Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-15 / 11. szám

1944. JANUÁR 15. 5 KeletiUjsxg Sirályok Sokan állnak a hídon. A pesti part felől kíváncsian özönle­nek a járókelők. Szélcsend van, enyhe idő, ilyenkor a ráérő ember akár órákig is nézegetheti a Dunát- A hid alatt zug a viz. így zúgott tavaly is. De akkor még többen ácsorogtak errefelé. Hozták a kenyérmorzsát, ejtegették szemenként, szórták marokkal, hogy kedve szerint kapdoshassa az éhes sirály. Es a piros- lábú, piroscsorü madarak belemámoro- sodtak a keringésbe: csapkodtak a ki­nyújtott kezek felé. Az volt az igazi öröm, ha röptűkben nem is tenyérből, hanem ujjak közül csippentették ki a nekik szánt morzsát. A hid közönsége megtelt ujjongásSal. Gyerekek ágaskodtak. Etetni akartak ők is. És etettek is. Úgy, mint a felnőt­tek. Néha, mikor kézhez csapódtak a fe­hér szárnyak, azt vártuk: darabokra pór­jának szét, mint meglökött ágon a hó­bokréták. Egy gyerek karja úgy meredt előre, mint a feltartott, bederesedett puskacső. Asszonyok nyítogatták táskái­kat, mintha cirkuszban nyítogatták vol­na, a karzaton. Mosoly mögé rejtőzött az is, aki nem szívesen látott ekkora rajon­gást. Az elvillanó sirálysor lentről zúgott fel, kígyózva, mint egy virágos korbács, mellyel mintha onnan, a hídról paskolta volna valaki a vizet. Egyesek sóhajtottak a gyönyörűségtől. Mások sodródtak to­vább. Abból a fajtából valók, akiknek csak az a látányosság, ha embert húznak ki a villamos kerekei alól, vagy ha fér­fiúnak öltözött asszonyok seprik a jár­dán a havat. Akkor, hogy röpködtek a sirályok: a hid karjának egy rongyokba bugyolilt asszony dőlt. Széles kendője megnyílott. A messzeségből szinte dúcnak tetszett, nagy madáretetőnek, mintha abba kel­lett volna repülnie a sirálynak, hogy megtölthesse vékony begyét. Egy diák tárt karral fogadta a sereglő madarakat. Olyan volt igy, mint egy gyakorlott szó­nok, aki tudja, kihez beszél. Lent, a szigeten rebbentek a bokrok: bodzák és galagonyák. A parton cinkék, feketerigók bámulták a bukfencező vad­kacsákat. A rigók bizalmatlankodtak. Féltek a cinkék is, de a sirályok közül egy sem riadozott. Nekik mindenki ked­vezett. Egy karonülő gyerek mélyen hajolt a viz fölé. Kis zöld kalapját csőrrel szúrta le fejéről az egyik sirály. Hullt a kalap, aztán csattanva érintette a jeges vizet. Volt, aki nevetett. Legtöbben mégis in­kább megijedtek. Feddték az asszonyt: — A szemét is kirúghatta volna! — A sirály körme mérges! — Menjen csak, mert még a gyerek is lepottyanhat! Iav okoskodtak, közben a kalapot fi­gyelték, amely lassanként megtelt vízzel, s elmerült. Ezt a pillanatot használta ki egy toprongyos, negyven esztendősnek látszó ember. Állt és figyelte a keringő madarakat. Az ember kinyitotta a te­nyerét, 8 ügyes szökéssel kinyúlt. A báméz; ködökből kitört a csodálko­zás: — Megfogta! — Sirályt fogott! Azután a felháborodás következett. Öklök emelkedtek, hangok erősödtek, mint a szélroham. — Aljas! Eressze el azt a madarat! Az ember kabátja alá szorította zsák­mányát, s igyekezett megmenekülni. Gáncsolták, kaptak utána, végül egy cifrán kiöltözött fiatalember elibe ug­rott. Emelte az öklét és ütött is. * Ezek után tétován kérdezheti a sem leges néző: — Mi a helyes magatartás a pesti si­rályok igyében* A pesti ...irályok“ tekintetében ugyanis köztudomású, hogy kissé nehéz az orien­tálódás ... CSERHÁT JÓZSEF — Visszaérkezett Angliába á hol'and trónüri>k(jnn(s férje. Lisszabonból jelenti a i Magyar Távirati Iroda: Bernhard herceg [ Julianna holland trónörökösnő férje Kanadá- I ban és az Egyesült államokban tett rövid f látogatása után légi uion visszaérkezett An- | gliába. i I Cicero és a kontinuitás Az alábbiakban megirt eset 1919 elején történt a szászvárosi refor­mátus Kun-kollégiumban: A Keleti Újság 1944. évi január 13-1 szá- számában a Magyar Arcvonal focim alatt ,£ecke az árulásról és a becsületről“ cim alatt megjelent cikk utolsóelőtti bekezdésé­ben cikkiró ezt Írja: „Egyszer Trajántól, egyszer a dákoktól, egyszer a galloktól származtatja magát a „Romanul“ olvasó­közönsége, s ha kell, a tételt úgyis fordít­ják, hogy nem is a románok származtak a rómaiaktól, hanem a rómaiak tőlük.“ Hogy ez a felfogás már régebben és az erdélyi román nép szélesebb rétegeiben Is mennyire el volt terjedve, s hogy milyen makacs meggyőződéssel vallották, jellemzé­sül fölemlítem az alábbi esetet: Még az 1919. év elején történt, hogy egyik délerdélyi gimnáziumban a román nyelvek és népek kialakulásáról beszélt a történelem tanára. Megemlítette azt, hogy a románok is a rómaiaktól származtatják magukat és nyelvüket. Erre fölállott egy Rozvan nevű tanuló s azt a határozott ki­jelentést tette, hogy nem Is a románok származnak a rómaiaktól, hanem a rómaiak a románoktól, amit a rómaiak nyelvének ki­alakulása igazol. A tanárnak e tétel tarthatatlanságát bizonyító magyarázata után a tanuló sértő­dötten leült ugyan, de néhány nap múlva 1 megjelent az apa, dr. Rozvan maroslllyel I ügyvéd és rátérve az előbb említett esetre, j bizonyítani kezdette a szóbanforgó tétel I igazságát. Hangoztatta, hogy a római Iro­dalmi nyelv (lingua urbana) a falusi, a nép nyelvéből (lingua rustica) fejlődött ki, s ezt a nyelvet beszéli a mai román nép! Majd tovább folytatva azt mondotta dr. Rozvan, hogy: „Egyébként is már Cicero is megmondotta, hogy más dolog latinul Írni és más latinul beszélni« („allud est latine scrlbere et allud est loqul“). Dé hogy Cicero e mondásával hogyan lehet teljes bizonyossággal megállapítani a rómaiaknak a mai románok őseitől való származását, -- ezzel az ügyvéd ur adós maradt. Minden faggatásra sem tudott egyebet válaszolni, viszont makacsul megmaradt meggyőződése mellett: ez Így van, ez be van bizonyítva! Pár héttel később az említett tanárnak alkalma volt Nagyszebenben az akkor Ma­xiin elnöksége alatt ott székelő román kor­mányzótanács közoktatásügyi osztályfőnö­kével, Branişte Va'érral találkozni és vele közvetlen modorban különböző dolgok ró eszmecserét folytatni, aminek folyamán mint mulatságos, mosolyra késztető eltéve­lyedést fölemlítette neki a fenti esetet. Nagy meglepetésére azonban Branişte Va­lér, aki különben egyáltalában nem mutat­kozott túlzó, elfogult embernek, a legko­molyabban és teljes meggyőződéssel jelen­tette ki, hogy ez a származási tétel tényleg be van bizonyítva és ő is külön hangsú­lyozta, szó szerint idézve Cicerót, hogy „aliud est latine scrlbere, et allud est loqui“, mint amely kijelentés a legteljesebb bizo­nyítékot nyújtja ez elmélet helyessége és megdönthetetlensége mellett. I Mai kezdette! az Csak 4 napig ! ÁRPÁD filmszínházban! Hangulatos magyar íilmszenzáció! Az utoSsó Wereczkey Főszerepben: Szeleczky, Hajmásy, Csorfos, Vaszary, Bilicsl. Vasárnap d. e. fél 12-kor matiné olcsó hslyáiakkal. Telefonon történő Jegyrendelést nem fogadunk el! Elhangzott az ítélet a 4 éves Fey Hedd a halálát okozó céllövészet résztvevőitle ügyében Beregszászi Ferencet 6, Csatáry Szilárdét 4 havi fogházra Ítélték, a 13 éves tettest felmentették Kolozsvár, január 14. Végzetes baleset játszódott le 1943. junlus 3-án a Zápolya- utca 58 szám alatt lakó Fey Lóránd vál­lalati igazgató házának udvarán. Délelőtt 11 óra körül egy eltévedt golyó megölte az igazgató ott játszadozó 4 esztendős kis­leányát: Heddát. A halálos kimenetelű bal­eset nyomán megindult vizsgálat rövidesen kiderítette, jiogy Fey Lóránd házának szom­szédságában a Zápolya-utca 49 szám alatti lakást bérlő Beregszászi Ferenc szücssegéd két vendégével, Csatáry Szilárd OTI-tiszt- vlselövel és a szücssegéd menyasszonyának még népiskolába járó, alig serdülő öccsé­vel együttesen céllövészetet rendeztek s a háláltokozó golyó innen eredt. Mindhármuk ellen bűnvádi eljárás indult, A gondatlanságból okozott emberölés vét­sége miatt felelősségre vont vádlottak perét pénteken tárgyalta a kolozsvári törvény­szék büntető hármastanácsa, Szenczei Jó­zsef elnöklésével. Az elsőrendű vádlottként kihallgatott Beregszászi Ferenc elmondotta, hogy a kér­déses napon látogatóba jött hozzá Csatáry Szilárd tisztviselő, s bemutatta a náluk ja­vításban lévő fl-os Flóbert fegyvert. A KAC céllővő szakosztálya ugyanis Beregszászy bátyjánál Javíttatta a fegyvereket s azokból a Flóbert-fegyver felszljjazás céljából vlsz- szamaradt. Csatáry javaslatára elhatároz­ták, hogy az udvaron célbálönek. Az első lövést álló helyzetben ő adta le az épület kertjének baloldalán lévő ház falába. Ez­után több ízben Csatáry lőtt. Először Csa­táry is a házat vette célba, később ellenkező oldalra fordult és a kerítés „sas".fáinak gebeire tüzelt. Az utóbbi lövéseket már tér­delő helyzeten adta le. Közben odajött menyasszonyának ískolásfiu Öccse, s kér­lelni kezdte, hogy ő is próbát tehessen. Csa­táry erre fegyvert töltött a fiúnak, sőt egy kétfiVérest is kitett célpontul a kerítésosz­lop tövébe. A kisfiú nehéznek találta á fegyvert r ezért hasra fekve lövöldözött. Valószínű tehát, hogy a föld felszínének köz­vetlen közelében elsuhanó halálos lövés is ekkor történt. összesen mintegy 8—10 lövés dördült el. Hasonlóképpen vallott Csatáry Szilárd Ifi. de azt hangoztatta, hogy a lőgyakorlat, amely szerinte honvédelmi érdekeket« szolgált. Beregszászi kezdeményezésére történt. Az ailg 13 éves harmadik vádlott, akinek ügyében a fiatalkorúak bírósága szintén a törvényszék büntetötanácsára ruházta a döntést, elismerte, hogy ötizben is rálőtt a Csatáry által célul kitett kétfilléresre, de lövései „elkalandoztak“. A halálos baleset­ről csak utólag szereztek tudomást. Céllö­vészetük befejeztével még összeültek az udvaron lévő fllegórlában és jő negyedóra Is beletelt, amikor valaki hírül vitte, hogy szomszédságukban megöltek egy gyermeket. A biróság ezután még néhány tanút hall­gatott ki. Vallomásaik szerint a tragikus véget ért 4 éves Fey Hedda 7 éves Aliz nővérével játszadozott együtt. A fegyver­ropogás zajára Alis odaszótott húgának, hogy jó lesz, ha beszaladnak a házba. A földön guggoló kislány erre engedelmesen felemelkedett. Ekkor ütötte át fejét a ha- láltokozó golyó. A bizonyítási eljárás befejeztével ismer­tette a törvényszék a boncolásról szóló or­vosi Jegyzőkönyvet, majd a perbeszédekre került sor. A vádat képviselő Fólkmann Miklós dr. királyi ügyész bűnrészesként kérte Beregszászi és Csatáry vádlottéi- megbüntetését, a tettet nyilvánvalóan elkö­vető fiatalkorú mellett. A bíróság azonban tettesként bírálta el mindkettőjüket, mert valamennyien résstvettek a hatóságilag nem engedélyezett, lakott területen való lövöldözésben és ezért Beregszászi Ferencet hat havi fogházra, Csatáry BziUírdot pedig négy havi fogházra Ítélte el, míg a fiatal­korút felmentette, azzal az indokkal, hogy értelmi képességével még nem' foghatta fel azt a veszélyt, amelyet a felnőttek nyomán és jóváhagyásukra elkövetett cselekménye rejtett. A felmentő Ítélet jogerőssé vált, az elítél­tek azonban bűnösségük megállapítása miatt védőikkel egyetemben fellebbezést jelentettek be. * Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének mühelyi csoportja 1944 január 10-án délután 5 órai kezdettel jótékony- célú műsoros délutánt rendez. n gazda megmandia: miért kell buzakötvényt vásárolni A háború utáni átmenetgazdálkodás ide­jére minden üzem, vállalat, háztartás, sőt minden e’őrelátó ember Igyekszik tökét gyűjteni, tartalékolni. Ez érthető, hiszen a gépektől kezdve a ruhaneműig minden ko­pik, avul és ma a’lg. vagy egyáltalán nem pótolható. Az előrelátó ember tehát félre­teszi azt a pénzt, amin ma például ruhát nem vehet. Igyekszik kis tőkéjét kamato­zóim elhelyezni, mert tudja, hogy a fiókban összerakott heverő pénz csak a bankjegy- forgalmat duzzasztja oktalanul, egyébként azonban ho’t tőke. fis hogy ne legyen holt tőke, arról ma könnyűszerrel gondoskodik az, aki kamatozó és névértéken alulra soha nem eső buzakötvényt vesz. A buzakötvényben való tartalékolásról, az átmenetgazdálkodásnak esetleg hosszú hó­napokig tartó idejére való gondos félkészü­kről sok szó esik ma fogla’kozásl ágra való különbség nélkül az emberek között, fis sok megfontolásra érdemes véleményt van módunkban hal’anl. így például egy jó és tehetős gazdáét jegyezzük fel. Ezt a gazdát megkérdezte valaki Ilyen­formán: —■ Mondja gazd’uram, miért vásárolt maga buzakötvényt, hiszen búzája mindig volt, van is, lesz Is, ha valamire szüksége van, e’ad annyi búzát, amennyinek árából megveheti. A gazda Így válaszolt: — Hát az Igaz, búzám mindig lesz, a bti- zakötvénybe azonban o’yan búzát raktároz­tam el, amelynek métermázsánkénti ára 40 pengőn alul nem szállhat le. Vagyis legalább o'yan értékű marad, amilyen értékben vá­sároltam. ötven mázsa buza árán vettem kétezerpengös buzakötvényt. Ha ezt az öt­ven mázsa búzát a magtárban természetben raktároztam volna el a háború utáni átme­netgazdálkodási időre, nem lennek biztos abban, vájjon egy szép napon nem fog-e az igy tartalékolt buzatőke kétezer pengő he­lyett csak ezerötszázat, vagy ezret érni. fis ebben az esetben nem ötven mázsa búzát kellene eladnom, hogy például gazdaságomba e'egendő műtrágyát vegyek, hanem hetven­öt vagy éppen száz métermázsát. De, mert búzámat kötvénybe fektettem és nem búzát adok ki természetben, hanem kötvény árán vásáro’Ok, megszcrzem a szüksége« műtrá­gyát azon a tartalékolt pénzen, ami ötven mázsa buza mal ára. Ezért vettem buzaköt­vényt! fis nem veszíthetek, hanem csak nyerhetek rajta! Hogy ennek a gazdának Igaza van, azt ceruzával és papirossal a kezünkben mind­nyájan és könnyen megállapíthatjuk. —- Meghalt Tosev volt bolgár miniszterel­nök. Szófiából .jelenti a Magyar Távirati Iroda: Andréj Tosev volt miniszterelnök ja­nuár 10-én súlyos szívbajban Szófiában el­hunyt. Tosev 1935-ben miniszterelnök volt. Egyik fia jelenleg Budapesten bulgár kö­vet. — HalálasvégU gépkocsi-szerencsétlenség érte Mittlca olasz milicla-ezredest. Milánóból jelenti a Magyar Távirati Iroda: Mittica mi- licia-ezredes, a píemontl nemzeti gárda pa­rancsnoka — mint a Stefan! Iroda jelenti, — Vercelli közelében gépkocslszerencsétlen- ség alka'mával életét vesztette. — Csak egyedenként, külön csomagolva lehet forgalombehozni egyes cukorkafajtá­kat. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Baross Szövetség felhívja a kereskedők figyelmét arra, hogy az egyes cukorkafajták csak egyedenként, külön csomagolva hozha­tók a forgalomba a megállapított ár feltün­tetésével. Tilos tehát nemcsak a különböző gyáraktól, hanem ugyanattól a gyártól be­szerzett többfajta árunak kevert áruként való forgalombahozatala. — Jövő héten kezdődik meg a kolozsvári munkásfőiskola második féléve. A kolozs­vári munkásföiskola Január 19-én, szerdán este 7 órakor nyitja meg második félévét, az egyetem közgazdasági karának Bástya- utba 15. sz. alatti épü etében. A tanulmányi bizottság értesíti a hallgatókat, hogy a be­iratkozás a Hivatásszervezet Irodájában, (Mátyás király-tér 12. sz. II. emelet) dél­előtt 9—1 és délután 4—7 óra között törté­nik. A bizottság felkéri a hallgatókat, hogy a beiratkozásnál lecke-könyvüket (indexü­ket) mutassák be. — Előléptetések n kolozsvári rendőrkapi­tányságon. A belügyminiszter, a kolozsvári rendőrkapitányság állományába tartózó Ele­kes Ernő dr. olm és je leggel felruházott rendőrtanácsost Valóságos rendőrtanácsossá léptette elő. A belügyminiszter, ugyancsak a kolozsvári rendőrkapitányság állományá­ba tartozó Nagylőnyai Elemér dr. számellen- ört számvizsgálóvá, Sztankóczy Tamás és Fülöp Zo tán detektiveket a IX. fizetési osz­tályba és Köpeczy Jolánt lrodagyakornokká nevezte ki, illetőleg léptette elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents