Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-17 / 38. szám
KtltTlOJSÜG 4 1944. FEBRUÁR IT MegvilágiVolV lépcsőházak, , iskolai riadíószoígáEa!, jön az „előriadó“ Időszerű tudnivalók egész soráról tájékoztatta a nagyközönséget a honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportjának főnöke A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportjának főnöke részletes tájékoztatót adott a nagyközönséget igen közelről érdeklő időszerű légoltalmi tudnivalókról. feltétlenül szükséges, hogy az óvóhelyhez való odajutás útját szabaddá 1 egyék és inegköuuyitsék, mert több helyen a iuueelejáratnál eltorlaszoló szemeteskosarakat, tüzelőanyaggal telt tartókat vagy ládákat tartanak. Gondoskodni kell arról, hogy a levezető lépcsőfokok sértetlenek legyenek, a lépcsőházakat nem szabad túlságosan elsötéti- teni és a lépcsőházi világítást már elsötétítéskor fel kell gyújtani, valamint a reggeli kapunyitáskor is gondoskodni kell a lépcsőházi világitásról. Biasztás esetén a mozgást közterületeken erélyesen korlátozzák, mert a közönség fegyelmezetlen és sokan nem rendelkeznék azzal a felelősségérzettel, hogy saját életbiztonságukat megvédjék. A közterületi szabad mozgás leállítására azért van szükség, hogy a tűzoltó- és mentőautók szabadon közlekedhessenek. Ha az utcákat nem tisztítanák meg a felesleges járókelőktől riadókor, akkor légitámadás esetén nemcsak az elkerülhetetlen sérültekről .kellene gundoskodui, hanem a saját felületességük miatt megsérültekről is. Az iskolai riasztószolgálatot a riasztás mai rendszerében úgy szervezték meg, hogy az iskolákban rádióügyeletes van, aki nyomban jelenti, ha a rádió «ás megszűnik. A rádió leállása még közvetlen veszélyt nem jelent. Mivel a mai viszonyok közepette az iskolai óvóhelyek megépítéséről nem lehet szó, a rádió leállásakor megszüntetik a tanítást és minden növendéket hazaengednek, aki az iskolától 20 percen belüli távolságra lakik. Jön az „eló'zetes riadó“ A rádió leállását országszerte közvetlen légiveszélynek értelmezhetik, ez pedig a mindennapi élet felesleges megzavarását jelent?. Éppen ezért elhatározott dolog, hogy életbeléptetik rövidesen nálunk is az úgynevezett előjelzést, amely a riadót előre fogja jelezni, még pedig úgy, hogy a közönség tudni fogja, hogy a légiveszély melyik országrész felé közeledik. Az erre vonatkozó intézkedések már folyamatban vannak, a közönséget rövidesen kioktatják a riadót jelző előjelzés tudnivalóiról. A lakóházak kapuit dem szabad bezárul riadókor, mert helyet kell adni az utcáról menedéket keresőknek és ha a házban mentési munkára kerülne a sor, szabad utat kell hagyni a tűzoltóknak vagy mentőknek. A házi légoltalmi őrség egy-két tagjának riadó alatt is óvóhelyen kívül kell tartózkodnia, ezek gondoskodnak arról, hogy illetéktelenek ne mehessenek a lakásokba. A kárhelyeket — ahol tűz vagy rob bánás, épületrombolás van — a kíváncsiskodók soha ne állják körül, mert a legközvetlenebb életveszélybe kerülhetnek. Fal omolhat rájuk, időzített bomba robbanhat közeliikben. Ha időzített bombákat észlelnek, a hatóságok elrendelik a veszélyeztetett területek lakásainak kiürítését. Mindenkinek saját érdekében áll, hogy a felszólitásra lakását zárja be és azonnal hagyja el. A közönség szeret légitámadások után repesz- rlarahokat, repülőgépdarabokat és más „emlékeket" gyűjteni. Erre nem sza bad, bogy sor kerüljön, mert a leletek részben életveszélyesek lehetnek, részben uj fegyverek, amelyeket az illeté- , kés elhárító szerveknek meg kell ismer- j niök\ vasutaknál A szófiai bombázás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a lezajlott légitáma dás után a közönség pánikszerűen meg rohanta a vasútállomásokat, ahol óriás tumultus keletkezett és az amugyis csökkentett üzemű vasút nem volt képes elszállítani a tömeget. Esetleges légitámadás után a közönség ne rohanja meg a vasútállomásokat, mert tömeg- katasztrófát ••kozhat a légitámadás után visszatérő ellenséges repülőgép. Arra kell számítani, hogy nálunk is , vasúti zárlat lesz. majd, tehát a közön 1 ség hiába rohanná meg az állomásokat, elutazni úgy sem lesz lehetséges. Légvédelmi készültség esetén bármikor el- iud'dhatnak a vonatok menetrenden ki- vül is, azért az utazóközönség helyesen teszi, ha nem az utolsó percekben, hanem jóval előbb kimegy a vasútállomásra. A hozzátartozók, a rokonok és ismerősök kikisérésétől, megvárásától tartózkodjunk, mert a pályaudvarokon nincsen nagyszámú közönség befogadására alkalmas óvóhely. Gyujtóbombák és foszforkannák A külföldi légitámadások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gyujtóbombák okozzák a kár 75—80 százalékát. Újabban tiz- és százezerszámra dobják le a hatszögletű vastag ceruzához hasonló gyujtóhasábokat, amelyeknek aljukon vasmag vau, tehát olyan erővel ütődnek a tetőhöz, hogy átmennek rajta. Újabban robbanóanyagot is kevernek a gyujtóhasábokba, igy ezeket csak fedezék —- szükség esetén felborított asztallap — mögül helyes eloltani. A meggyulladás után négy-öt pere múlva robban a gyujtóhasáb, amelyet homokkal és vízzel aránylag nem nehéz eloltani. A 15 kilogramos foszforos gyujtóbom- bákon kivül újabban mintegy 20 literes tartalmú foszforkannákat is dobnak, amelyek ütldéskor megsérülnek, a ben- nü levő gyujtóanyag a levegővel érintkezésbe kerül és nyomban lángra lobban. Hatalmas és mérgező füst képződik égésekor. Földdel, homokkal és viz- zel oltják, a mérgező füstje miatt csak gázálarccal tanácsos közeledni hozzá. A felvetett kérdésfkre válaszolva közölték a tájékoztatón, hogy légitámadás esetén a gáz központi kikapcsolásáról nem. lehet szó. A riasztás izgalmában ugyanis könnyen nyitva maradhat á lakásokban valamelyik gázcsap, még az is elég, ha csak az autógejzer vagy a gázhütőszekrény csapja marad nyitva A légitámadás után észrevétlenül Öm lene ki a gáz ezeken a csapokon, a levegővel keveredve még a villanykapcsoló bekapcsolásakor jelentkező parányi elektromos szikra is elegendő volna felgyujtásához. Sokkal nagyobb veszedelem származna a gáz központi kikapcsolásából. Közölték még, hogy a nyilvános óvóhelyekhez irányitó világitó táblák több fényéről gondoskodás fog történni, majd szemléltető filmet pergettek le a gyujtóhasábok és a foszforos kannák tüzének németországi leküzdéséről. A BOSZPORUSZ .4 Boszporusz a történelem folyamán mindig élénk diplomáciai és katonai ütközőpont volt. A szorosban a Fekete-tenger h.gabb vize áramlik a Márvány-tenger felé. Szélessége 550 méter és két és fél kilométer között váltakozik, hossza 28 kilométer. A szoros a hajósokra á'landó veszélyt jelent és egyik részét, mely ' különös n kockázatos a hajózásra, a törökök Şeitan Akintisinak, azaz Sátán Áramlatnak nevezik. A Boszporusz a Fekete-tenger felöli bejáratánál .(.7 k'lométcr, a Márvány-tenger felöl pedig 2.5 kilométer széles. Mélysége. 50 és V* méter között váltakozik. A szoros maga és a környék is az egész partvidék csodálatos szépségű és különösen a nyári hónapokban a közelkeleti kirándulóhelyek közül a leglátogatottabb. Partjain hűvös szellők teszik kellemessé a tartózkodást, még a legnagyobb melegben is. .4. bizánci császárok, a török szultánok és pasák a Boszporusz pariján rendezték be nyári lakosztályaikat s a magábaszállás óráira hatalmas 1 mplomokat, imaházukat építettek A: ezeregyéjszaka meséiről beszélhetnének itt az ódon várfalak és romok, egybe” azonbun borzalmas és megrázó eseményekről is. így 11. Abdul Hamid a Boszporus habjaiba kergetett sokszáz török katonát és szabatlsághöst, akik ott halálukat leltek. Az uj Törökországban a Boszporusz partján az élet sokkal egyszerűbb és természetesebb, mint amilyen az elmúlt évszázadokban volt. .4 nyári hónapokban azonban most is változatos és színes élet folyik itt. A török kormányzat az első világháború befejezése után is felfedezte, a Boszporusz gyönyörű vidékeiben rejlő idegenforgalmi szempon’okát, hatalmas és pompás szállókat és üdülőhelyeket építtetett, amelyek a: elmúlt békeévekben, még a tengerentúlról ii vonzot ák a látogatókat és a turistákat. Az úszó és evpzősport különösen divatos itt. A külföldi követségek is előszeretettel keresik fel a Boszporusz partját. A Tarabia- öbötb n a Fekete-tenger partjainál a történelem folyamán több hatalmas tengeri ütközetet vívtak. Az ellenséges tengeri erőknek sokszor sikerült a Boszporusz szorosába behato'ni. A Boszporusz különböző pontjain a bizánci császárok is templomokat építettek. Úgy gondolták, hogy ezt a fontos tengeri utat a természetfölötti hatalmak különös kegyeibe kell ajánlani. A Boszporusz mindig kulcspont ja volt Bizáncnak is és védelme rendkívül fontossá vált a görög— római birodalom fővárosának megerősítése szempontjából. Elsősorban orosz törzsek és hajósok veszélyeztették a bizánci metropolis biztonságát n Boszporuszon keresztül, sőt 860-ban és különösen J0fi8-ban orosz hajósoknak is sikerült a Boszporuszon áttörniük és a Márvány-tengerhez jutniok. A Boszporusz védelme érdekében az európai Ma este 6 órakor kezdődik a nagy REVÜPARÁDÉ FELLEGI TERIVEL a Színkörben. 23 attrakció 3 órás élmény, Február 17—23-ig! Váltsa meg előre a jegyét a Színkör pénztáránál naponta délelőtt 10—12-ig és délután 5—O-ig. részen különösen Szerapion várost, az ázsiai oldalon pedig Hieron várost erősítette meg Bizánc, mindkét helyen vámházakat is állíttatott fel, azoknak a hajóknak és csónakoknak megadóztatására, amelyek a Bősz ' poruszon kívántak áthaladni. A két pa. I között hatalmas vasláncot is feszitettek ki és a vásláncot csak akkor oldották meg, ha a hajó lefizette a vámdijat. A partvidéki erődítményeket évről-évre egyre jobban megerösitették. A törökök már a legrégibb időkben ts különös figyelemmel védelmezték a Boszporuszt. Már a XIV. századba^i megépítették az úgynevezett Anadolu-Hisar nevű erődítményt, elsősorban az észak felöl fenyegető veszély kivédésére. II. Méhmed szultán ll/52-ben szédületes gyorsasággal, összevisz- sza kilencven nap alatt három bástyát és 15 méter magos falakat építtetett, a falakon pedig sűrűn egymás mellett az akkori körülményekhez képest modern és. nagyszerű ágyukat helyeztetett él. Az ágyukat Urbán nevű magyar mester öntötte. Ezt a hatalmas erődítményt sem kímélte meg az idő vasfoga. A bizánci császárság bukása is elsősorban a Boszporusz kellő ■meg nsm erősítésének tulajdonítható. A török szultánok legfontosabb feladatukat abban látták, hogy a Boszporuszon minél erősebb védelmi berendezéseket építsenek, a bizánci védelmet pedig minél hamarabb megsemmisítsék. Már akkor, a török nagyság kezdetén is a Boszporusz volt a Balkán kulcspontja és a törökök hatalmuk megerősödését elsősorban a Boszporusz felett való uralomnak köszönhették. A Boszporusz katonai és hadászati fontossága napjainkban is különleges. Törökország évszázados őrzője ennek a fontos tengerszorosnak s jól tudja, mit jelenthet a Boszporusz elvesztése. A török nép különösen tles fiifyelemmel fordul ma a tengerszoros erődítéseiről a Fekete-tenger habjai felé...Jmmoiirnnk. A 104 ÉVES özv. AJmay Ferenené nagyasszony unokája, Oszttán Ilona, férjhezment. A nagyasszony megjelent az esküvőn, amelyen őt Gaál István légoltalmi elnök köszöntötte meleg szavakkal. A „MAGYAR DALOS JÁTÉKSZÍN“ kis sziniegyülte3e, Inke Rezső igazgatásában — 14 napig játszott Désen. Éppen dalban, azaz énekhangban voltak legszegényebbek. A szerény képességű kis együttes előadásait mindamellett telt házak nézték, mert ez Idő alatt a mozi nem játszott. Kisebbségi időkben ennél sokkal elevenebb, szebb sziniesteket láttunk, most amikor a magyar színész kedvére játszhatik, több teljesitményt kíván a mágyar kultúra. Fraknói Sári, mint primadonna, Ízléses játékával és hangjával' adott szebb perceket az előadásoknak. A kis együttes bizony elbírna egy kis felfrissítést, elvégre a magyar kultúra nevében játszik — jelenleg éppen nemzetiségi vidéken! TÖRÖK ERZSÉBETET, a magyar népi muzsika tehetséges erdélyi énekesnőjét talán Désen' szeretik legjobban, ahol átlag kéthavonként szerepel. Legújabban az Emke nagy kulturestjén fog fellépni énekszámokkal és versek előadásával. DÉSI HUBER ISTVÁN, a Désröl elszármazott festőművészen kivül, aki az Idei festőművészet! (Szinyei-Merse) nagydljat kapta, a Désröl elszármazott Bar- csay Jenő, a főváros egyik legismertebb festőművésze és Czobelné Modok Mária, aki a Szentendrei müvésztelepen él. Ha idevesszük az innen elkerült Corvin-koszorus Szopos Sándort is — a Szamosmente igazán sok nagy értéket adott a magyarságnak. CÉRNÁT UTALTAK KI A HATÖSÄGOK a minap Désen. A kiutalást végző hivatalnok egy-egy óra múlva elküldte az altisztet egyik kereskedőhöz vásárlási könyvével, hogy hozzon néki egy karika cérnát. — Már elfogyott — jött vissza a szolga. — Legalább két nap kell a leggyorsabb szétosztáshoz — fakad ki a hivatalnok. Furcsa! Az ügynek közelebbről folytatása lesz. Ugyanez a helyzet a lámpaelemmel is. A bizonyos kereskedő kap ötszáz darabot, de egy félóra múlva már „elfogyott“! Valóban helye van már a törvényes vizsgálatnak! (Dés, február hó.) Sw» L.
