Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-06 / 29. szám
KUlTtUjSÜG 6 1944. FEBRUAR 6. Hatvanéves az ipartestületek létesítését elrendelő törvény Irta: Reinhart Kálmán dr. iparkamarai s.-titkár Kolozsvár, február 5- Nevezetes évforduló- 1 hoz közeledik a magyar' ipar. Hatvau évvel ezelőtt, 1884 február 7-én terjesztette elő a magyar, kormány a második ipartörvényl. Noha a törvény jelentékeny része azóta változásokon ment keresztül, a törvény alapelve, az általános iparfejlesztés érdekében korlátozott iparszabadság elve, még a mai napig is megmaradt és a törvény állal létesített ipartestületi inlézménv még ma is a magyar kézmii vési párosság alappillérét alkotja. A magyar ipar Magna Chartája ez a törvény, amely 1884: XVII- *r. néven lépett életbe. Az elmúlt hatvan év alatt sokan bírál* ták ezt az ipartörvényt és mulattak rá állítólagos hiányaira, a magvar ipar hatalmas fejlődése azonban, amely a (örvény nyomán indult meg, ékesen rácáfol minden bírálatra. A törvény megalkotásában a legnagyobb érdem Mutlekirvits Sápdor akkori államtitkári ilíeti. Az ő elgondolásai szerint dolgozták ki a magyar ipar sorsára eddig legnagyobb jelentőségű törvényt. Megszűnnek az évszázados céhek Ha a törvény ipari közigazgatási jelentőségével behatóbban akarunk foglalkozni, előbb a szabadságharc utáni helyzetet kell megvilágítanunk- Az ötvenes , évek után a közvéleményben mindinkább tért hódított a szabadelvű gazdasági rendszer bevezetésének kívánalma. Iparszabadságot kívánt a közvélemény a céhek megszüntetésével, mert a céheket az ipar szabad fejlődése akadályainak tekintették. A magyar ügyeket intéző lielv- lartótanács eg\ 1801-beu megjelent „Ideiglenes Utasít«* -sa| eltörölte ugyan a céhek kiváltságait, de azokat n=m szüntette meg. A céheken kívül is megengedte ez a rendelkezés, hogy bárki" ipart űzhessen, aki feddhetetlen előéletű és aki segédlevéllel és legalább hatéves szakba vágó gyakorlattá'! rendelkezett. Nemcsak a belső kívánalmak, hanem a külföldi példák is ösztönzőleg hatollak ahhoz, hogy a közvélemény a céhek eltörlését és ezzel egyidejűleg az iparszabad'ág bevezetését is kérje. Franciaországban 1791 óla tejes iparszabadság uralkodott, Ausztriában pedig 1859-ben vezették be a korlátozott iparszabadságol. Fii ben az esztendőben Magyar- országon is változás; állott be, amennyiben az úgynevezett ,,Nyílt Para«ics“-csal ezl a korlátozott iparszabadságot, a céhek egyidejű eltörlésével Magyarországra is kHerjesztették Az iparlesi diet társadalomformáló ereje Szerencsés választása volt a törvénynek a korlátolt iparszabddság alkalmazása, amely mind a közvéleményt, mind az iparosságot egyaránt kielégítette és biztosította az ipar technikai továbbfejlődését js. Még szerencsésebb intézkedése vott a törvénynek az ipartestületek intézményének megalkotása. Az említett intézmény éppúgy, mint a törvény alapelvei, még a mai napon is fennáll. Jogilag az ipartestiilel kényszertársuláson alapuló érdekképviselet, amely iparhatósági funkciókat is végez. Az ipar- ' testület .intézménye azonban valójában ennél » sokkal több, meri társadalomformáló és íremzelpotitikai jelentősége messze felülmnlja * annak ipari közigazgatási jelentőségét. Az ipái testületek: kebelében fej ödött ki a nemzet egyik legértékesebb társadalmi rétege az iparostársadalom és az ipái test. illet fejlesztette ki a magyar iparos közösségi érzését, valamint az iparoszosztály öntudatot. Mennyivel több osztályöntudat és közösségi érzés van az iparosban, mint a kereskedőben és ezt mind a második ipartörvén v által életi ehivott ipartestületeknek ie- het tulajdonítani. A testületek az iparosság parlamentjeivé váltak, ahol az iparosság megtanulta a fegyelmezett egyesületi életet ás megtanult beszélni és szónokolni. Később az iparos .jóléti és művelődési intézmények is fejlődésnek indultak az ipaitestületek mellett. így lettek az ipartestületek a mag.var társadalmi élet pilléreivé. Az. összetartozási érzés és a szervezeti élet az idegen megszállás alatt is megmutatta előnyeit, meri a magyar ipartestületekben nevelkedett iparosság mindenütt öntudatos ellenállást fejtett ki az idegen nemzeti törekvésekkel szemben. Harmincnyolc évig nem volt szükség törvénymódosításra A magyar ipari közigazgatás, valamint a kézmiivesipar történetével foglalkozók között többen akadnak olyanok, akik a második ipártörvényt bírálva, hibásnak tartják annak egyes részelt. így rámutatnak arra, hogy az ipaitestületek létesítését kötelezően kellett volna elrendelni mindenütt és el kellett volna rendelni azt is, hogy az ország minden iparosának valamelyik ipaitestület- hez kell tartoznia. Ezek a bírálók azonban nem veszik figyelembe a törvény alkotása idején fennállott körülményeket. Nem lett volna észszerű az Ipartestület intézményét az egész országban egyszerre kötelezően bevezetni, amikor annak kényszertársulási jellege volt és e kényszer az Iparosság ellenszenvét az uj intézmény ellen könnyen kihívta volna. Hiszen az uj intézmény kötelező alapítását pótlólag bármikor el lehetett volna rendelni, ha az ipartestületi intézmény a gyakorlatban alkalmasnak mutatkozik és azt az iparosság- megszereti. A mulasztás hibáját inkább a törvény megjelenése utáni idők törvényhozóinak lehetne felróni, akik a nagyszerűen bevált ipartestületi Intézmények kötelező kiterjesztését csak későn rendelték el. Általában az ipartörvényeket külföldön sokkal előbb reformálták meg, mint nálunk. Németországban az Innungokat létesítő 1869-es törvényt először 1881-ben, inaid később 1897-ben korszerűsítették. Az osztrák ipari érdekképviseleteket létesítő törvényt, amelyet 1859-ben hoztak, már 1893-ban több lényeges pontjában meg kellett változtatni. Nálunk az ipartörvény reformálására sokáig nem került sor, éppen azért, mert az 1884-es ipartörvény tökéletes alkotás volt. Harmincnyolc esztendő telt el, mig az 1992. XII. t. e., vagy ahogy nevezik az ipartörvénv első novellája megjelent és több pontjában megváltoztál ta a törvényt. A második ipartörvény novella 1932-ben jelent meg és elrendelte végre az ipartestületek kötelező létesítését. valamint az Ipartestületek Országos Központjának, az IPOK-nak felállítását. A harmadik ipartörvénynóve!la 1936-ban jelent meg és Bornemisza Géza miniszter nevéhez fűződik. Ez a novella kötelezővé teszi ipariogositványok elnyeréséhez a mester- vizsgát. Míg a csonkaország az 1884-es - ipartörvényt háromszori korszerűsítéssel idomította a fejlődő ipari élethez. Erdélyben a román megszállás alatt az 1884-es magyar ipa-rtör- véuy klasszikus eredetiségében változatlanul élt tovább 1836-ig, amikor a román munkakamarákat létrehozó „szakmabeli előkészítésről és az iparok gyakorlásáról“ szóló román töryény hatályon kívül nem helyezte. A román törvénynek 187-ik szakasza megszüntette az ipartestületeket és 189-ik szakasza pedig elrendelte, hogy az ipartestüle- tek vagyona a munkakamarákra szálljon át. Erdély hazatérése után az ipartestülete- ket mindenütt visszaállították, sőt számol? helyen, ahol ipartestütet azelőtt nem volt. az 1932-es ipartörvénynovella alapján, uj ipartestületet állítottak fel és" az- 1884-es ipartörvénynek az idők folyamán bevált alapelvei ismét a magyar iparfejlődés ügyét szolgá’ják. í gy az „Ideiglenes Utasítás“, mint a ,,.Vy i*t Parancs“ intézkedései csak lassan szívódtak tel a közi adatba és ott zavart okoztak. Az Fából faragóit királyfi 1867-es kiegyezés után a magyar törvényhozás első intézkedései, köz.’ tartozol! az ipari kö/igazgalási helyzet liszlázá^a. A törvény- hozás azonban nem rendelkezett megfelelő tájékozottsággal és balkézzel nyúlt * kérőé* rendezéséhez. A kormány J871-ben fe'.terjesz lelte az uj ipar törvényiül szóló javaslatot, amely 1872: Vili. te. néven lépett életbe, fcz a törvény minden átmenet nélkül. a liirlétie- lem fcgkütüitehb ipari rend szeré bői, » céh- rendazerböl lért ál a korlátlan i pars/, ab ad- Ságra. Nem. követelte a szakképesítés igazolását. bárki válthatott iparjogositvánvt, aki Ipart akart űzni. még ipárdijat sem kellett. Űzetnie. Az eltörölt céhek helyett az uj ipartörvénv ipa rfár.s illatokat létesített, amelyek önk éiies egyesülések voltak, az iparosság kötelező tagságál azonban nem irta elő a törvény. Megbukik a korlátlan ipárszabadság Az iij törvény nagy elégedetlenséget váltóit \ ki az iparosság .^körében, mert a korlátlan ipái .szabadság folytán azok is, akik a mester- seget nem tanullak, ha megfelelő anyagiakkal rende ke/tek, ipart folytathattak és veszélyez let hét lék a lan uh iparosok létét. Az iparosság korlátolt ipar.szabadság elvén álló uj iparlörvényt kért, vagyis 'azt. tiogv ipart csak az űzhessen, aki mesterségét ki- | tanulta. Ennek a kívánságunk eredményeként alkották meg a/ 1881: XVII. le.-l, vagy ahogy nevezni szokták, a második iparlörvénvt. A törvény terv ez el el előző', eg az Országos Ipar- egyesület, majd ebből a célból összehívott országos iparos gyiile.s tárgyalta l-e, amelyen negyven vidéki város és kiU/áz iparlársulat képviseltette magát. A <-ok előzetes tárgyalás következtében n törvénynek következő alapelvei alakullak ki: iparjogositványt csak az kapjon, aki lanoheído kitöltése illan segédlevelei nyert és mint segéd Jcgalább két esztendős szakba vágó .'gyakorlatot Ind !e*- nititaini. Ez a törvény az iparűzés szempontjából megkülönböztetést lesz képesítéshez kötött és képest lés lie/ nem kötött iparok valamint engedélyhez kötött iparok között- Az iparjogo- silványok kiadását- ipardjj lefizetéséhez, kötötte a törvény. Jelentős rendelkezése még a törvénynek az iparnak üzletvezető állal va'ó gyakorlásának megengedése Bariék Béta táncjátékának bemutatója a kolozsvári Hemzeti Színházban A fiatul Bartók Béla uiiive: a „Valid faragott királyfi“ még ma, megírása után közel három évtizeddel is fórra (íalminak hat. Bartók szakított a táncmuzsika s/.okoit hagyományaival. Muzsikája meglehetősen hajlik az expresz- szioimmus felé. Küzdelem van éhben a miiben. Bartók korunk feszültségét, ellentéteit. rueghasoulottságát akarta kifejezni s mintegy elindulását jeleni i a bartóki miinek, ami legújabb müveiben teljesedett ki. Annyi bizonyos, Bártól; az a művész, akinek vannak ellenségei és rajongói. Közömbös azonban senki sem maradhat vele szemben. Bartók nem akarja elaiiríalitauV a hallgatóságot tetszetősséggel. Korunk lelkét akarja kifejezni s ez a törekvés már benne rejlik a „Fából faragott királyfi“-ban is. Ebben a miiben a népi eleinek ugyan még keverednek különböző nagy mesterektől, Wagnertől. Liszttől, Debussytől szívott elemekkel. Ez azonban semmiképen sincsen hátrányára a miinek s az nagy f lépést jelent a tiszta bartóki zenei I nyelv kialakulása felé. Kétségtelenül dicséret rém élté türek- * vése volt Vasul/ Viktornak bemutatni a ! „Fából faragott király fi"-!. Vaszy azok *” közé tartozik, akik autentikusan tudják bemutatni a nagy magyar mestert. Kolozsvári tevékenysége éveiben mar i több alkalommal is mutatott be Bar- " (ók-müveket. Köztük nehezebben meg- erthetőket és élvezhetőket, mint a táncjáték. Vaszjt a mii Virai elemeit emelte ki s ezzel közelebb hozta a közönséghez. A táncjátékot a színpadon Harangozó Gyula, a budapesti Operaház kitűnő koreográfusa építette fel, igen szerencsés ötletekkel. Tulajdonképen ez volt az első kolozsvári táncbemutató, amelyik a szorosan vett klasszikus balett hagyományaitól eltérve, tágabb lehetőséget adott az érzelmek és gondolatok kifejezésére. Harangozó a legjobb értelemben vett korszerű balett elveinek hirdetője. Táncterve teljesen idomul Bartók zenéjéhez s nem érezzük azt a hiányérzetet, ami zene és tánc között majd mindig fenn szokott maradni. Kitűnő koreográfiája mellett remek táncosként mutatkozott be. Akrobatikus színvonalon mozog a tudása, anélkül azonban, hogy kimerülne merő ügyeskedésben. Marad ereje a lényeg, a gondolat és érzés kifejezésére is. A királykisasszonyt táncoló Burton Irénről, a kolozsvári prímaballerináról tudjuk, hogy elsőrendű technikája van. Már tavaly a Ooppéliában és Seherezá- déban azt is bebizonyította, hogy nagy feladatok megoldására is teljes mértékben alkalmas. Nagy muzikalitása, folytán ez a feladat sem volt túlságosan nehéz a számára. Kómáromy Attila, aki Mint a Takarmánymag Termesztő Egyesülés • tagja termelési szerződéseket kötünk a felsorolt takarmánymagvakra u. in. vöröshere-, fehérhere- és lucernamagvakra. Szerződők gyűjtésére elsősorban az EMGE gazdaköreit kérjük fel. Folyó hó 28.-a után előjegyzést nem fogadunk el. Legmodernebb eszközökkel 48 órán beiül fest mos tisztít K.G.V. Kolozsvári Gőzmosó és Vegytisztító Kft. Mussoiim-ut 53. Telefon: 23-32. hosszú ideje nem volt színpadon, kitünően bírta a nagy szerepet. Kiváló testi alkalmassága, nagy könnyedsége és intelligenciája segítségével igen jól oldotta meg feladatát. Ha megfelelő iskolát kapna, a legelsők közé kerülhetne. Tóth Jolán igen szépen, biztos, könnyed technikával oldotta meg feladatát. Bimóczy Viola, Keresztes Katalin és Fulda Gizella jó munkát végeztek. A tánckar ellen nem lehet kifogást felhozni. Varga Mátyás színpadképe, mesebeli, szeszélyes formáival és tarkaságával a Bartók-muzsika szellemét idézte. A közönség meleg szeretettel fogadta a komoly művészi színvonalat jelentő Bartók-táncjátékot. * Az est második felében Farka's bereue „Bűvös szekrény“ cimii nagysikerű kétfelvonásos vigoperáját adták elő a szerző vezénylésével. Az operában uj szereplő volt Sikolya István dr., aki az eltávozott Angyal-Nagy Gyulától vette át az asztalos szerepét. Könnyedén, minden nagyobb zökkenő nélkül énekelte végig a szerepet. Felhívás Kolozsvár thj. sz. kir. város polgármestere felhívja a város lakosságát, hogy a táviró és távbeszélő, valamint egyéb hírhálózati berendezése)^ bármilyen módon való megrongálásától a legteljesebb mértékben tartózkodjék, annál is inkább, mert a berendezések megrongálói rögtönitélö eljárás alá kerülnek. Az EMKE népművelési szere vényének körútja Északerctélyben Kolozsvár, február 5. Az időjárás kedvezőbbre fordulásával az EMKE meseautó néven páratlan népszerűségre szert tett népművelési szerelvénye folytatja falujáró körútját. A legutóbbi napokban Gyalu, Szu- cság, Mágya rlóna, Néma, Mákófalva, Bogártelke, Nádasdaróc, Topaszentkirály és Hidalmás községeket kereste fel a szerelvény. Valamennyi községben filmbemutatóval egybekötött előadásokat tartottak Kiss Károly királyi tanfelügyelő, Kovácsi Pál népművelési titkár és Walter Gyula központi titkár közreműködésével. Több helyen Lengyel Mária magyariónai tanítónő ének» számai színesítették az EMKE előadásait. A meseautó vasárnap hatnapos körútra megy Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód- vármegyébe s ennek során öradna, Nagy- ilva, Kisilva. Naszód, Söfalva, Dornavölgy, Borgőprund, Nagysajó, Zselyk, Tacs, Szent- máté, Ujös, Lompérd, Szentmihálytelke, Czegötelke, Sajóudvarhely, Somkerék, Sajó- szentandrás és" Apanagyfalu községeket keresi fej. Az EMKE központja részéről Waller Gyula titkár és Földes Károly előadó vesznek részt a hatnapos körúton. A meseautó előadásain közreműködnek még gróf Bethlen Dániel, az EMKE bethleni fiókjának elnöke és Macskást Attila besztercei állami iskolai igazgató, valamint az EMKE helyi szervezeteinek vezetői. A körút során bemutatják a Negyedizig- len, András és a Földindulás cimü népi tárgyú filmeket is.
