Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

KuitiUjsHg 4 1944. FEBRUAR 24. Egy nyilatkozat margójára Kohsmvár, február 23. A • , Keleti Ujnág“ 1941. július 20-i, vasárnapi számában cikket irtani „Tempora mutantur...« címen. A cikk egy fiatal festőművész színeváltozásá­ról szólott. Habár nevét nem használtam fel cikkemben, jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy olvasóink ráismertek a cikkben sze­replő urra s velünk együtt elítélték különös magatartását. .. A cikk egy fiatal festőművészről szólott, aki az idegen uralom vége felé, talán éppen 1940 elején tért vissza Párisból. ahol tanul­mányúton volt, árftint ő mondotta majdnem dicsekedve: román állami ösztöndíjjal. Ez pedig elég nagy szó volt akkoriban, mert festőnknek egészen magyar . hangzású neve volt. Még elöneve is volt neki. csakhogy ö hátul viselte kieresztve: előnevét a kereszt, meg a vezetékneve után biggyesztette. .. Akkoriban,, amikor hazajött Párisból, né­hány hétre kikötött itt Kolozsváron is. Megérkezése után tiszteletét tette szerkesz­tőségünkben s bemutatkozása után elmon­dott egyet s mást magáról. A lényeg azon­ban nem ezen Vari. hanem a következőkön: Egyenesen a román kormány meghívására kellett hazajönnie Párisból, mert le kell fes­tenie Károly királyt. A dolog azonban már ami öt illeti. —- .nem nnagyon sietős, mert közben, itt, Kolozsváron is akadt csomó festenivalója, többek között Tatar Coriolan tartományig«zgató s még egész 'sereg ro­mán előkelőség. A továbbiakban elmondotta, hogy ideiglenes műtermét a vlllanypalotában rendezte be s szívesen venné, ha megláto­gatnék s Írnánk róla. mért Párisban s Bu­karestben már ezeket s ezeket írták róla __ Abban maradtunk, hogy másnap délután meglátogatom. A művész urat nem találtam a műtermében. Az ajtót is zárva találtam. Ez ugyan még neftr is tűnt volna annyira fel, mint a névjegye .. A névjegye, ame­lyen a festő Heve románul, román betűkkel volt. nyomva. A névjegyet szépen lefejtettem az ajtóról s aztán zsebre raktam. Amikor azonban szerencsém volt találkozni a mű­vész úrral, megkérdeztem tőle: — Mondja, művész ur, miért nyomtatott román névjegyet? De arra is kérem, hogy csak úgy válaszoljon, ha nem sértettem meg a kérdéssel. Ha nem kellemetlen... — Dehogy, sőt! — lelkendezett kissé elpi­rulva a festő— egyáltalán nem. Csakhogy, tudja, Romániában éjünk s itt jó felfegyver­kezni minden lehetőséggel. Van nekem névjegyem magyar nyomásban is. Nézze... Természetesen csak „magán használatra“... Búcsúzóul a kezembe nyomott egy kataló­gust. ameiy a közeli képkiállitása anyagát tartalmazta s a telkemre kötötte, hogy ok­vetlenül Írjak róla. De bár olyan szépen s lelkesen, mint annak a katalógusnak az elő­szavában Írnak róla. Aztán, hogy a cikk csak nem jelent meg róla, ebbe is beletörődött s eltűnt Kolozs­3. számában a következő szövegű nyilatko­zatát: — „A ,Keet,‘ 1943. április hó 8-i szá­mában ,Miivisz, kalandor, vagy világ- csuló-e Budapest legtöbbet szereplő diita­tó* festőjén címen Bíró János kolozsvári hírlapíró kollégámnak a Keleti Újságban 1941. Julius 20-án megjelent közleménye ' alapján cikket Írtam. Ebben Marosi Tí­már János erdélyi származású festőmű­vészről olyan állításokat tettem, amelyek, mini utóbb meggyőződtem, jogosan sért­hették művészi és emberi önérzetét. Meg­győződtem róla, hogy Marosi Tímár János ur, Erdély megszállása idején magyar •művészi hittel, magyarságának bátor meg­váltásával dolgozott. Őszintén sajnálom, hogy cikkemben Marosi Tímár János ma­gyar. taiiári mivoltát kétségbe vontam, művészi hitelét sértettem. A cikkben fog­lalt dili!ósdimat visszavonom. Szabó Jó­zsef Imigyen szól a „Nyilatkozat“. .6» én most nem a nyilatkozathoz, de Szabó József kol­légámhoz szeretnék néhány szót szólanl. — Azt írja nyilatkozatábaní hogy: ,Meg­győződtem róla, hogy Marosi Tímár János Ur Erdély megszállása idején magyar mű­vészi hittel, magyarságának bátor megvál­tásával dolgozott.. Bár Így lett volna. Akkor sem önnek, sem nekem nem lett volna alkalmunk ezt kétségbevonni, de ha már kétségbevontuk, állításunkat ne vonjuk ám olyan köimyen vissza, mert van valami, ami nagyon is mellettünk, a mi Igazunk mellett s nagyon is Marost Tímár János ur ellen váll. fis. ez pedig az a bizonyos ka­talógus. . . Ez — sajnos — minket egészen másról győz meg. Mert a katalóguson — akár azon a bizonyos névjegyen — a kö­vetkező név áll: „ION TIMAR, TIE MUREŞ« S most pedig mondjunk va’amit a „Ca­talog“- ról is. Harmadik oldalán Teche Soro- ceanu bevezetője. S aztán a „Catalog“ első képe: Carol román király... S aztán jönnek a többi festmények sorjában, de mind,, mind lgv fémjelezve: „M. Timar“... Ez már csak eléggé beszédes bizonyítéka annak, hogy Marosi Tímár János ur meny­nyire. „magyarságának bátor megval’ásával dolgozott Erdély megszállása Idején. . “ bíró János /\mif minden^tnek lurlnia kell! Vizet és ollóhomokot kell tárolni az óvóhelyeken A hivatalos lap inai száma közli a honvédelmi minisitter ma életbelépett rendeletét oltóanyagoknak és állóeszkö­zöknek az óvóheleyen való kőtelező tá­rolása tárgyában. A rendelet szerint az I. légoltalmi csoportba sorolt építmé­ny ek be u és a ii. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyakban (építmények­ben és ipartelepeken), valamint a váro­sok és a légoltalmi szempontból A, B és C osztályozást! községek területen fekvő III. légoltalmi csoportba tartozó építményekben (lakóházakban, egyéb épületekben, házcsoportokban) létesített óvóhelyen előterenként, ennek hiányá­ban óvóhelyenként legalább egy-egy da­rab 100 literes vagy hét-két. darab 50 li­teres, ssélesszáju víztartó edényt és hét- két darab vödről kell elhelyezni, vala­mint jókarban tartani. Ezenkívül az óvóhelyeken a honvédelmi miniszter en­gedélyével e célra forgalomba hozott zacskóban annyiszor 5 kiló oltóhofnokol (porrá tőrt főidet) kell tárolni, ahány emelet és lépcsőiül.z van a házban. A földszintet, magasföldszintet vagy fél­emeletet külön emeletnek, bármilyen rendeltetés« lépcsőházat pedig külön lépcsőháznak kell tekintem. helyre őn pedig olyan helyre tegyük, ahol azt még a megijedt ember is a sötétben 'megtalálja, mert a vak riada­lomnak semmi sem kedvez jobban, mint a sötétség. Az óvóhely földszint fölé emelkedő falrészét legalább egy méter széles föld­réteggel védjük. Cipők, ruhák, fejyédők Az óvóhelyre a nők lehetőleg kevés müselymet és pamutot tartalmazó ruhát vigyenek, mert ez könnyen gyullad és hevesen ég. Bőr- és fatalpu cipő a leg­jobb minden másféle talpú cipő mellett. Ezenkívül jó szolgálatot tehet a vastag bőrkeztyii, bőrkabát, bőrmellény, autó­szemüveg, hószemüveg vagy heggesztő- szemüvegek. Ezek a foszfor ellen védik a szemet. A szembe fröccsent foszfor többnyire vakuiást okoz. A nők fejüket nedves kendővel kössék be, a foszfortól a haj könnyen meg­gyullad. Férfiaknak nem a* óvóhelyen van a helyük. Az ő feladatuk nem az, hogy magukat, hanem a közösséget védjék. Tűzoltás, bornbaoltás Várról. Többé nem is láttam » bizonyára mások sem látták Kolozsváron. De nem is csoda. Rá, néhány hónapra megtörtént a bécsi döntés 9 az embernek ilyen kis dolgok iga­zán eszébe se jutottak azokban az izgal­makkal tele időkben. Telt, -műit az idő s 1941 nyarán kezünkbe kerül egy budapestiv képes lap. amelynek főhelyén éppen ez a fiatal festő ágál, mint a fiatal magyar festő nemzedék legtehetségesebb tagja. . A másik héten egy másik képes magazin kei ül a kezünkbe s a főhelye ennek is éppen a mi festőnknek Jutott. .. Igazán nem va­gyunk festők, tehát nem irigyelhettük a magyar fővárost megrengető sikerét, de a dolgot kissé különösnek találtuk. Ezért ir­tuk meg a ,,Tempóra mutantur...“ című cikkünket. Ez abban az időben volt éppen, amikor festőnk Budapest legelőkelőbb kö­reiben festegetett. Joggal hihettük, hogy fe­lelősségre von majd a festő állításainkért, de nem tette. Rendben van, — gondoltuk __ se hasznunk, se kárunk az egészből, az igazat pedig megmondottuk az ügyben s.ez a fontos. Hogy, hogy nem, az elmúlt év április 8-án kezünkbe kerül a „Pest-, amelyben a „Pest- munkatársa hatalmas betűkkel fel- ' teszi a kérdést: — „Művész, kalandor, vagy világcsaló-e Budapest legtöbbet szereplő divatos fes­tője t... Szabó József, a „Pest“ munkatársa, amint említettük, még áprilisban irta a cik­ket az elmúlt évben s most nagy meglepe­téssel olvassuk előbb a „Pest“ 1944. ja­nuár’ 26., aztán ugyancsak a „Pest- február ~m—rmmTim—í——■!■! inmi nini m—un Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben A homokzacskók. oltóvíztároló edé­nyek és vödrök beszerzéséről, elhelyezé­séről, tárolásáról, az edényeknek vízzel való megtöltéséről és a viz utánpótlásá­ról az ingatlantulajdonos, házcsoport óvóhely esetében az ingatlantulajdono­sok kötelesek gondoskodni. Házcsoport óvóhely esetén a felmerülő költségeket az érdekelt ingatlantulajdonosok a ház­csoport óvóhely létesítési költségeinek arányában kötelesek viselni. Az oltó­anyagok és eszközök közül a homokot IMS április 1-ig, n többit 1014 június 1-ig kell beszerezni. A hatásos légoltalom tudnivalói Az illetékes légoltalmi tényezők a napjainkban lejátszódó, legkorszerűbb módszerekkel végrehajtott légitámadá­sok, illetve a hatásos légoltalnm kül­földi tapasztalatait tájékoztatóban fog­lalták Össze és a többek között — a következő tanácsokat adják légitámadás esetére: Vagyonúnkat előzetes gondoskodás révén biztosítsuk. Azokat a tárgyakat, amelyek most nélkülözhetők, de elpusz­tításuk után pótolhatatlanok, kevésbé veszélyes területre szállítjuk megőrzés­re. A szomszédok között balgaság volna ezeket a tárgyakat elosztani, hiszen te­rületi tüzek esetén elpusztulnának. Az óvóhelyen Az óvóhelyi vészáfjárók értéke ezer­szeresen bebizonyosodott. Ezeket azon­ban cl kell tudnunk zárni, meri külön­ben tiiz esetén élénk szerepet játszhat­nak és átszivják a tüzet az égő szom­szédtól. Az óvóhelyre esiik azt vigyük, ami az egyszerű élethez feltétlenül szükséges. \ Igen fontosak a takarók. Minél több es j vastagabb takaró és azonkívül sok, na I gyón. sok víz. A vízbe áztatott takarok ! legbiztosabb megvádolni;, ha a tüztíd j körülzárt óvóhelyről vagy felizzitott la- J Ion át a szabadba akarunk menekülni. I Gyertyát éa gyufái is vigy ünk ez óvó* 1 Sincsen elolthatatlan tűz, nincsen olyan beomlott óvóhely, amit szabaddá ne lehetne tenni. A reményt soha sem szabad feladni. Első kötelesség a tűz le­küzdése, nem pedig az, hogy bútorain­kat, szőnyegeinket mentsük a tüztől. A tűz oltásához a homokon, vizen és közismert oltószereken kívül bátorság és mindenekelőtt bátorság kell. A gyújtó- bomba oltása, kétségtelenül önfegyelmet k'nón. de csak az első alkalommal. Ha egyszer már oltottunk gyujtóbombát és láttuk, hogy határozottsággal és gyors cselekvéssel mire vagyunk képesek és milyen nagy károkat tudunk megaka­dályozni, nem fogunk visszariadni tőle. Se ijedjünk meg a gyujtóbombától, bármennyire is félelmetes az égés. A gyujtóhnsáb nagy zajjal és hatalmas tűzijátékkal ég, a foszforbomba szana­szét fröccsenő, égő foszforrészei és ha­talmas füstje félelmetes látvány. De ne feledjük el, hogy mind a kettő sokkal J veszélyesebb Híznék látszik, mini. ami • valóságban. Ha valaki ettől a látvány- tó] megijed, piár elveszett. Ha van elle­nük védekezés, az a rögtöni támadás. i ■ Ha az égő ház . .. Ma az égő ház összeomlással fenyeget, az alatta levő óvóhelyről el kell mene­külnünk,. mert a kijárat betemetődhet és az óvóhely födémre reá dűlő izzó anyag annyira áttiizositheti falát, hogy Irént élve nem lehet megmaradni. Ilyen­kor ri~.be itatott takaróval, kabáttal be­burkolva, szánk és orrunk elé nedves kendőt szorítva men el üljünk, mert le­bets rés, h gy égő házié székén vagy ii te-ín kell áthatolnunk. Aki mér magán nem tud segíteni, leg-. alább máson segítsen úgy , ahogy esak tud. Ezé lint a szabályokat — végződik a tájékoz* a ló nagyon is meg kell szív­lel ut-k. mert ha ,önámitásból azt hisz- sziik, hogy éppen a mi-városunkat nem éri légitámadás, egy éjsz,aka könnyen tűz és halál formájában fizethetünk könnyelműségünkért. \ VíLÁCi TÜKRE A kínai nemzeti kormány honvédelmi bizottsága elfogadta a végrehajtó ta­nács által kidolgozott azon irányvona­lakat, amelyek az ópiummal való keres­kedelem és az ópium élvezetének leküz­désére szolgálnak. Ezek szerint a mor­fiummal, a heroinnal és más hóditó sze­rekkel való kereskedelmet szigorúan el­tiltják, Az ópiumot csakis külön enge­dély alapján szabad árusítani. Az ópium árusítását április 1-től kezdődő- leg a következő három óv folyamán lé- pésről-lépésre fogják visszaszorítani. A nemzeti kínai belügyminisztérium el­lenőrzése alatt működő ópiumtarsaság központi hivatalát április 1-től kezdődő- lég megszüntetik. * Még nem ismeretes, hogy melyik ide­gen hatalom érdekében fosztották meg az Iráni népei a koronázási ékszerek fe­lett gyakorolt ellenőrzési jogától. Lon­doni jelentés szerint sok a reflektáns, elsősorban a Szovjetunió jöhet számí­tásba, mert nemrég érkezett a Szovjet­unióból Iránba az első aranyszállit- mány. Az „Economist“ azonban sejteti, hogy Anglia és az USA is számításba jöhet, mert arról tudósít, hogy Délafri- kából és az USA-ból 1 millió angol font értékű arany van útban Irán felé s ehhez még újabb USA aranyszállitmá- ríyok fognak csatlakozni. Annak bejelentése, hogy az iráni ko­ronázási ékszerekét az Iránba szállifnv- (ló aranyért, amely az ottani bank.je gyek fedezetéül szolgálna, zálogba vet­ték, az. iráni lakosság körében érthető felháborodást váltott ki- Irán nemzeti köreiben főként a, kormánynak azt a felfogását támadják, hogy v nagyobb aranymennyiségek piacra dobásával el­lensúlyozni lehetne az inflációs fejlő­dést, amelyet az alkalmas racionalizá­lási rendszabályok elhanyagolása vál­tott ki. "Rámutatnak arra, hogy hasonló hibákat követtek el Indiában, Cstmg- kingkinában és Chilében is s megálla­pítsák, hogy a megszálló hatalmak erő­szakos rekvirálásai és pénzük vásárló ereje zavarta meg Iránban az áru és a pénz viszonyát s most a kormány tel­jesen alkalmatlan rendszabályokkal egy olyan gazdasági feilődést inaugural, amely Tránt nemcsak nemzeti szimbó­lumaitól, hanem gazdasági erejétől is megfosztja. * Az 194S. év utolsó két hónapjában Bari és Brindisi kikötőjében 50.000 mé­termázsa mezőgazdasági terméket há­józlak be Anglia számára. A „Deutsche Adriazeitung“ értesülése szerint a két nevezett kikötő lakosai biztonsággal ál­lapíthatták meg a bajók nevét és az áru minőségét is. Az éhező olasz lakosság meg akarta akadályózni, hogy az olasz föld terményeit kivigyék, azonban az angol csapatok minden ilyen kísérletet csirájában fojtottak el. # Washingtoni jelentés szerint a Tru- man-bizpttság az USA szenátusához je­lentést juttatott el s ebben azt követeli, hogv vegyék rá Angliát arra, hogy en- 'ffedjen át megfelelő mennyiségű olajter­melő lehetőségeket ar USA-nak a hábo­rúban fogyasztott USA olajmennyisé- gek kompenzálása fejében, A jelentés kifejti, hogy a háború kimerítette az USA olajforrásait. Tárgyi bizonyíték gyanánt mellékeli a bizottság Ickes bel­ügyminiszter egyik levelét, amelyben a miniszter kyieJénti, bogy- az USA olaj- tartalékai még csak 14 évre lesznek ele­gendők, A bizotmá“- jelentésében rend­kívüli fontosságénak tartja, hogy a washingtoni kormány a' szövetségesei­vel egyezményt akar kötni „a világ olaitartalpkarnak igazságos elosztásá­ra“ vonatkozóiam Az USA sajtója sze­rint a Trvman-hiiöttsóg jelentése főleg odnirrnynl. hogy. Angliát rábírja, mi­szerint megossza az USA-val a birtoká­ban levő nyersolajelelfordulásokat. K&íírsvárm elfogták a raarosvásárhetyi géokacsitoivajt Kolozsvár, febr. 23. A marosvásárhelyi rendőrkapitányság körözö'evelet bocsátott ki Kutyán Mihály 36 éves gépkocsivezető ellen, aki Marosvásárhelyen ellopott egy- személygépkocsit s nyomtalanul eltűnt a városból. A körözőlevél alapján Lutyártt a kolozsvári rendőrség e.fogta, de a tolvaj gépkocsivezető akkorra az értékes kocsin már túladott s a pénz jórészét elköltötte, kiityánt kihallgatása után a kolozsvári rend­őrségről kellő fedezettel átklsérték a maros- vásárhelyi rendőrkapitányságra.

Next

/
Thumbnails
Contents