Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-28 / 22. szám

1944. JANUÁR 28. 3 KuetiUjskg Libéria „batSai iizenl" a icncjelynelc Stockholm, jan. 27. (MTI) A brit hírszol­gálat rendkívüli hirként közli, hogy illeté­kes helyen Londonban bejelentették, hogy a libériái kormány január 26-án hadat üzent a tengelynek. Garacciolo tábornok belépett a Ferences-rendbe Zürich, jan. 27. (MTI) A Svájci Távirati Iroda jelenti a Vatikánvárosból: Illetékes német helyről híre jár, hogy a Vatikán beható vizsgálatot inditott azzal kapcsolatban, hogy Caracciolo tábornokot Toscanában egy kolostorban találták meg. A vizsgálatkor kitűnt, hogy a tábornok négy hónappal ezelőtt teljes komolysággal kérte, hogy mint a Ferences-rend terciáriusát ve­gyék fel a kolostorba. Kitöltötte a noviciusi időt és a szerzet szabályait szigorúan betar­totta, mire mint noviciust felvették a rend­be. Ennek következtében viselhette a rend ruháját és együtt élt a kolostor lakóival. A honvédség Btoszöneie ’ Vorösltereszfnelt Budapest, jan. 27. (MTI) Vitéz Lakatos Géza vezérezredes ezt az átiratot küldte a Magyar Vöröskereszt Egyesület Országos elnökének: „Jóleső örömmel értesültem, hogy a ve­zetése alatt álló Magyar Vöröskereszt ál­tal küldött karácsonyi csomagok a szent estén eljutottak minden honvédhez. A Ma­gyar Vöröskereszt áldozatra kész ajándé­kozása melegebbé és bensőségesebbé tette az otthontól távol lévő honvédek karácsonyi ünnepét. Az a szerető gondoskodás, amely a Magyar Vöröskereszt részéről most már ismételten kifejezésre jut, szorosabbá teszi kapcsolatainkat az otthoniakkal. A sok fá­radtsággal járó munkáért a magam és va­lamennyi honvéd nevében hálás köszönete- met fejezem ki.“ Kik szállhatnak autóbuszra silécekkel ? Kolozsvár, január 27. A si-sportoló kö­zönség társasgépkocsikon sítalpakkal való utazásának lehetővé tétele — másrészt ezen sportot versenyszerűen űzök közleke­dési lehetőségeinek megkönnyitése céljából Kolozsvár város polgármestere rendelke­zett. A rendelkezés értelmében a város te­rületén közlekedő társasgépkocsikon, azok­nak befogadóképessége szerint utazhatnak olyan sítalpakkal rendelkező sportolók, akik az Országos Siszövetség, vagy vala­melyik helyi sportegyesület által kiállított igazolvánnyal rendelkeznek. A kisebb tipusu és kevesebb férőhellyel rendelkező K. T. K. r. t.-hez tartozó társas­gépkocsikon legfeljebb két pár nagyobb ti­pusu, a több férőhellyel rendelkező VÂV társasgépkocsikon legfeljebb négy siléccel rendelkező utast lehet szállítani. A társas­gépkocsi belsejében a sítalpakat olyképen kell elhelyezni, hogy a többi utasokat moz­gási lehetőségükben semmiképen ne akadá­lyozzák. A polgármester erről a rendeleté­ről az érdekelt autóbuszvállalatokat és a m. kir. államrendőrség kolozsvári kapitány­ságát értesítette. Mit kell tudni a cipőiQéni/lésekről ? Kolozsvár, jan. 27. A felesleges időpazar­lás és félreértések elkerülése cé’jából, a Közellátási Hivatal vezetője a cipőigénylé­sekkel kapcsolatban a következőket közli a nagy közönséggel: — A közellátási hivatalhoz benyújtott igénylőlap egy hónapig, tehát 30 napig ér­vényes. Aki beadta igénylését a hónap első és 10-ik napja között, az a következő hó­nap elsejéig minden esetben megkapja a kedvező választ, mert a közellátási hivatal csak annak küld értesítést, akinek a bizott­ság a kész cipő-vásárlást engedélyezi. Ha az igénylő a beadástól számított 20, illetőleg 30 nap alatt nem kap választ, az azt je­lenti, hogy igénylését elutasították, mert a felsőbb hatóságok által engedélyezett cipő- mennyiség nem fedezi a szükségletet s a készletből elsősorban azokat kell részesíteni, akik a legjobban rászorulnak lábbelire. Mindazok, akiknek igénylését a bizottság elutasította, a következő hónap első napján újból megismételhetik kérésüket. Egyébként kész, uj cipővásárlásra utalványt csakis a közellátási hivatal és az arra illetékes szer­vek által kijelölt bizottság engedélyezhet, felesleges tehát az igénylések elutasítása miatt egyes tisztviselőket gyanúsítani, vagy részrehajlással megvádolni. IVewyorlcban elárvereztél«: a TilághSrü szicíliai miibincsielcef Paris, január 27. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Matin Stockholmból keltezett beszá­molót közöl azoknak a műkincseknek a sorsáról, amelyeket Olaszországból An­gliába és Amerikába szállítottak. A cikk szerint a világ három leggazdagabb régi­ségkereskedője karácsonyi meglepetésben részesítette vevőit. Amerikában és Angliá­ban többszáz vagyonos ember értesítést ka­pott, hogy karácsony előtt rendezik az első szükkörü árverést a világhirü szicíliai mű­kincsekből. A newyorki Metropolitain mú­zeum igazgatóját bizottság vezetőjévé ne­vezték ki azzal a céllal, hogy gondoskodjék az olaszországi történelmi emlékek meg­óvásáról. Kevéssel utána a katánia* székes- egyház hires kincsei megérkeztek New- yorkba. Ugyanakkor képek, madonnák, ol­tárok, szobrok és kéziratok is érkeztek, többszáz ládában. Ezeknek a műkincseknek nagyrészét szükkörü, vagy pedig nyilvános árverésen értékesítették. megtorolja a borravaló elfogadását. Nem­régiben véleményes javaslattételre hivta fel a kérdésben a kereskedelmi és iparkamara- kai, amelyek szakértekezleten vizsgálták meg a helyzetet. Kolozsváron is lezajlott a borravaló-értekezlet. Mind a munkaadók, mind a munkavállalók a százalékrendszer fenntartása és a borravalórendszer eltörlése mellett foglaltak állást. Persze kérdés, hogyan lehet a borravaló tilalmat gyakorlatilag érvényesíteni. Csakis szankcióval. S ki legyen a kihágó ţ Az, akt adja, vagy az, aki elfogadjat A legnagyobb bökkenő, hogy miként lehet a vendéget bün­tetni. A pincért még utói lehet érni, de a vendéget? A módosító rendeletnek tehát több kényes kérdést kell megoldania. H nagyváradi rendőrség a Kaszinó-mozi egyik jegyszedőjét gyanúsítja a rejtélyes gyilkosság elkövetésével Nagyvárad, január 27. (MTI.) A Ka­szinó-moziban elkövetett borzalmas gyil­kosság áldozatának személyazonosságát megállapították: Bökfi Teréz 14 éves gyári munkásleány, akinek holttestét megtalál­ták a mozi erkélyének padozata alatt. Édesanyja még december 7-én jelentette be a rendőrségen a leány eltűnését. A bonco­lás adatai szerint a leányka halálát fojto- gatás okozta. A rendőrség nyomós gyanu­Kolozsvár, január 27. Ismét napirendre került a vendégipari borravaló kérdése. A képviselöházban interpelláció is ráterelte a figyelmet s nemrég fel is olvasták a minisz­ter válaszát. A kereskedelemügyi kormány­zat álláspontja rendkívül figyelemreméltó: bejelentette a borravadó rendszer módosítá­sát s feltette a kérdést: százalék, vagy borravaló t Miért vitatkoznak ismét a borravaló ügyé­ről? Egy mondatban ez a felelet: a vendég­ipari alkalmazottak a köteles kiszolgálási százalékon felül elvárják a borravalót, ho­lott a százalékban megkapják ezt a jutta­äst. Lássuk közelebbről a borravaló kérdést: A pincérek javadalma a következő bevé­teli forrásokból táplálkozik: kapja a fix fizetést (az ugyan nagyon csekély), része­sül a számlához csapott százalékból (ezt az alkalmazottak megállapított arány szerint osztják fel maguk között), étkezik az üzem­ben (e téren a kávéházi pincérek hátrányo­sabb helyzetben vannak), végül pedig ke­resetének egyik lényeges hányada — a meg­határozatlan összegű borravaló. Megszűnik a borravaló, de csak papíron A kereskedelemügyi kormányzat 1936- ban rendezte a vendégipari borravaló kér­dését. Annakidején Winchkler István volt a miniszter, aki mind a münkaadók, mind pedig a munkavállalók meghallgatása után úgy döntött, hogy rendeletileg kőtelezővé tette a százalékrendszert, megtiltotta a borravaló kérdését, de nem tilalmazta an­nak elfogadását. A százalék voltaképpen a tetszőleges nagyságú borravalót kívánta helyettesíteni. A miniszter úgy gondolta, hogy szabályos keretbe helyezi a pincért megillető kiszol­gálási dijat, megszabadítja ezt a dolgozó réteget a baksis megalázó rendszerétől s a vendéget is felmenti a tépelödéstöl: meny­nyit adják és kinek adjakt A gyakorlat azonban lassan kiderítette, hogy a kívánt cél nem valósult meg. A bor­ravaló nem szűnt meg. A fogyasztást azon­ban sikerült a kötelező százalékon felül a nem kötelező, viszont szokásjogon alapuló borravalóval terhelni. Ennek a rendszernek kedvezményezettje egyedül a pincér. Ugyanis nem örül: 1. a munkaadó (jóllehet élvezi azt az előnyt, hogy alkalmazottját nem elsősorban ő, ha­nem a vendég fizeti meg). A munkaadó ki­fogása a külön borravaló ellen abban rejlik, hogy ezzel is növekszik a vendég kiadása, tehát idegenkedik a helyiség látogatásától. (Ez az aggály, bár jogosult, ma nem idő­szerű, mert a közönség manapság nem ilyen kicsinyes). Nem örül: 2. a vendég, mert, akármilyen könnyükezü, nagy általánosságban nem kedveli, ha a már kifizetett számla után ki kell elégítenie azt a társadalmi kötele­zettséget, hogy hanyagul néhány pénzdara­bot ejtsen az asztalra. (Néha olyankor is, amikor elégedetlenül távozik.) Túlzás lenne azt állítani, hogy a pincér 1 sem örül, mert, ha tiltakozna ellene, bízó- 1 okok és tárgyi bizonyitékok alapján letar­tóztatta Fekete Béla 28 éves mozijegysze­dőt, mert a lakásán végzett házkutatás al­kalmával megtalálták a meggyilkolt leány télikabátját. A holttest nyakán szintén fel­ismerték azt a sálat, amelyet Fekete Béla viselt. Egyébként Fekete Béláról megálla­pították, hogy a román megszállás idején különböző bűncselekményért többször bün­tették. A nyomozás még nem fejeződött be. nyára visszautasítaná, de az is tagadhatat­lan, hogy az önérzetes pincérben az anyagi nyerészkedés sokszor összeütközik a dol­gozó ember öntudatával. A borravaló rendszer hibái A képviselöházban interpelláló képviselő a többi között részletezte a borravaló rend­szer valamennyi hátrányát. Ezek között szerepel: 1. hogy antiszociális, mivel a va­gyonosabb osztályt hozza előnyösebb hely­zetbe, vagyis azt a réteget, amely borra­valót inkább adhat, tehát a pénzéért jobb kiszolgálást remélhet és a pincér kivétele­ket tehet vendégei között; 2. hogy közszel- lemfeáiöző, mert meghonosítja a baksis- rendszert; hogy erkölcsromboló, mert szol- galelküséget nevel; hogy társadalmi kény­szer jellegű. A képviselő azt is felemlítette, hogy a borravalórendszer alkalmas a fizetések le­szorítására is. Erre azonban Gundel Károly, a hires vendégiparos már' meg is adta a választ: a személyzet bérét az e célra kine­vezett paritásos munkabérmegállapitó bi­zottság szabta meg, tehát kivül esik a munkaadó hatáskörén. De miért is fáj most egyszerre a borra­való kérdése? Sokat keresnek a pincérek? Ha igy van, ki sajnálja tőlük? Ezek len­nének a legtermészetesebb kérdések, ame­lyek most felmerülnek a kérdéssel kapcso­latosan. De nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról a szakmai egyenlőtlenség­ről és társadalmi sérelemről, amely utóbbi­ról a képviselő is szólott A pincér foglalkozása ma összefügg a háború konjunktúrájával. A magán háztar­tások élelmezési gondjai miatt a vendéglők „futnak“, de a kávéházak sem panaszkod­hatnak. Az árak magasak, a számla tehát egyre nő s ennek arányában a százalék is. A vendég pedig a jegygondos világban mindinkább rászorul a pincér figyelmessé­gére, ezt pedig illik méltányolni. Mindezek­ből tehát az derül ki, hogy amíg a pincérek jövedelme állandóan gyarapszik, addig más ipari szakma dolgozói nem részesülhetnek konjunkturális keresetben. így aztán egyes alkalmazotti ágak hátrányba kerülnek s jogosan felteszik a kérdést: miért nem kap külön juttatást a fűszeres segéd, vagy a könyvkereskedő alkalmazottját Erre a szakmákat jól ismerő szakember válasza ez: a pincér és a borbély dolgozik azokban a szakmákban, ahol az egyéni szeszélyt kell kielégíteni, tehát ezek a munkások kiérdem­lik a külön dijakat. De a borravaló mellett kardoskodik az az álláspont, hogy a magyar úri lelkiség való­sággal megkívánja a borravalót. Jólesik adni a kabát lesegitéséért. a kialudt szivar meggyújtásáért. Ezek mind személyi szol­gáltatások, amelyeknek Igénybevétele vi- szonzatlanul nem maradhat. S mégis akármilyen furcsán hangzik, annakidején maguk a pincérek kérték a borravaló eltörlését, amely meg is történt, de csak papíron s most a miniszter azt ter­vezi, hogy gyökeres újítást vezet be s amennyiben a százalékrendszer marad fenn. A kolozsvári „artistaparádé* folytatása a törvényszék efő$t Kolozsvár, január 27. 1942 nyarán, jú­nius 11—12. és 13. napjain a kolozsvári Kötő-utca 4. szám alatt lakó Schächter Andor és Rolino Rolland Alfréd artistaügy­nökök előadást rendeztek „artista-parádé“ ebnen. Az előadáson szereplő artistákkal Schächter Andor abban állapodott meg, hogy fellépési dijaikat az előadássorozatot lezáró junius 13-án este — a műsor meg­kezdése előtt — fizeti ki. A jelzett időben azonban a pénztárban nem volt elegendő pénz, Schächter azonban azzal az Ígérettel birta rá fellépésre a szereplőket, hogy szü­net közben kölcsönt szerez, sőt 600 pengőt érő ékszereit is szétosztja fedezetül kö­zöttük. Az artistaparádé utolsó előadása is teljes fiaskóval végződött. A kétségbeesett Schächter Andor erre szó né’kül faképnél hagyta a szereplőket. Ezért Pataki László és Mányus Erzsébet, Buza-utca 14. szám alatt lakó artisták fejenként 102 pengő, a Jókai-utca 15. szám alatt lakó Brandl Béla 132 és Brébel Sándor, Dávid Ferenc-utca 19. szám alatti lakos 120 pengő fellépési di­jának meg nem fizetése miatt csalásért fel­jelentették Schächter Andort. A bűnvádi feljelentéshez csatlakozott Spirer Farkas, Fogoly-utca 11. szám alatti lakos is. Spirer az artistapa/rádé előtt 800 pengőt folyósí­tott Schächtemek kölcsönképpen az egyik társadalmi egyesülettől számára kiutalt 1000 pengőre. Schächter a kölcsönt nem adta meg s amint kiderült a neki járó 1000 pengőt már a kölcsönügylet lebonyolítása előtt felvette. A kolozsvári törvényszék büntető egyes- birája ötrendbeli csalás miatt vonta felelős­ségre Schächter Andort. A vádlott azzal védekezett, hogy Spirerrel társas viszony­ban állott és a befektetett pénzt igy a rosz- szul sikerült üzlet mindkettőjük terhére vitte el. A fellépési dijak ki nem egyenlí­tése pedig — szerinte — azon múlott, hogy nem volt elegendő bevétel. Ezt különben a tanúként kihallgatott károsultak is elismer­ték. Lehner Richárd dr. törvényszéki ta­nácselnök, büntető egyesbiró, újabb bizo- nyitáskiegészités végett elrendelte a pénz- tárnok kihallgatását arra vonatkozólag, hogy az artistaparádé záróelőadásakor mek­kora pénztárkészlette! rendelkeztek. Tiz hónapi fogházra ítélték árdrágítás miatt a kolozsvári „Bagolyvár“ étterem tulajdonosát Kolozsvár, január 27. Négyrendbeli árdrá­gító visszaélés kísérlete miatt került csü­törtökön a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája elé Bő- lya Dénes, a közkedvelt „Bagolyvár“-étte- rem tulajdonosa. A vád szerint Bólya az étlapon tavaly szeptember 23-án egyes éte­leket a megszabott hatósági áron felül tün­tetett fel, sőt még a 3 százalékos forgalmi adót is fogyasztói terhére irta. Minthogy a feljelentésre kiszállott közellátási közegek által lefoglalt étlapon szereplő árakat a vendéglős fel is számította, a vádat kép­viselő Karda Csaba dr. királyi ügyész az elkövetett cselekményt bűntetté módosította vádinditványában. Kihallgatásakor Bólya Dénes azzal védekezett, hogy a fogyasztók­kal nem az étlapon tévesen kiállított, hanem a megszabott hatósági áron számolt el, ha pedig többet számlázott, az a szakács be­mondására, dupla adagért történt. A kifo­gásolt forgalmi adó •— szerinte — csak vé­letlenül maradt az étlapon, az előző napról. Karda Csaba dr. királyi ügyész a bűn­jelként beterjesztett étlap alapján kérte a vádlott elitélését. A védő enyhítő körül­ményként hangoztatta, hogy legfeljebb kí­sérleti cselekményképpen bírálható el vé­dence eljárása. Sebsssy Gábor dr. uzsora-egyesbiró Bólya D énest négyrendbeli árdrágító visszaélés büntette miatt tiz havi börtönbüntetésre, 500 pengő pénzbüntetésre és ötévi jogvesz­tésre Ítélte, továbbá kötelezte 1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Az ítélet ellen Bólya Dénes és védője enyhítésért semmisségi panasszal élt. Szúzalék9 vagy borravaló ? fl kereskedelmi kamarák ankétet rendeztek, hogy megtiitsák-e a borravalót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents