Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

1944. FEBRUAR 5.

DK3rwnaSI

WţPTHRWW

5

KÉienüJSXG

Szolgálatos gyógyszertárak

Egyszarvu-gyógysEertár, Mátyás kixáJy- tér 10. Távbeszélő: 32-23. Kereszt-gyógyszertár, Mussolini-ut 2. Távbeszélő: 13-49. Hargita-gyögyszertár, Horthy Mlklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. Páduai Szent Antal gy ógyszertár. Hitler-tér 13. Távbeszélő 31.10.

— Meghalt Bogya János dr., volt országgyűlési képviselő. Bogya János dr. volt országgyűlési képviselő hosszas betegség után február elsején elhunyt. Temetése pénteken, február 4-én délután 3 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházából a római katolikus anya- szentegyház szertartása szerint.

— Bűnügyi razzia Kolozsváron. Kolozsvár egyes részein bűnügyi razziát rendezett az elmúlt éjjel a rendőrség. Több előállítás történt. Hat személy továbbra is őrizetben marad.

— Magyar halat esznek a svédek. Stockholmból jelenti a Magyar Távirati Iroda: Valamennyi esti lap képes tudósításokat hoz egy nagyobb magyar fo- gasszállitmány Svédországba való érkezéséről.

— Dr. Thohvay Zsigmondné halála. A Kolozsváron széles körben ismert dr. Tholway Zsigmond nagykanizsai ny. postahivatal) igazgatót, aki a világháború idején a kolozsvári 21-es honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot, mint főhadnagy, illetve százados és nagy népszerűségnek örvendett, rendkívül súlyos csapás érte feleségének Sterba Jolánnak tragikus hirtelenségü halálával. Férje éppen Kolozsvárra volt elutazóban, amikor Budapesten a pályaudvaron vette a táviratot, hogy felesége hirtelen rosszul lett, mire visszatért, de a nagyasszonyt már csak eszméletlen állapotban látta viszont. A nagybeteg másnapra kiszenvedett. Dr. Tholwayné nemes szivii nagyasszony volt, B aki a társadalmi jótékonyságból bőven kivette részét. Férjével együtt annak idején sok izgalomban volt része, mert Tholway Ksigmond a Székelyhadosztályban is szolgált s ez alkalommal ismételten igen válságos és veszélyes helyzetbe kerültek. Dr. Tholway Zsigmondné halála — a nagyasszony hosszú évekkel ezelőtt szintén a kolozsvári posta szolgálatában állott — általános nagy részvétet váltott ki nagyszámú erdélyi Ismerőseinek és tiszte'öinek körében.

— Halálos szerencsétlenség ért egy ismert amerikai újságírót. Amszterdamból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A i brit hírszolgálat washingtoni jelentése i szerint Raymond Clapper, ismert amerikai újságíró a Marshall-szigetek felett; repülőgépszerencsétlenség áldozata lett.

Az a repülőgép, amelyen Raymond Clapper a Marshall-szigetek fölé repült, hogy ! tudósítást készítsen az ottani invázió- : ról, összeütközött egy másik géppel. Mindkét gép egy lagúnába zuhant. Személyzetük életét vesztette.

AGYAR.

CNAL

Mi nem futunk sehová!

I

Régi szerkesztőségi törvény: névtelen levelekre nem válaszolunk. Régi szerkesztőségi szabály: a névtelen levél rendszerint olvasatlanul repül a papírkosárba, vagy a kályhába. Ennek ez a rendje. Aki a sajtó nagy nyilvánosságához fordul, abban legyen annyi erkölcsi bátorság, hogy a szerkesztőség címére eljuttatott soraiban foglaltakért merje vállalni a felelősséget. Ml magunk is vállaljuk a legteljesebb felelősséget minden sorunkért, minden betűnkéit. Ezért ne csodálkozzanak a névtelen levélírók, a szerkesztőség névtelen barátai, a lap titokba burkolödzó ellenfelei, ha teljes névvel és címmel el nem látott leveleikre soha sem kapnak választ.

Most mégis megszegjük a régi törvényt, mellőzzük a jól bevált gyakorlatot és vá- laszolunK egy névtelen levélírónak. Tultesz- szük magunkat a kialakult uzuson s erre okunk van. A névtelen levél sorai nem csak magánvéleményt fejeznek ki. Ez az egyik ok. A másik ok pedig az, hogy az ismeretlen levélíró olyan módon fenyegetőzik, amit nem szabad szó nélkül elengednünk a fülünk mellett. De azért sem hagyjuk szó nélkül a névtelen levélíró handabandázását, mert sorait épp a -Magyar arcvonal“ egyik cikkének hatása alatt vetette papírra.

Emlékszünk jól: az egyik szociáldemokrata honatya kétemeletes luxus bérpalotájának felépülése alkalmával azt tettük szóvá, hogy nagy különbség van a marxista szociálpolitika és az épitő magyar szociálpolitika között. Az egyikre azt találtuk jellegzetesnek, hogy a „proletárok“ vállán felemelkedett szocdem honatya burzsujok- nak is dicsőségére váló bérpalotácskát kaparintott magának, ugyanakkor a magyar szociálpolitika sokgyermekes munkáscsaládok ezreit juttatta emberi otthonhoz.

Erre jött a válasz. Mert soha, egy pillanatig se felejtsük el: élnek itt, magyar földön olyan magukat magyarnak valló emberek, akik mindent megértenek, mindent helyeselnek, csak egyet nem: a magyar álláspontot. Nem újság ez és nem meglepetés. amikor ennek a fonák magatartásnak tüneteivel találkozunk, de egyszer már nyíltan szembe kell néznünk ezzel a jelenséggel. A mi névtelen levélírónk is ebbe a kategóriába tartozik. Örvendünk, hogy összehozott a véletlen s ha csak jelképesen is, egymással szembe sodort a felettünk é* "körülöttünk elzugő történelmi orkán forgószele.

És ha már igy történt, vállaljuk ezt a találkozást. Annál is inkább, mert az ilyen találkozásoknak hasznát látjuk különösképpen magyar szempontból. Még akkor Is, ha a találkozás történetesen nem is a legkellemesebb. Már pedig a mi találkozásunk a

névtelen levélíróval cseppet sem az az alkalom, amikor a résztvevők olvadoznak a gyönyörűségtől. Épp ellenkezőleg! A névtelen levélíró lelkét semmiképp sem emelkedett érzések töltötték el, amikor sorait papírra vetette. A gyűlölet és bosszú zsarátnoka minden betűje, amit leirt. Terror lappang a levél sorai között s fenyegetés izzik a levélpapíron. Az ilyen érzésektől átfűtött lélek nem tud mosolyogni. Magunk sem mosolygónk, hacsak nem részvéttel és sajnálkozással. Nincs ebben semmi különös, őszintén sajnáljuk, hogy a magunk magyar álláspontja és a magát magyarnak mondó névtelen levéliró álláspontja közé idegenből hozott szemlélet ásott szakadékot.

És minthogy a névtelen levél egy nemzetközi marxista alapon álló honatya cserri- pézett lukszusvillájára irt megjegyzéseinkre jött válaszul, sejtjük, honnan fuj a szél; érezzük, micsoda szemlélet áll szembe azzal az állásponttal, amelyet — érzésünk szerint •— minden jó. magyar, társadalmi rangjára váló tekintet nélkül nyugodt lelki- ismerettel vállalhat. Tudjuk, hogy hol fáj ez az álláspont; ismerjük, hogy hol szokás felhördülni minden olyan állásfoglalásra, amely minden magyar magyar magatartására vonatkozik; többször ki is mutattuk, hogy a józan és tiszta, de megalkuvást nem ismerő magyar magatartás megnyilatkozásait hol szokták egy gondosan összeállított szótárból beszajkózott sértésekkel becsmérelni. A mi névtelen levélírónk is ebbe a táborba tartozik s annak minden bizonnyal szélső baloldalán jelölte ki a maga ideológiai tartózkodási helyét.

Mert más fertályain a társadalmi berendezkedésnek nem szokás a levelezésnek ilyen tenorja:

„ön nem végzet egyetemet ön marha na azt gondolja hogy.. ■“

Ilyen nyájas nyitány után a mi névtelen levélírónk félreérthetetlenül arra utal. hogy amennyiben nem a német birodalom nyeri meg a háborút, mi következik azokra, akik hittek ebben a győzelemben. S a maga kissé hiányos logikájával mindenért, ami történt es nem történt, az újságírót, ebben az esetben a „Magyar Arcvonal“ cikkíróját teszi felelőssé. Úgy fogja fel a dolgot, mintha például a földosztást, házhely juttatást az ujságiró végezné s annak sikere, vagy ki nem elégítő volta miatt az események szürke krónikása, vagy magyarázója a felelős tényező.

,,Vigyázzon minden ZMp el van téve önre felelősség vár. tudja ön hogy mi jön hova szalad, mit tét ön a magyar szegényekért hány magyar kapót 3 év ólat ház helyet."

* Vitézi értekezlet. Kolozs vármegye és Kolozsvár thj. sz. kir. város Vitézi Széke február havi vitézi értekezletét folyó hő 7-én, hétfőn 19 órakor tartja az Erdélyi Párt Farkas-utca 7. sz. alatti nagytermében. Előadást tart intéz Országh József m. kir. ezredes. Az értekezlet előtt 18 órakor a Vitézi Társadalmi Bizottság fart megbeszélést ugyancsak az Erdélyi Párt helyiségében.

— Február 6-án rendezi meg legközelebbi jótékonycélu műsoros estjét Kolozsvár város tisztviselői kara. Kolozsvár város tisztviselői kara havonként műsoros tarka este rendez a régi Redout 1 csinosan és Ízlésesen átalakított nagytér- f mébcn. Az a néhány est, amit eddig Ke- j; lemen Tibor polgármesteri titkár irányi- | tásával rendeztek, a legnagyobb siker- I lel zárult. Ezeknek az estélyeknek kei- 1 tős a céljuk: közel hozni a város tiszt- | viselőkarát, hogy azok a fehér asztalnál j közelebbről megismerjék egymást és megteremtsék a nagy munkaadó: a város összes tisztviselői között az együvé- tartozást és barátságot. Ezenfelül talán még fontosabb cél az, hogy az estélyek bevétele jótékony célt szolgál, ameny- niyben a tiszta hasznot a város szegényeinek segélyezésére fordítják. A legközelebbi tarka est február 6-án. vasárnap délután 6 órai kezdettel lesz, ugyancsak a Redout termében. Belépődíj nincs, csak a műsor megváltása kötelező. A tarka estre a város tisztviselői rokonaikat és ismerőseiket meghívhatják és meghívót kérhetnek a polgármesteri tit- 1 kari hivatalnál, vagy pedig este a pénz- J tárnál. A legutóbb n-gy sikerrel megtartott tarka est után biztosra lehet , venni, hogy a február 6-i tarka éstnek s mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy | g| sikere lesz.

— Kolozsvári munkásnő hirtelen halála egy idegen ház udvarán. Nagy Róza 50 éves kolozsvári gyári munkásnő munkahelyéről hazafelé menet rosszul lett. Betért a Szent László király-utca 18. szám alatti udvarra, hogy ott megpihenjen. Mire a ház lakói odasiettek, hogy segítségére legyenek, már halott volt. A rendőrség intézkedésére tragikus hirtelenséggel meghalt munkásasszony holttestét beszállították a kórbonctani ihtézetbe, hogy hivatalosan megállapítsák a hirtelen halál okát.

— öngyilkossági kísérlet hamuluggal. Zámbó Anna 29 éves, Zug-utca 2. szám alatti kolozsvári lakos öngyilkossági szándékból megivott két liter forró ha- raulugot. Jajveszékelésére hozzátartozói még idejében észrevették tettét s kihívták a mentőket. A mentők beszállították ' a belgyógyászati klinikára s ott gyomormosást hajtottak végre rajta. Zámbó Annát, miután megígérte, hogy öngyilkossági szándékáról lemond, szabadon engedték. Állapota nem súlyos. Tettét érzelmi okok miatt követte el.

— Már csak néhány pótszék van a mai Pluhár-estre. A KAC tagirodája jelenti pénteken este: A szombati Pluhár-estre néhány pótszék kivételével minden jegy elfogyott. Az iroda ismételten felhivja a közönség figyelmét, hogy az előadást Pluhár István aznap esti visszautazása miatt pontos időben kezdik.

— A kolozsvári gép- és villamosipari középiskola igazgatója értesíti az érdekelteket, hogy február 7-én a középiskola épületében, Malom-utca 28. sz. alatt gőzkazánfütői, villamosvilágitási és erö- átvitelszórelési tanfolyam kezdődik. Jelentkezni legkésőbb február 7-én este 6 óráig lehet.

— Baleset egy kolozsvári húsüzemben.

Székely Árpád mészárossegéd, a Kriza- utcai húsüzem alkalmazottja, az egyik gép körül dolgozott. Eddig még ismereten körülmények között a gép kereke elkapta kezét és súlyosan összeroncsolta. A mentők a sebészeti klinikára szállították.

Az ELSŐ MAGYAR ALTALANOS BIZTOSÍTÓ TARSASAG erdély- észi aliigazgatósásra ezúton is tud; Íja érdekelt t. feleivel, hogy az Első Erdélyi Általános Biztositó Részvénytársaságtól átvett sorsolással kap- jsolatos életbiztosításoknak 1944. február 3-án közjegyző jelenít ében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betücsoportos kötvények ’n-rsnlfaltak ki:

A.W.B. O.F.M. X.D.B. U.F.W. P.S.Y.

Utalhatnánk arra, hogy hány ezer magyar munkáscsalád jutott tiszta, békés otthonhoz, amelynek falai között sok-sol gyár gyermek serdül fel emberré s magyarrá. Utalhatnánk arra, hogy hány ezer magyar kisgazda lett önálló birtokos a magyar földbirtokpolitika céltudatos munkájával. Magyarok között ezek az adatok érvet jelentenének, sőt annál többet is. Magyarok között a magyar szociálpolitika eddig elért eredm a jövőre is Ígéretet s kötelességet jele. nek. Mert mi, magyarok, magunk között tudjuk, hogy háború van s háborúban nem lehet szélesebb, átfogóbb reformokat végrehajtani, ha csak helytállásunk és megmaradásunk tényezőit nem akarjuk alapjaiban megingatni. A jövendő feladatait azonban ismerjük és vállaljuk!

Ez a névtelen levéliró sorai végén büszkén harsogja, hogy „vigyáz a magyar a magyarra« — mégis tudjuk róla, hogy ha magyarul is beszél, érzéseiben és szándékaiban mégsem magyar. S bár ó is nagyon jól tudja, hogy a földet és a házhelyet nem az ujságiró osztja az arra jogosultaknak és méltóknak, mégis fenyegetőzik:

,.Gondolja meg... hogy hová fog menekülni.“

Az élet prózájában igy hangzik mindaz, amit Szakosíts „eívtársék“ a humánum és demokrácia, a szabadság és népboldogság vívmányairól finom és körmönfont dialektikával közölni szoktak a nyilvánossággal. A névtelen levélíró nyíltabb és becsületesebb. Kertelés nélkül megmondja, hogy mindenkinek, aki magyar szívvel érzett és magyar módon cselekedett, jó lesz menekülnie, mentenie puszta életét. Feltéve, ha tudja.

S a névtelen levéliró szép szerényen, de eleve elhárít magától egy bizonyos gyanút, mondván:

„Ez item bolsevizmus beszéd."

Hát, akármilyen beszéd ez a beszéd, nagyon ostoba beszéd! Semmiképpen sem magyar beszéd.

De akármit mond, egyet a magunk részéről mi is kimondhatunk:

Ismerjük felelősségünket. 0 felelősség teljes átérzésével ezután is teljesítjük kötelességünket. S mint János apostol, megírjuk, amiket láttunk. Forró szívvel, hideg aggyal, de nem langyosan. Mert írva áll az írásban: „Légy hideg, vagy légy meleg, de ha langyos vagy, kiköplek számból“. A magyar nép nevében ágáló idegen szellemű agitátorok doktrínáitól nem félünk. Nem 1918-at Írunk! Rólunk, nélkülünk nem intézkedik többé az idegen métely hadserege.

És mi nem fogunk innen elszaladni. Nekünk nem politikai és világnézeti konjunktúra, hogy ezen a földön vagyunk és lenni akarunk.

S ha névtelen levéliró bizonyos számadásra utal, mi magunk is várjuk ennek a számadásnak az óráját. Nem azért, amiért az eszme névtelen partizánja várja. Csak azért, hogy bizonyságot tegyünk: idegen talajról magyar ég alá plántált doktrínák és dogmák nélkül is tudunk életet és áldást, kenyeret és kultúrát adni minden magyarnak, minden másnyelvü népnek, amely békét, biztonságot és alkotó munkát óhajt.

Elfutni? Menekülni?

Ez a névtelen levéliró úgy látszik elfelejtette, hogy itt élnünk és halnunk kell...

Felakasztottak Szekszárdim egy roveHimiItu cigány-betörőt

Szekszárd, február 4. (WTT.) A szekszárdi törvényszék az elsötétítés ideje alatt elkövetett betöréses-lopás miatt halá’ra Ítélte Kolompár József (Gugás) többszörösen büntetett előéletű szekszárdi cigányt. Az Ítéletet Bogár János állami Ítéletvégrehajtó csütörtökön délután fél 1 órakor a szekszárdi törvényszék udvarán hajtotta végre Kolompár Józsefen.

— Folyóirattá alakult ü' a „Szamosvidék“.

Szamosvidék elmen Désen uj északerdélyi folyóirat jelent meg, amely a hasonló cimü hetilapból alakult át. A minden hó elején megjelenő folyóiratot szintén Sztojka László szerkeszti, fömunkatársak: Flórián Tibor, Huber Győző, Mohi Sándor, Varró Dezső, Wass Albert gióf. A feb uár havi számban Veér Iván az első magyar óvoda centenná- riumáról ir, Székely Mózes Kié az ország? cimmel szlnmürész'etet közöl, Kun András a Vihariámpásról számol be, Andor János az EMKE északerdélyi munkáját ismerteti. Tompa László „Fohászkodás“ cimü költeménye értéke a lapnak, amelybe cikket irt még SztOiV-” TÓS7,'Ó

— Rézüstöt loptak a vándorcigányok.

Bíró József Szentegyház-utca 42. szám alatti lakos bejelentette a rendőrkapitányság bünügvi osztályán, hogy ismeretlen tettes ellopta Árpád-ut 7. szám alatti kenyérgyára színjéből 80 literes, 1500 pengő értékű rézüstjét. A gyanú azokra a vándorcigányokra hárul, akik az elmúlt napokban kéregetés ürügye alatt több Arpád-uti lakásba bekopogtattak s több helyről értékes holmikat loptak el.