Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-28 / 22. szám

KuitiUjskg ÎM4. JANIJA* 28. • 4 aBUZAKOTVéNY 1 Szent LászSá-év jelentősége A VILÁG TÜKRE Stockholmból jelentik: Hogy Szaudi Ará­bia olajában a brit befolyást kikapcsolhas­sák és hogy az USA lehetőség szerint mo- nopoliszUkus helyzetet nyerjen el a középső kelet olajforrásainak kiaknázásában, Roose­velt elnök személyes képviseletében Patrie Hurley generálist küldötte Szaudi Arábiába. A kiküldött az év tavaszán Ibn Szauddal megbeszéléseket folytatott az USA-kon- cessziók biztosítására s ennek következté­ben ar USA kizárólagossági Jogot nyert a szaudi arábiai olaj források kiaknázására. A Hurley-misszló szorosabbra fűzte Amerika kapcsolatait az Ibn Szaud kormányával s Így Roosevelt félre nem érthetően jelentette be, hogy az USA igényli Arábia meseszerü olajtartalékait. Szakemberek szerint ez az óla,(előfordulás olyan nagy, hogy amellet' még a kelettvxMi olajforrások bősége Is e’ halványul, noha ezek 1943 júniusáig kere’ 1.9 millió hordó olajat ontottak. Amerik" és Szaudi Arábia szoros kapcsolataira mu­tat rá az & tény is, hogy Ibn Szaud két fia Emir Faisal és Emir K to ltd nemrég láto­gatást tettek az USA-ban, igaz ugyan, hogy" ennek a látogatásnak rejtett okát a State Departement szándékosan bagatellizálja. Azonban lekes belügyminiszter, az amerikai nyersolajkormánybiztos leplezetlenül nyilat­kozott az Egyesült Államok olajimperializ­musáról, amikor a következő kijelentést tette: Az USA menjen oda, ahol olaj van, s kijelentette azt is, hogy a világgazdaság középpontja a középső keletre tolódott el. Egy berni jelentés a következőket közli: Hawkins, az USA State Departement gaz­dasági osztályának igazgatója kijelentette, hogy na Atlantik Charta az USA-t legalább Is az Amerikán kivitli olajforrásokhoz jut­tatja. A State Departement mindenesetre támogatni fogja ezt a fejlődést s azt is, hogy a* USA érdekeltségek a külföldi olajterű- leteken érvényesülhessenek. * Minszkböl jelentik: A fehérorosz központi tanács alkotmányozó gyűlésén Ostrowsky tanár, a gyűlés elnöke kifejtette a központi tanács előtt a gazdasági munkaprogramot s többek között Javaslatot tett, hogy a Mrtak- vriBMmyok rendesése kapcsán a nagybirto­kok ée a kolboszok rendszerével teljesen •rámoljanak fel. Ezek helyébe a kisebb ma­gángazdaságok lépnének. A mezőgazdaság! kultúra fokozása érdekében szakiskolák létesítésére és mintaüzemek felállítására van szükség. A kereskedelmet szövetkezeti alapon kell kiépíteni, de úgy, hogy tekintet­tel legyenek a magánkezdeményezésre. A törvényeket pedig a népi jellemvonásoknak megfelelően kell megalkotni és egységesí­teni. * Az influenza megbetegedések száma Lisz- szs bonban a tél folyamán sokkal nagyobb volt, mint rendesen. Igen érzékenyen érinti a járvány a gyárak üzemét, mert sok mun­kás és hivatalnok betegedett meg. Az egész- ségügyi hatóságok szerint aggodalomra nin­csen ok. * Washingtoni jelentés szerint a vasutas- sztrájk elintézése után Roosevelt elnök újra döntőbírói szerepet vállalt a grafikus ipar bérmozgahnában. A szedők szakszervezete olyan követelésekkel állott elő. amelyeknek következtében néhány városban már sztráj­kokra Is sor került s néhány újság megjele­nése ideiglenesen szünetel. * Az 1943. évi dohánytermelés eredményéről és a* 1944. év kilátásairól Irt dr. Melsner mezőgazdasági főtanácsos, a dohányelosztó bizottság vezetője. Cikkében kifejtette, hogy Németország ellátása mindennemű dohány­áruval a* eljövendő év folyamára teljesen biztosítva van. A cikk szerzője e’égtéte’le! állapítja meg. hogy a német dohánytermelés az utolsó év folyamán eredményesen növelni tudta a Virginia dohányok ée más világos szinti dohányok temetését s hogy másrész­ről az E’szászban újonnan kitermelt ,.Bu- lex" dohányfajta, amely különösen világo szinü leveleket termel; nemcsak ElszáSzban, hanem több más'német, területen Is megho­nosodott és kiválóan alka'mas finomvágásu színes dohány gyártására. A cigarettagyár­táshoz szükséges nyersdohánymennyiséget Is sikerült beszerezni s ez annál inkább ör­vendetes. mert a cigarettafogyasztás évről- évre növekvőben van. * Hull USA ál'amtttkár megismételte tá madását Hu tier köztársasági párti szénától ellen, aki azzal vádolta az USA kormányát, hogy az ibero-amerikai államokban agitá- clós célokból sok pénzt kótyavetyé’t el. Az 1944-ik szökőév Magyarországon I. László árpádházi szent királyunk em’ ékének van szentelve. Országalapitó Szent István királyunk mellett szentjeink között a leg­dicsőbb helyet ö foglalja el. De amíg Szent István uralkodói erényei és tényei, különö­sen az 1938. évi emlékünnepségek óta élénk emlékezetében élnek minden magyar ember­nek: addig Szent László mint egy eszményi király él a magyar nép lelkében és képze­letében. akit számos hagyomány és monda­kör vesz körül. Pedig ezeréves országunk megalapítása és megerősödése I. Lász’ő ki­rály nélkül nem lett volna teljes, hiszen a kereszténység megszilárdítása s az ország bel- és külbiztonságának megalapozása az ö nevéhez fűződnek. László 1048-ban szü'etett Lengyelország­ban. Atyja I. Béla király, kevéssel az ö szü­letése után hazatért száműzetéséből és Ma­gyarország északi és északkeleti részének hercege lett. Anyja Rícheza, a német her­cegnő híres volt mély vallásos érzésérő’, mely fiát Is már korán áthatotta. Felnőve, unokaöcc9ével, Salamonnal az ország meg­védésének nehéz feladatát kellett megoszta­nia. Húsz' éves korában hősiesen harco t az uzok ellen; 1071-ben, 23 éves korában pedig Géza bátyjával együtt Nándorfehérvár ost­romában vett részt. A hatalmára féltékeny Salamon életére tört, de a hercegek Mogyo­ród és Cinkota határában legyőzték Sala­mont és fogságba vetették, honnan csak 1085-ben szabadult ki. Géza halála után a nemzet bizalma Lászlót emelte trónra. Uralkodása elején a VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár közt dűlő ádáz küzdelemben a pápa mellé á’lott. Szövetséget kötött Rheinfeldt Rudolf német ellenklrillyal és 1078 pünkösdjén, 30 éves korában feleségül is vette ennek leá­nyát. Ade’haldot. Ugyanezévben az ország vagyon- és közbiztonságának védelmére Pannonhalmán szigorú törvényeket hozott s ugyanezt tette a szabolcsi zsinaton Is az egyházi élet emelése s a vallásos hit foko­zása érdekében. így különösen utasította az apátokat, hogy „maradjanak meg alázato­san az ő püspökeik kormányzása alatt“, *— utasította a püspököket, hogy gyakorta lá- togasság meg és vizsgálják fe’ül a kolósto- rokat s a szerzetesek és apácák életét, — utasította a papokat, hogy a szent misét a templomban és ne a szabadban tartsák stb. Az istenkárom’ókra és a tolvajokra halál - bünttetést. vagy szigorú testcsonkltó és teétfenyitö büntetéseket rendelt: bár a bün­tetések szigorát 1085-ben kiadott uj tör­vénykönyvében lényegesen enyhítette. 1091-ben azonban Almos horvátországi kormányzó biztatására kibékült IV. Hen­rikkel és e'hidegült a Szentszéktől, aminek elsősorban politikai okai voltak. Ugyanez­évben Horvátország megszerzésével -yarapi- tottá országunk határait. Főérdeme mind­azonáltal az, hogy a Szent Istvántól meg­kezdett keresítény egyházi szervezetet nem­csak hathatósan támogatta, hanem úgyszól­ván az egész országban tervszerűen kiépí­tette. így különösen 8 építette fel a híres váradl székesegyházat és ő alapította a zágrábi püspökséget, mellyel kapcsolatot létesített a magyar- és a horvátországi püs­pökségek között. A hunok leverése és Salamon e’Uzetése után elfoglalta Szlavóniát, kezébe vette Hor­vátország kormányzását, melyet Alexis gö­rög császár a maga számára szeretett volna megszerezni s a kunokat küldte Magyaror­szág e’len; ezekét azonban László megsem­misítő küzdelemben a Temes mellett és Or- sovánál legyőzte. Uralkodásának - utolsó éveiben visszahívta Lengyelországból az oda száműzött unokaöccsét, Kálmánt, hogy utódjává tehesse. László 18 éven át, 1077-től 1095-ig ural­kodott. Halála évében, 1095-ben öt szemel­ték ki a keresztes hadak vezérének, de a vezérletet már nem vehette át és a Szent­földre már nem Indulhatott el. A váradl székesegyházban temették el és ott, az ál­tala a'apltott Váradon állott a XIV. század­tól a XVIII, századig a Kolozsvári testvérek által készített lovasszobra is. Képmását ki­rályaink egészen a mohácsi vészig. 1523-ig pénzeikre verették; Nagy Lajos László ki­rályt tekintette eszményképének; trónra- lépésekor elzarándokolt Váradra Szent Lász’ó sírjához és Aachenben kápolnát emel­tetett tiszteletére. Egyik leányát, Friscát Komnenos János bizánci császár vette fele­ségül. Remekbe vésett, aranyozott eztizt r g a XIV. század közepéből való híres ereklye- tartóját a győri székesegyházban őrzik. Számtalan csodatettel ré^én III. Ce'esilnus pápa avatta szentté 1192-ben. Az ö kérel­mére avatták szentté Istvánt és ennek fiát, Imrét is. a liliomos herceget. Népe rajongva szerette Lászlót, a nagy királyt és már életében a mondák fényköré­vel övezte őt. Számos csodatette ól még ma is a nép képzeletében és művészi ábrázolá­sokban. így pl. az, hogy a tordal hasadék úgy jött létre, hogy az üldözöl elől mene­külő szent király előtt oltalmazóul megnyílt a hegy s & hasadékon az üldözök nem tud­tak áthatolni; hogy egy napon, vadászat közben feltűnt előtte egy csodaszarvas, mely egy gyönyörű tisztáson eltűnt a szemei elől s ezen a helyen alapította meg a váci szé­kesegyházat; hogy a kunok által az ő ka­tonáit megvesztegetni célaott elszórt pénzek kis lapos kövekké váltak Imájára; hogy el­tikkadt katonái számára a kősziklából vlaet fakasztott; hogy pusztító járvány ée ragály idején az ö füve hozott a szenvedőkre gyó­gyulást, és hogy még halála után Is ő ve­zeti győee'emre a magyarokat ellenségeik­kel szemben, stb. De ahhoz már nem kell sok képzelet, hogy megáMapitguk: dicsőséges Szent László királyunk olyan nagy szolgá­latokat tett a magyarságnak és a keresz­ténységnek. mint kevesen királyaink közül és Így méltó, hogy mindenkor mély kegye­ledel és őszinte hálával emlékezzünk meg róla. Az uralkodása óta letűnt évszázadok nem hogy elhomá’yösttották volna, hanem még ragyogóbbá tették tündöklő csillagfényét; még csak növelték a nemzet csodálatát és szeretetét Iránta. Es ez azért van, mert benne nemzeti erényeink testesültek meg. ö volt korának emberi és uralkodói esz­ményképe és je'lemének jellegzetes tulajdon­ságai: Istenfélelme, vitézsége és nagylelkű­sége a magyarság örök eszményévé tették őt és ebben áll ünneplésének jelentősége, így zengi róla az Ismeretlen költő e soro­kat: „Idveztégy kegyelmei iázent László király! Maeyareiwc&gitak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényessége« csillag I" Nemzetünket a Mindenható gyakran erős prőbára tette és ál'itotta — mint napjaink­ban is — a lét vagy a nemlét sorsfordulata e'á. De a kegyes ég Szűz Mária országát sohasem hagyta elveszni, hanem mindenkor egy-egy kimagasló erényü férfiút állított élére, aki kivezette őt a megsemmisülés ör­vényéből. Ilyen volt Szent István és ilyen volt Szent László is, akik már kilenc év­századdal ezelőtt a kereszténységben és a nemzsti érzésben találták meg azt a két tartó oszlopot, melyen a magyarság fenn­maradhat ezer éven át és amelyen bízva és büszkén tekinthet egy újabb ezredév felé. Dr. egri BONIS PAL Kicserélték hét intés »agyar-szlovák egyezmény megerfisitö okiratait Budapest, január 27. A Magyal’ Távirati Iroda jelenti: Ghyozy Jenő m. kir. külügyminiszter éa Spiéiák Jan rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, a szlovák köztársaság budapesti követe, a m. klr. külügyminiszté­riumban kicserélték az alábbi nemzetközi, szerződések megerősítő okiratait: 1. 1943 március 13-án aláirt magyar-szlo­vák kereskedelmi szerződés és ahhoz tar­tozó okmányok, valamint az 1943. évi ápri­lis 21-én aláirt kereskedelmi pótegyezmény. 2. 1942 Julius 22-én aláirt magyar-szlo­vák társadalombiztosító szerződés és az ehhez tartozó jegyzőkönyv megerősítő ok­iratait. MOTI-MŐSOROK ' ' .................... ÁRPÁD fi'mszinház: Megbélyegzett asz- szony. Főszerepben: Victor Francén, Ses- sue Hayakawa, Louis Jouvet. Csak 1# éven felülieknek. CORVIN: Szerelem a vérpadig. (Beatrice Cenci.) Fősz.: Caro’a Höhn és a legjobb olasz színészek. Szünet előtt Magyar és Európa világhiradő. Vasárnap és ünnep­nap d. e. 11 órakor és déli 1 órakor Is matiné. EGYETEM: Kalotaszegi Madonna. Fősze­replők: Adorján Éva, Sárdy János, Petro­vich Szvetlszláv, Vizváry Mariska, Mak- láry Zoltán, Rajrtay Elíi, Czoppán Flőri. Tompa Pufi, Benes Ilona, Sallay Korné­lia.) Vasárnap 2 rendkívüli előadás: d. e 11-kor ée d. u. 142-kor. ERDELY-mozgó: Ig'61 diákok. Fősz.: Ger vay Mária, Jávor Pál, Dénes György Kaba Gyula, Gőzön Gyula. Előadások kez­dete 3, 5, 7. Vasárnap 11-kor matiné. MÁTYÁS mozgó: Párduckisasszony. Fősz.: Marguerite Viby, Ake Söderblam. Magyar és Ufa világhiradő. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: Keresztuton. Fősz.: Tolnay Klári, Ajtay Andor, Perényi, Som- lay. Vasárnap 30-án d. e. 11 órakor ma­tiné. Jegyezzünk bűzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-«. 9. sz. JÓ ARIT es JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents