Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-06 / 29. szám

1944. FEBRUAR G,

MnmttjsKG

...sa*

AGYAR.

VONAL

Mire tanít az „Istra“ magyarellenes nuiniiássága ?

Az Erdélyi Tudományos intézet kiadásában jelent * meg I. Tóik Zoltán terjedelmes tanulmánya „Az Astra románositó tevékenysége a Székelyföldön“ címmel. Tulajdonképpen az volna a helyes és észszerű, ha ezt a tanulmányt folytatásokban minden erdélyi magyar lap közölné. Az a munka tudniillik, amit az „Astra“ román kultur- egyesület Erdélyben és különösképpen a Székelyföldön végzett, elsősorban és lénye-, gében azt a célt szolgálta, hogy a magyarság sorait gyengítse s ebben a vonatkozásban az „Astra“ munkájának tanulságai minket, magyarokat érdekelnek legközelebbről.

I. Tóth Zoltán tanulmánya pontosan a szeg fejére talál, amikor az „Astra“ munkáját es annak élteimét a következőkben határozza meg:

~ „Az Astra évi ünnepélyes közgyűlései kiemelkedő eseményei voltak az erdélyi román életnek, még Romániából is a legnagyobb figyelemmel kisérték őket. 1905- ben Szebenben és 1911-ben Balázsfalván nemzeti tüntetésszámba menő nagygyűlések voltak, amin a román államból is igen sokan resztvettek. Az Astfa rendeltetése volt a politikailag lappangó — mert állam- ellenes — román nacionalizmus politikai célkitűzéseit .művelődési eszközökkel szolgálni. A román nemzeti öntudat felkeltése, a román nép szellemi és anyagi megszervezése és egy szerencsésebb korszak politikai uralmára való előkészítése volt az egyesület hivatása.“

Ezt a munkát kötelességünk ismerni, mert annak súlyos szerepe volt a magyarság 1918-ban bekövetkezett összeomlásának és tragédiájának felidézésében. S az „Astra“ munkáját azért is parancsoló kötelességünk általánosságban és részleteiben is ismerni, mert annak hatása ma is megvan, s ami a legfontosabb: az „Astra“ céljai ma sem mások, mint a múltban. Az „Astra“ ugyan kulturegyesületnek nevezte magát, amely „Erdélyben és Magyarországon“ a románság szellemi és anyagi jólétét volt hivatva munkálni. „A valóságban — állapítja meg I. Tóth Zoltán tanulmánya — a román Irredentizmusnak jól leplezett szerve volt és legfőbb törekvése -volt szellemileg előkészíteni a románságot a „csodára“. Tudjuk, mit jelent ez a csoda. De hadd. idézzük az „Astra“ egyik lelkes és öntudatos munkásának, Rafiroiu alsócserqátoni román papiak esetét. Levelezésben állt, — még az jßiö világháború előtt! — Jorga professzorral s egyik levelében elpanaszolta, hogy alig vannak hívei s azok is végzetesen csökkennek, Jorga igy válaszolt: „A hivök dolga ne ejtsen kétségbe,, mert nem lehet tudni ns órát, amikor a csoda bekövetkezik.“

Eire az órára azonban az „Astra“ jól felkészült s 1918 után sok vezetője egyenesen az egyesület érdemének tudta be, hogy Nagyromániát megteremthették. Nem részletezhetjük az „Astra" 1914—1918 előtti munkásságát, de el kell ismernünk: lelkességben. áldozatkészségben, a hivatástudat gyakorlati kivetésében a nagyszebeni egyesület nemcsak a román, népnek adott nagyszerű példát. De 1918 után — vázolja I. Tóth Zoltán pompás tanulmánya — az „Astra“ szerepe betelt. A csoda megtörtént és a románság élvezni kezdte a csoda gyümölcseit. Maguk a románok Is megdöbbentek attól, hogy némzetl ideáljaik csodájának megszületése után mily hatalmas mohósággal vetették magukat a politika és ag anyagi érvényesülés konjunktúráiénak hullámaiba. Abban a lázas és mohó „mennyországban“, ami Nagyrománia a huszas években volt, a napi és pártpolitika teljesen lekötötte a románság figyelmét s természetes volt, hogy az „Astra“ áldozatos, nemzetépitö munkája háttérbe szorult. 1925 táján maguk a románok is úgy látták hogy az „Astra“ nem több, mint az a bizonyos mór, aki megtette kötelességét s mehet. Voltak, akik helyesnek látták az egyesület felosztását. A Regát nemcsak Erdély földjét kapta meg, hanem a más szellemi erővonalak között felnőtt erdélyi románságot is. A Regát nemcsak kisebbségeit tekintette gyarmati bennszülötteknek, hanem erdélyi vértestvéreit is. A válság a napi politika síkjain és a sajtóban tombolta ki magát s az „Astra“ valóban elszürkült a , politizálás orgiáinak árnyékában. Goldis László, akit 1923-ban választottak az „Astra“ elnökének, , a román nép közönye miatt hiába próbálkozott uj lendületet adni az

egyesület életének. Csak a huszas évek végén eszmélnek fel a románság vezetői arra a rideg igazságra, hogy Nagyrománia megvalósulása rengeteg munkát és köteles- ségteljesitést is jelent. 1930-ban a Nagy- szebenbe összehívott román „kulturális parlament“ ülései alatt derült ki, hogy az a népi és társadalmi erő, amely megteremtette és felvirágoztatta az Astrát, 1918 óta más ösvényekre terelődött s ennek következménye az lett, hogy a nagyszebeni román kulturegyesület morális és anyagi válsága csak uj öntudattal és uj munkakörrel hidalható át.

Az uj lendületet Moldován Gyula kolozsvári egyetemi tanár bekapcsolódása indította el az „Astra“ orvosi szakosztályának újjászervezésével. Moldován professzor úgynevezett biopolitikai kutatásai adták meg aZt az irányt, amelyen nemcsak az „Astra“ úgynevezett kulturmunkája, hanem a hivatalos román politika is' csakhamar elindult. Jorga kimondta a tételt: „A székelyek eimagyarosodott románok“. Az „Astra“ pedig Moldován professzor biopolitikai tevékenységével a „tudományos“ bizonyítékokat igyekezett szolgáltatni.

Az 1930 őszén Nagyszebenben megtartott „kulturális parlament“ már ismerte Moldován professzor biopolitikai munkásságát — a lókra alapította székelyföldi munkatervét. Ezt a programot Opreanú Szabin foglalta össze elvben és gyakorlati részleteiben. S noha a program mestermüve volt a mellébeszélésnek óvatos és konciliáns szövegezésével, a gyakorlat rövidesen megmutatta, hogy mik egyfelől az ,;Astra“ s másfelől a hivatalos román kormányzat valódi céljai.

A programot a székelység a maga bőrén tapasztalta ki. Az orvosi vérvizsgálatokat és embertani méréseket rövidesen követték a névelemzés és a hírhedt kulturzónás rendelkezések gyötrelmei. S amig Opreanu Szabin szövege méltóságteljes kétszínűséggel mondotta ki eleve az erőszak alkalmazását, a székelység számára rövidesen elviselhetetlen gyötrelemé vált a „művelődési defenzíva“.

A legtüzesebb székelynek is fülébe jutott a nagy felfedezés hire, amelyet Moldovgn professzor igy fogalmazott meg:

„Ellentmondás lehetősége nélkül mondhatjuk már, hogy. a Székelyföld lakosságának többsége román eredetű, függetlenül attól, hogy még beszßli-e nyelvünket, vagy nem, hogy hitünkhöz tartozik-c, vagy nem, hogy megőrizte-e természetes kapcsolatait a román néppel, vagy nem- ebben a tartományban a körülmények ereje folytán, vagy a mi felelősségünk hiányának következtében elraboltak és elrabolnak még ma is annyi román lelket.“ Függetlenül attól, hogy a székelyföldi vérelemzések index-számai tudományos bizo- nvitékok-e, vagy nem — a román politika igen alkalmas eszközt látott a maga Ismert celláinak'alátámasztására. A román politikának szüksége volt az ilyen fogásokra. A harmincas évek derekán már hallani lehetett Versailles és Trianon eresztékeinek recsegését. Csodáljuk-e, hogy a „Revue de Transsylvanie“ 1938. évi IV. füzetében Popovici György már ilyen merész állításokat kürtői világgá:

„Faji szempontból a magyaroknak semmi közük sincs Erdélyhez; egy Határ- revízió esetén inkább a románoknak volna joguk visszakövetelni vértcstvéreiket, akiket a magyarok felszívta,k, amint ez a vérfajvizsgálatokból kitűnik.“

A székelyek azonban ezt a tudományos maszlagot semmiképpen sem voltak hajlandók bevenni. Bennük a román vér aztán igazán nem szólalt meg úgy, ahogyan azt Bukarestben és Nagyszebenben hallani szerették volna. S ha a székely vér meg Is szólalt, az mindig nyílt és félre nem érthető tiltakozás volt a román megszállás túlkapásai ellen.

S amig a székely "vér nem vált vizze, megállapíthatjuk — a román vér sem változott, hü maradt önmagához. Kell más bizonyiték, mint a román belpolitika alakulása a harmincas évek derekától kezdve, a bécsi döntésig?

Akit a részletek érdekelnek, olvassa el 1 Tóth Zoltán tárgyilagos tanulmányát.

Minkét most csak az érdekel, tanit-e bennünket is valamire az „Astra“ tevékenysége?

Sok nagy tanulság rejlik ebben a munkában. Az első az, hogy a román politika kultúra ürügye alatt a legvakmérőbb lélekrablás hivatalos módozataitól sem rettent vissza s az „Astra“, tultéve magát az Erdély földjén kialakult európai szellem törvényszerűségein, készséges szolgája lett a Balkánról hozott politikai módszereknek. Tanulság az is, hogy a székelyek megsemmisítésére törő román politika nem válogatott eszközeiben, semmitől vissza nem riadt, ha eredményt remélt. De legnagyobb és legértékesebb számunkra is az a tanulság, amelyet az „Astra“ első hősi és romantikus kora rejt magában. Abbán a munkában, amelyet az első világháború évei zártak le, az „Astra“, mint az erdélyi román nép szellemi életének csucsszervezete, valóban népi és nemzeti eszközökkel alapozta meg müvét s ha ez a mü magyarellenes volt is, el kell ismernünk a román társadalom hatalmas érdeklődését és áldozatkészségét, amelyet egyéni síkról a köz szolgálatáért bevetett.

S ha tanulhatunk ma valamit az „Astra“ eredményeiből, akkor tanuljuk meg azt, hogy nem az állam, nem a politika az, ami erőt ad a népnek. Aki mindent az államtól vár, aki nem ismeri fed és nem teljesiti a maga népi kötelességét az egyéni hivatás- tudat, az egyéni áldozatkészség területén, az gyenge marad és gyengíti fajfája, népe, nemzete erőit is.

Azoknak a magyaroknak szól az „Astra“ leckéje, akik azt hiszik, hogy Magyarország és a magyar életkeret csodálatos böségszaru, amelytől csak várni és követelni lehet. Az ilyen magyarok tudják meg, hogy Magyar- ország és a magyar életkeret magas, tiszta, de szegényes oltár, amelyet fel keli díszítenünk, körül kell bástyáznunk a népi és nemzeti áldozatkészség önkéntes és önzetlen cselekedeteivel.

Mert itt kezdődik a népi és nemzeti fel- emelkedés: ha az egyén kulturális, nemzeti és szociális síkon küzdő katonának érzi magát s nemcsak szóval, nemcsak érzéssel, de a csendesen, öntudattal megtett cselekedettel szolgál hittel, fanatikusan egy felette álló, de tőle el nem választható ügyet. A nemzetépités nem felülről kezdődik. MinMár 29 kg. vételnél)

előnyös ár mellett vásárolhat

falaimét és diót.

1 Gyümölcskereskedelmi

I Kff.-itál

I

Mussolini'Ut 58. szám. Telefon: 23-32.

denkinek magán kell kezdenie ezt az építő- munkát.

Ez az „Astra“ munkásságának legfontosabb tanulsága számunkra*

És vannak az „Astra“ múltjának politikai tanulságai is. Most azonban ezeket nem érintjük. Csak egy vonatkozást említünk meg. \

A kontinuitás elmélet mlthosza után épp az „Astra“ munkássága teremtette meg a román vér mithoszát. Ez a mithosz nemcsak érinti a magyarságot, de fenyegeti is a székely kérdésben.

Tudományunk, politikánk legyen felké-( szülve arra, hogy az ujjal megfejelt régi) mithosz politikai vetületének árnyéka ál-í landóan itt kisért Délkelet-Európában. Ez a felkészülés azonban nem azt jelenti, hogy tudományunk és politikánk olyan módszerekhez nyúljon, mint aminőkkel a román politika Indult rohamra a Székelyföld ellen. Épp ellenkezőleg: mindkét munkaterületen ragaszkodnunk kell az európaiság eddig is kínos gonddal megtartott szabályaihoz.

Utolsó fillérig

fiiisralcolcsooi !

«I

Budapest,' február 5. Mint ismeretes, a buzakölosön jegyzésének ideje január 31-én lejár. Az utolsó napok torlódása íniatt a jegyzés eredményére vonatkozó részletes adatok csak most jutottak el a pénzügyminisztériumba. Illetékes helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az eredmény teljesen megfelel a várakozásoknak. Az ötmillió métermázsa buza. jelenlegi pénzbeli ellenértékének meg-’ felelő kétszázmillió pengő névértékű! kölcsönt ugyanis 100 százalékban leje-* gyezték, amelynek ellenértéké azután; február 4-én már befolyt az államkincstár számlájára.

Értesítés!

Polcz Ilona Erén

gyorsíró-, gépíró- és szépfróiskolája

Kolozsvár, Timái-utca 2. szám.

Tisztelettel értesíti as érdeklődőket, hogy február hónapban több növendéket túlterhelés miatt nem vehet fel.

Leflirészelt férfifejet találtak

a kolozsvári állomás egyik szemétgödrében

Kolozsvár, február 5. Szombaton délelőtt szokatlan leletre bukkant a kolozsvári MÁV állomás területén az egyik pályaőr. A szemetes gödörből, amint a szemetet éppen el akarták szállítani, egy lefürészeít férfifej került elő. A leleten pontosan kivehetők a fűrész nyomai, habár az már hosszabb ideje lehetett a szemetes gödörben. Az esetről nyomban értesítették a rendőrkapitány- I ság bűnügyi osztályát, amely azonnal megkezdte a vizsgálatot. Az eddigi feltevés szerint lehet, hogy bűntényről van szó, de nincs kizárva az sem, hogy a lefürészeít férfifej valamelyik orvosi, laboratóriumból került ki eddig még kit nem derített módon s jutott a szemetest gödörbe. A vizsgálat tovább folyik. A S rendőrség intézkedésére a középkorúnak j Ítélt, lefürészeít- férfifejet beszállították, a törvényszék bonctani intézetébe. A' nyomozás folyik annak megállapítására, hogy a férfifej milyen utón került az állomás egyik szemetes gödrébe.

Háromezer darab anyajuh kedvezményes áron való kiosztását rendelte e! I a föfiimivelésügyi miniszter

A Magyar Távirati Iroda jelenti : Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter népis fésűs-gyapjas' juhállományunk javítása, gyapjutermelésüuk fokozása és egyöntetűvé tétele érdekében mintegy 3í)#0 darab auyajuk kedveznie-, nyes áron való kiosztását rendelte el.

gazdasági

felAz akciót a vármegyei ügyeiőségek és a fe gazdasági kamara utján a Juhtenyész- tők Országos Egyesületének közremii- » ködösével bonyolítják le. Egv-egy köz- Ş ségben 50 darab anyajuhnál kevesebbet

Énem osztanak ki. Azok a gazdák, akik az akció során juttatásban részesülnek.

kötelesek a juttatott tenyészjuhokat két évig tenyészteni és okszerűen takarmá- nyozni. A juttatottak a kiosztásra kerülő juhok vételárából 40 százalékig terjedhető állami kedvezményt kaphatnak. Az akcióban való részvételre március 15-ig lehet jel onfkezűi. A legcélszerűbb a vármegyei gazdasági felügyelőséghez fordulni. A földmívelésügyi miniszternek ez az akciója Erdélyben csak Szilágy vármegyét érinti, ahol a fésűs gyapjas tenyésztési irányban is a juhállomány örvendetes fejlődése tapasztalható.