Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
KuktiUjskg 16 1944. JANUÁR 9. SZÁRSZÓ Egy szó, mint száz „PETRES DIVATHÁZ” NŐ! KONFEKCIÓ ÜZLET SZŐRMEBUNDÁK KOLOZSVÁR UNIÓ-UTCA 2. SZÁMTELEFON: 27-12. A Magyar Siet könyvbarátainak társasága 1943 nyarán is megrendezte találkozóját a Sbli Úeo Glória Szövetséd balatonszárszói telepén. Ezek a balatonszárszói találkozók rendkívül érdekes jelenségek a magyar szellemi életben s különösen nagy jelentőséget látunk az elmúlt évi összejövetelen elhangzott előadásokban és hozzászólásokban. Ezek anyaga most könyvalakban is megjelent. As alábbiakban a balatonszárszói találkozó szellemi seregszemléjének jelentőségét a Magyar Elet kiadásában megjelent kötet dttanulmányoiása után igyekezünk megvilágítani. Minden népnek vannak kérdései, minden társadalomnak vannak feladatai, amelyek nem tartoznak szorosan sem a parlament, sem a kormány megszokott munkarendjébe, Nekünk, magyaroknak is van számos ilyen kérdésünk, egész sereg megoldásra váró feladatunk s ezeknek felvetését, letár- gyalását és megoldását azért nem kívánhatjuk a törvényhozás és a kormány intézményeitől, mert e problémák és a bennük rejlő feladatok elsősorban magunktól, magyaroktól, néptől, nemzettől függenek. Vannak gondjaink, amelyeknek elintézésére a kormány nem adhat ki rendeletet, a parlament nem alkothat törvényt. A magyar életnek vannak olyan szükségszerűségei, amelyeket csak magunk: magyarok tudunk felvetni, megtárgyalni és a magyar önismeret fényében közelebb vinni a teljesüléshez, Évezredes múltúnkban minden korszak magával hozta e szükségszerűségek felismerését s azoknak leszámolását, de történelmünknek egyetlen epochája sem volt talán, amelyben ily elemi erővel jelentkezett volna a sajátosan magyar sorskérdésekben való tájékozódás vágya és akarata. A szárszói Összejövetelek olyan kis szellemi nemzetgyűlést jelentenek, amelyeken a magyar nép minden társadalmi rétegének képviselői szabad és kötetlen formában tárják egymás elé magukat a kérdéseket s a kérdésekről vallott elgondolásaikat. Az 1943 augusztusában megrendezett szárszói találkozás azért igen nagy horderejű, mert az egész magyar élet megítélésének szempontjából rendkívül fontos eredményt hozott. Mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy a találkozó keretei ezalkalom- mal örvendetesen kibővültek, mert a rendezőség nemcsak Írókat hivott meg, hanem módot adott arra is, hogy az Írókon kívül a magyar falvak ifjúsága, a fiatal magyar munkásrétegek elitje mellett a magyar értelmi ifjúság képviselői egyenrangú félként jelenjenek meg. így mindaz, ami a szárszói találkozón elhangzott, minden réteg álláspontját tükrözte s nagyon értékes és nagyon biztató volt annak megnyilatkozása, amint a jelenlevő 600 meghívott népes tá borában a társadalmi és képzettségi szintek minden rétegét egybefogta, egységes táborrá tette néhány olyan pont, amelyben mindnyájan egyet értettek. S ez a néhány egyetértésbéli jegecesedési pont adja meg a multévi szárszói találkozó jelentőségét s adja meg a súlyát is abban a nemes igyekezetben, hogy a nyítvaálló magyar sors- kérdéseket mentői több fiatal magyar intellektus lássa és érezze át a legmélyebb, legőszintébb magyar öntudattal. Az értekezlet alaphangját Kodolányi János iró adta meg bevezető előadásának következő mondataival: — Minket, magyarokat az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük magyarságunkat « ezzel fenmaradásunkat, egész é'etünket, hacsak egy pillanatra is elveszítjük magunkat. .. Történelmünkben süvölt a végzet, minden napunk, minden korszakunk egy egy kicsikart haladék. S ezt a haladékor kell örökkévalósággá nyújtanunk. Kodolányi titán Erdei Ferenc, Németh László, Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, László Gyula, Veress Péter tartott előadást Politikai és világnézeti szempontból különböző egyéniségek jutottak szóhoz s éppen ezért figyelemreméltó az, hogy az egymástól nagyon távoláíló szellemi egyéniségek megnyilatkozásaiból mégis alakultak ki azonossági pontok, amelyeknek érvényességét senki sem vitatta. A találkozó anyagát összefoglaló köte„ tanulmányozásából nézetünk szerint az alábbi három gondolatkörben értett eg/et az értekezlet minden résztvevője. A Kárpátmedehcében a magyarság van többségben. S ez a nem vitatható tény magával hozza annak az igazságnak felismerését, hogy a Kárpátmedence kérdéseit csak a magyar nép erejének fokozásával, súlyának növelésével, küldetéséhez méltó sz.erep juttatásával lel et megoldani. Nagyon figyelemreméltó, hogy az értekezlet előadói és felszólalói magyarságon elsősorban a magyar értelmiségi, ipari es földműves dolgozó rétegeketTértették. Abban sem volt semmiféle nézeteltérés, hogy a magyar élet bizonyos kérdéseit és feladatait nem lehet sem politikai, sem elvi, sem világnézeti alapon megoldani. Ezek a kérdések a mindennapos élet szakkérdései s ezért megoldásuk is szakemberekre tartozik, elsősorban magyar szakemberekre. Végül az uralkodó koreszmék taglalásában alakult ki egy igen érdekes és igen fontos álláspont. Szóba került mindaz, amit általában jobboidaliságnak, vagy baloldall- ságnak neveznek és gyakorolnak. Ebben a kérdésben Nemeth László szellemes megjegyzésére utalunk: — Tegyük fel, — mondotta — hogy van Uj-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Uj-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Uj-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki és azt kérdi: „Nem lehetne Uj-Guinea a pápuáké?" A jobboldaliság és baloldaliság kérdésében Németh László ezzel a bon mot-val érzékeltette, hogy a magyar kérdések megítélésében igenis van egy sajátosan ma.áyar szemszög, álláspont és magatartás. Ez a pont igen terjedelmes vitára adott okot s jellemző, hogy a marxista-szociáliz- tnus álláspontjára miképp alakult ki â magyar ifjúság magatartása. Marosi Péter kolozsvári református teológus hozzászólásából idézzük az alábbiakat: — A magyar munkásság vezetői sokszor nem értik meg a magyar fajta effyüvétarto- zásának pataiiicát... Nem akarok részt- venni a baloldalnak most bekövetkezett helyezkedésében, mert nem látom benne biztosítva a ,,t ennsziilöttek“: a magyarok sorsát és érdekét. ■ Fitos Vilmos, a Magyar Ifjúság Nagybizottságának e<röke az-alábbiakat jelentette ki a diáksegel.)mozgalom nevében: — Az egyetemi és főiskolai ifjúság igenis vállalja a szoctálizmusf, annak legradikálisabb formáját' n. de csakis magyar módra, magyarok vezetésével. Szabédi László iró (Kolozsvár) arra mutatott rá szellemes felszólalásában, hogy igen sokan csak abban vélik a szociállzmus lényegét, hogy tagjai a szociáldemokrata pártnak s mr-ak rendelkezéseit vakon végrehajtják. Bözödi G\ö-gy a szociállsta szemléié* alapján tette szóvá a nemzetiségi kérdést s rámutatott arra, hogy a magyarországj nemzetiségi kérdés magyar módra értelmezett és alkamif zott szociális szellemű megoldása esetleg nem is jelentene előnyt a magyarságra, ha az. egyik szomszédállam „nem kezemé hasonló magaslatról az ottani magyarság ügyét1'. Rendkivüí jellemző, hogy a szárszói találkozó magyar ifjúsága a valóban pártfegyelem alatt á»’o baloldali felszólalók sajátos marxista szemleletével az uj magyar szociális rend igényét szegezte szembe, oly moaon, hogy a szocális szempontok mellett domináló módon érvényesült a magyar lényeg is. S minthogy éppen e kérdés foglal- koz'atta legír Hét a találkozó résztvevőit, a magyar iíjóság magatartása az uj szociális remiért folyó Küzdelemben, minden bizony- ny"’: a mai magyar élet egyik legfontosabb tényezője. Figj elemrtméltónak látjuk Püski Sándor ói. előadásának álláspontját is: — A legel fogul tabb politikusnak is be kell r e látnia hogy a magyarság legalább komoly résztr.ck öntüdatositása, nevelése és -ii velőse neműi a legszebben elgondolt társadalmi ff gazdasági rend sem valósulhat meg Meg., aiországon, vagy ha megváló,alhat, nein ml valósíthatjuk meg, haléin megint idegenek idegenül. Egy budapesti Ifjúmunkás 20 pontot ter- 'eszatt elő s kijelentette, hogy aki csatlakozik azoknez. azokat jó szociálistáknak fogadja el. Sut a „baloldal“ felöl igen jól Ismert módszer! e Féja Géza keményen vágott vissza: — Ez a mags tartás a terrorizmus és a diktatúra elő'/ţie... Igen átlátszó hamisjátéknak tartom azt, hogy egy kis csoport állandóan a demokráciát és a szociálizimist hangsúlyozza, ugyanakkor azonban a maga kisebbségi véleményét rá szeretné erőszakolni a többségre olyan módon, hogy eleve megbélyegzi azokat, akik az ő kisebbségi véleményét nem fogadják el s nem tartják egvedül üdvözítő' hitvallásnak. Féja azt is igen helyesen szögezte le, hog > ..nem az ideológiai marakodások és szőrszál- hasogatásnk visznek előre, hanem a nép előkészítése, a nén bekapcsolása a magyar szellem vérkeringésébe“. A konferencia záróelőr.dását Veres Péter tartotta. Érdemes ideiktatni megállapítását a népi nacionalizmusról: — Ha valóban a népet szereted és nem csupán a benne levő uralmi lehetőséget, akkor a szolgálatára tedd fel az életedet. még akkor is, ha nem ért meg a nép, sőt még akkor is, ha megkövez érte. A szárszói konferencia anyagát tartalmazó kötet figyelmes áttanulmányozása egy érdekes megfigyelésre adott alkalmat. Azok, akiket általában „baloldali“, vagy pláné „szélső baloldali“ meggyőződésükről ismerünk, nagyon jó magyarok színében tűnnek fel felszólalásaikban. Felmerül a kérdés és joggal: meggyőződés ez náluk, vagy módszer kérdése? Ha valóban magyar meggyőződésük szólalt meg Balatonszárszón, úgy szeretnők, ha hivatalos „baloldali" megnyilatkozásaikban és a megnyilatkozásokban nyilvánuló magatartásukban is nyoma lenne ennek a magyar Íznek. Balatonszárszó legnagyobb tanulsága a magyar Monroe-elv: Magyarország a magyaroké. Ez az az alap, amelyből ki kell indulnia mindenkinek, aki a magyar életben szóval, Írással, munkával, szellemmel és politikával just formál a jövendő kialakításához. S német részvénytársaságok nem tartanak közgyűléseket Berlin, jan. 8. A birodalom igazságügyminiszterének a gyűlések korlátozása tárgyában kiadott második rendelete alapján a német részvénytársaságok az 1944. gazdasági évben nem fognak közgyűléseket tartani. Kivételnek csak abban az esetben van helye, amikor a részvénytársaság jövőjét és sorsát illető kérdésekben kell dönteni, például az alaptőke megváltoztatására, a társaság fúziójára vagy feloszlására tett javaslatok esetében. A felügyelő bizottsági tagok szolgálati idejét a legközelebbi közgyűlésig automatikusan meghosszabbítják. A nyereségek felosztásáról a közgyűlés helyett az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaiból alakult közös tanács dönt. Jo árn ét L Éh | »lapja a jo tkleunenetnek i WARGA ANDRIS ÉS TÁRSA ERDÉLYI Telefon: Iroda: 19-50, 19-51. Detail - üzlet: 25 - 51. Nagymktár: 19-41. VÁLLALAT VAS- ÉS CSÓNAGYKERESKEDÉS KOLOZSVÁR, DEÁK FERENC-UTCA 21 Szállít: „Rima“, Csepel és diósgyőri gyárakból és kolozsvári raktárról: összes rúrivas és lemezfajtákat, sodrony, szeg, tengely, szeráruk, összes vasáru-cikkeket, mindenfajta viz- és gázcsöveket és idomdarabokat, valamint az összes egészségügyi berendezési cikkeket és réz, nikkelezett, chromozott armatúrákat, stb.
