Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-27 / 47. szám

KntriUJSXG 6 1944. FEBRUAR 27. És mégis táncolnak... / Feje tetején állhat a világ, éghetnek ke­resztény otthonok és évezredes műemlékek százai a barbárság máglyáján: ük tovább láncolnak! Áll a házibál szerte az Országban, Indoko­lás: az ifjúságnak szórakoznia keli, ki kelt élnie magát, egyszer mi is voltunk fiatat oki Nem akarja senki megtagadni a/, ifjúságtól örömeit, mint ahogy a tavaszi napnak sem akarja megtiltani, hogy még a hullamezőkön^ is szerte a világban egyszer fel ne ragyogjon. Hanem a túlhajtott élvezetvágyat, az elpuhitó üres szórakozásókat, ötórai táncokat keK meg­szorítanunk. Ez az időpont egyébként már „hivatalos órának“ számit a pesti arany- ifjúság naptárában, szinte minden délután.., .Végigmehetünk a Dunapart, a Nagykörút fényes kávéházai elölt s majd mindegyiken Kint lóg az öles hirdetés: X. Pötvi, Y. Susy, N. Daisy, Z- Diana „csillagok", idegen neve alá húzódó ál művészim song-jai szólnak az „ötórai“ teán- Ilyen „művészi“ suba alá buj­tatják a legtöbb kávéházban, étteremben a nagy üzletet jelentő délutáni táncot. Ilyen helyeken vígan szedhetnek aztán 6 pengőt egv üveg sörért, 5 pengőt egy kis gyüszünvi feketéért, s az egész szabadalmazott Zseb- metszés mind azzal az ürüggyel zajlik nupról- napra, hogy a „művésznőt“ meg kell fizetnie a cégnek. Egy ilyen rekedt hangú „művésznő“ pl (neve után a londoni Soho valamelyik siká­torából szalasztották ide, rokonaihoz, mint jelenleg a világ- legbékésebb városába), azt nyekergi az Erz,sébet-körut együk felkapott kávébázában, hogy »Jaj be butuska a nép, I hogy tanéra esődül . .Hát meg is érdemli ezt az egyetlen Igaz szót ez a jobbára kajla- fü'-ü, gyanús foglalkozású siserehad, ez a dél­után 5-töl 7-ig nyüzsgő, táncoló kisebb I.ombroso-gyüjtemény. Bekukkantottunk közé­jük és a jóÍzlés felháborodva tanácsolt el afróí a helyről. Hogy is engedhető meg, hogy a tisztviselők mai szent lemondása és nyomort súroló igénytelensége idején orgiát üljön a magyar fővárosban a predaság, dőzsölés és a nyílt lokálozás? Hogy a zugüzteteken epreket ha­rácsoló paraziták léhaságából néhány élelmes kávés hitsorsosuk hadimilliomos legyen?. Kérdezhetnénk még azt is: hogyan fertőz­hetik ezek a bárgyú és magyartalan, szellem­telen dalocskák az álmüvésznők, a dolog­kerülésből dizüzködő kétes személyek ajkáról a magyar levegőt? Végül el he feledjük a legfőbb érvet ezek elhallgattatásara és a gyanútlanul* betévedő \ endég további kirablásának megakadályozá­sára: a mai szörnyű háborúban méltatlan hozzánk a inai világégésben, a keresztény- világ élethalálharcának idején ez a sok nyil­vános és magántáncmulatság’ A konjunktúra kedvenceinek, a feketepiac­ból vagy pusztán az uj nemzeti hitbizomány- bót hirtelen meggazdagodott nagy bőrösök n ex, textileseknek és egyéb monópolzátiáknak pe­dig azt üzenjük — akár magyarok, akár má­sok: ne tüntessenek jólétükkel, penzpocséko- lásukkal, sűrűn rendezett pezsgős, libamájas, szardíniái vacsoráikkal. (Budapest) (»EI4GEI.Y l*Al. Az életbuvarok XI tudományos ülése Kolozsvár, február 26. A Kolozsvári Élet- buvárok Köre pénteken, 25-én tartotta XI. ülését az egyetemi Högyes-épület tantermé­ben, Ludány György- egyetemi tanár elnök­letével. Az első előadást Sántha András', az orvosi élettani intézet tagja tartotta „A lé­legzés hatása « véralvadásra“ cimmel. Az alvadási idő szabatos mérésére való uj ké­szülékének ismertetése után azokat a kísér­leteket ismertette, amelyek a szénsav befo­lyását emberen is bizonyítják. Erőltetett légzésnél ugyanis, ha a vér szénsavtartalma megfogy, a vér alvadóképessége lényegesen fokozódik, míg légzésszünetben csökken. E jelenségeknek fontos szerepe lehet' a vér­alvadás bonyolult foly-amatainok magyará­zatában. Az elismeréssel fogadott eredmény megvitatásában Bugyi Balázs egyetemi ta­nársegéd, Annán Ernő, Jendrassik Loránd és Ludány György professzorok vettek részt. A második előadó Jendrassik Loránd volt, aki ,.A thermodinamik második főtétele és az élőlények« cimmel az egyik alapvető fizikai töivény élettani alkalmazásának so­kat vitatott kérdését tárgyalta. Ismertette e főtétel és a természet megfordítható fo­lyamatainak azt az értelmezését, amely az élettani alkalmazhatóságot leginkább meg­világítja. Az előadás második része még a következő ülést is foglalkoztatni fogja. Mert ezt a l.pot » ORSZÁG fgész VEVŐK.EPES KO ZÖNSÉGE olvassa Vásárhelyi János erdélyi református püs­pök egyike a legtermékenyebb magyar egy­házi íróknak. Két évtized óta alig mult el év, hogy meg ne jelent volna ■ egy-egy könyve. A napokban hagyta el a sajtót az „Erdélyi emlékkönyv“, amely Vásárhelyi János püspök temetési beszédeit tartalmaz­za. Azoknak az emlékét örökíti meg éz a könyv, „akik előttünk jártak“... Az „Erdélyi emlékkönyv“ előszavában a •következőket iria a püspök: , — Lelkipásztori szolgálatom rendjén sok­szor kellett hirdetnek Isten vigasztaló Igé­jét és pedig nemcsak olyan férfiak és nők koporsója mellett, akikhez lelkipásztori szolgálatomon kívül is a személyes barát­ságnak és a tiszteletnek érzése kapcsol oda elszajkithatatlanui, hanem olyan férfiak és nők felett is, akik életük, munkájuk, példa adásuk által valóban hálára érdemesek... U'gy jártak előttünk, hogy mindenkor mél­tók. lesznek arra, hogy emlékezetük fénye ott ragyogjon azok között az „ör-lelkek“ kö­„Életüukben semmi sem veszélytelen. Minden bizonyos fokig kockázatos.“ Ezt a tömör igazságot olvassuk vitéz Kovák Ernő egyetemi tanárnak, a ko­lozsvári klinikák kiváló sebészprofesszo- rának a Magyar Szemle Kincsestára 97. sz. köteteként megjelent tanulmányai­ban. Ez az értékes kis könyvecske arról ad tájékoztatást a nagyközönségnek, hogy a sebészetivé mindennapi gyakori tatában milyen veszélyek léphetnek fel műtét közben, helyesebben: melyek azok a tényezők, amelyek miatt a sebészi be­avatkozás nem hozza meg a biztosra Várt eredményt. ­Orvosra, betegre egyaránt kényes té­mát tárgyal le a szerző müvében s öröm­mel és megnyugvással kell megállapíta­nunk, hogy könyve minden lapja, tanul­mányainak minden sora bölcs tájékozta­tás, nélkülözhetetlen felvilágosítás és vi­gasztaló biztatás abban a tekintetben, "hogy a beteg, akinek műtétet kell végez­tetnie magán, ne vérpadnak vagy kin- padnak tekintse a műtőasztalt, hanem a betegség és szenvedés kínjaitól való meg­szabadulás egyik nagy, néha egyetlen le­hetőségének. „Mindenkinek legegyénibb joga, hogy enged-e magán műtétet végeztetni, vagy pedig más gyógymódokhoz folya­modik. De hogy ha meggyőződött róla, hogy a műtéti beavatkozásra szüksége van, akkor ne halogassa annak végre­hajtását.“ Vitéz Novak professzor köny­vének lényege ugyan nem ezeken a mon­datokon van, de mégis hangsúlyozottan ki kell emelnünk ezt a gyakorlat szem­pontjából fontos tanácsot. Mert a sebészi beavatkozás sikere nem egyedül a sebész gyakorlott, sokszor mesteri, sőt egyene­sen művészi kezétől és késétől és a mű­tét .közben kötelező rendszabályok kínos pontossággal való betartásától függ. A gyógyulás, azaz a műtét sikere szem­pontjából még két másik tényezőt is fi­gyelembe kell venni. Az egyik az, hogy a betegség milyen stádiumában vpn, a másik: magának a betegnek fizikri és lelki alkata is eldönti a műtét sikerét, vagy sikertelenségét. A műtét végrehaj- tásábah és annak sikerében, vagy siker­telenségében nem egyedül a sebész a fe­lelős tényező. E felelősségnek tetemes há- nyada hárul magára a betegre is. Idejé­ben jelentkezett-e műtétre, idejében tör­tént-e meg az életipentő beavatkozás és ha igen, vájjon magának a betegnek szervezetében, nem forogtak-e fenn olyan adottságok, amelyek egymagukban is már kockáztathatják * sebészi beavatko­zás optomális sikerét. Ez a pompás könyv elsősorban azzal a gyakorlati élet­bölcsességgel ajándékozza meg olvasóját, hogy komolyan vegye az életét, érezze át annak nagy felelősségét s tudja elviselni e felelősség teljes súlyát. Maga az élet örök veszedelem között való hánykolódás s egyszer minden élet megszűnik. De ha zött, akik erőforrásai maradnak nemzetünk­nek és egyházunknak ... Meggyőződésem az, hogy az ilyen férfiak és nők által tar- ■ tóttá meg Isten magyarságunkat és egyhá­zunkat hazánk e sok megpróbáltatással kö­rülövezett őrhelyén, mint amilyen férfiak­ról és nőki öl megemlékezik ez az erdélyi emlékkönyv. ,. Az „Erdélyi emlékkönyv'1 52 halotti be­szédet tartalmaz. Azoknak az érdemeit mél­tatja minden beszéd, „akik előttünk jár­tak“. .. Sokan már régen elköltöztek azok közül', akiknek Vásárhelyi János püspök emléket állít. Sokuk földi arcmását talán már csak ezekből a megemlékezésekből tud­juk magunk elé varázsolni, de mindezen túl valóban még egyéb is őrizi áldott emlékü­ket: cselekedeteik, amelyekkel előttünk jár­tak jó és nemes példával.' Az „Erdélyi emlékkönyv“ a kolozsvári, „Minerva“ nyomda gondos és Ízléses kiadá­sában jelent meg. I—) az élet egymagában véve is súlyos koc­kázatát még a betegség és a szenvedés támadásai is súlyosbítják, mindenkinek kötelessége (s ez a kötelesség ma már a szociális kötelességek sorába tartozik) sorsát a tudományok arra hivatott embe­reinek kezébe’ bizalommal és megnyug­vással helyezni. Vitéz Novak Ernő köny­ve újból nyomatékosan utal arra a köz­helyre, — amit azonban nem árt minden nap elismételni, — hogy nemcsak a be­teg akar meggyógyulni, mert az orvos­nak épp olyan érdeke és kötelessége be­tegét minden rendelkezésre álló eszköz­zel meggyógyítani. A gyógyulás pedig a legtöbb sebészi beavatkozás esetében az idő előtti haláltól való megszabadulás: azaz maga az élet. Nagy értéke vitéz Novak professzor könyvének az is, hogy a rendejkezésére álló lehetőtégekhez képest bőségesen tá­jékoztat azokról a módozatokról, ame­lyekkel a mai sebész kikapcsolja a mű­téttel járói fájdalmakat és fizikai szen­vedéseket. Az altatásnak és a fájdalom­csillapításnak tudománya ma már művé­szetté finomodott s nem árt tudni, hogy a beteget ma már teljesen veszélytelen kábítószerek ringatják abba a fizikai és lelki állapotba, amelyben — akár ébren, akár altatva — nemcsak fájdalommente­sen, hanem igen sokszor a legkelleme­sebb kábulatban „szenvedi el“ a gyógyító kés beavatkozását. Sajnos, a tudomány sem mindenható. A műtét sem minden esetben jelenti a gyógyulást és az élet meghosszabbítását. De éppen arra figyelmeztet vitéz Novak professzor könyve, hogy a műtét közben, vagy a műtét >•'" i bekövetkező váratlan katasztrófák száma ma már elenyészően csekélyre zsugorodott s ha történnek is ilyen katasztrófák, azok oka soha nem a tudomány embereinek személyes mulasz­tásán és a sebészeti módszereken múlik, mert az ok benne van a beteg alkatában. E*t oedig egyelőre semmiféle emberi szándék, vagy beavatkozás nem tudja befolyásolni. Vitéz Novak professzor könyve részle­tesen letárgyalja az egves betegségcso­portok műtéti kockázatait s bölcs útmu­tatásával ámulva tekintünk be nemcsak a tudomány műhelyébe, hanem a nagy természet csodálatos üzemébe is. ahol nemcsak szenvedés jut osztályrészül, ha­nem a szenvedéstől való megszabadulás lehetőségei is mindinkább közelebb jut­nak az emberhez. — fi — feladhatók ( Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben hvért|| HIRDESSEK W 4 KELETI í (JJSARBAK ■ F I a dupiapántos, nigónéikaii Készíti vVínkier Sándor I Ä s^Ykötö, duplabiztos Bndápnl, till BUkdcil-nt ,IS. Kerjtn ismertető Vitéz Kováit Ernő: Műtéti veszélyek — A Magyar Szemle Kincsestárának 97. sx. kötete — Gyapjú — a tengeri halak húsából! Német halászok fáradsággal teli munká­jának minden esztendőben számatalan hajó­rakomány friss hal az eredménye. Alig van a zsákmány a fedélzeten, szorgalmas kezek inár bontják is ki a halakat és a friss álla­potban különösen vitamindus májból hozzá­látnak a májolaj főzéséhez. Németország­ban újabban egész sereg uj nyersanyag elő­állítására irányuló kísérleteket kezdtek meg. Ezek közé tartozik a halfehérjének egy uj, részben élelmezési, részben tech­nikai célokat szolgáló anyagnak előállítása. A feladat a tiszta halhúsban lévő fehérje kiválasztása és por alakban való feldolgo­zása. Ma már egy hatalmas üzem dolgozik ennek az értékes nyersanyagnak nagybani termelésén. A halfehérje zsir és nitrogén' tartalmát a gyár laboratóriumában naponta megvizsgálják, ezenkívül kísérleteket vé­geznek. hogy a fehérje habjának kemény­sége megfelel-e a követelményeknek, A fo­lyékony alakban kiválasztott fehérje azután hatalmas porlasztó-szárító készülékbe ke­rül. Ezután következik a fehérje őrlése és „ szitálása. Ilymódon finom fehér port nyer­ni nek, amely semmi tekintetben sem emlé- ji keztett már a készítmény alapanyagára, a . halra. A porhoz csak tiszta vizet kell hozzá­adni és már kész a pót-lojásíehérje. A hal­fehérjéből ezenkívül kiváló műfónal készít­hető, amely állati fehérjetartalmánál fogva a gyapjúhoz vagy hernyóselyemhez hason­lít és tartós szövetek feldolgozására alkal­mas. Németországban az előmunkálatok már annyira haladtak, hogy a tiszta hal- gyapju nagybani előállításának lehetősége technikailag már keresztülvihető. Szamosuivóri napló A VÉDŐGAT KÉRDÉSE évente visszatérő tavaszeleji pont a kép­viselőtestületi illés tárgysorozatában. Minden esztendőben, olvadás idején napi­rendre kerül a Szamos által veszélyezte­lelő gát emelése által. Sajnos, kielégítő megoldást eddig még nem sikerült ta­lálni, mert a meglévő rőzsegát csak ideig tartó védelmet nyújt s amellett költsé­ges és a várost erdők faállományának felesleges gyengítésére vezet. Véglege* megoldás csak egy időtálló vasbetongát létesítése lenne. Sajnos, ennek a költsé­geire fedezetet, vagy államsegélyt mind­eddig nem tudott biztosítani a városveze­tés, pedig ezáltal önellátó viltanytelep lé­tesítése is lehetővé válna s a polgárság megszabadulna a Szentbenedeld Elektro­mos Müvek elégtelen áramszolgáltatása miatti bosszúságától. *­KEGYES MÁRTON DK tiszteletdíjas városi tiszti ügyész eddigi munkásságának érdemeit akarta méltá­nyolni a képviselőtestület azzal, hogy egy­hangúlag elfogadta a fizetési osztályba so- rozott városi tiszti ügyészi állás létesítésé­ről szóló polgármesteri javaslatot. Dr. Ke­gyes alapós 'felkészültséggel látott hozzá a város elidegenített javainak megmentésé­hez, visszaszerzéséhez s eddigelé Szamosuj- vár minden jogellenes elidegenítési perében nyertes lett. Méltán rászolgált tehát a te­hetséges fiatal jogász a közvélemény teljes elismerésére.- -25* EGYETLEN ZÁLOGTÁRGYÁT szállítottak el a városi adóhivatal közegei eg.v makacs nemfizetőlől az elmúlt adó- évben. De az sem került árverésre, meri « delikvens nyomban kiváltotta az ócska rádiói. Jellemzője ez a tény a magyar adó­behajlási rendszernek s beszédes blzonyi- ték amellett, hogy szép szóval, rábeszélés­sel e nehéz időkben is eredményesebben lehet kötelességtel jesjtésre bírni az állam­polgárt, mint a törvények és rendeletek betiiszerintl, könyörtelen alkalmazásával. Az eredmény pedig nem maradt el: a közel háromnegyed milliónyi előírásból jelenték­telen hátralékkal zárult az elmúlt adóév És ez a főcél, nem pedig a nyakra-főre való, szomorú piaci látványt nyújtó ár- verezgelésck, ahogy az a megszállás idején napirenden volt. . . A KÖZSÉGI PÓTADÓ az eddigi 75 százalék helyett nyolcvanszázalé­kos lesz a folyó adóévben. Szükség volt erre az emelésre, a beindított városfejlesztési munkálatok megkívánták, S a józan gondol- kozásu polgár belátja ezt és ztigolódás nél­kül viseli a megszaporclott terheket, mert látja, hogy napróí-napra épü" és szépül újjá a megszállás anyagi és erkölcsi romhalmazá­ban senyvedő város... (Szamos ujvár, 1944- február hó). (i. j.) I Vásárhelyi János: Erdélyi emlékkönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents