Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

1944. FEBRUIB 4. 3 KtttTlÜJSKG fi kisebbségi sorsban élő magyarság nemzeti öntudatának ébrentartása a legfőbb célunk — mondotta Kolozsváron Esterházy Dános gróf, a szlovákiai magyarság vezére a magyarság kuiturfölénye fenntartó erő — Masaryk a Csallóközt vissza akarta adni Magyarországnak, de a franciák nem engedték Kolozsvár, febr. 3. Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezére szerdán dél­után a menetrendszerű gyorsvonattal Ko­lozsvárra érkezett. A kolozsvári állomáson Esterházy János grófot Jósika János báró, az Erdélyi Muzeum Egyesület elnöke és .. Nagy Géza titkár fogadta. Megérkezése után a Központi Szállóba haj­tatott, ahonnan rövid idő múlva átment az Erdélyi Körbe. Itt baráti beszélgetés köze­pette is alkalmat talált arra, hogy az erdélyi magyarság helyzetéről kimerítően érdeklőd­jék, az erdélyiek viszont a szlovákiai ma­gyarság életéröl tudtak meg értékes adato­kat. Hat órakor tartotta meg hatalmas ér­deklődéssel kisért előadását, me’yet az EME a Kulturális Egyesületek Országos Szövet­ségének közreműködésével rendezett a Má­tyás Király Diákházban. A Mátyás Király Diákház dísztermét már a koradé’utáni órákban az érdeklődők ha­talmas tömege töltötte meg. Szép számmal jelentek meg az erdélyi kisebbségi harcok jeles személyiségei is. Az előadást báró Jósika János, az Erdélyi Muzeum Egyesület w- Úgy érzem, túlértékelik munkámat er­délyi testvéreim, — kezdte meg e'őadását gróf Esterházy János. — Azt hiszem, e he­lyen is ki kell emelnem azt a hatalmas munkát, melyet az erdélyi magyarság érde­kében gróf Bethlen György, a volt romániai Magyar Párt elnöke végzett. A közönség ezekre a szavakra hatalmas és hosszantartó tapsorkánban tört ki. — A felvidéki magyarság küzdelmében, sok nehéz napot látott. Legfőbb szempontja mindig az anyaországgal való kapcsolatok fenntartása és ápolása volt. Most a függet­len Szlovákia megalakulása óta szlovák részről is felfedezünk olyan törekvéseket, melyek a külföldön élő szlovákok sorsával a legélénkebben foglalkozik. A szlovák rá­dió külföldi szlovákok részére külön műsort ad és ezt a szempontot a budapesti magyar rádió figyelmébe eheiyről is ajánlom. Az anyaország sorsa a kisebbségbe szakadt magyar tömegeket mindig rendkívüli módon érdekelte és ml kisebbségi küzdelmünknek már első időiben is első dirges szempontunk­nak tartottuk, hogy tömegeinket a magyar anyaország ügyeiről és eseményeiről a leg­részletesebben tájékoztassuk. Élénken figyel­tük az országhatárokon kívül lejátszódó ese­ményeket Is. „Visszaadtak az öntudatot népünknek“ Trianon után a kisebbségbe szakadt ma­gyarság hatalmas lelki változáson ment ke­resztül. Egy eddig uralkodó nép alárendelt helyzetbe jutott, eddig kisebbségi népek ke­rültek uralmi állapotba. Hatalmas és rend­szeres munka volt szükséges ahhoz, hogy visszaadjuk az öntudatot népünknek. A munkát legalólról kezdtük, a kisebbségi ma­gyarság tanítása és tanítás utján az ellen­álló erő növelése kellett, hogy a célunk le­gyen. Akárcsak húsz egynéhány évvel ez­előtt, most is egy borzalmasan elharapódzott nemzetközi mérkőzés kellős közepén élünk, önkénytelenül is feltesszük a kérdést, mi lesz a sorsunk é küzdelem befejeztével? Mi­lyen helyet biztosíthatunk népünknek a má­sodik vi'ágháboru befejezésével. Társtalan nép vagyunk Középeurópában és aggódó arccal szemléljük a rohamosan egymást kö­vető eseményeket. A veszély az úgyneve­zett társadalmi osztályokat is egymáshoz közelebb hozta és joggal mondhatjuk, hogy ma már osztálykülönbség nincs is, ahogy nincsen gyűlölködés sem közöttünk. A ki­sebbségi életben mindenre az eddiginél sok­kal érzékenyebben reagá'tunk. Az első vi­lágháború alatt csupán fegyvereinkben bíz­tunk. De miközben a magyar katona a harc­tereken hősiesen kivette részét minden küz­delemből, addig itt bent az országban bom­lasztó folyamat indult. Nálunk még belpoli- kai harcok Is voltak akkoriban. Az ántánt hatalmak egyik legfőbb célja az erős Monar­chia felosztása, volt. A keblünkön melen­getett kisebbségek köréből tömegesen akad­tak emberek, akik a Monarch!;) katonai és erkölcsi erejét szétzülleszteni igyekeztek. A cseh emgiráció az ántánt hatamak főváro­saiban dolgozott. Az aknamunka egyik fő­fészke Prága lett, ahol ravaszul kiépített földalatti szervezet működött. Az úgyneve­zett cseh felszabadító mozgalom, de az egész cseh ellenállás vezére Masaryk volt, akinek később a hírhedtté vált Benes is munkatár­sává szegődött. Ki kell emelnünk, hogy Be­elnöke vezette be néhány meleg, szivbőljövő ' mondattal. *— Esterházy János bemutatása könnj’ü — mondotta. — A kisebbségi küzdelmek sok nehéz órájában számta'anszor hallottunk róla, az újságokban is olvastunk bátor ki­állásairól. Példaképünk lett. Érdemeit az egész nemzet ismeri. Megmutatta hogyan kell dolgozni egy kisebbségbe jutott nép nemzeti öntudatának ébrentartása, kulturá­lis fokának fejlesztése érdekében. Ez a harc Csehországban különösen nehéz volt, mert amig Erdélyben ősrégi magyar intézmények állottak a magyarság rendelkezésére, a Fel­vidéken először ilyen ini (zményeket kellett teremteni. Az első bécsi döntés előtt Ester­házy véleményét is kikérték Bécsben, aki minden magánérdeket félretéve, egyedül faj­tájának érdekeit tartva szem előtt adta meg a véleményét. A Kormányzót kassai bevonu­lásakor elsőnek Esterházy János köszön­tötte, kijelentve, hogy lemond mandátumá­ról és a szlovákiai magyar kisebbség veze­tője kíván lenni. Nehéz feladatra vállalko­zott, mert megfogyatkozott, szétszéledt ma­gyarság él Szlovákiában. nes mai külföldi tevékenysége és szereplése nagyban hasonlít ehhez az eiső világháború alatti bomlasztó munkához. Azzal a különb­séggel, hogy mig a,z előző világháború alatt Benes nyugatról várta a megváltást, ma azt egyesegyedül keletről várja. Az is kétség­telen, hogy Prágában kezdődött az, ami ké­sőbb Trianonban végződött. Masaryk munkatársainak minden kérdést felöle'ően részletes utasításokat adott. Mér akkor egy uj cseh-szlovák állam körvonalait tervezte, melynek élére akkor még angol, vagy dán herceget gondolt meghívni. Térké­peket készítettek. Azt Is érezték akkor, hogy a cári orosz hadseregben nem lehet bízni. Kiépítették a Szokol szervezetet. Ter­veket szőttek az északi szlávságnak a déli szlávokkal való egyesítésére. Ezért a leg- konkrétebb formában és a legélesebb hangon A gyakorlati megvalósulás azonban az elvi elképzeléssel szemben szöges ellentét­ben állott. A harc a kisebbségek és a cse­hek között állandó, elszánt és elkeseredett volt. Az egyedüli megelégedett kisebbség ki­zárólag a zsidóság volt, amely minden jo­got a legmesszebbmenöen kapott meg és meg is volt elégedve mindennel. A cseh­szlovákiai zsidóság elenyésző csekély kivé­tellel zsidónak is vallotta magát. A szlovák, a német és a magyar kisebbség képviselői a nemzeti autonómia gondolatát számtalan­szor felvetették, de ez a gondolat mindig a cseh állam éles tiltakozásával találkozott. A végén, mikor már az összeomlás előtt álltak, akkor természetesen egyes enged­ményekbe beleegyeztek volna, de lekéstek. A magyarság a megpróbáltatás időiben hatalmas fegyelmezettségről és örökké pél­dát szolgáló nemzeti öntudatról tett tanú­bizonyságot. Ebből az időből különösen Szüllő Géza hatalmas munkáját kell ki­emelnem, aki Benes ténykedéseit külföldön is számos alkalommal a legélesebben bí­rálta. Pártmik, a keresztény szocialista párt, az összes kisebbségek e’őtt rendkívül rokonszenves volt és abba szlovákok is szá­mosán léptek be. Kétségtelen, hogy a cseh­szlovák állam gazdasági konjunktúrája miatt akadtak olyanok is, akik a kényel­mes és mindenesetre jövedelmező á'láspon- tot vállalták a magukénak, de a nagytöbb­ség nem engedett az anyagi csábításnak. A cseh uralom alatt a magyarság kultur- fölénye fenntartó erőnek bizonyult. A kö­zéposztály leszegényedett, ennek ellenére viselkedése minden vonatkozásban minta­követelték a korridort Nyugatmagyarország testén keresztül. Etnográfiai térképeket ké­szítettek. A későbbi események igazolták, hogy a szabadkőműves Masaryk, akinek kül­földön, elsősorban a győztes entente álla­mokban nagyszerű kapcsolatai voltak, sok mindent valósított meg úgy, ahogy ő akarta. Az orosz Imperializmus ellen Az akkori és a mostani helyzetben sok hasonlóság, de sok különbség is van. Leg­fontosabb és leglényegesebb változás az orosz politika imperialista céljaiban van. Ez az tmperiálizmus nyugat felé törekszik és a nü életterünk felé irányul. A szláv probléma ma Súlyos, talán súlyosabb lett mint valaha. E keletről jövő veszély ellen az uj szlovák állam is felvette a harcot. Szlovákia bolsevistaellenes nemzeti állam. Minden szlovák jól tudja, hogy hazájukat, éppen úgy, mint a mi Hazánkat, egyformán fenyegeti ez a keleti veszély. Az 1918-as összeomlás a magyarságot vá­ratlanul érte. Hatalmas erőpróbát kellett kiállanunk. Csehszlovákiába a szlovákokkal egyldőfcen kerülünk kisebbségi sorsba. Az uj cseh-szlovák á'lam úgynevezett kisebb­ségvédelmi szerződéseket kötött a győztes hatalmakkal. Az alapgondolat szerint a Népszövetség tanácsaihoz is módunkban ál­lott vo'na sérelem esetén panasszal for­dulni. Természetes ez az ideális értelmezés volt. Hogy a valóságban ez hogyan történt, arról talán legtöbbet az erdélyi kisebbségi politikusok tudnának beszélni. A csehek egyes kisebbségvédelmi intézkedéseket az alkotmányba is bevezettek. így a szabad nyelvhasználat jogát és vallásgyakor’ás jo­gát. Saját költségükön még egyes kisebb­ségi intézményeket is létesítettek. Azt állí­tották, meg akarják könnyíteni azt, hogy a kisebbségek saját anyanyelvükön tanulhas­sanak. 1920 február 29-én egy nyelvtör­vényt Is hoztak a kisebbségek anyanyelvé­nek szabad használatáról. Kisebbségek nyel­vén szabad volt kére’meket előadni, azokon a területeken pedig, ahol kisebbségek lak­tak, az iskolai tanítás nyelve is az volt. szerű volt, a magyar iparosság ás keres­kedőréteg szorgalmával és munkabírásával tűnt ki. A magyar parasztság olyan ered­ményeket ért el, melyek a cseh telepesek előtt követendő példaképül szolgáltak. Ma­guk a csehek Is revideálták a magyarság­gal szemben elfoglalt szélsőségesen sovi­niszta álláspontjukat és el kellett ismerniük a magyarság kiváló és vezetésre termett tulajdonságait. Még az is előfordult, hogy cseh körök közeledtek a magyarsághoz, de ml ebben a kérdésben nem Ismertünk kom­promisszumot és ahol nemzetünkre káros veszélyt fedeztünk fel, ott az e’utasitás ál­láspontjára helyezkedtünk. A cseheket ide­geneknek éreztük. A föld ezer esztendeje sajátunk volt. Célunk a népi állomány megtartása volt. De a revízió gondolata nélkül, — ahogyan most látjuk az elmúlt esztendők eseményeit — semmit sem tud­tunk volna elérni. A nemzeti összetarto- zandóságra a legmegkapóbb példákat a vá­lasztási eredményekben találjuk. Fártunic szavazatai az utóbbi esztendőkben csak egyre emelkedtek. A csehek úgy gondolták, ha kis jólétet adnak, megnyerik és meg­nyugtatják népünket. Kétségtelen, hogy az anyagi jólét rendkívül fontos szerepet játszik, de nem lehet minden kérdésben döntő. Csak néhányan áldozták fel emiatt a magyarsághoz való hitüket. A többség el­lenzéki volt. Belsejükben megmaradtak a nemzeti magatartás töretlensége mellett. A visszatérés nil'auatában pedig kicsinyes anyagi érdekek összeomlottak és semmivé váltak a nemzeti érzés hatalmas és min­dent elsöprő erejével szemben. tájára akarta berendezni, ezt többször han­goztatta is. A Csallóközt pedig egyenese» Magyarországnak akarta visszaadni, csupán a franciák elvakultsága akadályozta meg őt ebben. De fejlődni nem lehetett. A ma­gyarság számára minden nap élet-halálliar- cot hozott. Minden nap egy-egy visszaszo­rítást jelentett. Számunk egyre csökkent. Még a színtiszta magyar járásokban is egyre visszafelé estünk. A csehek finomabb módszerekkel dolgoztak, mint a románok, de minden intézkedésük vas következetes­séggel arra irányult, hogy a szlávságba ol­vasszák be a kisebbségeket. Biológiai téren kétségtelen, hogy veszteségeink voltak, de nemzeti ellenál’ásunk csak megerősödött. Külföldön Sztillő Gézával az élen számos magyar férfiú indította meg a harcot és tárta e’ő sérelmeinket, belföldön a magyar képviselők hallatták szavukat, s ha nem Is értek el mindig látható eredményeket, az ellenállást egyre erősítették. Ausztria csat­lakozása után mindnyájan éreztük, hogy megindult a lavina. Most már hiába Ígér­tek bármit, mi szabadulni akartunk tőlük. Magyai’ország jövőjét akartuk építeni jó- és balsorsban egyaránt. Jött a bécsi döntés, összeomlott a cseh állam. A felszabadult szlovák nép vezetőit személyesen köszön­töttem és üdvözöltem, annak a reménynek adva kifejezést, hogy a kisebbségi Időkben megteremtett békés jóviszonyt baráti ala­pokon folytathatjuk tovább. Kétségtelen, hogy a két és félmilliós szlovák államban a 120 ezer magyar előnyösebb helyzetben van, mint a Csehszlovákiában volt. A mai Szlovákiában kisebbségi vonatkozásban az úgynevezett reciprocitás (kölcsönösség) el­ve érvényesült. A szlovák államban közép- Isko’ai vonatkozásban olyan törvényeket hoznak, melyeknél a magyarországi szlovák kisebbség tanügyi helyzetével kivánnak ha­sonló helyzetet teremteni. Ahol 30 magyar tanuló van, ott már külön magyar iskola is működik. Ha ennél kevesebb tanuló van, ott is működhetik magyar iskola, de ennek a kiadásai nem terhelhetik a szlovák álla­mot. Ml Szlovákiában a lojalitás álláspont­jára helyezkedtünk. Hátrányunk, hogy szét­szórtan élünk és sok helyen nehéz körül­mények között kell az életet folytatnunk. Mindennek ebenere azonban az anyaor­szággal való kulturális kapcsolatainkat szorgalmasan ápoljuk. Ezen a téren külö­nösen kieme’kedik a magyar könyv és a magyar rádió szerepe. Fe’adatunk: meg­maradni magyarnak, be nem olvadni semi- lyen körülmények között. A szlovák állam jóindulatával találkoztunk, de Magyaror­szág szerető gondosságára minden téren to­vábbra is nagy szükségünk van. Nem aka­rok ünneprontó lenni, de meg kell említe­nem a szlovák sajtó egyes szélsőségesen hangolt beállítását, mely magyarellenesnek mondható. Mi nyugalommal és nemes ko- mo'ySággal vesszük tudomásul ezeket a ki­rohanásokat és csupán azt kérdezzük, mit szólnának ők, ha a magyar sajtó ilyen be­állítással foglalkoznék a szlovák állam kér­déseivel. Olyan hangok is teret kaptak a szlovák sajtóban, melyek egyenesen szlovák revíziót követelnek. Magam részéről úgy gondolom, hogy nem kell tragikusnak venni az ilyen kijelentéseket. De nem ez az ut, amely a barátság felé vezet. Ml tárgyila­gosan szemléljük a helyzetet, a riovák sajtó egyik része viszont a szentistváni gon­dolatban is a Dunamedenoe népeinek leigá­zását látja. Nyugodt, békés atmoszférát akarunk, amelyben a létért folytatott küz- de’münket megkettőzhetjük. A szlovák nemzeti öntudatot nem sértjük, de kihang­súlyozzuk azt, hogy a magyarság a Duna- medencében fontos történelmi hivatást töl­tött be. Munkánkat ‘ csak a szlovák néppel való egyetértésben és nem ellenségesen folytathatjuk. Ha a sors azt a feladatot je­lölte ki a magyarság egyrészének, hogy másfaju népek között éljen, akkor ezt bé­kében akarjuk, a barátság kapcsolatait a legmesszebbmenöen ápoljuk, de nemzetünk­től nem szakadunk le semilyen körülmé­nyek között sem, — mondotta Esterházy János gróf. A magasszinvonalu előadást, a termet szinivtig megtöltő előkelő közönség, hosszantartó tapssal ünnepelte. Látogatás Bethlen György grófnál Csütörtökön délelőtt az Erdélyi Gazdasági Egyesületben tett látogatást és elismeréssel nyi1 atkozott a magyar gazdatársadalom szervezettségéről. Ezután az Erdélyi Tudo­mányos Intézetet látogatta meg, ahol Ta­más Lajos dr. egyetemi tanár ismertette az intézet munkásságát. Utána gróf Bethlen Györgyöt Iátoga.ía meg Esterházy János gróf akinél hosszasan időzött, majd a dél­utáni gyorssal elutazott Kolozsvárról. — A lefölözött tej drágításáért is bün­tetés jár. A hatóságilag literenként 22 fillérben megszabott, lefölözött bivaly­tejet Kelemen Lászlóné kajántói asszony 60 fillérrel hordta ki. A falujabeli Fe­renc Elek hasonlóképen 60 fillért kért el. A kolozsvári törvényszék mellett mű­ködő uzsorahirőság egyesbirája mindket­tőjükre 300—300 pengő pénzbüntetést rótt ki. A kiszabott büntetések jogerő­sek. Feladatunk: megmaradni magyarnak! Bethlen György gráf munkásságának méltatása Tanuljon Polcz Ilona Irén áll. eng. gyorsíró-, gépiró- és szépíróiskolájában Kolozsvár, Timár-u. 2. Főpostával szemben. Tel.: 15-70 U| tanfolyamok! Jelentkezés február 7-ig bez rólag. Harc Hetessel Masaryb tisztában volt azzal, hogy a magyar a kultúra magas fokán ál’. A okp- hek Is tudták, hogy minden törekvésünk': ! visszakerülni az anyaország kebelébe. Masa- ryk egy időben engedékenységre is lett volna kapható. Csehszlovákiát Svájc min-

Next

/
Thumbnails
Contents