Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

KuiTiUjsm 1944. FEBRUÁR 4 Színházi napló Hirt adtunk mái' róla, hogy" a közel jö­vőben a kultuszminisztérium egy nagy kul- turfUmet készíttet Erdélyről a Magyar filmirodával. A fibnben nem annyira a be­széden és a cselekményen lesz a fősuly, ha­nem a tájfelvételeken. Az Erdélyről készülő kulutrfilmben azért mégis fontos szerephez jut a kolozsvári Nemzett Szintűi/, két művé­sze, mégpedig- Vaszy Viktor és Görbe János. Vaszy Viktor ugyanis zenét ir a filmhez, Görbe János pedig szöveget mond. ö más­különben a filmnek egyedüli szerep­lője. + Kassán a közeljövőben nuL.tják be az „Antigone“-t. A kassai Nemzeti Színház igazgatója Endre Bélát, a kolozsvári Nem­zeti Színház karmesterét kérte meg, hogy „kölcsön adja“ a kassai bemutatóra azt a kisérő zenét, amelyet a kitűnő Endre Béla az „Antigoné tt kolozsvári bemutatójára irt s amelynek olyan emlékezetes sikere volt. * A kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüt­tese már megkezdte Gounod ötfelvonásos nagyoperájának, a „Faust“-nak a próbáit. A bemutató február 2!!-én lesz. Hz Erdély részi Méhász Egyesület közgyűlése Kolozsvár, febmár 3. Az Erdélyrészi Mé­hész Egyesület február 2-án tartotta évi rendes közgyűlését az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egyesület székhazában Pohl Béla egyesületi elnök elnöklésével. A közgyűlé­sen megjelent örösl Pál Zoltán dr. egyetemi tanár, a gödöllői Méhészkutató Intézet igaz­gatója is s igen szép számban Erdély min­den részéből a méhésztársadalom képviselői. Elnöki megnyitó után a földmivelésügyi miniszter képviseletében megjelent Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök, a föld­mivelésügyi minisztérium erdélyi kirendelt­ségének vezetője szólalt fel. Tolmácsolta a földmivelésügyi miniszter üdvözletét, majd ismertette főbb vonásaiban a földmivelés­ügyi kirendeltségnek az erdélyi méhészet fejlesztését célzó terveit. Rámutatott az er­délyi méhészet kedvező természeti adottsá­gába, hangoztatva, hogy Erdély területe rendkívül gazdag méhlegelőkbe'n s éppen ezért szükség van az arra alkalmas vidéke­ken a méhészkedésnek az eddiginél sokkal szélesebb rétegekben való elterjesztésére. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi ki- rendeltsége e feladat végrehajtása során elsősorban az újabb gazdanemzedékekre kí­ván támaszkodni, arra a gazdaifjuságra, amely a különböző szakoktatási intézmé­nyeknél elsajátította a korszerű mezőgazda- sági ismereteket s így a méhészet fejlesz­tése terén is úttörő munkát végezhet. Beszámolt arról, hogy a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége az er­délyi méhészet fellendítése érdekében több nagyjelentőségű intézkedést tett. így ked­vezményes áru kaptárukat oszlott ki és az uj méhészkedőket egészséges' méhcsaládok­kal látta el. Az erre a célra szolgáló méh­családokat úgynevezett bogárszaporitó mé­hészetek bocsátják rendelkezésre, hogy ez­által felfrissítsék és gyarapítsák Erdély megcsappant méháUományát. Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfő­nök felszólalása után Török Bálint igazgató, tb. alelnök ismertette az egyesület mult évi működését és vázolta az ezévl munka- programot, amelyet az egyesület teljes egé­szében a méhészet fejlesztésére kplolgozott kormányterv szolgálatába kivan állítani. A tál gyseuozat letáigyulása után került sor a választmány kiegészítésére, majd Far­kas Árpád mezőgazdasági főiskolai tanár tartott előadást a méhészeti üzemstatlsztí- kai adatszolgáltatás eddigi eredményeiről. \ — Női harisnyával üzérkedett a szembe­teg borbélysegéd. Schermann Sándor Lépcső utca 2. szám alatt lakó kolozsvári borbély- segéd súlyos szembetegsége miatt nem ka­pott a kalmazást szakmájában. Ezért Weitz- ner Lipót Izabelia-utca 7. sz. alatti textil- kereskedőtől női har.snyákat vállalt eladá/ ra. A közellátás ellenőrei azonban tavaly március 12-én a Széchenyi-téien tettenérték Schermannt, amint 5 pengőéit kináita meg­vételre a 3 és 4.91 pengős árban megsza bott női harisnyákat. Schermann ellen ár­drágítás vétsége, az áiut kiszolgáló We.tz- ner Lipót ellen pedig á kiszolgált árunak a , vásárlási könyvbe való be nem iiása miatt indult eljárás. Nagy Tibor dr. királyi ügyész vádbeszéde után Sebessy Gábor dr. egyes uzsorabiró Schermannt 300, Weitznert pedig 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte el, jogerő sen. Többszáz halálos áldozata van a huszonkétszer megismétlődött anatóliai földrengésnek \ romliailonlöll hegységeit Len LóviharoSt aJuidályoz* vált a mentési inunkálalo^at Isztanbul, február 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Törökországot az utóbbi időben súlyos földrengések egész sorozata érte. Az isztanbuli obszervatórium megállapítása szerint Analóliában legutóbb összesen 22 különböző erejű földrengés volt. Elpusztult a telefonvezeték és ezért nem érkezett még pontos jelentés a károkról és az áldozatok számáról. A halottak szá­mát azonban több százra becsülik. Súlyos károkat okozott a földrengés az Eszaknyugat-Anatóliában fekvő Castamonu tartományban. Cserkesz helység teljesen el­pusztult. A Cserkesztől nyugatra fekvő Ge­rede város házainak négyötödrésze össze­omlott. Súlyos hóviharok nehezítik meg és teszik részben teljesen Ich f Menné a men­tési munkálatokat. Félmillió pengő beszerzési segélyt, 38 ezer pengő tulóraüijat és 44 ezer pengő egyéb illetményt harcolt ki tagijai számára az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete Kolozsvár, február 3. Az Erdélyrészi Ma­gántisztviselők és Kereskedelmi Alkalma­zottak Egyesülete — amint már beszámol­tunk — a napokban rendkívüli',közgyűlésre ült össze. A közgyűlésen Király Józáef tit­kár ismertette áz elmúlt évi tisztújító köz­gyűlés feta kifejtett munkát és az idei évre szóló munkatervet. A részleteiben igen érdekes beszámoló le­szögezte, hogy az egyesület a mai rendkí­vüli helyzetben is érdekvédelmi hivatásának magaslatán áll és minden ténykedésében az a cél vezeti, hogy a tagok életszínvonalát emelni tudja. A háborús helyzet természe­tesen ennek elébe sok mellőzhetetlen aka­dályt gördít. A legszebb eredményről kétségkívül azok a számszerű adatok tanúskodnak, melyek az egyesületi tagok érdekében eljárt jog­talan felmondás, fizetéses szabadság, azon­nali hatállyal való felmondás, végkielégítés és hasonló ügyekben, továbbá ttilóradij ci- mén, valamint beszerzési segélyként folyó­sított összegeket tárják fel. Az egyesület tulóradijként 38 ezer pengőt, más elmen pedig t/b ezer pengőt harcolt ki az arra il­letékeseknek. Legnagyobb sikert azonban az őszi be­szerzési és karácsonyi segélymozgalommal érték el. Az egyesület volt az első, amely Erdélyben e mozgalmat bevezette. A mun­kaadók tavaly a sulyosbbodó gazdasági helyzettel fokozottabb szükséget érző tiszt­viselő és alkalmazotti rétegnek közel fél­millió pengőt juttattak az egyesület közben­járására. A tagok 72 esetben kérték fel közbelé­pésre az egyesület vezetőségét, különböző sérelmeik elintézésében. A vezetőség 164 ügyben járt el, vitás esetekben, vállalatok­nál és cégeknél. Az egyesület számos beadványt terjesz­tett fel az illetékes minisztériumokhoz kü­lönböző kérdések megoldására. E közben­járások eredménye az, hogy az alkalma­zottak jövedelmi adóértékhatárát 3600 pen­gőről 6000 pengőre emelték. Kivívta, hogy erdélyi tagokat is kineveztek az Országos Társadalombiztosító Intézet vezetőségébe, Biasini Sándor, Mlhlósy László és Szath- máry Gábor egyesületi tagok személyében. Ugyancsak kedvező elintézést nyert az ál­lami gép- és villamoslpari középiskolák esti tanfolyamának létesítésére vonatkozó kérés, aminek eredményeképpen a tanfo­lyam már megindult. Mindezek mellett kü­lön beadványban kérte a vezetőség az 1943. évi julius hó elsején életbelépett drágasági pótlékról szóló rendelet módosítását, a ma­gántisztviselőkre és kereskedelmi alkalma­zottakra nézve sérelmesnek talált intézke­déseiben. A kényszerítő körülmények révén arány­lag szűk körre korlátozott egyesületi mun­ka elért teljesítménye is élénken igazolja a vezetőség ügybuzgó tevékenykedését, amit o jelen évre szóló terjedelmes munkaterv szintén tanusit. Gyermek, Szülő, Iskola Hz ellenőrzőkönyv Az iskolai életben egy kis füzet, amely­nek nagysága, alakja iskolánként változik, mégis igen fontos ' szerepet tölt be. Ezt a kis füzetet ellonörzőkünyv-nek nevezi a hi­vatalos élet. A gimnáziumok hivatalos rend­tartásának 28. §-a írja elő a használatát. 1. A tanuló az iskolába lépés alkalmával önköltségi áron ellenörzökönyvet kap. Ez az ellenörzőkönyv az iskolai rendszabályokon felül tartalmazza mindazokat a tudnivaló­kat, amelyek alkalmasak arra, hogy a szü­lői házat az iskola rendjéről és egész szer­vezetéről tájékoztassák (ifjúsági körök, rendkívüli tárgyak, kötelező és ajánlott ol­vasmányok, tervezett kirándulások, óra­rend, napirend minta, stb.). Néhány lapja a szülői házzal való Írásbeli érintkezés cél­jait szolgálja (óramulasztások igazolása, en­gedélyek, figyelmeztetések, ellenőrző érte­kezletek határozatai, stb.). 2. Az ellenörzökönyvet köteles a tanuló az iskolába naponkint magával vinni. 3. Az ellenőrzőkönyvve! e követett sza­bálytalanság fegyelmi vétség. 4. A szülő, vagy helyettese tartozik az iskola minden értesítését tudomásul venni s azt minden megjegyzés nélkül aláírásával igazolni. A továbbiakban az erre vonatkozó előírá­sokat látjuk. Ennek a kis könyvnek a fontosságát nem ismerik a szülök, pedig a kapcsolatnak, mellyel ebben a rovatban fogla'kozunk, ép­pen ez az egyik legfontosabb eszköze. Ezért is foglalkozunk vele legelső alka’ommal. Amint a Rendtartás fennti idézetéből lăţ­irile, eben orz ők ön yve minden tanulónak van, Ke’l, hogy legyen. Az ellenörzökönyveket azonban az iskola igazgatósága tervezi s igy minden iskolában más. Tartalmuk, alakjuk nem egyezik, annál inkább egyezik cfeijun s ez nem pusztán az ellenőrzés. A szülőnek tudnia kell azt, hogy gyer­meke az intézettjén, sőt azonkívül is rend- szaljályok szerint él. Ismernie kell ezeket a rendszabályokat, mert ha nem ismeri, aka­dályozza az iskola munkáját. Gondoljuk el a következő esetet: Egy iskola rendszabá­lya kimondja, hogy a tanuló még szüleivel is csak úgy mehet a színházba, ha area az osztályvezetőtől engedélyt kér. A szülő nem ismeri a rendszabályt, amikor megváltja a jegyeket, a gyermek részére is vált. Este el­mennek a színházba, a gyermeket is viszik. A színházban találkozik az osztályvezető­vel, aki a gyermeket a szabályok szerint számonkéri. Az osztályvezető ebben az eset­ijén tudja, hogy a gyermek nem hibás. Az apa volt a hibás, mert nem vette figye­lembe az elienörzökönyvben közölt iskolai szabályokat. S még súlyosabb az eset, ha az apa, mikor gyermeke igazolást kér, az iskolai szabályokról lekicsinylőén szól. Fel­tétlenül kövessük az iskola szabályait. Miért? Azért, mert ha a gyermek csak egyszer is azt tapasztalja szülői részéről, hogy nem becsülik az Iskola rendjét, akkor hajlamos lesz arra, hogy — a szülő példá­jára — ö se becsülje. A szabályokat következetesen be kell tar­tanunk — ez a következet esség a nevelés, lelke. Vegyük tehát elő az ellenőrzőkönyvet és ne sajnáljuk azt a néhány percet, amíg a benne evő szabályokat alaposan áttanul­mányozzuk. A szülőnek ismernie kell az iskola szabályait. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az iskola a szülőt is rend- zabá'y alá akarja vonni. De el kell kerül­ünk minden ellentmondást a szülői ház és Î íz iskola között. Ezt egyedül a gyermek 'rdekében tesszük. A szabályokon kivül egyebet is tartalmaz az e’lenörzökönyv. Különösen arra hivjuk fel a figyelmet, hogy „néhány lapja a szü­lői házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja“. Az ellenőrzökönyveek ez a leg­kényesebb pontja, mert valóban ellenőriz. Ismét példát mondunk: Az egyik gyermek intőt kapott. Ezt áz ellenőrzőkönyvbe Írja be az osztályvezető. Az ellenörzőkönyv el­tűnik, elvesz. - Tudjuk miért. Ha a sztilo idejében nem lép közbe, hazudozások, csa­lások következhetnek, melyek már súlyos következménnyel járnak. Es milyen egysze­rűen elkerülhető mindez! A gyermek este ott) n, lefekvés előtt készítse elő a követ­kező napra szükséges könyveket s ezeknek tetejére tegye ki minden nap az ellenőrző könyvét. Ezt két perc alatt átnézhetjük minden este s ezzel ^megvédjük gyermekün­ket sok-sok bajtól. Ha az ellenőrzőkönyv eltűnik, azonnal érintkezést keresünk az osztályvezetővel, megállapítjuk a tiszta tényállást. Sok bajt elkerülhetünk ezzel a kis fáradsággal. Arra is vigyázzunk, hogy a gyermeknek ne legyen két ellenőrzőkönyve. Az osztály- vezető ugyanis, ha az első elveszett, máso­dikat ad. Ilyenkor is keressük fel szemé­lyesen az osztályvezetőt és győződjünk meg arról, hogy a gyermek otthon és az iskolá­ban ugyanazt az ellenörzökönyvet hasz­nálja-e ? Úgy gondoljuk, mindezek éppen eléggé megmutatták az ellenörzőkönyv jelentősé­gét. A közvetett kapcsolatnak ezt a legfon­tosabb fonalát vegyük fel és tartsuk szi­gorú kézzel. Minden gyermek iskolai életé­ben legalább félsikert biztosítunk az ellen­őrzés pontos keresztülvitelével. Egymillió ember hal! éhen 1543-ban Kyantung kínai tartományban Sanghaj, február 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A kvantungi segélyező bizottság ame­rikai titkára szemleutat tett Kvantung- tartomány megnemszállt részének azon a vidékein, ahol éhínség dúl és Csung- kingból érkező jelentések szerint megál­lapította, hogy a legutóbbi évben az éh­ínség következtében több mint egymillió ember pusztult el. A helyzetről szóló összefoglaló jelen­tésében a titkár az éhínséget annak tu­lajdonítja, hogy a mult évben sáskajá­rás és tartós aszály miatt a termés egy* része megsemmisült, másfelől pedig a há­borús viszonyok következtében Indokiná- ból és Thaiföldről többé nem hoznak be rizst és műtrágyát. Szilágysamlyói napló AZ „ORSZÁG BOKRÉTÁJA“ közelebbről Szilágy Somlyóra is ellátogat, hogy elsőizben gyönyörködtesse a város közönségét a különböző magyar vidék ■lépi táncaival, népdalaival s bemutassa falujának jellegzetes népszokásait. A ró­mai katolikus kultúrteremben, az iskolán- kivüli Népművelési Bizottság előadássoro­zatába illesztik bele a „bokrétások“ esté­lyét, amelyet lázas érdeklődéssel vár min­denki. Az Ország Bokrétáját Paulini Béla, az Országos Magyar Bokréta Szövetség elnöke kiséri országjáró utján Szilágy- somlyóra is.-* ÁTHELYEZÉSEK A szilágysom'yói rendőrségen újabb sze­mélyi változások történtek. Bónyay Ferenc m. kir. rendöl felügy elö-őrparancsnokot Szi- • lágysomlyóról Rimaszombatra helyezte át — hasonló minőségben — am. kir. belügymi­niszter. Az uj szilágysomlyói rendörfelügyelő Nagy Mik ós lesz, akit Miskolcról helyeztek át Szilágysomlyóra. Uj fogalmazó gyakorno­kot is kapott a szilágysomlyói rendőrség Varga Tibor dr. személyében, akit Debre­cenből helyeztek a maguraalji városkába. * A NAPOKBAN ELHUNYT Hosszú József szilágysomlyói földműves. Az elhunyt egyszerű, munkás ember volt, akinek elhunyta nem váltott volna ki szé­leskörű érdeklődést, ha az öreg földmű­ves nem büszkélkedhetett volna életében azzal, hogy ő Szilágysomlyó legöregebb embere. KHencvenkét éves korában hunyt el. Szeretett volna száz évet érni, de az a vágya nem teljesü'hetett. Koporsóját gyermekei, unokái déd és ükunokák hosz- szii sora kisérte ki a temetőbe. Hr ÚJRA MEGKEZDŐDTEK a légoltalmi kiképzések. Három oktató nyolc napon keresztül több csoportra osztva ké­pezi ki a légoltalmi házcsoport parancsnoko­kat és azok helyettesét. Az oktatás elméleti és gyakorlati alapon történik. JÓ ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents