Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

1914. FEBRUAR 4.

5

KeietiUjsxg

Mese és va óság

Ax: elmúlt év december H-én Rusz Deine térné, Bogdán Mária Csicsóhagymásról ké kiló cukrot hozott be Kolozsvárra és a Hor- thy-ut 89. szám alatt portékáját 20 pengő- , t kinálta-fel eladásra. A ház lakói rendőrt hívtak, aki Rusz Demeternét előállította. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabirÓsár egyesbirája. A vádlott kihallgatásakor azzal a mesével állt elő, hogy egy kereskedő lakik nála, aki Kolozsváron élő szüleinek küldte vele a cukrot. A felirt címen azonban — Írástudatlan lévén — nem tudott eligazodni és ezért a járókelőkhöz fordult útbaigazításért. így utasították a Horthy- nti címre. Itt bevallotta jövetele célját, mire

alkudozni kezdtek a cukorra.

— Még húsz pengőért sem adhatom el, mondottam nekik — védekezett az uzsorabíróság tárgyalásán. Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró azonban a terhelő tanúvallomások értelmében bűnösnek mondotta ki árdrágításban Rusz Demeternét és 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős

— Súlyos szívrohamot kapott Gandhi felesége. Adanából jelentik: A Német Távirati Iroda jelenti: A delhii rádió közlése szerint Gandhi felesége, aki férjével együtt fogságban van, súlyos szívrohamot kapott. Állapota életveszélyes.

— Kiss Jenő kinevezése. A vallás- és

közoktatásügyi miniszter Kiss Jenő Írót, a kolozsvári egyetemi diákasztal gondnokát jelenlegi címének érintetlenül hagyásával a diákotthoni alkalmazottak létszámába a 1J-. fizetési osztályba kinevezte. Ş

— Felgyógyult Mihály román király. Bukarestből jelentik: Az Orient Rádió közli: A legutóbbi orvosi jelentés szerint Mihály király a műtét utáni betegségéből teljesen felépült és elhagyta a betegágyat.

— Orvosi kinevezés. A belügyminiszter dr. Strömpel Ilona kolozsvári orvost a X. fizetési osztály 3. fokozatával járó illetmények mellett ideiglenes minőségben a máramarosszigeti m. kir. állami kórháznál alorvosként alkalmazta.

— Meghalt Oláh Gusztáv dr., a világhírű magyar elmegyógyász. Oláh Gusztáv dr. nyugalmazott helyettes államtitkár, a lipc linezei állami elmegyógyintézet nyugalmazott igazgatója, az igazságügyi orvosi tanács volt alelnöke, az elmeorvosok egyesületének tiszteletbeli elnöke 8? éves korában Budapesten elhunyt. Temetése február 3-án, csütörtökön délután volt a farkasréti temető halottasházából. Oláh Gusztávot az elmevédelmi törekvések úttörőjének emlegetik világszerte Személyében- az égésé magyar orvoskart az a megtiszteltetés értp, hogy 1930-ban Washingtonban az első elmevédeimi világkongresszuson a nemzetközi elme védelmi liga alelnökévé választották meg

— A román hatóság tévedése miatt f nem jár büntetés. A bécsi döntés után | Moldován János gyulatelki lakos, akit 1 foglalkozása Bukaresthez kötött, Romá- I viiiába optált. 1940 november 11-én tör- | térit eltávozása után egy hónappal ismét 1 visszatért falujába, hogy függő ügyeit | elintézze. A brassói román hatóság azon- | bán útlevél helyett visszatérésre szóló 1 egyszerű határátlépési engedélyt állított | ki számára. A határőrség jegyzőkönyvet ' vett fel a jogosulatlanul használt engedély miatt és tiltott határátlépésért bűnvádi eljárás indult Moldován János ellen. Az ügyet tárgyaló kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa méltányolta, hogy a tévedés nem a fél, hanem a kiállító román hatóság részéről történt s ezért a vádlottat felmentette.

Ismét egy arculcsapás

Olvassuk \ ,,Népszava“ 1944. február 2-i, szerdai számának 7. oldalán, hogy a kolozsvári vasmunkások székházában összve- zetőségi ülést tartott a szabad szakszervezetekbe tömörült tizennégy szakma munkássága. Ezen az ülésen Schneg Ferenc „elvtárs“ mondott titkári beszámolót. Figyeljük meg, mit tudósit erről a beszámolóról a épszava“ riportere:

„A legutóbbi összvezetőségi ülés óta — jelentette Schneg elvtárs — megalakulta magánalkalmazottak szakszervezeti csoportja. A koraősz folyamán megalakult helyicsoportok taglétszáma is állandóan emelkedőben van. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem, hatnak többé a megtévesztő munkás jelszavak és a más szervezetekbe tántorított munkásság java visszatért a mi szervezeteinkbe. A renegátok odaát maradtak. A szakszervezetek nevelőmunkája nélkül ez az eredmény nem lett volna elérhető. A rendkívüli állapotok korlátozott mozgási lehetőségei közepette a nevelésnek, az önképzésnek, a könyvtárak fokozottabb igénybevételének van ma nagy jelentősége.“

Volt már eset arra, hogy ezen a helyen magyar fordításban adtuk vissza a „Népszava“ hasábjain megjelent — látszólag magyar nyelven irt — állásfoglalásokat. Most is magyarra kell fordítanunk Schneg „elvtárs“' titkári beszámolójának három passzusát. Magyar kötelesség nyilván tartani a magyarság ügyeibe vágó kérdéseket s ezért Schneg „elvtárs“ szavai sem kerülhetik el a kötelező elemzést és felülvizsgálatot.

Azt mondotta a jeles férfiú, hogy „nem hatnak többé a, megtévesztő munkásjelszavak“. Lássuk közelebbről, hogy mit jelent magyarul Schneg „elvtárs“ megállapítása.

A titkári jelentésnek ez a mondata magyarul az alábbiakat jelenti:

Nem hatnak többé azok az elvek és eszmények, amelyek szerint a magát magyarnak valló munkásság érdekképviseletekbe tömörült és biztositant akarja sztrájkok, tüntetések és forradalmak nélkül a maga gazdasági, kulturális és társadalmi igényeit. Schneg „elvtárs“ úgy véli és véleményét nem is titkolja, hogy a magyar munkásság elvi és eszményi kiindulópontja csak „megtévesztés“, s azok, akiket „megtántoritot- tak“, javarészben visszatértek az egyedül üdvözítő szociáldemokrata pártba. Azok, akik még nem tértek vissza, azokat Schneg „elvtárs“ egy könnyed, de annál jellegzetesebb gesztussal renegátaknak minősíti.

összegezve Schneg Ferenc gondolatmenetét, ennyi a lénye

A munkáskérdéseknek Magyarországon magyar, nemzeti és szociális alapon való megoldásának törekvése megtévesztés. Akik a maoyar nemzeti és keresztény eszmények

győzelmét munkás kézzel, de magyar szívvel akarják szolgálni, azok renegátok, magyarán mondva: árulók.

így gondolkozik és beszél nyíltan a magyarországi szociáldemokrata párt, vagy ha tetszik: a szabad szakszervezetekbe tömörült munkásság egyik szószólója és gondolatmenetét, szavait nagy megelégedéssel hozza nyilvánosságra a „Népszava“ is. 4 dolgok végső elemzésében: igy gondolkozik és igy beszél, kertelés nélkül magyar földön magyarokról a nemzetközi marxizmus.

S amikor Schneg „elvtárs“ azt mondja, hogy „a más szervezetekbe tántorított munkásság „java“ visszatért a marxista szak- szervezetekbe, már eleve megsért becsületében minden olyan magyar munkást, aki nem tagja a szociáldemokrata szervezetnek. Mert ha a „java“ csak náluk van, akkor ugyan mi más maradhatott a nemzeti munkásszervezeteknek, mint a munkásság alja, söpredéke.

Lehetetlen az ilyen hangokat meg nem hallanunk. Lehetetlen fel nem figyelnünk a magyarországi szocildemokrácia jól megfontolt tervszerűséggel és konok elszántsággal folytatott lélekmérgezésére. Az a gög és elbizakodottság, amellyel ez a jól megszervezett és eszközeiben nem válogatós kisebbség kifejti a maga lelki terrorját, nem lehet közömbös egyetlen magát "magyarnak tudó dolgozóra sem. Schneg „elvtárs“ kiállása nem az első hiradás erről a síkról s éppen azért, mert az ilyen kiállások hovatovább gyakrabban megismétlődnek, szükséges mindig, minden esetben kímélet nplkül rámutatni a szociáldemokrácia magyart a magyartól elválasztani akaró mesterkedéseire. Nem titok már, hogy a magyarországi derék szociáldemokraták, akik a .Népszava“ hasábjain — rejtett, de nem Ismeretlen céljaik előmozdítására — szívesen döngetik mellüket a piros-fehér- zöld színekkel átfestett, de valójában és lényegében vörös féltéglával, már kész szótárt dolgoztak ki mindannak becsmérlésére, ami nem szociáldemokrata, ami nem nemzetközi, ami nem marxizmus. Természetes, hogy ebben a szótárban a magyar nemzeti ügy szolgálatára a munka és a munkásság részéröl csak ilyen sértő kifejezések akadnak, mint „megtévesztés“ és „árulás“. Természetes, hogy Szakosíts Árpád „elvtárs“ — miután ö is a közös szótárból böngészi és idegzl be terminus technikusait — ilyen munícióval puffogtat át a marxizmus vörös partjairól a magyar, nemzeti oldalra:

— Erdély szervezett munkássága megküzdött az egységbontókkal csak úgy,

mint a rágalmak hadjáratával...

Az egységbontók természetesen azok, akik a magyar munkásság problémáit magyar módra szeretnék megoldani épp a magyar

— Kétszáz pengő pénzbüntetés két fej káposztáért. Az elmúlt év decemberében Hatházi Samuné Albert Zsuzsanna hős- táti asszony, alkalmi piaci árus, két darab, hat kilogram súlyú káposztát 4 pen- s gőért adott el egy gyári munkásnak. Az esetnek szemtanúja volt Pap Miklós kerületi tizedes és bejelentette a vásárfelügyelőségen. Hatháziné azzal védekezett, hogy tá jékozatlan volt a megszabott árat illetőleg, mert a piaci ártáblán az aznapi ár jelzés elmosódott. Az uzsorabiró- ság 200 pengő pénzbüntetést szabott ki Hatházi Sámuelnére. Az Ítélet jogerős. I

— Három betöréses lopás történt az I

elmúlt 24 órában. Az elmúlt. 24 óra le- 8 forgása alatt három nagyobbszabásu lo- S pás történt betörés utján Kolozsváron. 1 Cseke Albert Majláth püspök-utca 16. fi szám alatti lakos jelentette a rendőrkapi- | tányságon, hogy ismeretlen tettes az el- I mult éjjel betört lakásának padlására és 1 ellopott onnan 2000 pengő értékű sertés- 1 húst, szalonnát és zsirt. j— Manea Gyula * Kálmán király-utca 105. szám alatt lakó * szücsmester, akinek a Mátyás király-téij s

2. szám alatt van szücsüzlete, bernien- | tette a rendőrség bűnügyi osztályán, I hogy ismeretlen tettes az üzletéből el- ţ lopott két darab kanadai kikészített | nercbőrt 2100 pengő értékben. — Rosen- | '‘éld Gvörgyné Arpád-ut 19. szám alatti s lakos feljelentést tett a rendőrségen is- meretlen tettes ellen, aki távollétében betört lakására és ellopott onnan 10 darab férfiinget és egy matring angorafonalaí Kára meghaladja a 2500 pengőt. A rendőrség mindhárom ügyben megindította a É nyomozást. ®

— Zágrábban jegyre adják a gyufát.

Zágrábból jelentik: Zágrábban ezentúl jegyre adják a gyufát. Naponta és fejenként egy doboz gyufát adnak 10 kuna árért, amely körülbelül 83 fillérnek felel meg.

— Szakértők döntik el, hogy mennyi volt a bocskoríalp „méltányos baszna“. A kolozsvári Csertörő-utca 38. szám alatt lakó Szondi József timármester 1941 augusztusában 300 kilogram bocs- kortalpat adott el 9.18 pengős egységáron. A timármester ellen eljárás indult a „méltányos hasznot“ meghaladó nyerészkedés címén. Az ügyet a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiró- ság egyesbirája, Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró tárgyalta. A vádlott azt állította, hogy az árut szabályszerűen leszámlázta, de annakidején — tudomása szerint — még nem volt megszabott ára a bocskortalpnak, csupán bizonyos árrögzités, amihez alkalmazkodott is. Éppen ezért szakértők kihallgatását kérte. Az uzsorabiró Dobó Antal, Poszter László dr. szekértők kihallgatása végett bizonytalan időre elnapolta a tárgyalást.

/

311 ISIIT

VIen cix » lapor •?.

tilKDESbl^ JF

mSZAG EGÉSZ

4 K KLkTI S

VEVŐK EPES K.CV

UJüAUUAlM S

ZON5EGE olvasu j

nép és nemzet egységének és egységes erejének megtartásáért. Ez volna a legna- gyob közösség, a nemzet érdeke, de ez — Szakosíts „elvtárs“ mondja: egységbontás. S ugyancsak ö állítja a legszélesebb nyilvánosság előtt, hogy a magyar nemzeti törekvések szolgálatában elhangzott megnyilatkozásokra a marxista szótár csak a .rágalomhadjárat“ kifejezését iktatta be általános és kötelező használatra.

Idáig jutottunk, itt tartunk: a magyar- országi szociáldemokraták és a szabad szakszervezetek szószólói ilyen megfontolt és cinikus nyíltsággal szórnak gyanúsítást és rágalmat mindarra, ami magyar, nemzeti célok szolgálatában történik a magyar munka és a magyar munkásság arcvonalán. Eljutottunk oda, hogy magyar földön, a legsEélesebb magyar nyilvánosság előtt akadhatnak olyanok, akik szemrebbenés nélkül űzhetik a maguk semmiképpen sem magyar és semmiképpen sem nemzeti propagandájukat, amely lényegében veszedelmesen közeljár a nemzetgyalázás fogalmához.

Mert ez a propaganda mindent, ami magyar, olyan színben kezd feltüntetni, mintha az szégyellni való bűn és becstelenség volna.

Kérdezzük: nincs határa és fékje ennek a kihivó és minden jő magyart arculcsapö propagandának, amelyet egy jól szervezett kisebbség fejthet ki közöttünk, de semmiképpen sem érettünk?

Az emlitett Összvezetőségi ülésen bizonyos Szendrei Kálmán munkás megkér-,, dezte: „

— Van-e joguk kirendelni a hadiüzemi munkásokat a Nemzeti Munkaközpont ugyneveztt háziünnepélyeire f Szakosíts Árpád „elvtárs“ válaszában

megállapította:

— A Nemzeti Munkaközpontnak erre nincs joga.

A magyar, keresztény és nemzeti alapra helyezett munkásszervezkedés és munkás- mozgalom a marxista szótár meghatározása szerint tehát: megtévesztés. Ugyané szótár azt mondja, hogy aki magyar, nemzeti alapon álló munkásmozgalomhoz csatlakozik, az renegát, áruló. Ugyanez a szótár megállapítja, hogy a magyar munkásnak magyar munkásünnepeken való részvételét törvény nem teszi kötelezővé. «

Hát azt miféle törvény tette kőtelezővé, igen tisztelt Szakosíts „elvtárs“, hogy az első világháború utolsó éveiben a szakszervezeti „szellem“ minduntalan sztrájkokba hajszolta a munkásságot, a magyar munkásságot, hogy ugyanezen kötelem minden politikai megmozduláskor utcára és barikádokra parancsolta a magyar kenyéren élő munkásságot ? /

Hol volt akkor Szakosíts „elvtárs“? Hol volt akkor és mit csinált? Vájjon odaállt-e a vörös hullám elé és mert-e hivatkozni a — törvényre?

A törvényre, amely nekünk, magyaroknak, a hazát, a nemzetet, a népet jelenti és jelenti hitünket, bizalmunkat a magyar életben való joghoz.

A kérdésre Szakosíts „elvtárs“ nem tud választ adni. Nem tudhat, mert pártja sohasem nevezte magát „magyar szociáldemokrata pártnak“. Volt idő, amikor annyi engedményt még tettek, hogy a pártot „magyarországi szociáldemokrata pártnak“ nevezték.

De vájjon magyar-e minden, ami magyarországit

IS kolozsvári Pumüvelési Bizottság FsSuüontSozó Munkaközösségének felhívása a Qéiertiélyből menekült falusi magvarokhoz

Szeretettel kérünk minden menekült falusi magyar embert, hogy minden vasárnap délután 4—8 óra között a Horthy Mik!6s-ut 52. sz. alatti áll. népiskolába jöjjön el. A Kalotaszegi Menekültek Népi Csoportjának mintájára a menekülteknek otthont tudunk nyújtani, ahol Szotyory József volt hosszu- falusi menekült ipariskolai tanár testvérünk vezetésével, Szász János unit. teológus közreműködésével előadások hangzanak el. Aki ezeket a sorokat olvassa, keressen meg a falujából minden Kolozsvárt élő menekültet, hozza magával vasárnap délután. A legfontosabb azonban, hogy felírjuk mindazoknak a címét, akik átjöttek és Kolozsvárt kaptak munkát.

A Falugondozó Munkaközösség kéri az unitárius vallásu cselédleányokat, alkalmazottakat tartó gazdákat, hogy csütörtökön este fél 8 órától 9 óráig küldjék a leányokat, legényeket a Kossuth Lajos-utca 14 sz. alá, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet helyiségébe,, az unitárius falusi körbe, ahol bibliaórán Adorjáhi Károly unitárius teológus tanítja őket. Jelenlétet igazolja.

Népművelési felügyelettel megbízott tanár.