Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-16 / 12. szám
1944. JANTJASt 16. 7 KeietíUjskg MENDEL GREGOR At átőiőklcdési ton rregolopitója halálának 60. évfordu'ájára Az alábbi méltatást Naohtshoim János ár., a berlini egyetem át- oröklödési tanszékének tanára és vezetője, a Kaiser Wilhelm intézet kísérleti átöröklődési patológiai osztályának, valamint az anthropo- lógia és az emberi átöröklödés és az eugenika tanára (Berlin—Dahlem ) irta. A napokban volt hatvanadik évfordulja annak, hogy Mendel Gregor prelátus, az altbrunneri Szt. Tamás Agostonrendi barátok apátja, 1884 január 6-án 62 éves korában meghalt. Halhatatlanságát azonban nem annyira magas méltóságának, melyet rendházában és az egyházban betöltött, vagy nemes emberbaráti szivének köszönhette, hanem Inkább annak a munkának, ame’yet mint természettudós, papi és tanítói hivatása mellett, voltaképen a hivatalos tudományon kivül álló személyként folytatott. Logikusan és okosan kidolgozott és lelkiismeretesen véghezvitt keresztezödési kísérletek által, melyeket növényekkel és állatok-« kai folytatott, sikerült neki azon törvényszerűséget felfedeznie, ,amelyet ma a tudományos világ a ,.Mendel átöröklödés! tanaként“ ismer. De Mendel is úgy járt, mint sok más felfedező és kutató: tudományos munkája és elért eredményei nem keltettek nagyobb visszhangot élete folyamán. 1866 kiadott munkája „Kísérletek növényhybri- dákkal“ majdnem teljesen feledésbe merült és halálakor már nem is gondolt rá senki sem. Csak 34 évvel halála után, a század- forduló éveiben lett három biológiai tudós munkájára figyelmes: a német Correns és Tschermak, valamint a hollandus H. de Vries, akik kísérleteikkel Mendel eredményeit később teljesen igazolták. Mendel és a három tudós munkájának és kísérleteinek köszönhető, hogy az uj tudományág, az át- öröklödéal tan kifejlődhetett, amely a biológiát uj utakra vezette. Mielőtt azonban rátérnénk Menrlel felfedezésének méltánylására, kövessük rövid vonásokban élete folyását. Mendel János az akkori osztrák Sziléziában, egy kis falucskában, Heinzendorfban, látta meg e napvi’ágot, 1822 jiulius 22-én. Szülei egyszerű német parasztok voltak, úgy apai, mint anyai ágon ősei főképen gazdálkodással és kertészettel foglalkoztak. Szülei egyet'en fiuknak — volt még kívüle két leánygyermekük is — szintén ezt a sorsot szánták, abban a reményben, hogy a ki3 apai birtokot ő fogja átvenni és tovább mü- ve'ni. Mendel érrdeklődése azonban más irányba terelődött. Anyja segítségével végül is elérte, hogy tovább tanulhatott. A trop- paui gimnáziumot 1840-ben kitüntetéssel végezte el. Utána Olmützben két évig filozófiát tanult, de, mint ő maga mondotta volt, gazdasági gondjai miatt, kényszerhelyzetében belépett a Szent Agoston-rendbe, hogy létfentartását biztosítsa. Itt kapta aztán a Gregor nevet. Brünnben teológiai tanulmányokat folytatott, majd lelkész és segédtanító lett, mig 1851-ben rendje a bécsi egyetem természettudományi fakultására küldötte tovább tanulrii. 1854-ben visszatért Brünnbe és az ottani föreá^akolában mint a természettudomány és a fizika tanára tevékenykedett. Állását 14 éven keresztül buzgó szorgalommal! látta el. Ebbe az időszakba esik tulajdonképeni tudományos munkássága is. melynek későbbi hírnevét köszönhette. Számos növénykisér!étéin kivül keresztezés! kísérleteket is végzett ekkor különböző ál'atokon, méheken és egereken. Sajnos, Mendel állatkísérleteinek eredményeiből semmi sem maradt az utókorra. Biológiai tanulmányain kivül Mendel még intenziven fog’alkozott meteoro'ogiai tanulmányokkal is. Egyike volt azoknak, akik rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végeztek. 1868-ban nagy kitüntetés és elismerés érte. Rendje kolostora rendfőnökévé választotta. Sajnos, ez annyi elfoglaltsággal és munkatöbb’ettel járt, hogy majdnem te'- jesen fel kellett hagynia tudományos kutatásaival. Később még egy hosszadalmas adópör is kerekedett rendháza és az állam között. Ez sok izgalommal s időveszteséggel járt. Mendel e1 keseredve és szomorúsággal e'telve halt meg 1884 január 6-án. mindenkitől elhagyatva. Legfontosabb kísérlete Mendelnek, amiről Beszterce - Naszód megyében erdő érmeiéihez megbi ható, önálló, disposicióképes könyvelő ts administrator fölvétetik. AJánatokat Balogh hirdetőirodába, Bpest, V. Szent István- krt 9. kérünk „Dispositi képes 663“ jeligére. a nevéről elnevezett átöröklődési törvényt is felfedezte, borsőkeresztezések voltak, amelyeket 1857—65-ig végzett. Kísérletei során majdnem 13.000 növényegyedet tett vizsgálatainak tárgyává. Kísérletei során egészen uj utakon járt. Mig az addigi kutatók az átöröklődési problémát olyan növény- és állatkeresztezésekkel igyekeztek megközelíteni, melyek egymástól lehetőleg nagyon különböztek és az u. n. „basztardo- kat“ tették vizsgálatuk tárgyává, addig Mendel egy és ugyanazon fajú növények kereszteződéséből indult ki, amelyek csak csekély eltérést mutattak fel egymás között. Az Így nyert uj egyedek kivizsgálásával sikerült csak Mendelnek átöröklődési tanának törvényszerűségét, valamint az egymásra következő nemzedékek vá'tozatainak és ho- vátartozásának számarányát megállapítania. A Mendel-teőria újból való felfedezése tette csak lehetővé, hogy a basztardkutatás a mai fokát elérhette és áltaJlános érvényű törvényszerűsége ismeretessé válhatott. Az átöröklődési tan a legalacsonyabb élőlénytől a legmagasabb növényre és állatra éppen úgy vonatkozik, mint az emberre magára. Normális tulajdonságok ugyanúgy „mende- leznek“, mint betegségek, működésben vagy lelki ismertető jelek azonos módon öröklöd• • nek át, akárcsak a testiek. A „mendelezö“ ismertető jel alárende't szerepet éppen úgy játszhatik az organizmusban, mint ahogy lehet létkérdéses is. Lehet kicsi és lehet nagy; vonatkozhatik egyes testrészekre annak teljes egészében, vagy csak egy pici részére. Az emberi szemlencse pé'dául nem nehezebb, mint egy gram harmadrésze és a testsúly 250.,000 részének felel meg, egy bizonyos átörőklődő hályogos megbetegedésnél azonban esak egy bizonyos töredéke homá- lyosodik "fel: a szemhályog mendelezik. Testünk legkisebb részecskéire, a sejtjeinkre és azok magvaira is kiterjed Mendel átöröklődési tana. Azok is ezen tan törvényszerűségeinek megfelelően örőklik át tu'aj- donságaikat. Tudományos érdekessége mellett, amelyet Mendel tana magában hord, nagy gyakorlati jelentősége is van a mendelizmusnak s ezért a legszélesebb körök érdeklődésére tarthat számot. Az átöröklődési tan a növénytermelést és az ál’atienyésztést egészen uj alapokra fektette. Mind kultúrnövényeink, mind háziállataink tervszerű nemesítését, gazdaságilag értékesebb, jobb, nemesebb fajták elérését Mendel kutatásainak és felfedezésének köszönhetjük. Nem utolsó sorban azonban maga az emberiség is sokat nyert Mendel tanából. Fajhigiéniai törekvéseink Mendel eredményeire támaszkodnak és ha ma már módunkban áll átöröklődött betegségeket hathatósan leküzdeni, úgy azt Mendel és • utódai szorgos és kitartó munkájának köszönhetjük. ÚTKÖZBEN — Be jó, hogy találkozunk! — tör rám egy régen nem látott ismerősöm, útközben. — Tudod, szeretném elmondani neked, hogy a napokban kint jártam >a falutokban, olyan „félhivatalos“ minőségben. — Először jártál a falunkban, yagy voltál még máskor is ottf — kérdem tőle. •— Igen, először, — mondja — s mondhatom, hogy számomra élmény volt. Te, olt olyan jókoponyáju emberekkel találkoztam, hogy ha hiszed, ha; nem, minden gondolkozás nélkül meg tudnám tenni őket miniszternél:. — Na, az jő, hogy nem tőled függ a dolog — intem le. — Miért t Te talán lebecsülöd a faludat. — Dehogy becsülöm, — mondom —• rendes falu az. Rendes, dolgos, szorgalnuis emberek lakják. Ezt én is tudom s hangsúlyozom is, ahol csak lehet s erre szükség van. Ismerősöm elgondolkozik pillanatra, de aztán újból megszólal: — Csak egy baj van. Különösen a fiatalabb nemzedékkel. Te, én azt hiszer• ’ egy azok egytöl-egyig nyilasok. — Micsodák? — Nyilasok, — mondja még nagyobb nyomatékkai s meggyőződéssel — Hát, te ezt honnan veszedt — Megfigyeltem, — folytatja nagyon aggodalmasan — hogy mind zöld ingben járnak. Igen, kérlek, zöld ingben. Vagy neked ez nem mond semmit? önkénytelenül is elmosolyogtam magamat. Mert a kidéi magyarok valóban „zöld ingesek“ egy idő óta. De nem politikai meggyőződésből. Politikával amugysem törődnek. ők egy idő óta „mussályból“ zöld ingesek. Azt is elárulhatom, hogy miért: — Tapasztalhattad, hogy Kidé majdnem úgynevezett „tiszta magyar falu“. Az idegen megszállás alatt éppen ez volt a tragédiája. Kizárták őket a gyapot igénylők sorából s esztendőkön keresztül nem tudtak gyapothoz jutni. így aztán nem is szőhettek jó, finom gyapotvásznat asszonyaik. A férfiak régi gyanotingei pedig rendre elf osztódtak. Aztán jött a boldog felszabadulás. Bizony, mi tagadás, kicsit már lerongyolódva találta őket Es aztán jöt a háború. Gyapotot már hiába is igényeltek volna. Asszonyaik tehát csak kendervászon ingeket tudtak készíteni számukra, De ez még mind nem lett volna baj. Ha nincs más, hát jó ez is. Csakhogy jött ám a szappan- hiány is. Ez már nagyobb baj volt. A marha mellett, a nehéz földmíves munkában erősen koszolódik az ing. Nosza fogták magukat a kidéi asszonyok s vettek zöld festhet s megfestették a férfiak ingét zöldre.'.. Tudod, ez olyan „álcázás“ féle eljárás. A kosz ellen. Hát ez a titkai az én falumnak, barátom. Nincs ott semmi baj a politikát áVásfoalalás körül, ne féltsd te őket. Nem nyilasok, csak egy kicsit szűkölködnek nagy mértékben ezzel is. azzal is, de lelkes:testien és józanul látásban már nem Ezt neáia magad is tapasztalhatod. — Miért sir, Mária ? — állilom meg útközben egyik hölgy ismerősömet. — Vs- gyázzon, megárt a ezé "égének... — Ugyan, ne gúnyolódjék már maya is. Ha tudná, mi történt vélemf... — Mi történt, Mária f — Az történt, hogy Tibortól kaptam karácsonyra egy babát. Egy egész zep, nagy játékbabát.. Ezelőtt egy órával eiiött hozzánk azzal, hogy én pletykáltam riia valamit s ezt ő nem tűri. Ezzel jog a magát, hóna alá vette a babát s magával vitte. — S most maga ezért sir? — Hát, hogyne sírnék. Mikor milyen szép baba volt. Most szabattam neki ui uhát. Olyan volt benne, mint egy valóság >s angyal. Az álmáriom fiókban megtaláltam szegény megboldogult nagyanyám hajfona- tát s abból uj parókát csináltam a babának. Tudja maga, mert talán még emlékszik rá, hogy milyen dús hajfonata volt a nagyanyámnak, mielőtt behódolt volna az uj női divatnak s le nem vágatta. Ezt kapta meg a baba. 8 Tibor most ezt a kedves emlékünket is elvitte a babával. De ebbe még belenyugodnék valahogyan, ha nem történt volna valami az előbb, ami aztán egészen felkavart... Képzelje el. Megyek az utcán s találkozom Ibollyal. — Hova mégy ? — kérdem tőle. —- Viszem haza ezt a babát, — mutatja — most kaptam. — Hát, tudja, majd összeestem, amikor megmutatta a babát. Az én babám volt nála. Tibor, az a senkiházi, neki ajándékozta. Ilyenek a férfiak... Pedig már majdnem vőlegényem volt. Legalábbis a család véleménye szerint. így kijátszani vélem. Ilyen nevetségessé tenni engem. Iboly előtt. Mert tudom én, hogy Iboly sejti a dolgot. Tudom én, mert úgy nézett rám, amikor találkoztunk, olyan kaján örömmel. Mintha azt mondta volna: Látod, mégse téged, hanem engem szeret... Nem, ezt nem lehet elviselni... Ezt nem. * 4 minap délelőtt bejött a szerkesztőségbe egy szép, viruló székely lány. Megáll előttem s azt kérdi: — Ki vesz örökbe egy gyereket t — Gyereket 1 Milyen gyereket f — Az én gyermekemet, — azt mondja — az én gyermekemet. Úgy villogott a tekintete, mint egy éles kés pengéje. — Hol a gyereket — kérdem tőle. — Három hónap múlva a világra jön Hatodik hónapban vagyok véle. — 8 az apjával mi van? A gyerek apjával?. .. — Ha volna, nem jöttem volna tanácsol kérni. Neki már nem kellek. Mit tudom én hogy hol van?... Legutóbb Budapesten látták. Azt mondják, hogy hajóács lett. Életemben háromszor találkoztam véle. Annyi közöm van hozzá, hogy a gyerek az övé, csak éppen ő nem akarta elismerni. Azért akarom örökbeadni. — Dehát hogyan akarja örkbeadni? Hiszen azt se tudja, hogy fiú lesz-e, vagy lány?. . . — Nem érdekel. En mindenképpen örökbe adom. Hagyom, hogy a világra jöjjön, de látni se akarom, örökbe akarom adni, érti, ebben legyen segítségemre. 1 Es keservesen zokogott. Adtunk neki egy pohár vizet. Csak énné hozzáérintette az aikát. Aztán megörülte verítékező homlokát, rózsapiros orcáját s kitántorgott a szerkesztőségből. .. BÍRÓ janop. *>a rk ettezés »d. tö«INfZY JÓZSEF ak. Zá.pólya-utca 14. szám vagv Sebőit cukréisde Mátyás kir.-lér 23. szám. Telefon.- 1S-59 IKASELfcHZO ikOúA Szüts László, Budapest, István-ut 20. A legértékesebb információ úgy üzletileg, mint a magáné’ etben a kíméletlenül őszinte jellemrajz. öt sor kézírás elegendő. Megadandó, hogy férfi vagy női irás-e. Részletes elemzés dija P 35. Üz etl elemzéseknél méltányos átalánydíjak. Fizetendő utánvétté'. Csak tudományosan képzett felelős iráselemzöt vegyen igénybe! H Közellátási Hivatal szerint sm Kövei el bíincselekm^nvt a líerishe#, ha eísPsoifan réei vev§it szeipálfa hl Kolozsvár, január 15. Adott esetből kt" folyólag a közellátási!eyi hivatal illetékes főosztálya következő álláspontot foglalta el: Nem követ el bűncselekményt a kereskedő abban az esetben, ha áruhiány esetén elsősorban régi vevőit szolgálja ki és uj vevőinek az áru kiszolgálását megtagadja. Arra azonban nagyon kell ügyelnie, hogy az ily eljárás még közvetve se szolgáljon nyerészkedési célt, mert ez estiben már áruelvonási követ el. A rendelkezésre álló közszükségleti cikkek igazságos egyenlő és minden feltételnélküli szétosztása elsőrendű köz- és honvédelmi érdek. Ennek folytán a közszükségleti cikkek szétosztásában résztvevő kereskedők elsősorban kötelesek a rendelkezésre álló árumennyiséget megfelelően szétoszlani. CSŰRÖS EMÍLIA KISBACGNI FENYŐFÁK Kis székely falu a megszállás e’ső éveiben. Vannak, akik menekülnek haza, Magyarországba, mások úgy érzik, ott kell maradnia, a szülőföldön, vállalni a kisebbségek nehéz sorsát, nem szabad e hagyni a föld népét, nem szabad elhagyni a székely hegyeket, erdőket, ott kell dolgozni a magyar jövőért. Csűrös Emília, aki maga is Erdélyben élte át ezeket a nehéz éveket, Ifjúsági regényt irt a Székelyfö d kisebbségi éveiről. Regényt irt Máriáról, az esküt nem tett, elbocsátott magyar jegyző leányáról, aki megszerezte a tanítónői diplomát, de bizony soká kellett Várnia, amig egy falusi felekezeti iskolába kmevezték. Mária egy elkényeztetett kis eány nevelönője Kolozsváron, de hisz, bizik és dolgozik. Az igaz hőse ennek a szép regénynek Benedek Elek, az ő nemzetmentő, szinte emberfeletti munkája áll ennek a mozgalmas, érdekes, megható regénynek középpontjában. Nagyapó, minden erdélyi magyar gyerek Nagyapója. De nemcsak a gyerekeket tanítja, tartja meg magyarnak Nagyapó, minden csüggedő felnőtt az ő hitéből merit erőt a további küzdelemhez. Erdély hegyei, Érdé y múltja, Erdély népe ihlette mindig a legszebb ifjúsági regények Íróit. Csűrös Emília uj regénye a Küzdő, nem csüggedő magyarokról, vezérükről, Nagyapóról, méltán ilieszked k bele ezeknek az ifjúsági regényeknek sorába. Utat mutató hazafias könyv, de egyben érdekes, fordulatos, szivhez szó ó regény is Máriáról, meg a többi fiatalról, akik megtalálják munkájukat, de megtalálják a boldogságot Is. Megjelent az Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában. BAKÓ JÓZSEF: KAPASZKODÓK — Regény. Magyar Élet kiadása. — Kü önös k sregény a „Kapaszkodók“. Egy alföldi falu életének keresztmetszete. Főhőse a tanító. Egy fiatal tanitó, aki mindenképpen segítségére akar lenni a falu népének. Minden téren. És itt következik be aztán az összecsapás. Szemrehányást kap feletteseitől, szemrehányást kap mindenkitől, aki nagyobbnak és fontosabbnak érzi magát nála. És ki ne érezné. magát fontosabbnak a kis tanítónál ? .— aki elvégre arra való, hogy a gyerekeket tanítsa Imi, olvasni, de nem arra, hogy a „nagyok" dolgába ártsa magát. . . A tanitó végülis a falu „salakjával“ fog össze. A börtönből hazatért, izgatásért elitéit napszámossal, hogy Valahogyan mégis felrázza a tespedö falut. A börtönviselt napszámost éppen úgy kiközösíti a falu, mint a népéért mindenre kész tanítót-. Itt tehát már nem lehet tovább megkapaszkodni. A tanitó és a börtönviselt napszámos egyszerre hagyják el a falut. Szekérre lakják mindenüket s -’z egyik az gyík, a másik a másik faluvégen indul ki a közömbös faluból. Elindulnak a nagy is- meret enség felé, a falu pedig végre fellé- legzik, hogy olyan szerencsésen megszabadult ettől a két oda nem illő embertől... Bakó József regénye mindenképpen érdekes, érdekfeszitő olvasmány. (—)
