek mondotta ki a megvesz­tegetésben, — amit Daróczi Tibor dr. kirá­lyi ügyész vádbeszéde alapján befejezett cselekményként bíráltak el — és ezért jog­erőssé vá’t Ítélettel, mindkettőjüket kéthö- uupi fogházbüntetésre Ítélte. Zürich, február 8. (MTI) Chiassoból je­lentik: Olaszországból érkezett legújabb hí­rek szerint, a Badoglio-kormány nagy ne­hézségekkel küszködik. Nyiltan beismerik, hogy ha a válság tovább tart, a tábornagy kénytelen lesz visszavonulni. A legutóbbi incidens alkalmával, amikor a kormány el­len nagy elégedetlenség nyilvánult meg, az olasz önkéntesekről volt sző. Ezek a csa­patok megtagadták a királynak a hüség­Helsinki, február 8. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Az Observer cimü angol lap, mint az Ajan Suunta jelenti, a napok­ban hirül adta, hogy a bolsevisták állítólag a karjalai finn-szovjet köztársaság alapítá­sát tervezik, amelyben Kuusinennek szán­nak döntö szerepet. Mint a finn lap foly­tatja, a Szovjetunió Finnországot egyszer már ugyanezzel a tervvel akarta teljes meg­hódolásba belecsalogatni, ámde ez a szán­^383B—WMWihii,MHIWt LJJBaraBBMHBiaa Berlin, február 8. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Führer a fegyver-, lő­szer- és hadifelszerelésgyártás terén külön­leges találmányok jutalmazására a dr. Todt Frigyes dijat alapította. Kedden, Todt birodalmi miniszter haiaia- nak második évfordulóján adományozták eskü letételét. Ennek következtében Bádog- ho szükségesnek látta az önkéntes zászló­aljak feloszlatását. Emiatt Bariban a leg­utóbbi demokrata értekezleten megalapított fasisztaellenes „Giunta Permanente“ erélye­sen tiltakozott. Mint a továbbiakban közük, az olasz királypártiak Tarantóban királyhü gyűlést rendeztek. A gyűlésen elhatározták, hogy a Bariban hozott demokrata határoza­tokkal szembeszállanak. dékük a bolsevista hatalmon levőknek egy­szer már csúfosan meghiúsult. Finnország most is elkészült arra, hogy uj politikát szovjet támadásokkal kísérlik meg keresz­tülvinni azt, ami a vörös hadseregnek kato­nai téren nem sikerült. De bárminő legyen Is ez a politikai támadóhadjárat, Finnor­szág eltökélten résen áll a szabadságáért és életének függetlenségéért vivott védelmi harcban. elsőizben az uj dijat. Az egyik berlini fegy­verüzemben ünnepélyes keretek kozott nyolc német feltalálót tüntettek ki a Todt Frigyes díj első fokozatával. Az arany disz- tiit a Führer személyesen adta át a kitün­tetetteknek. II londoni Eurápa-bizottsig a szövetségesek fegyverszüneti feltételeit gyűjtögeti Newyork, február 8. (Búd. Tud.) A P. M. cimü lap, ellentétben Hull kijelentésével, amelyet a sajtóértekezleten tett, jelenti, hogy a londoni Európa-bizottság már meg­kapta Vinandt követ utján az amerikai ja­vaslatokat a fegyverszüneti feltételekről. A brit javaslat is a bizottság birtokában van és most az orosz javaslatot várja. A szerkesztésért és kiadásért felel; •JENEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-ulca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. rostafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Kormányzó arckénének ünnepélyes leleplezése lászapátin SZOLNOK, február S. (MTI) Jászapáti község képviselőtestülete ünnepi közgyűlés keretében leplezte le tanácsterme részére készített, a Kormányzó Ur öföméltóságát ábrázoló arcképet. Az ünnepi beszédet Fáy István államtitkár, a község országgyűlési képviselője mondotta. Megemlékezett Kor­mányzó Urunk £5 éves országlásának gazdag eredményeiről. Csütörtökön délben 12 érakor temetik Papp József dr. ny. főispán! Kolozsvár, febr. 8. Megírtuk már, hogy Papp József dr, nyugalmazott főispán, Ko­lozsvár törvényhatóságu jogú szabad királyi város törvényhatósági bizottságának örökös tagja, a kolozsvári ügyvédi kamara volt el­nöke, február 6-án elhuyt. A beszentelési szertartás február 8-án délután fél 3 órakor történt meg a Kerepesi-uti temető halottas- házában. A holttestet Kolozsvárra szállítják ' és itt mint a város halottját február 10-én. csütörtökön délben 12 órakor helyezik végső nyugalomra. Ellenkormány alakítására készül Brazíliában Bolívia volt elnöke Zürich, február 8. (MTI) Washingtonból : eientik: Itteni értesülés szerint Benarande, Bolivia völt elnöke, aki ezidőszerint Liná­ban (Peru) tartózkodik. Braziliába szán­dékszik menni, hogy ott bolíviai menekült kormányt alakítson. Valótlanok a több magyar hadosztály szétveréséről és többezer magyar fogolyról terjesztett hírek Budapest, február 8. A Magyar Távirati Iroda- jelenti: Az utóbbi napokban néhány külföldi rádióállomás olyan híreket közölt, hogy az orosz hadsereg arcvonalban küzdő magyar hadosztályokat vert szét és ezekből többezer foglyot ejtettek. Fenti hírrel kap­csolatban illetékes katonai helyen a követ­kezőket jelentették ki: A keleti hadszíntéren magyar csapatéit nem küzdenek az arcvonalban. Az ott alkal­mazott magyar megszálló csapatok a vas­útvonalak mentén kisebb támaszpontokban biztosító szolgálatot végeznek. Az utóbbi napokban, egy párszor előfordult, hogy ilyen támaszpontok harci érintkezésbe kerültek az arcvonal hézagain átszivárgóit orosz lo­vas élekkel. Számottevő veszteségeink azon­ban egy alkalommal sem voltak. A több magyar hadosztály szétveréséről és több- ezer magyar fogolyról terjesztett hírek te­hát teljes egészükben valótlanok. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mőintézet fit. nyomása. F, v.; Major József. A Szovjet politikai támadással kísérli meg tinnország katonailag sikertelen meghódítását A (innét tilarlanat védelmi fiarcutban i FflRSBHGI MÜVÉSZEST NAGYKOVÁCSI ILONA és POLGÁR TIBOR a rádió népszerű művészeinek közreműködésével, február 13-án, vasárnap est© fél 7 órakor a Mátyás Király Diákházban Jegyek az IBUSZ-nál kaphatók. Elismerés a német fegyverkezési ipar feltalálóinak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents