Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-15 / 11. szám
KeletiUjsüg 4 1944. JANTAK 15. Egyetlen hatalmas családdá akarja egyesíteni Erdély magyarságát az EM Befejezés felé kftzefediL a nayyinuilu etjyeséÜef szervexLedésS mozgalma Kolozsvár, jan. 14. A megujhodott EMKE huszonkétéves kényszerű tétlenség után két évvel ezelőtt újra megkezdte működését, hogy valóraváitsa azokat a nemes célokat, amelyeket megalakulásakor maga elé tűzött. Két év alatt a nagymultu egyesület hatalmas munkát végzett. A szakosztályokban eleven, pezsdülö élet igazolta, hogy az EMKE vezetése avatott kezekbe került. Bebizonyosodott, hogy a vezetők jól ismerik az erdélyi magyarság kulturális, Szociális és gazdasági kérdéseit és a jobb jövőbe vetett hittel, lelkesedéssel fáradoznak a kitűzött feladatok megoldásán. Az KM KE vezetőségének az újjászervezés óta végzett munkájáról és a jövő feladatairól nyilatkozott a „Keleti Újság“ munkatársának Sv-aikmárv Lajos dr. ügyvezető aielnök. A nyilatkozat szemléltető képet nyújt arról a hatalmas munkáról, ame'yet a vezetőség aránylag rövid -idő alatt végzett. Szathjruúry dr. mindenekelőtt a nagy erővel megindult s befejezés előtt álló szervezési munkáról tájékoztatott bennünket. Egyetlen erdélyi fala sem maradhat ki az EMKE munka területéből A szervezési mozgalom, amelynek keretében tagtoborzást és a vidéki szervezetek kiépítését végezték, jobbéra befejeződött. Csak Szilágy- és Szatmárvármegyében nem alakult meg még az EMKE megyei szervezete. Erre előreláthatólag februárban kerül sor. A városi és megyei szervezetek kiépítésével egyidejűleg kezdték meg a községi és járási fiókok megszervezését is. Jelenleg körülbelül *00 községi és járási fiók működik, de e* a szám az év végéig előreláthatólag 600—700-ra növekszik. Az EMKE vezetőségének az az. elgondolása, hogy minden olyan községben, álról legalább !!0—80 magyar család él, fiók létesüljön. Az EMKE munkaterületéből egyetlen erdélyi község sem maradhat ki. Nem csak községenként, hanem családonként nyilvántartásba kerülnek az erdélyi magyarok, beleértve a csecsemőket is, úgy, hogy az egyesület hatalmas családként egyesíti majd magában Erdély minden magyarját. Igefr fontos éti a magyarság megerősödése szempontjából nagy jelentőségű az a munka, amelyet az EMKE az elszórtan élő magyar gyermekek gondozása terén kifejt. A szór vány gyermekek érdekében Az egyesület 15.000 szórvány-gyermeket tart nyilván, akiknek szociális megsegítéséről, lelki és szellemi gondozásáról gondoskodik. Ebbe a munkába egyébként anyaországi városok közművelődési egyesületei is bekapcsolódtak. Nyíregyháza, Debrecen és Budapest közművelődést egyesületei bajtársi szövetségeket alakítottak abból a célból, hogy az elhagyatott erdélyi magyar gyermekek gondját viseljék. Az anyaországi városok mozgalmának eredményeként az elmúlt nyáron többezer szórvány-gyermek nyaraltatása vált lehetővé. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének fennállása *g, éves fordulója alkalmából 300« erdélyi szórvány gyermeket öltöztettek fel tetőtííl-talpig. igen fontos feladat az erdélyi magyarság helyzetének alapos megismerése. Ennek érdekében az EMKE vezetősége a szakosztályok közreműködésével adatgyűjtő munkát végez s az erdélyi magyarság helyzetéről minden vonatkozásban támogatja az illetékes tényezőket. Magas látogatások Az EMKE közérdekű munkája iránt egyébként hivatalos kormánytényezők löszéről is me eg érdeklődés nyltvánul meg. K41- lay Miklós miniszterelnök legutóbbi kolozsvári látogatása során tájékoztatta magát az EMKK munkájáról. Antal István nemzetvédelmi propagandaminisztor pedig kolozsvári látogatása alka'máyal az egyesület központi irodáit is meglátogatta, hogy személyesen tájékozódjék az EMKE munkája felől. örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy az egyesület nesnescélu alapítványai a hazatérés óta lényegesen gyarapodtak. Legutóbb az erdélyrészí Hangya tett egy 25.000 pengős alapítványt. Most került az egyesület birtokába a Sboray Miklós ör.-fóie 450.000 pengó's alapítvány' is. Ennek az a rendeltetése, hogy szegénysorsu magyar főiskolai hallgatók tamihnányalnak folytatását biztosítsa. Ugyancsak most került az egyesület birtokába özv. Pécsi Dénesné 40 holdás le- gclőblrtoka. Az egykori unitárius lelkész özvegye azzal a meghagyással hagyományozta az EMKS-re az értékes ingatlant, hogy annak hozamából unitárius főiskolásokat támogasson tanúim Anyaik elvégzésében. Az egyesületre ugyancsak ráférnek az alapítványok, mert az EMKE vagyonának nagyrésze, mintegy négy millió pengő értékben, Délerdélyben maradt. A könyvtár-mozgalom nagy «sterii eredményei A szervezési akcióval párhuzamosan indította meg az egyesület vezetősége az Úgynevezett könyvtár-mozgalmat is. Két ev alatt 2S0 könyvtárat állított fel az egyesület Erdély különböző községeiben s -zek számára 35.000 könyvet juttatott. Az EMKE vezetősége arra törekszik, hogy' minden községben legyen könyvtár. Azokban a községekben, ahol a magyarság száma kisebb, minden családnak juttatnak könyveket, hogy ezzel is szolgálják a népművelést. Nem csak köny veket, hanem ismeretterjesztő füzetekké i is ellátja az egyesület a falvak magyar lakosságát. Eddig 22.000 ilyen füzetet küldtek széjjel Erdély minden részébe. Ezenkívül körülbelül 40.000 lapot és ugyanennyi naptárt osztottak széjjel, többnyire Ingyen. A falunevelést szolgálja az egyesület népművelési szerelvénye Is. A „meseautó“ néven páratlanul népszerűvé vált szerelvény egy év alatt 300 kiszállást végzett. Most már nem csak kúiturfilmeket mutatnak be, hanem szórakoztató és nevelő célzatú tűntek bemutatására is sor kerül. A magyar- tárgyú „Földindulás" és a „Negyediztglen“ című filmeket már műsorába iktatta vidéki kőrútjain az EMKE. Falu vezetői tanfolyamok A falvak népének öntudatositása szempontjából fontos faluvezetők nevelése is helyet kapott az EMKE munkarendjében. Kolozsváron rendezték meg az első faluvezetői tanfolyamot, amelynek 80 hallgatója volt, jobbára a falu értelmisége köréből, de akadtak földműves emberek is, akik rátermetsé- güli folytán szintén alkalmasaknak mutatkoztak falu vezetésre. Legközelebb Maros- torda vármegyében és Bihar várniegyél>en rendeznek faluvdető taufolyamot, hogy megfelelően kiképzett vezetők kerüljenek a falvak élére. Tervbevett« az egyesület egy állandó jellegű népfőiskola létesítését Is. A jelenlegi idők azonban nem alkalmasak arra, hogy ezt megvalósítsák. Mihelyt azonban a viszonyok megjavulnak, Erdély első állandó jellegű népfőiskolája megnyílik a falvak ifjúsága számára. Az EMKE kétségtelenül hatalma* munkát végez a jobb magyar jövendő kialakítása érdekében. Éppen ezért minden erdélyi magyar kötelessége, hogy a nemescélü törekvéseket tőle telhetőtől" támogassa. . . (V.L.) Vásároljon imzakötvényi a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R.T.-nál Kolozsvár, Mátyás király-tér 7. sü. • • ÚTKÖZBEN — Miért áll ez a konflis keresztben, itt a Majálisául közepe táján? Nemcsak én, de mások is eziránt érdeklődnek attól az úriembertől, aki a ló mellett áll s fázósan táncol egyhelyben a havon. — Mi az, Jóska? Kocsis lettél? — kérdezi az úriembertől egy másik úriember, amint odaér. — Ne bosszants még te is! — hangzik a felelet. —- Hát tudod, hogy jártain? Vidékről érkezett egy zsák krumplim, ötven kiló- Megfogadtam, ezt a konflist, hogy hozza haza. De hol vagyunk még a lakásomtól? s már itt elakadtunk ... Nem akar menni ez a szafuládénok való egy lépést sem tovább. *— És most hol a krumpli? —- -4 krumplit felnpalá'oolta a kocsis s hazavitte a hátán. Én addig itt őrsöm a kocsiját, lovát, amíg visszajön. Csak már jönne, mert itt fagy meg a lábam. így fest a kolozsvári „közlekedés“ a Majális-utón 1944 telén. * Meg se ismertem volna, úgy neki vari öltözve a télnek az öreg Jóska bácsi, de mert megszólított, hát meg kellett álla- nom. Mi újság otthon, a falunkban, Jóska bácsi? — Hát vannak, ■ vastagainak újságok, de most hagyjuk ezeket. Inkább azt mondja meg nekem, hol tudnék én egy jó ekevasat venni? — Ekevasat? — hát mit akar januárban az ekevassal, Jóska bácsi? Hol van még a szántás ideje? ■— Jó) jó. Nem az a fontos most, hanem az, hogy kapjak valahol egy jó ekevasat. Nem árt az, ha ott van az ekén. Másképen várja az ember akkor a tavaszt. A szántást. Segítsen már hozzá egy ekevashoz, ha Istent ismer ... Ahogyan így állunk szemtől-szemben Jóska bácsival, eszembejut egy esetem ax öreggel. A nyáron mult két esztendeje, otthon jártam feleségemmel a faluban. Paprikás csirkét kívántam, de nem volt édesanyánknál fejős tehén, tehát tejföl se, Érdeklődtünk, hogy hol lehetne tejfölt találni? Jóska bácsihoz utasítottak. Volt is neki. Egy egész literrel volt. De mert ennyi sok lett volna nekünk, hát alkudozásba fogtunk, hogy adjon egy pohárral. — Nem csorbítom meg a lét rét — jelentette ki Jóska bácsi. Vegyék meg az egészet. De niért tizenöt pengőt kért érette, hát bizony drágálloftuk. — Kolozsváron sokkal olcsóbban meg- vehettük volna — mondom az öregnek. — Meg-e? Hát aztán mért nem vették ott meg? Na. most aztán nem is csinálunk boltot. Nem eladó a „tejel“. Inkább én eszem meg. Kenyérre mártva, de nem adom el. —- Emlékszik-e, hogy igy volt, Jóska bácsi, -d faggatom az öregét. — Hát, jó, jó. Lehet, hogy akkor tévedtem, de most nem rólam van szó. — Hát kiről?- A földről! — mondja Jóska bácsi. — A földről. Annak kell a jó ekevas, hogy tisztességesebben megdolgozhassam, mint a tavaly, mert akkor csak megcsufoltam azzal a hitvány ekevassal. Na, béküljünk meg — nyújtja felém a kezét. — Egyébként is, én már sokszor összepirongattam magám, hogy miért voltam akkor magával szemben olyan aljas, dehát ilyen az ember ... De, amint mondom, most nem •rólam van szó, hanem a földről. Voltam már hat boltban, de nem kaptam vasat. Elmentünk a hetedik boltba, is Jóska bácsival s végre — talán mert a tulajdonos ismerősöm — itt megtaláltuk az ekevast. Pont azt, amelyikét kereste az öreg. — Na. móst már aztán igazán még jobban röstellem magam azért a téfel históriáért, de felejtsük el — mondja. — Felejtsük el, hiszen emberek voH'ir, Na, ággyá már ide a kezét ■. ■ Útközben az egyik mozi előtt haladok el, amikor hangos szitkozódások ütnek fülön, majd, pontosan akkor, amikor a mozi bejárata elé érek. egy férfi csapódik ki az ajtón s menten elterül az úttesten, de eséséből látszik, hogy nem véletlenül ... Valaki kidobta. Délelőtt tíz óra. Mit adhatnak ilyenkor a inor’ban? Hétköznap délelőtt, tíz órakor? Nézem a műsort s arról megtudom hogy nincs is előadás. Tehát nem adnak semmit. Főként jegyet nem a holnapután esti előadásra, mert már minden jegii elkelt. Ebből keletkezett a szóváltás, majd a tettlegesség s végül a rendőri beavatkozás. Szó se róla, nem a legszebb szórakozásBÍRÓ JANOS Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jókal-utca z. I. am. Telefon: 27-48 Ingyenes német nyeivtanfolyamok Beiratkozások minden hétköznap délután 4—7-ig az Intézetben. Beiratkozási díj 10 Pengő. Színházi napló Müller Márta, a kiváló Wagner-éne- kesnő, február 28-án mutatkozik be a kolozsvári közönségnek Wagner „Bolygó hollandi“ c. operájának Senta szerepében. Mittler Mária a bayreuthi ünnepi játékok állandó vendég-szereplője s igy kolozsvári vendégszereplése Iránt érthetően nagy a* érdeklődés. .4 budapesti Nemzeti Színház müsorter- vezetén, az előkészületben lévő, illetőleg műsorra tűzött darabok között szerepel Kemény János bárónak, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatójának „Péter“ cinlü színmüve is. Kémény János színmüvét Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója rendezi s márciusiban kerül előadásra. Közvetlenül a budapesti bemutató után a kolozsvári Nemzeti Színház is bemutatja ae erdélyi tárgyú uj színmüvet. * A Vöröskereszt nagybányai csoportjának műkedvelői a közeljövőben bemutatják Szabó Lajos „Viharlámpák“ c. nagysikerű színdarabját. A „Viharlámpái“ egyébként még ezen a farsangon szlnre- kerül több székely faluban, Ugyancsak műkedvelők előadásában. Január ld-én uj bemutató lesz a kolozsvári Nemzeti Színházban. Ezalkalommal mutatja be Roger Ferdinand legújabb, nagysikerű színmüvét. Roger darabját Mindenért fizetni kell“ címmel Heszke Béla fordította magyarra. Roger Ferdinand színmüve Magyarországon elsöizben nálunk kerüi színre. % .mintáiban még lesz egy prózai bemutató. Nlceodená „Az árnyék“ c. színmüvét mutatja be a kolozsvári Nemzeti Szánház Tasnád.v Fekete Mária vendég- szereplésével. A darabot Mihályit Béla rendezi. Nlccodemi színmüvét ugyancsak Heszke Béla fordította. Február első felében mutatja be a kolozsvári Nemzeti Színház Molter Károly „örökmozgó“ c. székely tár gyű színmüvét. A kolozsvári bemutató után, február 16-án este Marosvásárhelyen, a szerző „pátriájában“ mutatja be a kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttese az „örökmozgó“A kolozsvári Nemzeti Színház igazgatósága még az elmúlt szinlévadban műsorra tűzte Bartók „Fából faragott királyfi“ c. mese-, illetőleg belettjátékát. Az előadás azonban technikai akadályok miatt akkor elmaradt. Február 1-én most mégis színre keiül a „Fából faragott királyfi". Címszerepét Harangozó Gyula táncolja. Harangozó Gyula már meg Is érkezett Kolozsvárra s személyesen irányítja a próbákat. aki Meghalt Pajjp Jancsi, a lonlohb vicceket í$ elrontotta Budapest, január 14. Szerdán délután a Rókus-kórházban 65 éves korában meghalt mallhártyagyulladásban Papp Jancsi, i színes egyéniségű művész. Színészi pályáját vidékén kezdte. Sikerei csakhamar Budapestre szólították. Három évtizeddel ezelőtt kezdődött művészi pályafutása. Divatos slágerek éneklésével Budapest egyik legünnepeUebb szülésze lett. Munka után szeretettel kereste fel borozgató barátjait, s noha mindig a legfőbb szórakoztatója volt társaságának, a tréfák előadására képtelen volt. Mi iáig felcserélte a vidám viccek, tréfák csattanóit. Így történt, hogy legtöbbször a csattanóval kezdte elmondani a viccet. Ezzel arnyira közismertté vált, hogy országszerte ismertté vált a kérdés egy-egy uj tréfa elmondásakor: „Hogyan is mondaná. el ezt Papp Jancsit“ Ne hevertesd a pénzt kamatozatianul, vásárolj kamatozó búzakötvényt!
