Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-05 / 276. szám

1943. December 5. KuetiEjsKg ay u I Agilis, felekkel tárgyalni tudó, érettségizett 21 éves keresztény fiatalember £LH ELYiZKEIDNEj magáncégbe/., január el­sejére. „N gy felkészült­ség“ jel. a ki dóhivatalba Miklós napja mm •>> í§ Nagybányát napit A NORMA rendszerű szegény-segélyezést nemsokkat a visszacsatolás után Nagybányán w megkezd­ték. Annakidején fizetett szociális yondozök gyűjtötték össze az önkéntes ad vnányokat, az 1942/43.- évi költségvetésó'.n az inban ezt az összeget ae alispánt hivatal törölte és utasította a polgármesteri hivatalt, hogy az adományok összegyűjtését helyi, egyesületek hölgytagjaira bízza. Az erre vonatkozó föl­hívás meg is jelent, de a nemes célú. mun­kálatok elvégzésére önként senki sem jelent­kezett. így a szegények felsegélyezésére szolgáló adományok összegyűjtését a Jóté­kony Nöegyesület vette át. A Nöegylet most * kérelemmel fordít/ tagjaihoz, segédkézzenek az adományok, összegyűjtésében. Amennyi­ben ebben akadályozva lennének, úgy mun­kamegváltás címen csekély összeget fizesse­nek be az egyesület pénztárába. Az elgon­dolás jó, mert azok, akik húzódozni szoktak a szociális munkák elvégzésétől, könnyen megválthatják munkájukat s még ezzel is e szegényeken segítenek. HÓ ÉS VIRÁG egyszerre jelent meg a késő nagybánya! ősz­ben. A Bozsály és a Gutin ormain már le­esett az első hó s a l'őrrásliget tetején a mult napokban közel húsz centiméteres hószőnyeg állott. Ezalatt lent a völgyekben, ahol a város Is fekszik, változatlanul tart tovább a csoda­szép, napsugaras őszi idő. A Gutin ormán hó csillog, a nagybányai gyümölcsfák bimbóju­kat bontják. ÉRTEKEZLETET tartott a nagybányai bányászkerület. Az ér­tekezleten képviseltette magát a Petrozsényi Rt. Erzsébetbánya, Kapnikbánya, Felsőbá­nya. Alsófernezely, valamint a nagybányai kereszlhegyi és veresvizi üzemek bányász-, kohász és vegyiipari szakcsoportja. Az érte­kezleten határozatot hoztak, amennyiben a régi temetkezési és segélypénztárt a jövő­ben is saját kezelésükben kívánják megtar­tani, de szívesen vennék, ha az összes bá­nyai üzemek egy közös temetkezési segély­egyesületet létesítenének. Határozatot hoz­tak azonkívül arranézve is, hogy a nagy bányakerületi értekezletet gz év december 5-én tartják meg. Az értekezletre az összes Nemzeti Munkaközpontba tartozó erdélyi bányaüzem eket meghívja k. NÉMA TEAESTET rendeztek a kereszthegyi és veresvizi üzemek tisztviselői. Tekintettel a rendkívüli körülmé­nyekre, a teaesten sem zene, sem műsor nem volt, de ennek ellenére szép eredménnyel végződött. A néma teást bevételét a bányász- Mzvegyck és árvák karácsonyi segélyezésére fordítják, * KARÁCSONYI BAZÁR nyílik meg a Bajtársi Szolgálat rendezésé­ben december első felében. A bazárt a bányaiskola nagytermében tart' ik meg s azon helyet kapnak az összes üsernek, tár­sulatok és egyesületek „sátrai“. Kiszivárgott hírek szerint a Bajtársi Szolgála> karácsonyi bazárjában élelmiszerektől kezdve, játéksze­rekig és gyermekkelen gyekig mini nt kap­ni lehet majd. A befolyt összeg, amely előreláthatólag tekintélyes lesz, a. Bajtársi Szolgálat karácsonyi segélyakció) ínak cél­jait szolgálja. tűzharcosok: Kolozs vármegye és Kolozsvár thj sz. kif. város Vitézi Szék társadalmi bizottsága fo­lyó hó 6-án d. u. 5 órakor a Fömé.ltóságu Kormányzó Ur névünnepe alkalmából a vármegyeház dísztermében ünnepélyt ren­dez. Az ünnepélyen tűzharcosok családtag­jaikkal együtt jelenjenek meg. A Törzsszázad sorakozik a Szövetség he­lyisége előtt d. u. 4 órakor, ahonnan az ün­nepélyre zászló alatt vonu1 és annak meg kezdéséig a vármegyeház feljárójánál dísz­sorfalat áll. Köpenyekről gondoskodás tör­tént. Századparancsok. Kormányzó Urunk névnapját Magyaror­szágon minden szivben ünneppé zentelte a magyar hála. A nap jelentősége, az ünnep­nek a Mu’tat a Jelennel átfogó ereje arra késztet, hogy megemlékezzünk azokról a Miklósokról is, akik a századok folyamán a fegyver hatalmával, a tudás szellemi ere­jével szolgálták a hazát és a megdönthetet­len történelmi tények, a kulturális, iroda'mi fejlődés maradandó értékeivel gazdagították a nemzetet. A sort Bogáti Fazakas Mik’ós, tordai unitárius lelkész nyitja meg, aki az első tel­jes verses zsoltár fordítását adta. Zrinyi Mik’őst, a költő-hadvezért vitéz­sége, hadvezéri működése, költői ihlettsége és a magyarságért való küzdelme mint az odaadó hazaszeretet hivét állítja elénk. Pró­fétai igazlátással törekedett a helyes ut felé vezetni a nemzetet. Életének egész mun­kássága a magyar dicsőség és vitézség fel- ébresztésére irányult. A nemzeti megváltá­sért Írott munkája, a „Szigeti veszedelem“, az erkölcsi újjászületés szükségének és a nemzeti felemelkedés vágyának érzéséből fakadt. Hogy az országot a török veszede- iemtö’ megmentse, állandó, nemzeti hadse­reg felállítását sürgette és az utókorra ha­gyott, nagybecsű hadtudományi munkáiban nemzetét szellemileg is ki akarta képezni a honvédelemre. Némelyek szerint Vörösmarty a „Szózat“ alapeszméjét Zrinyi „Ne bántsd a magyart“-jából („Török áfium ellen való orvosságából) vette. Bercsényi Miklós, kuruc vitézek csi'laga, Rákóczi dicső szabadságharcának külföldön is előkészitője-megteremtöje, a Fejedelem legbensöbb embere, száműzetésében osztá­lyosa, haláláig hűséges társa volt. Rákóczi mellett irta be nevét a történelembe, a ma­gyar népköltészet pedig mindig élő emléket á’litott Bercsényinek a jólismert, fájóan zengő kuruc nótában: „Nagy Bercsényi Miklós, sirdogái magában.“ A nyelv megújhodásnak klasszikus isko­lája. Révai Miklóssal, a lelkes, világhírű nyelvtudóssal ékeskedik. Az első magyar új­ságnak. a ,,Hirmondó“-nak ö volt a szer­kesztője, mint felszentelt: pap, ami akkor szinte csodaszámba ment. ő sürgette egy magyar tudóstársaság felállítását Bécsben. Latin nyelven kiadta a Halotti beszédet és a Pannonia-éneket. Szemere Miklós jó kedvről tanúskodó, tré­fás verséivel, életképeivel és politikai köl­teményeivel lett halhatatlanná. Jósika Miklósban a magyar irodalom tu­lajdonképpeni megteremtőjét tiszteljük. Jó­kai úgy nyilatkozott róla, hogy az ébredő magyarság szeméről Jósika, regényei távo- litottták el a kisértö álmot. Jósika Kossuth­nak hü barátja és a kossuthi eszmék ter­jesztője voit. Külföldön mint az emigráció egyik leghasznosabb tagja nemzetvédő hir- api munkásságot fejtett ki. Wesselényi Miklós, „Id nem volt meteor a haza egén, hanem sokáig élő olympiai láng, kit mindenkor csodáltak s kinek no, e rettenetes vala és imádott“ — volt Magyar- országon és Erdélyben az Unió leglelkesebb szószólója. A szabad szó és sajtó vértanúja volt, aki a fogságban szemevilágát vesz­tette. A ko'ozsvári öreg Redout hatalmas terme még hallotta dörgö szavát, amikor 1848-ban, az erdélyi országgyűlés rendes ülésén ő szó'a't fel lege’öször: — Boldognak érzem magamat, hogy ne­kem jutott osztályrészül a szerencse, egy oly magasztos ügyben, melyért fiatal ko­rom első éveitől fogva küzdöttem, melyért szenvedtem, most már szenvedéseimre eny­hítő balzsamul én emeltem fel a diadalmas lobogót. E szent lobogó alatt mondjuk ki egy lélekkel, egy szájjal: Éljen s örökké létez­zen az Unió. Felhívását a hallgatóság falrengető „Unió!“ kiáltással visszhangozta. A 80-as években, a 48-as eszmék lángűelkü harcosa és folytatója, Bartha Miklós beszélt a nagymultu Redout falai között a március 15-iki em' ékünnepeken. Beszélt más alka­lommal is, a pártértekezleteken és a kép- vise'öházban, mindenütt, ahol a független­ségi eszmékért felemelheti» szavát. Mint Zrinyi Miklós gondolatának, a nemzeti had­sereg felállításának úttörője, irta a „Had­sereg“ cimü gyönyörű cikkében: „Nem altatódalra van nemzetünknek szüksége, hanem ébresztő kürtre. Utolsó izületiig fel kell világosítani arra a veszély­re, hogy védelmi ügye, tehát fennmaradása idegen szellemű hadseregnek van kiszolgál­tatva. És fel kell világosítani arról is, hogy mindaddig sem állam, sem nemzet nem va­gyunk, amig kezünk között nincs az ön­védelem organizációja. Arról is meg kell győznünk a nemzetet, hogy a magyar faj szuverén fölénye a ^nemzeti hadsereg által válik valósággá.“ Bartha Miklóis szóval és tollal akarta fel- rázni a kénye'mes közönyből a nemzetet, hiszen csodálatos jövöbelátásával megjöven­dölte, hogy a megújhodás utjain Magyaror­szágnak mire lesz legnagyobb szüksége. A képviselöházban akkor folyó katonai vita adta a Bartha Miklós tollára ezt a szomorú elmé'kedést: „Nincs magyar ember, aki ne óhajtaná, hogy a nemzeti gondolat a hadseregben ép­pen úgy megvalósuljon, mint az állam egyéb intézményeiben. Mindenki tudja, hogy a nemzeti organizáció szükségesség. A nem­zet becsvágya, dicsősége, érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar nyelv joga a had­seregben érvényesüljön.“ A mai nemzeti hadsereg elöharcosa, a leg­nagyobb erdélyi ujságiró, a tősgyökeres magyar politikai próza és vezércikk legna gyobb művésze volt. Látnoki képességgel Írott munkáiban, politikai vezércikkeiben ős­magyar, ragyogó szellemével hatalmas, gazdag kincsestárát hagyta az eljövendő nemzedékek számára útmutatónak. A felsoroltak mind, szellemi, politikai elő­készítői, erőgyüjtöi voltak annak az ujjászü. letett Magyarországnak, amelyhez az ezer­éves mu'tból kiinduló utat, a nagy tettekre elhivatott Vezér, vitéz nagybányai Horthy Miklós mutatta meg, amikor az általa léte­sített nemzeti hadsereg élén Szegedről be vonult Budapestre. HORY ETELKA ■ I fllabástrom üzemek termelését átveszem f » Cimüket adják le „hlőre fizetek“ jeligére a k adóba. m I |Bútorvásárlók!|| I Tekintsék meg Jékai-u. 17. sz. alatti helyiségei­met, Hol salát keszst- vnényü bútorokat állan­dóan raktáron tartok, melyek a legkényesebb igényeket is kielégitik. András János műbútorasztalos. Telefon: 43—37. I! I l! Enrána munkásai a győzelemért dolgoznak Huszonnégy európai nemzetnek több mint 8 millió férfi- és női munkása dolgozik je­lenleg a német iparban és mezőgazdaság­ban. Azoknak a német férfiaknak a munka­helyét töltik be, akik kint a fronton har­colnak Európáért. Ezek a külföldi munká­sok és munkásnők a legkülönbözőbb okok­ból jöttek Németországba. Részint azért, mert a háborús események következtében már hosszú idő óta munka és kereset nél­kül voltak, részint pedig azért, mert javí­tani akartak a maguk és családjuk anyagi he’yzetén, mert tudták, hogy Németország­ban legmagasabb a munkabéV. Akadtak kö­zöttük olyanok is, akik személyesen akar­tak meggyőződni a világszerte olyannyira megvitatott németországi szociális viszo­nyok tényleges helyzetéről. Voltak végül néhányan olyanok is, akik meg voltak győ­ződve arról, hogy a német birodalom való­ban egy boldogabb Európáért harcol és ke­zük munkájával akartak segítséget nyújtani ehhez a győzelemhez. Nem könnyű szervezési feladatot jelentett ezt a többmilliós munkástömeget beleillesz­teni a német haditermelésbe. Meg kellett oldani többek között a betanítás, a nyelv­különbség, az elhelyezés és az élelmezés sokszor Igen bonyolult kérdését. Gondos­kodni kellett továbbá az egészségügyi szol­gálatról, a kulturális igények kielégítéséről és a szabadidő alakításról. A külföldi újsá­gok és idegennyelvü könyvek beszerzését éppenugy meg kellett szervezni, mint a kül- fö’di vendégek szórakoztatását és üdülteté­sét. Németországban sokat tettek a munkás­ság érdekében. A külföldi munkás teljes mértékben részesül ezekben a német szociá­lis vívmányokban. A német üzemekben a vi­lágos és egészséges munkahely, az egyszerű és üzembiztos munkagép, a jól fütött, ké­nyelmes lakóhely, étkezde és közös tartóz­kodóhely mind megannyi magától érthető, természetes követelmény. A német „Kraft durch Freude“ szabadidöszervezet hosszú évek során szerzett tapasztalatokkal rendel­kezik. Ez a maga nemében egyedülálló szo­ciális szervezet sok esetben több gondot for­dít a külföldi munkásesoportok könyvekkel, fi’mekkel és művészi produkciókkal való ellátására, mint ez a német munkássággal szemben szokásban van. A külföldi munkás egyébként, ha szabadságra megy haza, vagy otthon maradt családjával levelezik, a né­met szociális berendezések legjobb propa­gandistája, mert a német állapotok hü le­írásával sok olyan rosszhiszemű valótlansá­got oszlat el, amit a németellenes agitáció tudatosan talál ki, hogy megakadályozza a. külföldi munkásság hozzájárni’ását a német háborús erőfeszítésekhez, amelyek ma már egész Európa érdekeit és boldogabb jövőjé­nek ügyét szolgálják. GONDOLATOK Ibsen Solvejgje az örök nő, az igazi élet­társ, akit a költő csak azért álmodhatott meg, mert társára várva mindig él vala­hol. Ez a hősies várakozás, ez a tisztaság szabadítja meg a férfit a világtól és adja vissza saját rendeltetésének. Magasra emeli és királyi ajándékával: a szeretettel úgy áldja meg, hogy megsejtheti igazi célját, me­lyet csak vele, örök asszonytársával érhet él. * Igazi élet nincsen eszmények nélkül, s ha egy szent célért nem küzdöttél, nem is éltél. V-' Szeretsz valakit és félsz, hogy elveszítiit, ted? De tulajdonképpen te nem öt szereted, csak azt, akinek öt hiszed, számodra az a lényeges, az a valóság. Te csak egyfélekép­pen láthatod öt: önmagadon keresztül és sohasem úgy és sohasem olyannak, amilyen­nek, a világ látja. Te embert alkottál magad­nak, akit szeretsz, embert, akit még senki sem látott és senki sem ismert eddig és nem ismerhet ezután sem. Akit te alkottál, az megközelíthetetlen mindenki számára, azt nem lehet érinteni és nem lehet elragadni.. Ezt az embert — nyugodj meg —, ha meg tudod s meg akarod őrizni önmagádban: sohasem veszítheted el! FLÓRIÁN TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents