Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-09 / 31. szám

1944. FEBRUÁR 9. 3 KuitiUjskg ülést tartott a 36 tagú országos honvétielmi bizottság Budapest, febr. 8. (MTI) A 36 tagú or­szágos honvédelmi bizottság kedden délelőtt fél 11 órakor gróf Takách-Tolvay József el­nöklésével ülést tartott. A bizottság tár­gyalta a minisztérium 5520—1943. M. E. sz. rendeletét á nyugdíjasok és özvegyek ellátá­sának korlátozására a XXXIV. I. t. c.-ben meghatározott rendelkezések végrehajtásá­nak részbeni felfüggesztéséről, valamint a m. kir. minisztérium 5830—1943. M. E. sz. rendeletét az egymástól távollévőkként há­zasságot kötött házastársaknak a gyermek vallására vonatkozó utólagos megegyezésé­ről. Az 5520—1943. M. E. sz. rendelethez vi­téz Jaross Andor szólt hozzá, majd a bizott­ság a rendeletet tudomásul vette. Az 5830— 1943, M. E. sz. rendelethez R. Vozáry Ala­dár, Baky László, vitéz Jaross Andor és Vájná Gábor szólt hozzá. Szinyei-Merse Je­nő vallás- és közoktatásügyi miniszter vá­lasza után a bizottság ezt ß. rendeletet is tudomásul vette. fl KMTE „Kempelen-Sakkör“ lelt a városi kupa 1944. évi védőfe Kolozsvár, február 8. Kolozsvár polgár- mestere egy évvel ezelőtt díszes kupát aján­lott fel a sakk-játék fejlesztése céljából, azzal a kikötéssel, hogy a város sakkozó egyesületei évenként csapatversenyt rendez­zenek és az az egyesület, amely háromszor egymásután, vagy megszakításokkal ötizben a csapatverseny győztese lesz, a kupát örök tulajdonul kapja, az időközönkénti győztes csapat pedig egy évre a kupa védője lesz. A mult évben megrendezett első csapat- versenyen négy sakkozó egyesület vett részt 10—10 játékossal. A kupa első védője a Kolozsvári Sakkozó Társaság lett, amely 7:5 arányban győzte le és szorította máso­dik helyre a KMTE „Kempelen Sakkor“-ét Harmadik helyen jobb egyéni eredménnyel a Bástya, negyedik helyen a KMÄV sak- szakosztálya végzett. A második fordulót most bonyolították le az egyesületek, a versenyből azonban a Bás­tya sakköre sajnálatos módon kivonta ma­gát, úgyhogy csak a második három egye­sület tizes csapata mérkőzött egymással. Január 23-án a Kolozsvári Sakkozó Társa­ság biztos fölénnyel TVn'.TVz arányban győ­zött a KMAV csapata felett. Január 30-itn nagy meglepetésre a vasutas csapat 5%:4% arányban verte a KMTE sakkcsapatát, amely két biztos játszmát adott ki a kezé­ből és igy látszat szerint nemcsak a védői cím megszerzésétől esett el, amelyre titkon számított, hanem a második helytől is. Február 6-án délelőtt 10 órakor állott fel a két régi vetélytárs: a KST és a KMTE tizes sakkcsapata. Tizenkét óra előtt né­hány perccel fejeződött be az első mérkő­zés, a 8. rangszámu táblán Sándor (KMTE) szép csellel győzött az addig szívósan véde­kező Kriesnh (KST) játékossal szemben. Alig néhány perc múlva a KST egyenlített: Lörincz dr. verte Albertet. A 9-ik táblán Molnár Miklós (KMTE) és Szöllösi (KST) döntetlenül játszott. Zöld csakhamar a KST csapatának szerezte meg a vezetést, mert verte az edzésnélküli Mikiét. Molnár András (KMTE) pompás játékkal megadásra kényszeritette a KST egyik erősségét, Schwartzot és igy a mérkőzés állása dél­után 1 órakor ismét döntetlenné vált. Fe­szült izgalom kisérte a 2 táblán játszó Ba­rabás (KMTE) és Szabó dr. (KST) mér­kőzését, amely nagyszerű játék után a mun­kásversenyző javára dőlt el, de Faragó csakhamar behozta a KST hátrányát, mert verte Baloghit. Több, mint három órai küz­delem után mindkét csapatnak egyformán 4 és fél pontja volt, a hátralévő három mérkőzésen kellett tehát eldőlnie a verseny sorsának. Csőregi (KMTE) szívós poziciő- játékkal győzött Veres dr. (KST) ellen s e győzelmével a csapatversenyt is eldön­tötte egyesülete javára. A nagyszámú szurkoló lélegzetvisszafojt­va figyelte a még be nem fejezett két játszmát. Ami kezdetben szinte lehetetlen­nek látszott, sikerült! Varga a 3. táblán mesteri végjátékban verte Bírót s végül délután 3 órakor Bocskor, a KMTE éljáté­kosa, 5 órás nehéz küzdelem után megadás­ra kényszeritette Baloghot, Kolozsvár sakk­bajnokát. Ezzel a csapatversenyt 6 és fél ponttal 4 ér fél ellenében a KMTE nyerte a KST-vel szemben. A körmérkőzésben tehát mindhárom csa­pat egyformán 1—1 csapatgyőzelmet ara­tott, a KMAV 8 egyéni pontot, a KST és a KMTE egyformán 11—11 pontot szerzett. Minthogy azonban a KMTE megnyerte csa­patversenyét a KST-vel szemben és emellett a három első táblán is ő győzött, a szö­vetségi versenyszabályok értelmében a kör- , mérkőzés győztese és a Kolozsvár város polgármestere állal adó Hiányozott kupa ez- , évi védője lett. | Vitéz Merész László hadnagy és vitéz Ssska László zászlós — am. kir. kmtvájSség harmadik, illetve negyedik tagja BUDAPEST, február 8. (MTI.) A Kormányzó Ur ófőméltósága 19)) ja­nuár 20-án kelt legfelsőbb elhatáro­zásával a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából a Magyar Tiszti arany Vi- tézségi Érmet adományozta vitéz Me­rész László dr. tartalékos hadnagy­nak, mint a m. kir. honvédség harma­dik, és vitéz Duska László zászlós­nak, mint a m. kir. honvédség negye­dik tagjának. «V .Ugrásra késié a kell a nemzetnek állnia, ha az ország bármely határán is megjelenik a veszedelem! — mondotta Untai miniszter a pápai nemzetvédelmi akadémia megnyitásán Pápa, február 8. (MTI.) Az országszerte 1 létesített és igen nagy sikerrel működő nemzetvédelmi akadémiák sorában hétfőn este nyilt meg a huszonötödik Pápa váro­sában. A nemzetvédelmi akadémia felada­tairól és jelentőségéről Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, a pá­pai kerület országgyűlési képviselője mon­dott nagyhatású beszédet. — A nemzetvédelmi akadémia célja — mondotta — azoknak a szellemi eszközök­nek az összegyűjtése és a minél szélesebb népi rétegek felé való hasznosítása, ame­lyeknek segítségével a nemzet lelkiereje fo­kozható, a belső ellenállás megszilárdítható, a magyarság egysége erősen kiépíthető és általában a közszellem erkölcsi tartalma meghatványozható. A magyar sors közös munkálásában meg kell valósítanunk az egyenlőség nagy gondolatát, de egyben a nagy kötelességét is valamennyi magyar között. Mi magyarok bármilyen társadalmi osztályba tartozzunk is, a végzet másitha- tatlan akarata nyomán a sorsunk egyazon útját vagyunk kénytelenek járni s a vegzet e határozott parancs alól nálunk nincs ki­vétel senki számára sem. Ebben az ország­ban egy társadalmi osztályban sem lehet senki más, mint mágyar. A lélek szava, a közös származás és a közös múlt szava, a közös jövö akarása minden másnál erősebb kötelékeket létesít az emberek között, sok­kal erősebbeket, mint akármifé’.e remzet- köz! szervezetnek az ösztönzése, az osztály­önzés és a hatalomratörés Indulatából szőtt köteléke. — A munkásság ügyét pedig — mon­dotta a miniszter azután a hallgatóság vi­haros helyeslése közben — nem tüntetések­kel, röpcédulákkal, Izgatással és osztály- harccal kell megoldani, hanem az összes magyar társadalmi rétegek becsületes és Önzetlen összefogásával és az államhata­lomnak az összefogáson felépülő céltudatos és nagyarányú munkásszociálpolitikával. Habár ,e pillanatban túlnyomó részt csak a be’ső fronton a termelő polgári munka, a helytállás, a nemzeti fegyelem és a társa­dalmi rend frontján kell erőnket kifejteni, bármikor bekövetkezhetik az a helyzet, hogy puszta létünk védelmében a fegyvert Is meg kell ragadni. Ugrásra készen kell tehát ennek a nemzetnek állnia, ha az or­szág bármely határán Is megjelenik a ve- g szedetem. Erkölcsi és testi erőnk teljessé- " gével állunk ki a magyar végekre és a ma­gyar függetlenség védelmére. A miniszter egyórás beszédét nagy lelke­sedéssel és tapssal fogadták. Kormányzó Urunk tanügyi főtanácsossá nevezte ki P. Szentmárteni Kálmán ny. főgimná­zium! igazgatót, a kiváló tirtínefemtudást Kolozsvár, február 8. Megírtuk már, hogy a Kormányzó Ur a kultuszminisz­ter előterjesztésére P. Szentmártoni Kál­mánt, a kolozsvári unitárius főgimná­zium ny. tanárát, ny. gimnáziumi igazga­tót, a kiváló történelemtudóst tanügyi főtanácsossá nevezte ki. P. Szentmártoni Kálmán Nyárádszent- mártonban született 1879-ben. Tanulmá­nyait Torockón és a kolozsvári unitárius főgimnáziumban végezte. Tanári okleve­lét a kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetemen szerezte meg. Előbb a kolozsvári unitárius főgimnáziumban volt óraadó tanár, majd a székelykeresz- turi unitárius főgimnázium rendes taná­ra lett, 1933—1935-ig igazgatója volt a nagymultu intézetnek, amikoris a meg­szálló román uralom nemcsak erőszak­kal távolította el az intézet éléről, de irredenta vádakkal eltiltotta a tanítástól is. A hírhedt emlékű Anghelescu, akkori román közoktatásügyi miniszter alantas végrehajtó hatóságához leiratot intézve, a következő képet festette P. Szentmár­toni Kálmán igazgatói és tanári működé­séről : — „Mint igazgató és mint a történe­lem tanára, a történelem-filológiai mú­zeum kijelölt vezetője a nevezett intézet­nél tudatosan hozzájárult az intézetben levő sovén tűzfészek kialakításához és fenntartásához, ami nagyon ártalmas az államra és a román faj érdekeire ...“ P. Szentmártoni Kálmán ekkor felköl­tözött Kolozsvárra, régi munkahelyéről s minthogy később az egyházi főhatóság reaktiválta, mint rendes tanár tanított a kolozsvári főgimnáziumban egészen nyu- galombavonulásáig. Tanított magyar nyelvet, történelmet és földrajzot s hosszú tanári működése alatt mindig arra törekedett, hogy tanítványaiban — különösen a megszállás nehéz éveiben — a magyar nemzeti öntudatot állandóan ébrentartsa. P. Szentmártoni Kálmán tanügyi főta­nácsos tanári működése mellett előszere­tettel foglalkozott történelmi kutatások­kal is. önálló müvei 14 kötetben jelen­tek meg, de az egyházi és tudományos folyóiratokban, továbbá napilapokban megjelent tanulmányai, cikk«’ érteke­zései száma többszázra Uí.clŐ. tL.es munkája: „János Zsigmond erdélyi feje­delem élet- és jellemrajza“ c. müve, amelyben uj lüeegvilágitásban tárja az olvasó elé a szomorú sorsú erdélyi feje­delem lelki arcát. Legnagyobb előszere­tettel a székelyek oknyomozó történeté­vel foglalkozott s ebből a körből is ma­radandó munkákkal gazdagította a tör­ténetírást. Érdemei elismeréséül az Uni­tárius Irodalmi Társaság főtitkárrá vá­lasztotta meg s ezt a tisztét 1920 óta ezidőszerlnt is betölti. Felelős szerkesz­tője a „Keresztény magvető“ c. egyház­tudományi folyóiratnak. P. Szentmártoni Kálmán, mint társa­dalomszervező is elévülhetetlen érdeme­ket szerzett. Különösen az elnyomatás évei alatt állott ki nemcsak maga sze­mélyében bátran és önérzetesen, de min­den magyar érdek mellett is. Az uj tan­ügyi főtanácsos, akinek kinevezése osz­tatlan örömet keltett tisztelői és isme­rősei körében, ma 65 éves... És mert munkakedvének és munkabírásának tel­jében van, bizonnyal még sok értékkel gyarapítja székely történetírásunkat, mint annak egyik legalaposabb isme­rője. Failoni Kolozsváron A pollfonikus, harmonizált zene tulajdon­képpen akkordoknak sűrűn egymásutáni váltakozása, ha pedig ezeknek az akkordok­nak egymásközti időbeni összefüggését ke­ressük, válik a zene lineárissá, azaz témák, harmóniák, szőttesévé. írásban szinte lehe­tetlen ezeknek a koncentrált pillanaté knak a hatását — mely a szerző és az előadó ér­tékeitől és egybehangolódásától függ — közvetíteni, mint ahogy lehetetlen zavar nélkül rögzíteni több költő egyidejű szava­latát egy adott témáról. Ez a hatás Sergio Falloni február 7-i hangversenyén frene­tikus volt. A műsor Rossini Semiramis nyi­tányával kezdődött. Nagy feladat a zene­karnak egy rendkívüli képességű karnagy igényeit követni, akár az előadásban, akár technikailag. Az első pillanatokban, mintha megingott vo'na e teljesitmíny súlya alatt, de volt, aki kezében tartsa a'széthullani ké­jt szülő szálakat akaratának hatalmával s a jj fúvósok szólója mesteri volt. Költői részek váltakoztak a harci Indu'ók sodrával. A le­vegő megtelt pompásan érzékeltetett ritmu­sok és fokozódó crescendók elektromossá­gával. De a hangok legszéditöbb vihaiában is mindég a karmester voit a parancsoló vezető, és éppen ez volt a lenyűgöző. Sibe­lius „Finlandia“ szvitje komor ünnepélyes­séggel indult, mely után a harc zenéje, mintha démonokkal való küzdelmet festett volna, s egy áhítatos kórus békéje után a diadalmas győzelem harsonáival záródott a mü, me'yet a szerző legszebb tudásával, s hazájának nevével illetett. Az előadás sú­lyos, pompás, nagyvonalú, élményszeril volt. Wagner Tannhäuser nyitányában az egész opera eszméje volt összpontosítva: földi örömmel, eszményi szerelemmel és bünbánattal átszőve. Ezek után következett Beethoven V. szimfóniája. Itt nem lehet ro­mantikus, vagy klasszikus előadásról be­szélni, mert Falloni felfogására egyik jelző se fe’el meg. Monumentális volt Néha utána engedett a lazuló figyelemnek, aztán ismét magával ragadta a szétfutó gondola­tokat és a mü eszméjére s a lényegét kife­jező csodálatos részeire összpontosította. A hallgatóságnak véget nem érő tapsaira még kellett isméte’nie Failoninak a Tannhäuser és a Semiramis nyitányát. Külön kell meg­emlékezni B. Fehér Miklós koncertmester kiváló képességeiről, melyek ezalka’ommal is ragyogóan érvényesültek, valamint a Ko­lozsvári Filharmóniai Társaság zenekará­nak szép fejlődéséről. r i. b. a. Csucseredményt ért el a német háborús téli segélymezgalom gyűjtése Berlin, február 8. (MTI) Az 1943/44. évi háborús téli segélymozgalom ötödik vasárnapi gyűjtésének eredménye január 9-én, mint a Német Távirati Iroda érte­sül, meghaladja az eddigi vasárnapi gyűjtések eredményét, mert a végösszeg 60.2 millió márka. A mult évben ugyan­ezen a vasárnapon 45.9 millió márka volt az eredmény. Az idei összeg tehát több mint 31 százalékkal nagyobb a mult évinél. Színházi napió A kolozsvári Nemzeti Szinház Igazgató­sága további vendégszereplésre újabb meg­állapodást kötött Tasnády Fekete Máriával. A megállapodás értelmében Tasnády Fekete Mária játsza Zilahy Lajos „Fatornyok“ c. színdarabjának női főszerepét is. A férfi fő­szerepet Mihályfi Béla alakítja. A többi sze­replők Tompa Sándor, Lantos Béla, Szécsi Ferenc, Bodó György és Fülöp Kató. Amint már megírtuk, január 14-én Kolozsárra ér­kezik a szerző is, hogy résztvegyen a darab próbáinak beállításán. Az előadás előtt egy héttel újból Kolozsvárra jön és résztvesz a bemutatón is. * Az „örökmozgó“ próbái már nagyon előrehaladott állapotban vannak. A nápok- ban egyébként Malter Károly, a szerző is Kolozsvárra érkezik, hogy résztvegyen az utolsó próbákon. * Laczó István, a budapesti Operaház ld- válö tagja január 11-én este újból vendég­szerepel Kolozsváron. Ezen az estén az „Aida“ c. operában, január 15-én este pedig a „Turandot“-ban lép fel a kitűnő énekes. * Jékely Zoltán színdarabot irt. Az érdekes tárgyú - esejátékot már be is nyújtotta a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóságá­hoz. » * A kolozsvári Nemzeti Szinház prózai együttese uj bemutatóra készül. A közeljö­vőben előadják Shakespeare „III. Richard“ c. örökbecsű színmüvét. A darabban pará­dés szerepet kap Poőr Lili, a kolozsvári Nemzeti Szinház örökös tagja, mig a cím­szerepet Mihályfi Béla a'akitja. * Táray Ferenc hosszabb idő után újból Kolozsvárra érkezett. A kitűnő művész a budapesti rádióban és Miskolcon vendégsze­repeit. A rádióban Tompa László néhány gyönyörű versét szavalta, Miskolcon pedig a Hamletben lépett fel. Táray Ferenc egyébként résztvesz a kolozsvári Nemzeti Szinház marosvásárhelyi vendégjátékában, amikor is a „Tacskó“ egyik főszerepét alakítja. A közeljövőben Szatmáron vendég­szerepei, majd vitéz Jakabffy színtársula­ténál, ahol ugyancsak Niccodemi „Tacskó“ c. darabjában mutatkozik be a szatmári kö­zönségnek. Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents