Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-06 / 29. szám
<» 1944. FEBRUÁR 6. KEienUjsXG Kino ai idő sodrában Csangkajsek felesége: a kínai légügyi minisztérium parancsnoka fi nagy triász: Szunjatszen — Csangkajsek — Vangcsingwei Csangkajsek, Csungking-Kina diktátora azok közé a politikusok közé tartozik, akik a XX. szájad hatalmas nemzetközi párbajában különös érdeklődésre tarthatnak számot. Akár diplomáciai vagy katonai vonatkozásban szemléljük a világtörténelem e mozgalmas színpadát, kétségtelen, hogy Csungking- Kinát általában az angol—amerikai érdekszférába tartozónak lehet tekinteni. Egyesek szerint Csungking-Kina az angolszász hatalmakkal való együttműködés áldozata lett. A kínai belpolitikát már a messzi évszázadokban egy bizonyos felsőbb társadalmi réteg irányította, amelynek politikai és gazdasági befolyása napjainkban is döntő. Nemzeti felfrissülésről, a népi erők előretöréséről tulajdonképpen ’még ma sem lehet beszélni Kínában. Cangkajsek változatos politikai pályafutása alatt is a kinai hagyományok ösvényeit taposta, de nem tudta elkerülni azt, hogy bizonyos idegen, Ázsián kívüli befolyásoknak szabad utat ne engedjen. Tragikus jelenség: a kommunista-ellenes politikusból kiegyező és részletmegoldásokkal megelégedő államférfi lett. A hatal- más és képzett hadvezér házasság utján lett ‘ | a kinai felső osztályok nemzetközi érdekelnek védelmezője. Még az angol és amerikai opiumüzleteket is pártfogolta. így a politikai vezetés lassanként átsiklott egy elsősorban saját érdekét szem előtt tartó réteg kezébe. Nacionalizmus és amerihanVmus Az uj Kína egyik legnagyobb államférfia Szunjatszen volt, aki megkísérelte, hogy a császárság régi évszázados hagyományait megváltoztatva nyugati gondolkozást vigyen ■ be a kinai államvezetésbe. E munkája során nem zárkózott el egyes olyan eredmények átvételétől sem, amelyeket a Szovjetunióból kölcsönzött, ö mondta a következő, a keletázsiai politikai összefüggésekre jellemző mondatot: „Japán nélkül nincs Kína és Japán sem élhet egészséges körülmények között Kína nélkül.“ Szunjatszen pártot alakított, a Kuomin- tangot s ez a párt csakhamar népszerű lett. A párt kebelében erőteljes propaganda folyt Kínának az angol—amerikai kapitalizmus béklyóiból való kimentése érdekében. Szunjatszen ál'amférfiui elképzelése abban csúcsosodott ki, hogy az angolszász kapitalizmustól való felszabadulás érdekében inkább Moszkvával kell együttműködni, megfelelő mérték megtartása mellett s igy talán sikerül a kinai nyersanyagkivitelt és az annak felhasználásával elkészült amerikai és angol áru behozatalát megakadályozni. A Szovjettel való együttműködésre azonban ráfizetett, mert Moszkva katonai kezdeményezést is foganatosított Kínában és elfoglalta Nankin- got és Hankaut. Csangkajsek 1925-ben már a Kuomintang-párt élére került és Szunjatszen ha'ála után-vezére lett a forradalminak mondható pártnak. Felismerte az orosz veszélyt. Csangkajsek megindította hadműveleteit, államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, a fronton kinai szempontból előnyös ütközeteket vezetett. Az általa alakított nankingi központi kormány most már élesen szembe fordult a bolsevizmussa’, most azonban ismét az angolszászokkal kellett felvennie a kapcsolatokat. Angolszász nyomásra és más belpolitikai okok miatt is Japán ellen hamarabb indított háborút, mint a hogy azt a katonai felkészültség megengedte volna. Csak erre várt Anglia és Amerika. Csangkajsek engedett a ránehezedő nyomásnak. Családi kapcsolatai révén a londoni és a newyorki pénzvilág hatása alá került. Az fgykoti forradalmár és Szunjat- ,• szén ragaszkodó híve eltért a kinai forradalom célkitűzésé től. Ezeket a célkitűzéseket Vangcsingvej kísére te meg kivivni. ä Csangkajsek 1933-ban rokonainak és sógorainak tanácsára letartóztatást parancsot adott ki Vangcsingvej ellen. Ezek az emberek Kína leggazdagabb föurai s minden vonatkozásban hatalmukban tartják Csangkaj- seket. Politikus, akinek milliói vannak Csangkajsek ma a washingtoni „Fehér [ Ház“-ra hallgat. Közte és Amerika között: felesége az összekötő kapocs és még valaki, T. V. Soong, Csangkajsek sógora. Ennek a többszörösen milliómos kínainak sikerült a zilált pénzügyi helyzetet kie'égitö mederbe terelni és ezzel a marsall rokonszenvébe férkőznie. Az amerikai kapcsolatok legjelentősebb letéteményese, akinek a tengeren túl nagyszerű pénzügyi kapcsolatai vannak. Minden amerikai üzletben résztvesz. Bankár, ópiumkereskedő, rizskereskedő és a kinai vasutak tulajdonosa. Minden nagy üzletben hallatja szavát és ő a kinai propaganda. Ionoké is. Egyidőben ő volt Kína külügyminisztere is. Ilyen minőségében többször fordult meg Washingtonban. 1942-ban hatalmas amerikai kölcsönt szerzett. Kína Amerikától való gazdasági függése nagyrészt az ö müve. A Harvard-cgyetemen Kooseveltel együtt tamilt és az amerikai Presidentíel fenntartott baráti kapcsolatai még abból az időből származnak. Soong az összekötő Csangkajsek és Amerika között, amikor azonban katonai segítséget kellett kérni Amerikától, a marsall mindig egyedül zarándokolt Amerikába, könyörögni. Soong ügyes diplomata, jól értett ahhoz is, hogvan kell családi kapcsolatok kiépítése révén politikai szerephez jutni. Egylet'húgát Szun- jatszenhez adta feleségül, a másikat Csangkajsek vette el. A marsall felesége rendkívül müveit asz- szoiiv. aki szintén hosszabb ideig élt Amerikában és az amerikai „felső tízezer“ körében is szívesen látott vendég. Soong, ha valamit el akar érni a marsallnál, ami nem mindig államérdek, hanem esetleg a magánérdek határait súrolja, húgát használja fel közvetítő szerepre. Kooseveltné barátnője Csangkajsek felesége Amerikában nőtt. fel és férjét minden politikai útjára elkíséri. Még békében is ez az asszony volt a kinai légügyi minisztérium parancsnoka Nanking- ban. Nagy amerikai világlapok munkatársa és levelezője. Politikai cikkeket ír. Angol körökkel is kapcsolatokat tart fenn és sokszor angol folyóiratoknak is dolgozik. Állítólag minden kérdésben vakon hallgat bátyja tanácsára, ha pedig különösen kényes az ügy, akkor egyesült erővel igyekeznek meggyőzni Csangkajseket egyik-másik angolszász elképzelés helyességéről. Csangkajsek felesége odáig ment, hogy egyik cikkében, amely' a „Newyork Tlmes“-ben jelent meg, elismerte Anglia és Amerika jogát ke- íetázsiai támaszpontokra és ezt az álláspontot a japán veszéllyel okolta meg. CsaiigOkos háziasszony tudja, hogy © I C S Ó fcl & a Diana sésborszesz ha az üres iivaggf összegyűjti és abban az üzletben, ahol vásárol, pénzért visszaadja. kajsekné Roosevelt feleségével is a legszivé- lyesebb baráti kapcsolatokat tartja fenn. Kína különösen pénzügyi vonátkozásban nagyban függ Amerikától. A kínai pénzügyminiszter Rung, aki a marsall egyik nővérét vette el feleségül. Három kinai család kezébe futnak össze az összes pénzügyi szálak. A Rung család közeli rokonságban van a Soong családdal... Egy angol újságíró, Edgar Snow a „Foreign Affairs“-ban a következőket Írja: „A Csang—Soong—Rung családok — hála pénzügyi és politikai ügyességüknek — olyan knlcshelyzetet nyertek el a kinai pénzügyi politika irányításában, hogy egyedül csali ők tudják, mennyi arany, ezüst és drágakő került Rinából amerikai kézbe. Ezeknek az embereknek, — ha nekik úgy tetszik — hatalmukban áll Kina véderejét tönkretenni, vagy éppen felemelni és jól felszerelni, ha úgy akarják. Külföldi bankokkal és pénzintézetekkel való kapcsolataik olyan szorosak, hogy hatalmukat még akkor sem vehetné el senki, ha például Csangkajsek, aki az ő emberük, elveszítené hatalmát és más kerülne helyébe.“ 1942 májusában Csunkingkinát elvágták a külvilágtól és leszámítva a légi közlekedés és szállítás szerény lehetőségeit, fegyvereket egyáltalán nem kaphat Amerikától. Japánnak viszont mindene megvan, nyersanyagokban éppen úgy bővelkedik, mint nagyiparban. A nemzeti Rina, Vangcsingvej vezetésével egyre erősödik és katonai súlyánál fogva is nagyban segítségére van a japán haderőnek. Anglia megkísérelte a bur- mai ut felszabadítását, de a kísérlet a japán ellenálláson megtört és kudarcba fulladt. Csungkingban a hangulat semleges megfigyelők szerint is borúlátónak mondható. A lakosságot az éhség és a nélkülözés tizedeli, akárcsak Indiában. De Csongék, Soongék és Rungék mos is nagyszerű üzleteket kötnek. .. Kolozsvár, február 5. Érdekes és tanulságos áttekintést nyújt gazdasági életünk helyzetéről a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának a február 7-i közgyűlés elé terjesztendő jelentése. A magyar gazdasági helyzet általános képét bemutató fejezet utal arra, hogy a polgári lakosságnak főleg iparcikkekkel való ellátása nehezebbé válik. A háború által előidézett rendkívüli viszonyok jelentős konjunkturális természetű jövedelmek keletkezésére vezetnek. Jövedelem-eloszlási aránytalanság fokozza az ellátási nehézségeket, mert azt eredményezi, hogy némely társadalmi csoport •fogyasztását az árumennyiség csökkenése ellenére Változatlanul fenntartani, vagy éppen növelni tudja. Ezek a konjunkturális jövedelmek az áralakulásra is erős befolyást gyakorolnak. A MEZŐGAZDASÁG ÉS IPÁK HELYZETE A jelentés a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatosan megállapítja, hogy az előző években a szokottnál sokkal nedvesebb időjárás okozott károkat, a mult esztendőben a szárazság rontotta le a kezdetben igen jónak Ígérkező terméskilátásokat és hozta nehéz helyzetbe az, állattenyésztést. Az időjárás mellett goudot okozott a gazdáknak, a munkás- hiány és az üzemanyagok beszerzésénél jelentkezett sok nehézség is. Az ÍDari és bányászati termelés nem mutatott egységes képet, de a gyáriparban és a bányászaiban az anyagellátási nehézségek ellenére az elmúlt évben is jelentékeny beruházások történtek. A textiliparban LAKBERENDEZÉSEK tervezése és kivitelezése IRO^IUTOROK Székely és Réti tryárí mány r agy válts tékban ETERNIT; Appán €5yyg& építész-Safrberewdezőnél KOLOZ VAR, Szentegyház-utca 2. szám. — Teíefonszáin: 24—23, ma mar csak a széles néprétegek kielégítésére szolgáló textilárukat állítják elő. Külkereskedelmünk alakulásáról szólva a jelentés közli, hogy kivitelünk értéke november végén 1116 millió pengő volt, az emelkedés tehát 14 százalék. Behozatal unk 1053 millió pengőre, vagyis 26 százalékkal emelkedett. Külkereske- | delmi forgalmunknak több mint a fele, | a kiviteli oldalon 59, a behozatali olda- jí ion 52 százalék az elmúlt évben is a németországi forgalomra esett. Az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági eredetű kivitelünk értéke mindössze 9 százalékkal emelkedett. Figyelemreméltó, hogy a kivitt növényi eredetű cikkek értéke több, mint 51 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Az árubehozatalnak ma komoly akadálya az importőrökre nehezedő szállítási kockázat. EMELKEDETT A HITELIGÉNYLÉS A hitelek folyósításánál tavaly is az volt a szempont, hogy szigorúan alkalmazzák az előző évben kiadott rendelkezéseket, de a Nemzeti Bank továbbra is megengedte, hogy a pénzintézetek a városi és falusi kisembereknek kisebb ingatlanvásárlási és építkezési hiteleket folyósítsanak, ba ezek szociális célt szolgálnak. A Pénzintézeti Központ tagintézetei által nyújtott hitelek november végéig kereken 2300 millióval növekedtek. A betétállomány növekedése 2301) milliós ui hitelnyújtásának negyedrészét sem fedezte, mivel a betétállomány a november végéig terjedő tizenegy hónap alatt 520 millióval emelkedett. Ez az emelkedés azonban nemzeti jövedelmünkhöz és jegyforgalmunkhoz viszonyítva, tulalaesony. / i Utal a jelentés arra a nem kívánatos j! jelenségre, hogy az utazási célra szol- [ gáíó devizaigénylések a mult év folya- Jj mán erősen megnövekedtek. 1943-ban a * Nemzeti Bank saját készletéből 1733 ' millió pengő értékű devizát és valutát utalt ki, holott 1942-ben a kiutalás 1373 millió volt. A külföldi hitelezők a mult , év folyamán összesen 107 millió pengő | értékű devizát kaptak kézhez. A JEGYFORGALOM FEJKVÓTÁJA Megtudjuk a jelentésből, hogy a Nemzeti Bank érckészlete a mult év folyamán 2 millióval 104 millióra növekedett, az év végén pdig a jegy-forgalom 1433 millióval volt nagyobb, mint egy év előtt. A váltópénzforgalom együttes ősz-, szege alapján számított fejkvóta az év végén 310 pengő volt, az egy év előtti 213 pengővel szemben. Az, hogy jegyforgalmunk emelkedése a termésértékesi- tés szokatlanul rövid időre való összpontosítása és a nagy állami hitelszükséglet ellenére nem érte el az áremelkedések mértékét, a pénz forgási sebességének növekedésére mutat. Ma nyílik meg a székelyföldi ösztöndíjas festők kiállítása KOLOZSVÁR, február 5. A kolozsvári Műcsarnokban ma, február 6-án déli 12 órakor nyílik meg a „Székelyföldi ösztöndíjas festők“ kiállítása. A megnyitáson Draskóczy Farkas Zoltán művészeti iró tárlatvezetéssel egybekötött előadást tart. Népművelési nrnkarend Kolozsváron Kolozsvár, február 5. Kolozsvár Isko- lánkivüli Népművelési Bizottsága február 7-től február 14-ig a következő előadásokat tartja: Február 7-én a Borháncsi áll. iskolában 2—3-ig j,Mesedélután“ (Pándy Gyula). Február 8-án a Petófi-u. áll. iskolában 6—fél 8-ig: „Háborús főzés, receptek ismertetése“ (Foryácsné). „Nemzeti küzdelmeink kora“ (Barta Lajos); a Tordai-u. áll. iskolában 6—8: „Csecsemőápolás vetített képekkel“ (Kneffel Pál dr. egy. tanársegéd). Február 9-én a .Marianunman 3 órától: „Pünkösdi ünnepkor“ (Tóth M Klotild); a Nagy. Lajos kir. áll. iskolában fél 6—fél 8-ig: „A társadalmi béke alkotmánya“ (Ebner Jenő dr. r. k. lelkész), „Daloljunk együtt“ (Pfaffen- huberné), „Barátaink, akiket megeszünk“ (Gyöngyösi Jozsefné); a belvárosi áll. iskolában 6—8: „A tűzifa a mikroszkóp alatt“ (Csőregi András), „Mit tegyünk, amíg az orvos megérkezik1?“ (Daniin Jozsefné); a Honvéd-u, áll. iskolában 6—7: „Petőfi Sándor, az anyai szeretet“ (Urrnösi Árpádné); a Téglás-u. áll. iskolában fél 7—fél 8-ig: „Kolozsvár története“ (Jakner Piroska), „Mátyás anyja“ és énekek; a Hor- thy-uti áll. iskolában 6—8: „A magyar népdal a magyar nemzet nevelése szolgálatában“ (Kis Károlyné), „Honvédelmi előadás“ (katonai), (Köteles Anna). Február 10-éyi a Pap-u. áll. iskolában 6—7: „Benedek Elek“ (Csaba Aladárné), „A tudás hatalom“ (dr. Orbán Endrénél; a Tordai-u. áll. iskolában 4—6: „A nemesitett rózsa“ (Boáriu Tivadarné). Február 11-én a Marianumban 4 órától: „Székely népmesék“ (Kacsa M. Evangéla); a Ráskai Lea-u. áll. iskolában 6—8: „Takarékosság“ (László Pereme), „Hogyan szolgálhatom legjpbban háborús hazámat?“ (Hesse L. Irén). Február 12-én a Bácsi-u. áll. iskolában 5—6: „Trianon és annak okai“ ( Csongrádi János), ,.E rab föld“, vers. Február 13-án a Kajántóvölgyi áll. iskolában 3—4: „Korszerű honvédelem“ ( Fagy János; az Auguszteumi r. k. iskolában 4 órától: „Orvosi előadás“ (Pápai Zoltán dr. tanár, isk. orvos), „Mesedélután“. A királyfi házasodik (Héjjá M.- Sarolta szerz. óvónő); a Seges- vári-u. áll. iskolában 3—fél 5: „Magyar törvények es azok alkotása“ (Mihály Ferenc), „Katonai előadás“ (előbbi előadó). M 1 ISIST §>% Mm cix * lapot *z MIK HESSEN S ORSZÁG EGÉSZ 4 K E L, K T I f VEVŐKEPES KO4J J S Aií üti\ 3 ZÖNSEGE olvasta V Gazdttttácpi tinié fR»s*tllc 1 €*^©nf €»S©fb©*,l
