Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

1944. FEBRUÁR 24,

3

KntriVíJSVCG

Szingapúr két éve fapăn kézen

nUgy gondolom, hogy az angol kormányzat nincsen még tisztában azokkal a változásokkal, melyek néhány évtizede beálltak a keletázsiai területeken. Ott azonban olyan mélyreható lelki változásokon mentek keresztül az ott lakó népek, melyekkel számolni kell,“ — így irt már 1937-ben Co- mander Kussel Grenfeld angol katonai szakiró egyik cikkében, me'y a brit birodalom keletázsiai helyzetével foglalkozott. A cikkben a szerző arra a következtetésre jutott, hogy Anglia — ha háborúra kerü’ne a sor Keletázsiában — nem lehet abban a helyzetben, hogy tengeri erőket kü’djön a ke- letázsiai vizekre, vagy legalábbis nem elégséges és erős egységeket, melyekkel ottani pontjainak biztonságát támadás elöl képes lenne megvédeni.

Már jó egynéhány évvel, tehát a japán háború kitörésekor akadtak angol körök, melyek a hatalmas erővel felfe’é Ívelő egészséges mllltarizmusban felfedezték azt a ve-’ szélyt, ami Angliát fenyegette. így kerti t aztán sor két évvel eze’őtt, 1942 februárjában Honkong elfoglalására, majd pedig Szingapúr elestére, amikor a „kelet Gibraltárja“ japán kézre kerü’t.

A szigetet 1819-ben foglalta el Sir Stamford Raffles és a haditengerészet parancsnoksága már a brit uralom kiterjesztésének e’ső időiben is, fe’fedezte a szigetben rejlő hatalmas katonai lehetőségeket. Szingapúrt tengeri támaszpontnak építették ki., A légi fegyverkezés megindulása után Szingapúr fontos légi támaszpont lett az angoíok kezében, ahonnan Indiával, Ausztráliával könnyű vo't légi kapcsolatokat fenntartani.

Szingapúr katonai jelentőségét Anglia sohasem késlekedett alaposan kihasználni, innen uralta az egész Csendes-óceáni hatalmas tengeri térséget. A Szingapúr—Honkong—Port Darvin háromszögről nemcsak az angolok, de Anglia e'lenségei is mindig elismeréssel nyilatkoztak, ' annak a körülménynek kihangsulyozásával, hogy ha az angol haditengerészet ezt az egységet kellően ki tudja építeni és a hadászati lehetőségeket kihasználja, úgy Anglia Csendes- tengeri uralma biztosítottnak mondható. Anglia Szingapúrt hatalmas erődítményekkel erősítette meg és azok állítólagos tökéletessége o'yan méretű volt, hogy a brit katonai parancsnokság biztonságban érezte magát mögötte és lekicsinylőén nyilatkozott az ellenségről.

Grenfeld — a már említett angol katonai köziró — többször kihangsúlyozta, hogy a Keletázsiában beállott változások semmiképpen sem történtek Anglia előnyére és a brit vi’ágbirodalmat itt veszély fenyegeti. „Japán ma már (irta 1937-ben) nem tekinthető Anglia szövetségesének, de igenis, aki ismeri a kelctázslai összefüggéseket, jól tudja, hogy a következő keletázsiai háborúnak Anglia és Japán között kell lefolynia."

Alig néhány évvel az első világháború befejezése után, 1923-ban, Anglia megket- tözött erővel fogott hozzá Szingapúrnak katonai erődítménnyé való kiépítéséhez. 1923- tól 1939-ig a hatalmas munkálatok megszakítás nélkül folytak és a kiadások 20 millió font megterhelést jelentettek az államkasszának. Hatalmas berendezések szolgálták elsősorban a haditengerészetet, de légitámaszpontok is nagyszámban készültek itt. Amikor a Japánnal való katonai ellenségeskedés megkezdésére sor kerü’t, a szingapúri angol véderő, de a , kormányzat is, teljes higgadtsággal tekintett az események elé.

Minden óvóintézkedés azonban, akárcsak a Maginot-vonal esetében, hiávavalónak bizonyult. Az erődítményeket elsősorban esetleges tengeri támadás el'en készítették elő, Szárazföldről való támadásra senki sem gondolt. A/ japánok azonban szárazföldrö’ támadták meg Szingapúrt. Az angol katonai szakemberek egészen a legutóbbi időkig azon a vé’eményen voltak, hogy szárazföldi támadás már a hatalmas, úgyszólván áthatolhatatlan dzsungel miatt sem lehetséges s ezért Szingapúrnak a sziget felöl való megtámadása kizártnak tekinthető.

Thaiföld déli részén a japán támadás december 8-án következett be, az angolok legnagyobb meglepetésére és csodálkozására. Anglia két legnagyobb hadihajóját, a „Prince of Wales“ és a „Repulse“ nevüeket küldte a veszélyeztetett terü’etek védelmére és a japán partraszálló hadműveletek megakadályozására. Ez a két hadihajó rengeteg kisebb egység kíséretében Philips tengernagy parancsnoksága alatt vette fel a harcot a japánokkal és az angol tengeri erők már az első napokban hatalmas veszteségeket szenvedtek, különösen a japán zuhanóbombázók hősiessége következtében. Vamasita japán tábornok legelső célja volt a további japán partraszállási hadműveletek biztosítása, a tengeri elhárítás megakadályozása, szárazföldi erőkkel északról

megközelíteni Szingapúrt. Január 31-én a japán haderő az egész maláji félszigeten gyorsiramu előnyomulásba mehettek át, a nehezen járható dzsungelben olyan villám- hadjáratöt nyertek meg az angol szárazföldi erők ellen, mely a modern katonái történelemben egyedü'ál’ó eset és a japán hősiességnek mindenkor kiemelkedő példája lesz. A japánok áttörték az u. n. Popham- vonalat, melyről az angol sajtó még néhány nappal azelőtt is azt irta, hogy az bevehetetlen. A japánok ezt a vonalat 24 óra alatt vették be.

Az angol hadvezetőség most már lázas előkészületeket tett a szárazföldről jövő támadás kivédésére, az összes keletázsiai támaszpontokról brit csapatokat szántottak Szingapúrba, elsősorban természetesen indiaiakat, ausztráliaiakat, angol. tisztek parancsnoksága alatt. Keletázsia feltámadásának azonban nem tudtak útjába állni. Szingapúr öt napon át á’lt ellen a japán támadásnak, a hatalmas tüzérségi párbajban és repülötámadások alatt sok értékes kikö- töberendezés sérült meg. 73.000 ember került itt japán fogságba. A japán katonák bevonulása után a hatalmas város neve is megváltozott. Uj neve: Sonán.

Kétségte'en, hogy ha nem is közvetlenü’, xde közvetve az angol tengeri uralom ellen elért német tengeri sikerek Is nagyban befolyásolták a japán hadműveleteket és elősegítették azok eredményeit. A japán háború megindulásakor Ang’la már négy repülőgéphordozó anyahajót vesztett az euró-, pai vizeken, ezeknek a pótlására pedig Ke- letázsiából szántott hajóegységeket az európai tengeri hadszíntérre, különösen a Földközi-tengerre. Az angol tengeri számítások akkor a Földközi-tengeren működő német tengeralattjáró támadások miatt állandó veszélynek néztek elébe és az elszenvedett hatalmas veszteségek nagyban hoz- zájáru’tak a japán eredmények eléréséhez.

Japán ezután Szingapúrból irányította további támadásait. Szingapúr birtoklása tette lehetővé a további katonai hadműveletek megindítását. így került . Japán India kapujához, elfoglalhatta Szumátrát, Bor- neót, Celebeszt, a molukki-szigeteket, Uj- guineát. Ang’ia most már az amerikai és hollandus támaszpontokat is felhaszná'ta értékes nyersanyagokat szolgáltató szigeteinek védelmében, de sikertelenül. Japán Szingapúrral hata’mas és pompás ugródeszkára tett szert, me’yröl további hadmozdu- iataít irányíthatta.

De nemcsak ennyit jelent Szingapúr. Ezeket a területeket maga Anglia mindenkor a világ legértékesebb nyersanyag le'ő- helyeinek nevezte. Anglia és az Egyesü't- Allamok olyan nyersanyag forrásokat vesztettek itt el, ame’yek elsőrendű fontosságúak a háború továbbfolytatása szempontjából. Egyes érceknek száz száza’ékát fedezték az angolszászok innen. Japán pedig nyersanyagokban meggazdagodva a legjobb kilátásokkal folytathatja a háborút Anglia, Amerika és Csungking-Kina ellen, ha az még olyan hosszúra nyúlik is.

Milánó, febr. 23. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

Az elmúlt napokban az albani hegyek célpontjai ellen indított angolszász bombázások elpusztították a Kóma közelében lévő Grotta Ferrata apátságot is. A görögkato- likusrendi apátságot 1004-ben alapították, templomát 1025-ben szentelték fel. A XIII.

A ţşroBfa ferofii gőroq la^olitus

századból származó harangtomyával rengeteg müértéket rejtegetett. Gazdag könyvtára is volt, amelynek különlegessége több értékes, igen apró könyvecske. Gazdag múzeumában az ó- és középkori művészeti emlékeket helyezték el, köztük a III. századból származó attikai síremléket.

Spanyol-magyar nap Kőrösfőn

Kolozsvár, február 23. Jelentettük, hogy Eugenio Suarez spanyol hirlapiró, a madridi „Arriba“ c. világlap budapesti szerkesztője Kolozsvárra érkezett s itt annak a kívánságának adott kifejezést, hogy szeretné látni Kalotaszeget, amelyről annyit olvasott és halloţt. A kívánságot nem volt nehéz teljesíteni. Vasárnap délelőtt Snares szerkesztő, felesége és Wimpffen Iván báró, a madridi magyar követség sajótattaséja néhány kolozsvári ujságiró társaságában kiszállt Kalotaszeg legérdekesebb falujába: Kőrösföre. Körösfö lakossága értesülve a külföldi vendégek érkezéséről, kilobogőzta a községet. A községháza előtt a vendégeket Kahle Jó-1 zsef községi jegyző és felesége, Mihály János Sándor biró, Péntek János Csapa al- biró, Tamás János elöljáróság! tag és a csendörörs két diszbeöltözött tagja fogadta a községháza előtt. A szívélyes üdvözlés után a Swares-házaspár és kísérői a messze földön hires Bazsó-portát keresték fel, ahol megtekintették Bassó Bözsi leányszobáját, amelynek berendezése minden darabjában remeke a kalotaszegi népművészetnek és háziiparnak. A spanyol vendégek elbűvölve nézegették a szebbnél-szebb szőtteseket,

hímzéseket s megismerték a kalotaszegi pazar viselet darabjait.

Innen a hires körösfői templomhoz mentek, ahonnan éppen akkor távozott isten- tiszteletről a falu népe. Itt Tőkés Tibor re-- formátus lelkész és felesége vette át a vendégek kalauzolását s megmutatta a gyönyörű kis templom belsejét.

A templomból kijövet Mihály János Sándor biró uram méltóságteljesen és lovaglásán nyújtotta karját Suareznénelc és —• illik most ezt a kifejezést használnunk! — teljes „grandezzával“ vezette le a sikos utón. A lobogódiszbe öltözött utcákon aztán a kis csoport Mihály János Sándor biró házát kereste fel. A házigazda és felesége keresetlen egyszerűséggel és közvetlen szívélyességgel kürtőskalácsot és saját készítésű mézes-köményes pálinkát tett a messziről jött vendégek elé.

Békesség létessék,

Békétlenség távozzék: ■

— köszöntötte az első poharat a vendégekre a házigazda ékes rigmussal. A vendégek nsgy gyönyörűséggel Ízlelték meg a magyar falu egyszerű különlegességeit s rövidesen a

A kőrösfői spanyol—magyar nap legkedvesebb mozzanata: Eugenio Suarez és felesége kőrösfői viseletben Mihály János Sándor biró házának tornácán. Jobbról a két Pénteklány és Mihály Erzsi Bori, (Finta Zoltán riportfelvétele)

HITEL

NEMZETPOLITIKAI SZEMLE a februári szám tartalmából:

JÉKELY ZOLTÁN:

Emlékeztetés Ady Endrére TINÓDI GABOR:

A délerdélyi magyarság szellemi élete I. TÓTH ZOLTÁN:

Corotea Gerontius é3 az erdélyi román nemzeti öntudat ALDOBOLYI NAGY MIKLÓS: örmény Szamosujvár — magyar Szamosujvár ' ZATHURECZKY GYULA: Politikai irodalmunk három uj müve Magyar Figyelő:

Pázmány Péter két levele Bethlen Gáborhoz — Finnország, a válaszúton álló kisá'Iam ■—» A vidék érvényesülése Szerkesztik: ALBRECHT DEZSŐ, KÉKI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA SÁNDOR. — Előfizetés egy évre, 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kolozsvár, Mátyás királytér 5., I. Postacsekk 72.809. Megjelenik havonta

megértésnek és szeretetnek melegsége járta át a sziveket. Közben Mihály Erzsi Bori, Péntek Erzsi és Péntek Anna, akik a háttérben húzódtak meg és egy székely népballada gyűjteményt forgattak, felajánlották Suaresnének, hogy átöltöztetik kalotaszegi pártás leánynak. A fiatal asszonynak ezzel régi vágya teljesült s rövidesen teljes körösfői díszben állt a tükör elé, hogy a pártát a fejére helyezze. Férje egy pompás kalotaszegi cifra szűrt kanyaritott a vállára s a házigazda mindkettőjüket átölelve vitte ki őket a tornácra, ahol ezt a ritka érdekes- ségü pillanatot a kéznél levő fényképezőgéppel meg is örökítették.

Suaresné boldog mosollyal ült vissza az asztalhoz és a következő szavakkal fordult a háziakhoz:

— Még mielőtt idejöttem volna, igyekeztem megismerni a magyar asszony lelkét. Most, hogy a magyar asszony ruháját magamra vettem, u-yy érzem, megértem a magyar asszony lelkét.

Szóba került, hogy a fiatal házaspár egy 3 éves és egy 15 hónapos kis gyermeket hagyott otthon’ Spanyolországban. Suarez szerkesztő elmondotta, hogy Rövidesen repülőgépen megy vissza hazájába és ugyancsak repülőgépen hozza el kicsikéit magyar földre. •

Mihály biró uram teletöltötte a poharakat és a két kis Suarezt köszöntötte fel:

— Éljen az édesapjuk, éljen az édesanyjuk. örömöt lássanak bennük!...

Suaresné Wimpffen Iván báró közvetítésével ezeket mondotta a házaspárnak:

— Ha biró ur Budapestre jön, okvetlenül keressen fel minket. Címünket a spanyol követségen mindig megmondják. S ha felkeres, tiszteletére a spanyol nemzeti viseletét fogom felvenni.

A házigazda megígérte, hogy Budapesten visszaadja a látogatást kedves spanyol vendégeinek.

Az idő letelt. Búcsúzni kellett a kedves és szives vendéglátóktól. Mihály biró a bu- csuzáskor gyönyörű kalotaszegi párnahuzatot adott át Suares szerkesztő feleségének s a maradék kürtöskalácsot is mind felcsomagolta, hogy eltávozásuk után is jó szívvel gondoljanak Kőrösfcf magyar népére.

Végül a leventeotthont nézték meg a vendégek. Itt uj oldaláról ismerték meg a kalotaszegi magyarság művészi teremtő erejét és bámulatos kézügyességét. A leventeotthont ugyanis maguk a leventeifjak rendezik be s annak minden egyes bútordarabját a maguk keze munkájával állítják elő. A bútorzat egy része — asztalok, székek — már készen van. Mindenik remeke a kalotaszegi faragó művész sínek. S ha majd .az egész bútorzat elkészül — a körösfői leventeott- hon minden bizonnyal az ország egyik legszebb ifjúsági hajléka lesz.

*

A spanyol vendégek felejthetetlenül kedves órák emlékével távoztak Körösföről. Ott is meleg szeretettel gondolnak rájuk s remélik, hogy majd a nyáron ismét viszontlátják a rokonszenves fiatal spanyol házaspárt. - fs —

— Mütalpra vert bőrtalpú cipőve! üzérkedett. Klepner Hermann bánffyhunyadi cipészmester 1943 februárjában egy pár mü- talpu cipőt talpalási utalványra - kiváltott bőrtalppal talpalta felül és igy — dup'a- talpu lábbeliként — busás áron adott túl rajta. Eljárásáért a cipészmester uzşorabi- róság elé került. A kolozsvári törvényszék uzsora egyesbirája Klepner Hermannt 800 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős.