Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
KniTiUjsXG & 1944. FEBRUAR 5. 1*4» Portugália az idők sodrában Az ibériai félsziget egyik állama, Portugália, az utolsó napokban fokozott mértékben vált éles diplomáciai csaták színhelyévé Portugália bizonyos mértékben Írországhoz hasonlítható, jóllehet Írország sziget; de a semlegesség megőrzése érdekében folytatott küzdelem hasonlóvá teszi ezt a két államot, Nem csak földrajzi, hanem politikai vonatkozásban is a történelem folyamán nagy hasonlatosságot mutatott az. ir—angol viszony a portugál—spanyol kapcsolatokhoz, Mig Írország a tengeri hatalommal rendelkező Anglia el'en mindig francia orientációt volt kénytelen keresni, addig Portugália egészen a spanyol hadsereg 1588-beli gyengüléséig egy gyors irammal emelkedő tengeri hatalommal való kapcsolatokat keresett a spanyol hatás ellensúlyozására. Ez a hatalom Anglia volt. Az angol orientáció Portugáliában évszázados hagyományokra tekint vissza és természetesnek mondható Ez Anglia érdeke is volt. Anglia szövetségesének nyerte meg Portugáliát. Írországot gyarmatosította, Gibraltárt fontos bástyájává építette ki, ezzel is nyugateurópai pozícióit erősítette meg. Ekkor már az angol— portugál gazdasági kapcsolatok a legmesz- szebbmenően kimélyültek. Annyira, hogy egyes portugál cégekről a világ közvéleménye azt hitte, hogy angol cégekről van szó. Kétségtelen, hogy Anglia jól értett ahhoz, hogyan kell ezeket a gazdasági kapcsolatokat a saját előnye szempontjából kezelni. A spanyolok és a portugál egy és ugyanazon faj. ök az ibériai félsziget őslakói. Mindketten kelták, akiket a rómaiak, germánok és aralrok hódítottak meg. Egy fajtához tartoznak, de már a múltban sok ellentét és nézeteltérés volt közöttük s azok sokszor fegyveres elintézést is vontak maguk után. Portugália hamarabb jutott gyarmatokhoz és ebből az Időből kiemelkedő esemény volt az, hogy a portugálok négereket is telepitettek be az anyaországba és ez a körülmény a portugál nép faji összetételét is nagyban befolyásolta. A portugál ember éppen eme fajkeveredés miatt sötétebb bőrű, mint a spanyol. Előnyösebb földrajzi helyzeténél fogva Portugália sokkal hamarabb jutott a világtengerekre. így a tengeren való vezetést magához ragadta és Nyugat- európa egyik, legnevezetesebb tengeri államévá lett. Elő-Indiába, Hátsó-Indiába, Kínába, Afrika legkülönbözőbb részeibe, éppen mini Braziliába, évszázadok óta utaznak portugál hajósok. Hogy csak néhány nevet említsünk ezek közül: Vasco de Gama, Bartolomeo Diaz, Cabral, Almeida és még sokan mások a portugál hajózásnak hírnevet és megbecsülést szereztek. 111. János idejében 32 idegen ország tartozott Portugália kebelébe. Csakhamar hanyatlás következett. A kisállam túlbecsülte erejét. Faji tisztaságára talán nem vigyázott eléggé. Portugál hajósok idegenekkel házasodtak és egyes időkben még az erkölcsök hanyatlásáról is lehet beszélni. Sebestyén király a zilált pénzügyi helyzetét éezakafrikai hódítással akarta helyrehozni, vállalkozása azonban csúfos kudarcba fulladt. Alcazárnál 1578- ban Marokkó népe hősi ellenállása miatt a csata portugál vereséggel végződött, 18.1)00 katonából csak hatvannak sikerült Lisszabonba visszatérnie. Amilyen mértékű volt a portugál tengeri hatalom hanyatlása, olyan méretű az angol tengeri birodalom emelkedése. Anglia csakhamar egymásután tette rá kezét portugál gyarmatokra. Ebben az időben már Portugália teljesen öná'ló. s különváltan élt Spanyolországtól. Portugália köztársaság lett. Spanyolország törekvései ellen francia segítséget vett igénybe. Így meg rs verte a spanyolokat. De a francia barátságot csakhamar elhagyta és az angol kapcsolatok kereséséhez tett vissza. 1703-tól egészen a legújabb időkig Portugália tulajdonképpen csak névleg független, de sok vonatkozásban Angliától függ. 1706- ban angol—portugál szövetséges hadsereg a spanyolok ellen visel háborút és e'jut egész Madridig. Ez az idő talán ismét emelkedést hozott, melyre azonban újabb visszaesés ko- vezetkezett. Lisszabont 1755-ben súlyos földrengés rázta meg. Szigorú intézkedésekre is szükség voll a bekövetkezett gazdasági válság miatt. Újabb angol segítséget kellett igénybe venni, már csak a zilá!t pénzügyi helyzet miatt is. A spanyolokat isnrét kiűzték s öt ven évvel később, 1808-ban Napoleon hadseregét kergették ki Portugáliából Wellington angol táboinok segítségével Ezekben az években Brazilia kikiáltotta függetlenségét és, kivált a portugál birodalom kötelékéből. A XIX. század hatalmas forrongásokkal, egymást követő forradalmakkal és államcsínyekkel telített eseményeiben Anglia messzeérő kezét sok helyen fel lehet fedezni. | Még a XX. század e éjén is egymást kő- i vették a merényletek’és forradalmak Por tu- [ gáliában. Ezek az államot is a pénzügyi tönk felé vitték. Az angol segítségre ismét szükség volt és az angol töke olyan erős befolyást szerzett Portugália politikai irányításában is, hogy 1916-ban a portugál állam magától értetődően avatkozott be a világháborúba az antant hatalmak oldalán. Ezekre a zavaros időkre csak 1926-ban következett be bizonyos emelkedés. Carinoun lett a portugál állam elnöke. A hatalmat ő ragadta magához és a zavaros időknek csakhamar véget vetett. Carmona 1928-ban egy nagy tehetségű és hatalmas felkészültségű államférfíut nevezett ki pénzügyminiszterré Olrveire Salazar személyében, aki a portugál pénzügyeket csakhamar kielégítő mederbe terelte. Ezt a férfiút bízták meg aztán az államügyek vezetésével is. 1930- ban Carmona és Salazar uj utakat keresve, tektnt-élyáUami intézkedéseket foganatosított és a belső rendet minden vonatkozásban uj alapokra helyezte. Az állam és a gazdasági élet csakhamar hatalmas virágzásnak indult. Salazar, aki, amint ismeretes, államalkotó elképzeléseiben sok mindent a német nemzeti szocialista és az olasz fasiszta forradalomhoz hasonlóan végzett, de a két forradalom eredményeit evolutiv módszerekkel valósította meg, sohasem került abba a gyanúba, hogy a két nagy gondolat eredményeit egyszerűen lemásolta volna. Minden intézkedést a portugál nép különleges lelki sajátosságaihoz alkalmazott Salazar kormánya. A legélesebben utasította el a bolsevista törekvést az Ibériai félszigeten. Különösen művelődési területen hozott hatalmas újításokat. Az állam jövőjét testileg és lelkileg egészséges és képzett ifjúságban látja. Angliának talán nem volt már érdeke az uj Portugáliát megerősödésében- megakadályozni. így a portugál állam uj berendezései ellen nem tartotta szükségesnek fellépni, annál is inkább, mert Portugália ma már nem jelent veszélyt az angol tengeri uralom számára. Salazar az angolokkal szemben tapintatos volt. Az angol tőke kamatait pontosan fizette. Felvetődött a portugál gyarmatok kérdése és különös jelentőséggel birt Salazar élőit az Angliához és Spanyolországhoz való viszony tisztázása is. Franco forradalmával a legégetőbb tisztázásra váró kérdés az ibériai félszigeten az volt, hogy miképp viseltetik az uj spanyol nemzeti forradalom Portugáliával szemben: barátságosan, vagy pedig Ibériai szövetséget akar-e spanyol vezetés alatt? Franco felismerte az uj idők szellemét és mindenkor késznek mutatkozott Portugáliával a baráti kapcsolatok felvételére és ápolására. Saját öccsét küldte Lisszabonba követnek. A tárgyalások már az első időkben a legbarátságosabb légkörben indultak meg, a két nemzet közötti gazdasági és művelődési problémákat pedig a legszivélyesebb barátság szellemében kezelték. Politikai vonatkozásban kimondták az ibériai félsziget két népének öszetartozandóságát. Portugália a délamerikai államokkal is élénk kulturális és gazdasági kapcsolatokat vett fel. Salazar ismét felvetette a portugál gyarmatok kérdését. Annál is inkább, mivel Anglia már évtizedekkel ezelőtt egyes portugál gyarmatokat kiszemelt volt magának és a különösen értékes Angola és Mosam- bíque portugál gyarmatokat a saját számára szerette volna megszerezni. Salazar Kolozsvár, február 4. A kolozsvári vá- l rosi rendőri büntetőbiróság most tár- I gyalta a „Merkur“ szikvizgyár Rt. bér- ; kihágási ügyét. A panaszt a gyár kihordó munkásai: Gergely Mihály, Daho- lár József, Kátai Boldizsár és Dajka Lajos tették a Nemzeti Muhkaközpont utján. Előadták, hogy a gyár hosszú időn keresztül nem fizette meg a legkisebb ü munkabéreket és drágasági pótlékot sem folyósított számukra. A tárgyaláson Schuller József rendőri büntetőbiró megállapította, hogy a szikvizgyár igazgatósága nem folyósította munkásainak a legkisebb munkabéreket és rendeletben megállapított bérpótlékot sem utalta ki. A munkások havonta mindössze 50 pengő fizetést „élveztek“ a gyártól, holott a rendelet hetenként 25 pengő bért ir elő a szikvizkihordó mun- munkásoknak. A rendőri büntetőbiró a továbbiakban megállapította, azt is, hogy a gyár igazgatósága még a tulórá- dijakat sem téritette meg, fizetéses szabadságot sem adott a munkásoknak s erről nem vezetett nyilvántartást, mint ahogy ezt a miniszteri rendelet előirja. A gyár igazgatósága nem vezetett szabályos bérlistákat és a munkásoknál: nem adott bérelszámolási jegyzéket, ug'’ hogv a munkások tájékozatlanok volta' afelől, mennyi a bérük s milyen levont sokat eszközölt a vállalat. A sorozatos kihágásokért a büntető bíró Nagyfaludi Nándor. Horthy-ut 70. szám alatti lakost, a Merkur Rt. volt fe- . 1939-ben törvényt hozott az állam integritásának megvédése érdekében, melyben kifejezte azt, hogy a portugál gyarmatok érdekében minden erőszakos szándékot fegyveres erővel kell elhárítani. Milyen Portugália politikai álláspontja ebben a háborúban? Spanyolországról tudjuk, hogy Németoiszag polgárháború alatti magatartása miatt egyes vonatkozásokban közel áll a tengelyhez. Szovjetoraszország hadbalépése után Portugália bolsevistaellenes magatartása egyre élesebb lett. Másik oldalról azonban nem csekély érvényűek az angliai kapcsolatok és különösen az amerikai gazdasági hatás. Spanyol veszély ma már nem létezik, de a portugál gyarmatbirodalom súlyos helyzetbe kerülhet arra az esetre, ha Portugália élesen Németország mellett foglalna állást. Ma minden erejével azon van, hogy ellenálljon az angol nyomásnak, annak ellenére, hogy a nagyhatalmak egyik igen kényes központi ütközőterületén fekszik, gyarmatbirodalma pedig a szövetségesek katonai erejének úgyszólván ki van szolgáltatva. Mindennek ellenére azonban Portugáliának ezideig sikerült a legkorrektebb körülmények között megőriznie semlegességét. Minden jel arra mutat, hogy semlegességét ezután Is megőrizni kívánja, mert szellemi kapcsolatainál fogva az uj Európát kezeli rokonszenvvei, gazdasági vonatkozásban pedig az angolszász hatalmakkal való együttműködésre kényszerül. De már az a tény, hogy Portugália saját erejénél fogva is elég erősnek érzi magát semlegességének védelmére, azt jelenti, hogy az uj állam a könyörtelen harccal küzdő nagyhatalmak rokonszenvét élvezi. A portugál nép a semlegességi politikát megérti és Salazar törekvéseit mindenben támogatja. A portugál hadsereg és különösen az úgynevezett Mocidade kommunistaellenes mozgalom a portugál nép széles rétegeiben rendkívüli megbecsülésnek örvend. Oliveira Salazar kommunistacllenes magatartását sohasem titkolta és az angolszász hatalmakkal való jóviszonya mellett is mindig élesen rámutatott erre a veszélyre. Egyik utóbbi beszédében igy szólt Salazar: — „Különösen ki kell emelnem a nyugati szellem zavarát és csődbejutását, amit az angol-szovjet szövetség jelent és mély fájdalommal veszem tudomásul az angolszász népek a Szovjettel szí niben éreztetett támogatását. Úgy gondolom, hogy hatalmas elbizakodottság tapasztalható az angol népben, amely úgy' gondolja, hogy immunis a bolsevista anarchiával, a gazdasági osztály- harccal szemben, amely egész Európát ve- .szélyezteti és a mi szomszédságunkban Is a tragikus spanyol polgárháborúhoz vezetett.“ A következő korszak a tekintély, a munka, a társadalmi biztonság jegyében fog kialakulni, — jelentette ki Salazar beszédében —- és egyetlen egy nemzet sem taposhatja sárba a tekintélyt, az. építő munka kötelezettsége alól senki sem vonhatja ki magát és senki sem tagadhatja annak a szükségességét, hogy az uj világot csak a népek kölcsönös megértésével és becsületes jóindulatával lehet megteremteni. lelős igazgatóját vonta felelősségre, akit a tényálladékok megállapítása után 45 napi elzárásra átváltoztatható 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélt. A panaszosokat pedig anyagi igényükkel polgári bírósághoz utalta. Az elitéit megnyugodott az ítéletben. Ugyancsak most ítélkezett a rendőri büntetőbiró Both Lászlóné, Téglás-utca 96. szám alatt lakó szappanfőző mester kihágási ügyével is. A szappanfőző mes- tért a közellátási hivatal jelentette fel, mert állati hulladékból állított elő mosószappant. A büntetőbiró 20 napi elzárásra átváltoztatható 250 nengő pénzbüntetésre Ítélte a szappanfőzőt s egyben elrendelte az állati hullákból készült 279 kiló mosószappan elkobzását. Grán Antal írisz-telepi cigányt pedig, aki az állati hullákat szállította, 20 napi elzárásra átváltoztatható 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. Mindkét Ítélet jogerős. Az Erdélyi Zsidó Árva gondozó fiuta- noncotthon gondnokát, Lobi Józsefet, 'ki Pap-utca 47. szám alatt lakik, 10 napi elzárásra átváltoztatható 200 pen- ;ő p'-uzbüntetésre Ítélte a büntetőbiró, tért nem tett eleget a mérnöki hivatal endelkezéseinek. A mérnöki hivatal gyanis bizonyos munkálatok elvégzésé- e kötelezte a gondnokot, aki azonban a munkálatokat nem végeztette el. Az elítélt megnyugodott az ítéletben s igy az jogerős. Szamosujvári napló ÉPÍTŐ kulturmunka zajlik’ az Idei farsangon Szamosujvárt a száműzött bálok helyett. Iskolák és társadalmi közhlctck egymással versenyezve rendezik a komolyabb szórakozás mellé hasznos Ismereteket nyújtó műsoros délutánokat és estélyeket a közönség egyre fokozódó érdeklődése mellett. Még a táncos vigalmakban legjobban érdekelt fiatalság sem hiányolja a hajnalba nyúló dáridók elmaradását, mert szellemi vezetőik irányítása nyomán egyre jobban erősödik lelkűkben a jövőépítés komoly felelősségtudata. Csak a népzenészek zúgolódnak olykor megszokott jövedelmük elmaradása miatt, de ők Is kárpótlást találnak: mindig akad egy-egy slrvavigadó, akinek erszényéből ki muzsikálják a ropogós tízeseket. fis igy van ez rendjén: sorsdöntőén komoly esztendőhöz Ilyen Karnevál Illik. *EGYEDÜL A DIZŐZPARÁDÉ nyújt alkalmat felelőtlen könnyelmüsködé- sekre, melyet a farsangtól függetlenül szállít a mulatnivágyóknak a főtér két vetély- társ-vendéglőse, túllicitálva egymást számban és minőségben. Ha az egyik étteremben alacsony, barna énekesnő nótázik, a másikban egészen biztosan magas és vöröshaju érkezik rövidesen, nem is egy, hanem kettő. Természetes, hogy „pestiek“ valamennyien s azokat az értelmetlen banalitásokat búgják szívdöglesztően, amelyek hallatára elzárja a rádiót az idegesebb ember. * TELJESEN ÖNZETLENÜL álltak a Vöröskereszt műsoros estjének szolgálatába Senkálszky Endre és Dárday Antal, a kolozsvári Nemzeti Színház művészei, tudásuk legjavát adva a hálás közönségnek. Senkálszky régi ismerőse a városnak, Írisz a megszállás nehéz éveiben munkáló vándortársulat keretében itt bontogatta szárnyát s már akkor mutatkozó képességeire it.t figyeltek fel az illetékesek. Mégis eléggé nem dicsérhető, amiért minden ellenszolgáltatás nélkül vállaltak szerepet a hazafias cél szolgálatában mindketten, ha tekintetbe vesszük, hogy nem a legrózsásabb anyagi viszonyok között élnek. Némely pesti sztárok számára is példaadó lehetne ez az önzetlen kiállás, akik csillagászati számok közt mozgó igé- nyekeţ támasztanak egy vidéki fellépés esetén... * A VILLANYÁRAMSZOLGÁLTATÁS ELLEN egyre hangosabb a panasz városszerte. Ötletszerűen és minden előzetes értesítés nélkül kapcsolják le hol ezt, hol amazt a városrészt, üzemzavarokra, vízhiányra és egyebekre való hivatkozással. A nappali áramhiány még e viselhető valahogy, csak a mozis, a női fodiászok, fűrészüzemek és egyéb, villanyerőre berendezett foglalkozású vállalatok zúgolódnak, az est beálltával azonban az otthonülö jámbor polgár is beállhat az elégedetlenkedők népes sorába. A Szentbenedeki Elektromos Müveknek ez a kifogásolható munkateljesítménye a legutóbbi tanácsülésen is szóba került és méltán, mert nem a rendkívüli viszonyok következtében állott elő, hanem régebbi keletű. Már a román megszál ás utolsó két évében szakasztott igy működött, ugyanezen kifogásokkal. Annál jogosabban zúgolódik a szamosujvári polgár, mert tudja, hogy Dé- sen ilyen zavarok nem fordulnak elő s ha már a vállalat félévre visszamenő hatállyal éppen most emelte az áramdijakat közel 35 százalékkal, méltán elvárja tehát pénzéért, hogy a megyeszékhellyel azonos elbánásban részesüljön. * UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG alakult Szamosujvárt Buzogány Kálmán központi szórvány gondozó lelkész fáradhatatlan munkássága eredményében. Negyven tagot szánnál mindössze az uj eklézsia, de akarat és mód van rá, hogy gyarapodjék s erősítse az idegen áradat által elmosott végvári magyar szigetet. 1 emplomhelyet, papiföldet kap a várostól, kultnrházat emel s hivek is jönnek még majd a szegény l'dvarhelyszékről, ebben bízik Péterffy, István városi főmérnök, az egyházközség első gondnoka, kit egyhangúlag választott meg a presbitérium. Uj barázdahasitás ez a magyar ugaron, melyből áUláster.uő vetés sarjadhat ki.. . Szamosujvár, február hó. (f. j.) 311 SS RT M<tt ezt a lapot a % HIUí.KSSEN ORSZÁG EGÉSZ % fi E L K T I f VEVŐK ÉPES KOÚJSÁG IS AN » ZÖNSEGE otTuaa Negyvenöt napi elzárássá Ítélték a Merkúr szikvizgyár igazgatóját munkahétkihágás miatt
