Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-12 / 281. szám

1943. DECEMBER 1«. urc» 7 KeieyiUjsxg „ AGYAR. VONAL Hapirenden a népi irodalom ügye Elöljáróban le kell szögeznünk: nem va­gyunk sem jobboldaliak, sem baloldaliak, csak — magyarok. A magyar élet jelensé­geit sem specifikus jobb-, vagy baloldali szemüvegen át szemléljük, hanem éber ma­gyar szemmel. Ez a szemlélet tárgyilagos s ha nincs is meg benne az ilyen, vagy amo­lyan oldallal együtt járó elfogultság, csak az egyetemes magyar érdek szolgálatának ne­mes elkötelezettsége szabj i meg szemléle­tünk irányát és állásfoglalásaink érdemi részét. Most a népi irodalom ügye került napi­rendre. A „Népszava“ 1943 december 8-i számában „Népiség, demokrácia, szocializ­mus" cim alatt megjelent cikk késztet arra, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben né­hány őszinte szót mondjuk, néhány gondo­latot felvessünk. Népi irodalom — van! Itt fekszik előttünk Juhász Géza „Népi Írók“ cimü kötete. Ez elmondja, hogy a népi irodalom legjelesebb képviselőinek egyéniségén át miben és mi­képp látja a népi irodalomnak, ennek az értékes és nagyfontosságu eszmei megmoz­dulásnak legalaposabb ismerője a probléma lényegét. Juhász Géza könyve a népi iroda­lom vonalát a következő Írói egyéniségeken át rajzolja meg: Petőfi Sándor — Ady En­dre — Móricz Zsigmond — Erdélyi József — József Attila — Kodolányi János — Ta­mási A rom — Illyés Gyula — Szabó Pál — Sértő Kálmán — Németh László — Féja Géza — Szabó Dezső — Veres Péter — | Sinka István — Nagy látván — Darvas _ József — Asztalos István'. Ahány név — annyi egyéniség s ahány egyéniség — annyi világkép! Mégis közös nevezőn vannak, mindnyájukat népi Íróként tartja számon a kortársak egy csoportja. S ök maguk is szí­vesen vállalják ezt a rangjelzést. Az irodalommal szoros kapcsolatban álló olvasó azonban, ha el is fogadja a népi meg­különböztetést az Írók személyét és művészi karakterét illetőleg, mégis zavart s tájéko­zatlanságot érez, mert nem tudja: hogyan fér meg egy eszmei lobogó alatt annyi egy­mástól különböző egyéniség, annyi egymás­nak ellentmondó művészi karakter és ugyanannyi egymással szöges ellentétben álló, egymással alig vagy sehogy össze nem békithetö világkép. Népi irodalom van és vitán felül áll: népi irodalomnak lennie kell! S mégis: nagy a zavar és tájékozat­lanság e kérdésben azért, mert nincs meg az indokolása annak, miért tartozik egy közös szellemi arcvonalhoz az izzó magyar- ságu Petőfi Sándor és Szabó Dezső a szo­ciáldemokrata Veres Péterrel s az egészen szélsőbaloldali szocialistának ismert Nagy Istvánnal, Ady Endre Sértő Kálmánnal, a színes és ízes Erdélyi József a száraz és pudvás Illyés Gyulával, a tartalom és a mondanivaló kialakításában valóságos szel­lemi arisztokratának számitó Németh László és Tamási Áron Asztalos Istvánnal, vagy az érdeklődésével és szemléletével sok­felé elkalandozó Féja Géza a töretlen vo­nalú Kodolányi Jánossal. Az Írói egyénisé­gek, látásmódok, mondanivalók és szemléle­tek e sokféleségében szerencse es érték a sok szín és iz, de mégsem megnyugtató. Mert a népi irodalom nem csak irodalmi életünk belügye, hanem elsővonalbeli ügye a magyar szellemi élet közvetítésével az egyetemes magyar életnek s nem titok, hogy áz uj magyar élet kiformálásában a népi írók nem csak esztétikai célkitűzéseket rej­tegetnek tarsolyukban. Maga Juhász Géza sem csinál ebből titkot tanultnánykötetében. De könyvének abban látjuk nagy fogyatkozását, hogy csak azt emeli ki. ami a fe’.sorolt népi Írók alkotásai­ban közös nevezőre hozható, viszont nem gondoskodott arról, hogy az Írói karakterek­ben és világképekben meglevő nagy ellent­mondásokat Is kibékítő szintézisben oldja fel. Ez mulasztás volt. mégpedig nehezen helyrehozható mulasztás s most Kállai Gyula ..Népiség, demokrácia, szocializmus“ C. könyve - amint arról a „Népszava“ de­cember 8-i szánra tájékoztat, a népi iroda­lom soktsétü, cseppet sem egyszerű problé­máját a ba'oldai határozott gesztusával tisz­tán politikai, igen veszé'yes politikai síkra tolta át. A „Népszava" cikke csnfondártrs káröröm­mé! olvassa rá a népi Írók táborára a népi irodalom mai rendjének valóban meglévő ellentmondásait s főképp azt nehezményezi, hogy a népi irodalomban á „jobboldali ideo­lógia“ is he yet kapott. S ha van a népi iro­dalomnak sajátos népi ideológiája, amint­hogy van isi — a ..Népszavát" nem ez ér- I dekli, hanem egyedül és kizárólag az, hogy L vájjon a népi irodalom mennyiben lehet hasz­nálható mozgalmi fegyver az ipari mun­kásság és a parasztság együttműködésének megvalósítására. A „Népszava“ mint valami orákulumot idézi Kállai Gyula könyvének bevezetéséből az alábbiakat: A népi Írók „ma még sok tekintetben megszállva, tartják az ipari mun­kásságnak a parasztság felé vezető útját“. S hogy a „Népszava“ mit akar, azt elárulja cikke alábbi mondata: „Azt hisszük, hogy szellemi sikon ez a népiesség is befutotta pályáját s közeleg az idő, amikor fel kell adni a szellemi mozgalomra való korlátozó- dás álláspontját". Azt is ráolvassa a „Nép­szava“ a népi Írókra, hogy „nehéz két urat szolgálni: nehéz demokráciát hirdetni s ugyanakkor a szélsőjobboldali fa.jelmélet felé is engedményeket tenni", És most jön a „Népszava" a hagy ágyúval s úgy véli, te'i- találattal likvidálta a népi irodalom kérdé­sét­„A munkásszocializmus idézi a „Nép­szava“ Kállai Gyula könyvéből — nem ma­lomkő a népiesek számára, a fasizmus ellen­ben az. A tudományos szocializmus nem akarja megbontani, hanem szeretné meg­erősíteni a népies baloldalt, a szélső jobbol­dal viszont szét akarja bomlasztani a népie­sek táborát“. Ezek az érdekes és nagy figyelmet ér­deklő idézetek sok mindenre figyelmeztet­nek. Elsősorban arra, hogy a népi irodalom ügye a hazai marxizmusnak pusztán párt­mozgalmi szempontból jelent Valamit s ha már van népi irodalom, az pusztán és kizá­rólagosan csak baloldali, azaz marxista le­gyen. A halottakra nem hivatkozhatunk, de vájjon elképzelhető-e, hogy például Szabó Dezső és Németh László úgy értelmezze a maga sze'lemi harcát, hogy végül Is „jő fiu"-ként tartsák nyilván a Conti-utcában. Elhisszük, hogy a Conti-utca eszmei baj­nokainak valóban csak ez a fontos és ennyi a lényeg: a népi Írókat és a népi irodalmat vörösre mázolni és annak révén a magyar földművest is beterelni a szakszervezeti fa­lanszterbe. De vájjon ezt akarta-e Petőfi, Ady és Móricz és vájjon ezt akarja-e a mai magyar népi irodalom? Bizonyosra vesszük, hogy a kérdésben legközvetlenebbül érdekelt népi Írók sietni fognak megadni a vá’aszt a „Népszava" állásfoglalására. De addig is, amíg ez a válasz tisztázza a dolgokat, a népi Irodalom Ügyében szintén érdekeltnek nevezhető ma­gyar olvasótábor nevében Is illik és szük­séges is valamit nyomatékosan leszögezni: A magyar közvé’emény a népi iroda’om ügyét mindig és elsősorban a magyar nép és a magyar szellem ügyének tekintette. Ép­pen ebben a magyar komplexumban rejlett a népi irodalom nagy sikerének és a népi Író megbecsülésének titka. A magyar köz­vélemény magyar sorskérdésnek, a magyar szellem egyetemes ügyének tekinti a népi irodalom jelenét és jövőjét s a legtragi­kusabb csapásként könyvelné el, ha a Conti- Utcai mozgalmi szempontok, a marxizmus dogmái rásulyosodnának az annyira kívánt egyetemes szellemi megújhodás folyamatára. Itt nem arról van szó, hogy a magyar népi irodalomban mi és meijnyi jó jobboldalnak, baloldalnak, hanem az a lényeg, hogy meny­nyivel juthat általa előbbre a magyar szel­lem ügye. Pártpolitika, pláne nemzetközi marxista dogmái hozhatnak olyan szép és tetszetős címkéket, mint aminö a demokrácia is, de az ilyen vignetta mögött csak a dogma gaj- deszébe zárt és likvidálásra Ítélt szellem sorvadhat el. Magyar szemmel így látjuk a népi iroda­József feiettc királyi herceg látogatása Kőrösfőti, és Bánffi/hunt/adon Kolozsvár. dec. 11. Megírtuk, hogy József Ferenc dr. királyi herceg- néhány napos pihenésre Kolozsvárra érkezett. József Ferenc dr. királyi herceget azonban nemcsak Erdély fővarosának élete érdekli, hanem nagy figyelemmel kiséri a hazatért országrészek anyagi és szellemi fejlődését is. A királyi her­ceg szombaton délelőtt Szász Ferenc dr. alispán kíséretében a marótlaki törvény, hatósági kőbányát látogatta meg,amely­nek termeléséből hat vármegye útháló­zatát építik és javítják a hazaiérés óta, Marótlakára menet József Ferenc dr királyi herceg Körösfői) kiszállott ko­csijából és megtekintette a kalotaszegi stílusban épült uj egészségházat. A fel lobogózott falu elején a királyi herce­get Farkas Kálmán főszolgabíró és a község elöljárósága fogadta. József Fe­renc dr. királyi herceg élénken érdeklő­dött Körösfő messze földön hires bázi- ipara felől s főként arról, hogy a nehéz anyagbeszerzés és a háborús korlátozt. sok nem bénitották-e meg a falunak ezt a fontos kereseti forrását? Megnyug­vással vette tudomásul, hogy a kalota szegiek, illetőleg a kőrösfőiek éppé.) most, a liáboru alatt vlrágoztatták fe legszebben amugyis hires kézműipara kát s az utóbbi időben nem kevesebb, mint 99 család adott be kérést az illeté­kes hatóságokhoz miihelyek villanyerőre való berendezése érdekében. A királyi herceg és kísérete Körösié­ről Bánffyhunyadon keresztül a marót- laki kőbányához hajtatott, ahol éppen akkor végezték a robbantásokat. A ki­rályi herceget a kőbányánál Somfay Lajos dr. műszaki tanácsos, az a.llam- épitészeti hivatal főnöke fogadta es *á- jékoztatta a kőbánya üzem eddig vég­zett munkájáról és a most folyó terme­lések menetéről. A marótlaki kőbánya ma naponta átlag 59—60 vagon útfenn­tartási kavicsot termel s ezt, mint emlí­tettük, hat vármegye területére hordják szét utak építésére és fenntartására. A marótlaki kőbányát a törvényható­ság a hazatérés után vette házi keze­lésbe s azóta számottevő üzemmé fej­lesztette. A bánya környékén már rész­ben tető alatt, részben pedig épülőfélben van 15 ONCsA-ház s azokba már a kö­zeljövőben 15 sokgyermekes székely csa­ládot költöztetnek. A kőbánya megtekintése után a ki­rályi herceg a bányaüzem uj nyaraló épületében szállott meg. Szász Ferenc dr. alispán itt részletesen tájékoztatta azokról az épitkezésekről, amelyek rész­ben már befejeződtek, részben pedig fo­lyamatban vannak a törvényhatóság te­rületén. A várme.gve területén 1941. év­ben 2 ház épült az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból, 1942-ben 16 ONCsA és 29 úgynevezett „árvizes“ ház, 1943-ban pedig 35 ONCsA és 8 árvizes ház. összesen tehát 90 ONCsA és árvizes ház épült. Marótlakáról jövet a királyi herceg Bánffyhunyadon Farkas Kálmán fő­szolgabíró házában ebédelt és a késő délutáni órákban visszahajtatott Ko­lozsvárra, a Mariánnmban lévő szállá sára. í 5 PANNÓNIA BUDAPESl, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Konzern kényetem SZÁLLÓ i-a^davas szobák fe*—P-től 12' P-in Kétágas szobák 0— P-től 18’— P-io Éttermében Veres Káro’” és cigány­zene" ara muzsikál 1- lismerte kiváló •ongha. Polgári árak. Legszebb karácsonyi ajándék a Magyar Nők Lapia PAPP JENŐ, a lap modern szellem n főszerkesztője, az országos nevű színi-1 kritikus, a MAGYAR NŐK LAPJA-bsr I írja művészi és pártatlan sziníkritiká t I Az ünnepi számban karácsonyi szózatai Bj intéz a magyar nőkhöz: HÂSZ ISTVÁI B dr. rőm. kát. tábori püspök, RAVASZ t LASZLŐ dr. református püspök é.- RAFFAY SÁNDOR dr. evangéJiku; püspök. A gazdag tarta’mu, remek illusztráció­val díszített karácsonyi számban érdé kés külföldi tartalmú cikkekkel, az el beszélés remekműveivel, regénnyel é? versekkel a következő magyar Írók szinejava szerepel: Békái János Megyeri Ella Bényl Adorján Nyíró József Izsák-Gyarmathy László Barőti Géza Konkoly Kálmán üolváry Géza Nagy Méda Gyomay György Nagy Dániel Weninger Antal dr. A lap legújabb divatképei és tudósi tásal, kézimunkarajzai, háztartás és szépségápolás rovata, gyermekujságjf külön hasznos értéke a lapnak. Kérjen ingyenes mutatványszámot e MAGYAR NŐK LAPJA kiadóhivatalá­tól: Budapest, IV. Ferenciek-tere 7 lom kérdését. A népi irodalom belső letisz­tulásának folyamata már nem várathat so­káig magéra s maguknak a népi Íróknak kötelességük végre megalkotniok azt a szintézist, amelyben tiszta fényben bonta­koznak ki legalább a szellemi pillérek. A zűrzavar és a belső ellentmondások állapota tovább már nem tartható, erre figyelmeztet a „Népszava“ brutális kiállása. Tisztelegtek a kultuszminiszternél a Budapesten tanuló bolgár diákok Budapest, december 11. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A magyarországi bolgár egyetemi és fő­iskolai hallgatók egyesületének küldöttsége pénteken tisztelgett Szinyei-Merse Jenő val­lás és közoktatásügyi miniszternél. A kül­döttség veztője magyar nyelvű beszédében köszöntötte a kultuszminisztert és köszöne­tét mondott neki a Bulgăr Diákszövetség nevében azért a meleg és jóindulatú támo­gatásért, amelyet az itt tanuló bolgár ifjú­ság a magyar kormány részéről élvez. A kultuszminiszter válaszában sajnálatának adott kifejezést, hogy a maga részéről nem tudja a köszöntést bulgár nyelven viszonozni. Hivatkozott a két testvérnemzet között év­századok óta fennálló egymásrautaltságra és melegen emlékezett meg azokról a törekvé­sekről, amelyeket a testvéri bolgár nemzet a magyar kultúra megértése és fejlesztése terén kifejtett. Kiflérl«?! líqprmböliel bocsát fel n We*eorolóor»S Intóvpl Budapest, december 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Meteorológiai Intézet december 14-én, 15-én és 16-án a magasabb légrétegek tanul­mányozására légkörkutató műszereket bocsát fel- A vesszőkosárban elhelyezett műszert körülbelül két méter átmérőjű gumitéggömb viszi fel a magasba. A léggömb elpnkkanása után a miiszerkosár ejtőernyővel ér földet. Az intézet kéri a megtalálót, azonnal sürgonyöz- zön Meteor Budapest címre- A kosarat és ejtőernyői érintetlenül kejl hagyni és gondo­san megőrizni mindaddig, amíg a visszaszállí­tásra utasítás nem érkezik. A kosár oldalára erősített levelet fel kell bontani. Abban meg­vannak a szükséges felvilágositások. A műszer- kosár állami tulajdon, felbontása büntetést von maga után. Ma nyílik moi * natlfv ír-o-cSi L éprőmiivé­r !ío*#»*•«*'*' 5fi ^ Iá Kolozsvár, december 11. Ma nyílik meg Kolozsváron a nagyváradi képzőművészek kiállítása. Amint már megírtuk, Tórám Gross Károly festő, Balázs G. Árpád gra­fikus és Máthé József szobrász, nagyváradi képzőművészek együttes kiállítást rendeznek Kolozsváron a vármegyeháza üvegtermében. A kiállítás ma délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyesen és december 21-ig marad nyit­va. A nagyváradi képzőművészek termése iránt egyébként városszerte nagy az érdek­lődés

Next

/
Thumbnails
Contents