Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-17 / 38. szám
1944. FEBRUÁR 17. s KuitMjskg Három egyházfejedeiem Február 20-ig még jelentkezhetnek a mezőgazdasági munkavállalók Az 1944. évi mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása tárgyában kiadott 30/1944. M. E. sz. rendelet értelmében az, aki egészen, vagy tulnyomórészben, mint gazdasági munkavállaló tartja fenn magát, köteles volt 1944. évi február hó 15. napjáig gazdasági munkavállalóként legalább olyan időtartamú szerződést kötni, mint az 1943. évben. Aki tehát mindezideig a szerződés megkötését elmulasztotta volna, az köteles a szerzédés megkötése végett a m. kir. Állami Munkaközvetítő Hivatalnál (Kolozsvár, Hitler-tér 5. szám) 1944. évi február hó 20. napjáig jelentkezni, mert ellenkező esetben az igazolatlanul mulasztók ellen hatósági eljárást kell indítani. Színes BuJpaesti Képeskönyv Gaól András dr. eg-siségüqyi főtanácsos előadása Ko!ozsvárott Budapesttől Kolozsvár, február 16. Valóban „színes“ és érdekes előadást tartott szerdán délután 5 órai kezdettel a vármegyeháza közgyűlési termében dr. Gaal András egészségügyi főtanácsos, egyetemi m- tanár, a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság igazgatója. Előadásában Budapest székesfőváros gyógyfürdőit és gyógyértékeit ismertette. Kövid történeti összefoglaló után a fürdők és a főváros idegenforgalmi adottságainak mai fejlettségére tért át. Budapest gyógyforrásait már a romaiak előtt itt élt népek ismerték s azokat fürdésre használták. A római hódítók elsőnek építettek kőépületeket ezek köré a források köré, s közel 20 római köz- és magánfürdő romjait ásták elő eddig az azokat rejtegető földréteg alól. A fürdők további fejlődése az Árpádház uralkodása alatt sem szünetelt, amint erről egykorú útleírások és követek jelentései tanúskodnak, azonban ebből a korból nincs Budapesten romokban is beszélő emlék. A török hódoltság alatt' a fürdők kiépítése még tovább tartott. Az ozmánbitü uj urak a pom- pásabbnál pnmpásahb épületek sorait emelték, főleg a budai részen. E fürdők egy része még ma is abban az állapotban van használatban, amint azt Musz- tafa Pasa és a budai helytartók megalkották. A gyógyfürdők igazi világviszonylatban első helyre számítható fejlődése az utolsó négy évtized alatt indult meg. Azóta a ragyogó fürdőpaloták sora hirdeti a magyar alkotó erő készségét és művészi érzékét. Budapest a világ legnagyobb fürdővárosa és területén több reuma- és mozgásszervi megbetegedések ellen kiváló gyógyvíz fakad, mint akárhány jóval nagyobb állam, mint Magyarország területén. A kiváló orvoskutató előadását szines vetitett képek tarkították. Amit ma a magyar szines fényképezés szépségben és meglátásban csak összehalmozhat, megjelent a vármegyeház közgyűlési termében, hogy meghódítsa a hallgatóság és Kolozsvár lelkét. Az előadás után felhangzó taps valóban azt mutatta, hogy a közönség szivébe zárta mindazt a szépséget, amelyet látni módjában volt. Az előadás után félhétkor mutatta be ugyancsak a Gyógyhelyi Bizottság az első szines hangos magyar kulturfilmet, „Budapest a gyógyfürdők városa“ címen. Szines keskeny-hangos filmet eddig sehol Európában nem mutattak be, s magának a filmnek értékén felül a magyar tudás diadala, hogy szellemes összetételű gépezettel először nálunk, Magyarországon sikerült megoldani ezt a mindezideig megoldhatatlan problémát. Amit a szines állóképek a maguk megrögzitő szemével tártak a közönség elé, azt ez a film mozgással, az élet Színéivel töltötte meg. Bitka értelmes szöveg, jó szövegmondó s sikerült zenei aláfestés végre értékálló kulturfilmet teremtettek. A szines film után „Szent István Hét Budapesten“ címmel ugyancsak keskeny rinortfilmet mutatott be a rendezőség. Noha ez a film nem szines, ügyes fényképezési elgondolásai, a film jó összevágása, s főképen a népi bemutatók, sportjátékok nagyszerű fényképe zése ezt a filmet is sikerre vitték. A szines keskeny filmet és a Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala irányítása mellett készült Szent István heti filmet pénteken délután 5 és fél 7 órakor még újra bemutatják. Belépődíj nincs! Háború van. Megszoktuk, hogy ma már az események is „motorizálva“ haladnak előre. Gyorsabbak, fordulatosabbak, mint nyugodt, csendes békeidőkben. Szinte napról-napra, sőt óráról- órára uj meg uj „szenzációk“ születnek és az is a háborús psyhözis jellemző tünete, hogy a „csodák“ ma még „három napig sem tartanak“ — huszonnégy óra múlva már minden megszokottá, túlhaladottá válik. Azt is érdekes volna tanulmány tárgyává tenni, mi hogyan hat az emberekre. Milyen különböző benyomást keltenek a különböző háborús liirek. Ha alapjában véve mindez nem lenne szomorú, azt is érdekesnek nevezhetnék, hogy az egyes nagy „katonai“ események mellett sokszor egy-egp jelentéktelennek látszó „polgári“ Mr jobban meg gondolkoztál, mélyebben megrendít, akár az előbbiek. Talán a legjelentőségteljesebb harctéri esemény sem vert olyan hangos és egyre meg-megujuló visszhangot lelkűnkben, mint amikor arról értesültünk, hogy az anglikán egyházfejedeiem felhívására az anglikán egyház papjai ezentúl imádkozni fognak a bolsevista fegyverek diadaláért. Isten szolgái — az istentelenek győzelméért. Ugyanilyen megrázó és megdöbbentő volt a második egyliázfeledelemről szóló hir. Különös kiábrándultság és mély szánakozással vettük tudomásul, hogy az ősz Szergej metropolita elvállalta a „bolsevilú egyház“ legfőbb szervezését, vezetését és irányítását. Isten szolgája — az istentelenek élére állt. Hasonló érzelmekkel olvastuk Bálán nagyszebeni román metropolita közelmúltban történt nyilvános megnyilatkozását is, amikor ugyancsak Isten szolgája — a legelvakultabb gyűlölet és bosszúvágy magvait hintette szét hívei közölt. Szokták mondani: „ha a szavak ölni tudnának“. Nos, ha a, szavak tényleg ölni tudnának. mi már valószínűién halomra volnánk gyilkolva — éppen Isten eme szolgáidnak jóvoltából. Ezek után most már azon sem fonunk csodálkozni, ha Isten eme szolgájának rendeletéből a jövőben már a papság, egyházi irodalom, templom, sőt szószék is mind, mind a gyűlölet, és elvakultság szolgálatában áll. Megtehetik, mert az eszközök — papok, egyházi könyvek, templomok — rendelkezésükre állanak. Azt azonban ne felejtsék el, sem a jeles metropolita, sem hívei, hogy ha céljaik egészen és sajátosan az övéik is — de ezeket az eszközöket éppen nekünk, gyűlölt és ócsárolt magyaroknak köszönhetik. Mi magyarok voltunk ugyanis azok, akik a román egyházi könyvkiadás és a román papképzés alapjait leraktuk. Nem szemrehányás ez részünkről. Azt sem sajnáljuk, hogy adtunk, de őszintén sajnáljuk, ezt sem saját, de egyetemes emberi érdekből, hogy ezeket a kultur- kincseket, melyeket európai hivatásunk teljesítésében Kelet felé szórtunk, azok, akiket megajándékoztunk, ily módon kívánják és éppen ellenünk, felhasználni. Mert ismételjük: sokat kaptak tőlünk. Ha illetékesek odaát, akár csak magukról, erről is megfeledkeztek volna, készséggel idézzük szives emlékezetükbe, hogy az első román nyelvű Ószövetség kiadási költségeit 1582-ben egy magyar főur, Geszthy Ferenc dévai zászlósur fedezte, a, román nyelvű Újszövetséget fíákócsi Györay fejedelem kezdeményezéséből és költségére a gyulafehérvári fejedelmi nyomtató műhely nyomta 1550 körül és hogy Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony volt az, aki Fogarason 1657-ben a román papok képzésére, miután egykori vizsgálati jegyzőkönyvek szerint ötven százalékuk Írni mén olvasni sem tudott, román iskolát állított fel. Sőt — a „sors iróniájának“ lehetne nevezni — jusson eszébe a nagyszebeni metropolitának az is, hogy még saját templomát is, a nagyszebeni görögkeleti katedrálist, amely elismerten egyike a legeredetibb, legszebb és legpompásabb román stilii műalkotásoknak — magyar ember alkotta, tervezte, építette. Nehogy valaki is azzal vádoljon bennünket, hogy „azt csak úgy mondjuk.“. Méa az építészt is megnevez zffk: néhai id. Szál ai Ferenc, volt köztiszteletül becsületes jó magyar nagyszebeni polgár, ő valóban Istennek akart hajlékot építeni, ha azok, akiket lelke és művészete e gyönyörű, alkotásával megajándékozott, úgy látszik, ki is akar iák őt űzni onnan... Lelkűk rajta. Mi ennek dacára sem, sohasem, hányjuk el és szándékozunk el hagyni Istent, és az ŐS útjait. Ezer éve rendíthetetlenül ős változatlanul keresztény, alapon állunk, Krisztusban hiszünk. Hisszük, hogy egyezer korbácsot ragad — és kiveri templomaiból a lélek- kufárokat... dr. gye. képzőjét teremtettük meg. Az intézetnek ma 409 növendéke van, az első négy osztályban párhuzamos osztályokkal. Végigmegyiink a folyosókon, betekintünk az egyes osztályokba, mindenütt példás rend és tisztaság fogad, hatalmas, egészséges tantermek; Itt nö fel az uj tanítónő nemzedék, szorgos tanárok és tanárnők munkája eredményeképpen. Az intézetnek műkedvelő színháza is van. A Vörös Kereszt rendezésében a közeljövőben előadják a Gyurkovics lányokat. A szinielőadások rendezésének a célja természetesen szintén nem más, minthogy a növendékeket a közvetlen, könnyed előadásra nevelje. Benézünk a próbaterembe is, ahol Szele Endréné vezetésével éppen a Gyurkovics lányoknak egyik kedves jelenetét adják elő a fiatal „színészek“. A ' férfiszerepeket a tanítóképző diákjai „alakítják“. Arrább ugyancsak fiuk-lányok vegyesen színfalat festenek, komoly hivatástudattal. .. A folyosókon nagy a vigasság, mosoly, nevetés, gondta’an kacagás tölt be mindent. A lányok éppen vacsorára igyekeznek. Pi- rosragyult arccal, jókedvűen, egy-egy füzetet szorongatva hónuk alatt beszélik meg a holnapi tananyagot. Valamelyik teremből zeneszó hallatszik, vidám zongora, derűs hegedüszó ... m, J. Afalakiliák a briff kormányt Genf, február 16. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Londonból jelentik: A News of the World cimü lap jelentése szerint a közeljövőben a brit kormány átalakítását várják. A kormány kebelében történő változás elsősorban Simon lord pénzügyminisztert, Hudson földművelésügyi minisztert és valószínül eg James Grigg hadügyminisztert fogja érinteni. Lord Simon, aki 1931. óta megszakítás nélkül miniszter, valószinüleg teljesen kiválik a kormányból. Grigg, mint mondják, szívesen visszatérne a tisztviselői karba. Hodsonról valószinüleg Churchill nem fog lemondani. límeriHa segélyakciót tervez a megszállott országok érdekében Washington, február 16. (Búd. Tud.) Az amerikai felsöház egyhangú határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Hull államtitkárt, hogy Angliával, Svédországgal és Svájccal együtt szervezze® nagy segélymozgalmat a megszállt Országok népei, elsősorban Hollandia, Belgium és Jugoszlávia érdekében. A mozgalom, amelyet Hoover volt elnök erősen támogat, arra törekszik, hogy a megszállt országokban ugyanúgy megszervezze a lakosság élelmiszerrel való ellátását, mint ahogyan Görögországban történt. A magyar Ura története — a magyar nemzet története Császár Károly dr. előadása a MAiVSz kulturális szak ősz (atyában Kolozsvár, febr. 16. A Városi Népművelési Bizottság és a MANSz kulturális szakosztályának előadássorozatában tegnap este 6 órakor az állami tanítóképző intézet dísztermében Császár Károly dr. tanügyi főtanácsos tartott magasszinvonalu előadást „Magyar Ura — magyar életforma" cimen. Az előadást Ürmössy Árpád népművelési titkár vezette be néhány meleg szóval. Császár dr. tanügyi főtanácsos, leánygimnáziumi igazgató mindenekelőtt a magyar egyéniséget vette bonckés alá. A Urában az emberi kollektivitás lelki hatása mutatkozik meg. A költő a fajtájából kinőtt ember, aki fajának hangot ad. A magyar Urában a magyar közösségi, a faji vonás fedezhető fel, de nem közömbös a lírikus előtt a kor sem, melyben működik és melynek hatása? a’ól nem tudja kivonni magát. A költö életformája is rányomja bélyegét müveire. Gyulai Pállal, vallotta az előadó is, hogy a magyar Ura története a magyar nemzet története. Líránkban parasztságunk kérdései mindenütt szóhoz jutnak. Idegen hatás viszont elenyészően csekély. Kultúránk folytonosan meg-megujuló folyamaton megy át, a magyar gondolkodó parasztságunkra tekint. Legnagyobbainknál, Balassánál, Zrínyinél mély és ősi népmese motívumokat fedezünk fel. Pázmány nyelve a magyar parasztság nyelve, a magyar paraszt szellemisége. A kuruc költészet népi környezetben született, a kuruc költő a nép maga. Kisfaludynak is örök nosztalgiája a paraszti gondolatvilág. Jókai romant'kája is magyar romantika és azt össze sem lehet hasonlítani mondjuk a Victor Hugóéval. Az östa'aj megnyilatkozását tapasztaljuk Aranynál. Nemes humanizmus jellemzi költészetünket, mely a nemes nacionalizmushoz hasonló. A magyar költö az igazságot keresi. Csokonai a nyugathoz kívánta hozzákapcsolni a magyar szellemiséget., de a magyar ősértékek megtartásával A magyar költő eUenzékl szellem: jobbat, tökéletesebbet, magyarabbat akar. A magyar költő vá- tesz is egyben, a súlytalanságok meglátója és felmérője. Pártpolitikai céljai nincsenek. Az ellenzékiségtől a forradalmiságig csupán egy lépés az e választó. Arany János a magyar forradalmár költö tipusa, aki azonban nem a barrikádokra való kiállással mutatja meg Igényességét, hanem egészen más eszközökkel. A „Walesi“ bárdok az ellenzéki Arany remekműve. A magyar lírikus nem optimista, hanem inkább borúlátó, mély, komoly, megfontol. Ez a sötéten való látás olykor bubánattá változik, mint Adynál, de a reményt és a küzdelmet sohasem adja fel a magyar költő. A megújulásért utolsó erejével is síkra száll. Az értékes előadás után P. ErdSssy Ilonka énekelt néhány pompás dalt, Farkas Ferenc szerzeményeiből. Utána Gerzo-n Béla, az egészen fiatal, de a komoly tehetség Ígéretével jelentkező hegedűművész adott elő két Hubay-szerzeményt, Maczalik Gabriella közvetlen zongorakiséretével. Gerzon nagyszerű érzékkel fejezte ki a romantikus Hubayt és habár eddig nem volt alkalmunk hallani játékát, bizonyosak vagyunk abban, hogy szép pálya előtt álló hegedűművészről van szó. Végezetül Zoltán Judit VIII. osztá’yos gimnáziumi tanuló adta elő Arany „Ráchel siralma“ cimü versét meleg és közvetlen átérzéssel. Az értékes és megkapó előadás után Kandray Gáza igazgató, tanügyi főtanácsos társaságában tekintettük meg a tani- tónöképzö pompás épü’etét. A legmodernebb berendezéseket volt alkalmunk megszemlélni. — A románoktól ezt az épületet a legelhanyagoltabb ál’apotban vettük át, — mondotta Kandray Géza. — A magyar állam támogatásával azonban néhány rövid hónap alatt, hatalmas áldozatok árán az ország egyik legjobban felszerelt tanitónöEgyévi börtönt és tetemec pénzbírságot kapott a kávéval és olaüal üzérkedő Weisz Sándor ügynök Kolozsvár, febr. 16. A hírhedt Eurkhardt féle ételolaj üzérkedésben jelentős szerepet vitt az ötödrendü vádlottként elitéit Weisz Sándor Dávid Ferenc-utca 14 szám alatt lakó kolozsvári áruügynök. Weisz Sándor a Burkhardttól jóval áron felül, kannánkint 160 pengőért megvett ételolajon 200 pengőjével adott túl Ináig Henrik kereskedőnek. Az 1943. március 18-án megtartott tárgyalás alkalmával a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorablrőság hármastanácsa Weisz Sándorra másfél évi börtönbüntetést, 5 évi jogvesztést, továbbá pénzbüntetés és vagyoni elégtétel elmén 2000—2000 pengőt szabott ki. Az elitéit fellebbezésére az Ítélőtábla Weisz büntetését egy évi börtönre mérsékelte, mig a pénzbüntetést 4000 pengőben állapította meg, jogvesztésének öt évi időtartamát pedig változatlanul hagyta. Az előbbi ügytől elkülönülten foglalkoztatta az Ítélőtáblát Weisz Sándor szintén közismert kávédrágitási pere. Ennek eredményeként másfél évi 1börtönbüntetésre, 6 évi jogvesztésre és 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélte Weiszot a törvényszék uzsoratanácsa. Weisz Sándor a tárgyalás adatai szerint a Varga-kávéháztól két tételben összesen 260 kilogram, a Biasini-cégtől pedig 55 kilogram nyers kávét vett át annakidején hatósági áron. A kapott árut azon- ’ban jóval áron felül értékesítette budapesti cégeknél, igy Uitz Béla „Margit-cukrászdá“- jában, az Automata Büffé Rt.-nél és az Unió kereskedelmi cégnek, — kilogramon- ként 70 pengőjével. Fellebbezésére az Ítélőtábla az uzsoratanács súlyos büntetésével szemben 8000 pengő pénzbüntetést és S évi jogvesztést állapított meg büntetésként Weisz Sándornak. A táblai Ítéleteket Vitos Pál dr. elnöklésével a törvényszék mellett működő uzsora- birőság hármas tanácsa hirdette ki.
