Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-16 / 12. szám
KtttnUmre 8 1944. JANUÁR 16. Orass fom&si (Toretlétíek eţyy magyar honvéd naplójából) Az öszvégi fényes, de már erőtlen napsugár pásztázta végig a kis orosz falu házait, egyetlen utcáját és a környezd dombokat. Bross Dénes örvezető nagy igyekezettel illesztette fel a földből hányt hármashalom tetejébe áz alig másfél méter magas kettöskeresztet. Kovács László szakaszve- zető, ez a mindig hallgatag, komoly szegedi fiú hátrábblépett vagy két-hárbin lépést és összehúzott szemekkel mérlegelte a kereszt elhelyezésének arányos voltár.. —- Kissé még jobbra döntsd’ Úgy, most jó! — mondotta társának elégedetten és mindketten hozzáláttak a felállított kereszt tövében egy Ids deszkatábla felszegezéséhsz. A két honvéd ismét elmerült munkájába . .. Rublioszkij Nikolaj, az alig tizennyolc éves orosz fiú, nővérével, Jekaterinával figyelmesen nézte a magyar fiuk munkáját. Amióta ezek a messziről jött, idegen katonák idejöttek a faluba, azóta már sok érdekes dolgot láttak tőlük. De amit most csinálnak, akörül a faluban már kót napja folynak a találgatások. A falu utcájának közepe táján lévő üres telken tegnap óta különös dolgot müvei ez a két honvéd. Először három halmocskát hordtak össze főidből, a középső halom valamivel magasabb, mint a két szélső. A halmok körül négyszögben a gazt, száraz avart eltisztitofták, a négy láb széles, nyolc láb hosszú négyszög körül kis léckerítést húztak és a négyszöget beszórták szép sárga homokkal. Nikolaj segített homokot hordani az idegen katonáknak és igy bizonyos mértékben a mii részes alkotójának érezte magát, bár azt, hogy mi lesz az egészből, ő maga sem értette. Romlatlan, ősi emberi ösztönével érezte, hogy itt valami staép, magasztos dolog készül, ©s most Jekaterinával együtt, ahogy ott állnak, látják, hogy kettős keresztet igazit fel a két „magyarsaki' a középső halomra. Most odaballag hozzájuk apjuk, az öreg Rublioszkij is, a faluból a kíváncsiak igencsak oda csojsortoswlnak és együtt betűzik fennhangon a kereszt tövébe szegzett kis tábla magyar és orosz nyelvű írását. „Oroszok! A magyar honvédek jártak itt, hogy visszaadják nektek vallásotokat és "za- bacsá gólokat!“ Kovács szakaszveaetö mégegyszer megnézi, hogy a tábla jól látszik-e, a körülötte lévő földet eltisztitja. Eröss Dénes elsimítja még Lábnyomaikat a sárga homokban, azután kilépnek a kis kerítésen és elégedetten, meleg, jóleső érzéssel ismételten méták fel szemükkel munkájukat. A bámuló oroszok felváltva nézik a kereszttel díszített halmokat és a két magyar katonát. Tekintetükben mintha melegség csillogna. í— Mit gondolsz, — szól oda magúbamc- lyedö társának Bross. — megértik ezek itt ennek a jelentőségét? — és kék szemeivel simogatóan a. kettős kereszt felé intett. —- A jót és a jónak hirdetőjét könnyű megérteni! — válaszolta Kovács csendesen, miközben összeszedte kalapácsát és a maradék szegeket, majd intett Nikolajnak, aki készségesen sietett oda'összeszedni a vedret és az egyéb szerszámokat. Azután elindultak a század körlete felé. Az összeverődő oroszok utat nyitottak nekik, ők hárman egymás után ballagtak, leghátul Nikolaj, aki úgy érezte, hogy ö is részese annak, amit építettek és epre a gondolatra jóindulatú arcáig széles mosoly ült ki. A keresztet faragó, melegszívű, mosolygós tekintetű Eröss Dénes őrvezetönek a téli hóviharok és gránáttüzek fergetegében nyoma veszett. Lehet, hogy gránátsziiánk állította meg jó magyar szive dobogását, vagy a fehér halál altatta el egy téli éjszakán, valahol a végtelenbe nyúló, havas, dermesztő orosz hómezökön, de az is lehet, hogy él valahol, elfogták talán. Bárhogy légyen is, az a kereszt, amelyet simogatóan, lelke melegével faragott ott messze Lyagu- sewkán, öt és bajtársait sohasem fogja elhagyni. * Á téli éjszaka csontot átfagyasztó hidegével rátelepedett Gubarewkára, a nyakig hóba süppedt kis orosz falura. Este 9—10 óra lehetett. Fázósan bújtak össze az apró muszka házikók. Nagy pihékben hul'ott a hó és a vastag fehér szőnyeg szinte hangtalanul tompította a virrasztó honvédőrök kimért lépéseit. Kicsi orosz viskó még kisebb szobájában, ahol az oszlopparancsnok- sag is székel, készü’ünk mi is lepihenni. Az orosz kemencéből kivetödö tűz fénye vörös foltot rajzolt a földre. Jól esik nézni a tüzet, tekintetünk belemered a lobogó lángokba és a lángokon keresztül hazanézünk Temesvári Mihály örvezető, ez a jómosolygásu alföldi fru, elkészíti gondosan egyszerű, £SMC9! hintett szalmán lévő fekhelyünket, majd kiveri pipájából a hamut és halkan összeütött bokákkal búcsúzik, őrségbe megy. A kemencében lassan megrosfead a tűz, a kemence ajtaja elé rajzolódott vörös folt halványodik, kisebbedik, az egyszerű kis orosz szobát már csak a téli éjszaka kívülről beszüremlő derengése világítja meg. Szénsemket már az álom környékezi. Pilláinkat nagy erőfeszítéssel néhány pillanatig már csak azért tartjuk nyitva, hogy hazaszánt gondolataink a már csak félig nyitott szemkapukon még kisurranhassanak. Ezekben a percekben az ablakkal szemközti falon előbb halvány, majd mind erös- bödö vörös folt kezd kirajzolódni. Amint kinézünk az ablakon, a szállásunkkal szemben mintegy 50 méterre lévő, lángókban álló iskolaépület riasztó vörös fénye térit hirte len ébrenlétre. Az őrség már fújja a riadót, a falu pillanatok alatt megelevenedik. Néhány perc múlva a lángokban álló épület körül már ott áll az egész falu lakossága és a faluban elszállásolt kocsioszlopunk katonái is. Az iskola épülete — mint errefelé általában a többi házak is — fából épült, a lángok pillanatok alatt törtek elő és borították el az egész házat. A havazás fokozódik, a fáradhatatlan egymásutánban hulló hópelyhek vörösre festetten hullanak a lángok közé, a lángok elnyelik a hópihéket és mohón falják az öreg épület kiszáradt favázát. Abrahám őrmester és Likó őrvezető a betört ablakokon keresztül már dobálják ki az orosz tanítónő szegényes berendezését. Parancsszavak hangzanak és a honvédek rohannak vedrekkel, villákkal, ásókkal. Ki mit talál, az oroszok is — öregje, fiatalja egyaránt — igyekeznek segíteni. A ropogva égő ház tetején a honvédfiuk verik le a lángoló gerendákat, mások a hóval teli vedreket — víz nincs — adják fel a létrákon és bótömegeket zúdítanak a tűzfészkekre. A ház körül orosz asszonyok és lányok hóval töltik meg a vedreket és úgy adják tovább kézröl-feézre. A kis Frank Jóska és a többiek már aKg látnak a csípős füstben, de állják mind a helyüket az égő gerendák között. A lapátokkal, vedrekkel odalóditott hótömegek minden oldalról zuhognak a tűzbe, a lángokból szikraéső hull minden hóbomba nyomán szerteszét, hogy néhány méterrel árvább az éjszaka fagyos lehelletétöl megdermedve kialudjanak. A lassan-lassan kisebbedö lángok rőt fénye az égő épület körül álló szájtáfó kis muszka gyerekek arcán félelemmel vegyes kíváncsiságot, a felnőtt oroszok arcán pedig a megdöbbenésből csodálatba oldódó tekinteteket világit meg. Ellenséges katonák oltják iskolájuk tüzet, fáradtságot, veszélyt nem ismerve mentik a félelemtől és hidegtől megdermedt tanítónő szegényes holmiját. Bs a falu népe együtt dolgozik a honvédöiukkai és birkózik a pusztító tűzzel, amely a kis iskolát megsemmisítéssel fenyegette. Olga Fjeodorowna, a sovány, fáradt, öreged# tanítónő hálóingére sebtiben felhúzott téiücabátjátean ott ül tízből kimentett nyomorúságos vagyonkája között s dermedtem üres tekintetted bámulja a pusztító lángokat. Kicsi, szökehajíu leánykája, Lyuba fázósan, sírva bújik melléje s mig elölről a lángok ijesztő kavargása süti arcukat, hátukat jeges szél és félelem borzongatja. Most melléjük lép Likó örvezető Mihállyal és betámogatják a két, féMg már áléit, megdermedt nőt az egyik házba, rumos teát adnak nekik, amitől lassan visszaszáll az élet beléjük s a félelem és a téli szél fagya felenged bennük. Ezalatt kinn gyöngülnek a lángok. A honvédfiuk az iskola tetején szerteszét kormosán, füstösen, átjegesedett ruháikban még ott harcolnak a tűz lappangó fészkei ellen, de a veszedelmet már megfékezték ... Hirte'en mindjobban erősödő dübörgés hangja száll alá a havazó magasságból. A tűz messzelátszó fénye valami kóbor orosz repülőgépet csalhatott erre és most az ereszkedett lassan, kémlplődve alá. Mindenki mozdulatlanná vált, megálltak a vedrek, a parázsló gerendákat szaggató csuklyák, csak a füst és az itt-ott még feltörő lángok lobognak fel, A szovjet repülő, úgy látszik, nem vett semmi gyanúsat észre, mert egykét kör leírása után abban az irányban, ámenül jött, visszarepült. Mindenki fellélegzett. Az oltás is befejeződött nemsokára, a fellázadt tűz elhamvadt és a kormos, üszkös gerendákat lassan befedte a. nagy pihékben szálló hó. Ami rövid idővel ezelőtt' a lángokba szédült kis falusi orosz iskolán, a tébolyodott lángok rőt fényében még vörös, majd megüszkösödve bántóan fekete volt, a hideg, téli éjszaka fehér hótakarójával ismét betakarta. A tűz ellen harcolók kormos, fáradt csapata is szétoszlott már, a falu ismét csendes lett, vissZahanyatlott, hogy tovább álmodjék az éjszakában. Az alvó házak sötét ablakai előtt eltá-neoló, tiszta fehérséget hirdető hópelyhek pedig úgy láttáik, hogy azon a lángokkal, füsttel birkózó téli éjszakán a magyar honvédek Gubarewka egyszerű orosz népének lekétoen is vörös lángokat oltottak el és üszkös, fekete gyűlöletet fedtek be. «SÉSfcv 2SSÖG4N EGON dr. A jövő vasárnap alakul meg Kolozsváron az ÉsKakerdélyi Kereskedők Egyesülete Kolozsvár, január 15. Ismeretes a gazdasági kom lány zatnak az a törekvése, amely a kereskedő-társadalom minél egységesebb formában való megszervezne irányai. A fővárosban ez a szervezés már lezajlott, most kerül sor az ország többi részesre. így természetes, lrogy Budapest után közvetlenül Erdélyben s annak fővárosában, Kolozsváron kerül sor az uj kereskedői szerv megalakítására, amely Északerdélyi Kereskedők Egyesülete néven a már létrehozott Kereskedők Országos Egyesületének keretében kezdi meg működését. Ez az uj érdektestü- Jet a kereskedői szakmai érdekek képviseletét látja el, a magyar keresztény keresVáfidorméfiész szövetkezet alakul Erdélyen Kolozsvár, január 15. Az Erdéliyrészi Méhész Egyesület Pohl Béla elnöklete alatt január 12-én tartotta meg az idén első választmányi ülését, amelyen Török Bálint bejelentettéi hogy az EMGE az erdélyi méztermelés és értékesítés fellendítése érdekében jelentősebb anyagi támogatást biztosított az Erdély- részi Méhész Egyesület részére. Az igazgató- választmány örömmel vette tudomásul és a Székelyföld és Északerdély különleges érdekeinek szenielőtt tartásával munkatervet dolgozott ki, amelyben a méhlegelők feljavítása, “ a méhtelepités és nemesítés, a méhbetegségek és ellenségek ellen való küzdelem, a kasos rendszerről a Laptáros rendszerre vastó áttérés Majd 35 uj tag felvétele után Koppán József dr. méhészeti felügyelő a Nozémáról tartott vetített képekkel kísért érdekes előadást, végül pedig Mócsl Károly dr-. előterjesztésében a választmány elhatározta, hogy Erdélyi Vándorméhész Szövetkezel címén szövetkezet alakítására felhívást bocsát ki. A szövetkezet célja a méztermelés és értékesítés, a méhcsaládok szaporítása, anyanevelés s méh- nemesités. Egy üzletrész értéke 40 pengő, jegyzési határidő február 15, a jegyzés helye az Erdélyrészi Méhész Egyesület Király-utca 34. Az üzletrészt jegyző magán vagy jogi személyek részére üzletrészként 1 kg mézet biztosit a szövetkezet rögzített áron, amelyből levonásba jön még az üzletrész osztaléka. Miniszteri magyarázat a csendestársasá§i iparűzésről Kolozsvár, január 15. A kereskedelemügyi minisztérium adott esetből kifolyólag 42.296/1942. szám alatt a csendestársaság iparűzéséről magyarázó leiratot bocsátott ki, amelyben emlékeztet arra, hogy a csendestársaságot szabályozó 1930:V. t.-c. 115. szakasza szerint csendestársaság akkor keletkezik, ha va aki anélkül, hogy kifelé tagul jelentkeznék, mások vállalatába vagyoni betéttel akként vesz részt, hogy azt a vállalat tulajodonosának rendelkezésére adja. A vállalat ügyletei egyedül a vállalat tulajdonosát jogosítják és kötelezik. Azokból a csendestársra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak. E szabályozásból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a csendestársaság jellegzetesen tőkeegyesülés utján keletkező vállakozási forma s a törvény a csendes- társnak a vállalatban való tényleges közreműködésre nem nyújt lehetőségét, hanem pusztán felügyeleti jogot biztosit számára, amellett, hogy a nyereségben, illetőleg veszteségben való részesedését is megkapja.' Ügyelni kell arra, hagy a csendestársaság jellege ne öltsön közkereseti formát, amely az adott esetben akként állott elő, hogy a. csendestársasági szerződés a csendestársként megnevezett személynek nemcsak tényleges közreműködésre nyújtott lehetőséget, hanem egyenesen kötelezte Is arra, hogy munkaerejét az üzlet rendelkezésére bocsássa. Ebben az esetben az I. fokú iparhatóság kihágást eljárás megindítására jogosult, mivel közkereseti társasági aldpon folytatott jogosulatlan iparűzés esete áll elő. MocfKívó keéőréteg társadalmi megmozdulásait azonban továbbra is a Baross Szövetség irányítja. A kormányzat az első erdélyi szakmai kereskedői egyesülés megszervezésével a kolozsvári kerületi kereskedelmi és iparkamarát bízta meg, amely beható előkészítés után éretté tette a helyzetet arra, hogy az Sszajfcerdélyi Kereskedők Egyesülete megalakulhasson. A kereskedőtársadalom az uj intézmény megalakítására jövő vasárnap, január 23-án délelőtt 11 órakor gyed össze a kamara székházának gyűléstermében. Az ülésen dönt az alapszabályok és az első tisztikar felett is. stb. külön fejezetet képeznek. A földmívelés- ügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége kedvezményes áru kaptár, mézpergető és ka.ptár- mérleg kiosztási akciójának tudomásul vétele után a választmány a gyűlés ezévi közgyűlésének idejét február 2-ára tűzte ki és elhatározta, hogy felkéri Farkas Árpád gazdasági főiskolai tanárt, mint az egyesület méhészeti üzemoszlályának előadóját, hogy az 1943. évben gyűjtött méhészeti üzemstatiszti- kai adatok feldolgozásának eredményeit előadás keretében ismertesse. Behatóan megtárgyalták az 1944. évi méhészeti tanfolyamok ügyét. Az egyesület ez- évben e téren ismét megkezdi alapszabály- szerű tevékenységét. Az egyesület 200 ms fűrészáru kedvezményes áron való kiutalását kérte a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségétől kaptárkészitő üzeme céljaira. Az ÉSZAKERDÉLYI KERESKEDŐK EGYESÜLETE 1944 január 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlését a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara gyüléstermében U'ssntb Lajos-u. 58. sz. II. em.), melyre Kolozsvár thj. sz. kir. város és Kolozs vármegye magyar kereskedőit ezennel meghívom. Tárgysorozat: 1. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara miniszteri biztos, főtitkárának megnyitója. 2. Az Egyesület megalakulásának kimondása. 3. Az alapszabályok elfogadása. 4. A tisztikar és választmány megválasztása. Kolozsvár, 1944 január 15. A Kolozsvári Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Bereczky Ernő s. k. miniszteri biztos, főtitkár. Az előkészítő bizottság nevében: Ifj. Szele Márton s. k. és társa* Egységes állami zsirjegyet vezetnek be az országban Kolozsvár, január 15. A közellátási kormányzat a lisztre, cukorra, kenyérre és petróleumra vonatkozóan tudvalevőleg fokozatosén egységes jegyeket vezetett be. Most ugyanilyen formában és rendszer alapján bevezetik az egységes zsirjegyeket Is. Az erre vonatkozó rendelkezések hamarosan részleteiben is nyilvánosságra kerülnek, végrehajtásuk pedig idejében megtörténik. Az egységes zsír- jegy sok visszásságot szüntet meg, de azokban a helységekben, ahol eddig nem volt a zsirjegyrendszer bevezetve, természetesen megmarad az eddigi állapot. Szó van arról is, hogy a közellátási kormányzat az egész ország területén uj nyilvántartásba veszi az összes fogyasztói háztartásokat, amelyekről a közigazgatási hatóságok fogyasztói törzslapokat állítanak ki. A törzslapok alapján országos fogyasztói katasztert fektetnek le- Ennek a rendszernek előnyös és sokoldalú jelentősége van, igy a többek között lehetővé teszi a kettős ellátás megakadályozását. Ennek kapcsán a munkakerülők és jegyüzérek megfékezésére is sor kerül- Hir szerint a megrögzött munkakerülők és jegyüzérektől megvonják a másodrangu jegyre kiadott élelmi- szerekek
