Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-31 / 295. szám
KeietiUjsxg 4 1943. DECEMBER 31. fidzohöfténgí - Mezőgazdasági Banknál • / • Wesselényi Mlklós-u. 8. — Telefon: 11-62, 11-63. 1LL1 TARLAT Irfa: ifj. Xcntus ]áno$ dr. A karácsonyfadiszités nálunk mindig különös, szinte szertartásos esemény. Kishugom az egyetlen, akinek gyermekkorunk óta az a feladat jutott, hogy a fát feldíszítse. Becsülettel eleget is tett mindig e fontos feladatnak. Az idén azonban messzire vetette őt a sors, a 'Német Birodalom egyik távoli határvárosába, amelyet sűrűn látogatnak az ellenséges repülők. Idehaza reszketve lestünk minden híradást, minden levelet s szomorú karácsonyt vártunk, a bizonytalanság és aggodalom karácsonyát. A szorongással telt advent utolsó napján váratlanul és szinte ijesztő hirtelenséggel hazaérkezett a húgom. Néhány nap szabadságra jött s a messze földeket bejártak biztonságával azonnal átvette régi tisztségét, a karácsonyfadiszités ,,angyali“ szerepkörét. Csillogó díszek . és édes illatú cukorkák halmazából válogatta össze Jézuska fájának ékességeit s mi a hajdani gyermekkor izgalmával vártuk a gyertyagyújtást. A karácsonyfadiszités titkaiból csak annyi szivárgott ki, hogy az idén ezüst- fát hoz az angyal. S valóban a feltáruló szárnyas ajtó mögül hófehér mesefa ragyogott felénk. Ott volt rajta gyermekkorunknak bizony már kissé fakult ismerősei: az ezüstpáncélu teknősbéka. a fehérnyaku hattyú s a két „réz angyal“ is, akiket öcsémmel együtt elkövetett csíny tevéseink alkalmával annakidején bizony sűrűn emlegetett édesapánk. Mégis, mintha valami különös, eddig soha nem látott csillogása lenne a fának. A sugaras ághegyekről különös ezüst szalagok kígyóznak alá, mint a mondák medúzájának szeszélyes fürtjei. Közelebb lépek a fához s csodálkozva nézem a hosszú staniolszalagokat. Ujjaim között megforgatom őket s ekkor látom, hogy hátlapjukat koromfekete festékréteg fedi. — A „terrorszalagok“, — jegyzi meg mosolyogva húgom, — légitámadások alkalmával ezeket a csillogó fémszalagokat dobálják le tonnaszámra az amerikai repülőerődök. A levegőben lassan lehulló ezüst kígyók villogása a légvédelmi tüzérség munkáját akarja megneheziteni s « fémszalagok elektromos töltése zavarja a rádióhullámok terjedését is. Hoztam belőlük egy keveset — karácsonyfadísznek. Terrorszalagok a békesség fáján . .. Karácsony 1943-ban. A tél az évszakok művésze. Művész, akt ura az anyagnak, még akkor is, ha palettájáról megfogytak a színek »s mintázó vésőjének szegényes anyagát csak a jéggé dermedt vizcseppek adják. Mert úgyszólván csak a viz jelenti nyersanyagát a müvészkedő zimankónak A nyugtalan elem most megőrzi szeszélyes természetét. Hol ezüstös cseppekben csurran az olvadó ereszekről, hol *ejszivii pára képében üli meg a völgyeket, ho' szilárd jégkristályok apró építőköveiből varázsol buja szépségű őserdőket abia kainkra. Talán megéri a fáradságot, ha a meteorológia tudományát segítségül líra végigmegyünk a miivészkedvü tél remek tárlatán Itt VAniták mindjárt az aprócska fittem rajzolatú hókristályok metszett miniatűrjei. Parányi hatszögletű mür-Jinekek: A felhők titokzatos „atelierjeiben“ születnek s a levegő páratartalma és hő- mérséklete szerint változtatják nagysú gukat és rajzolatukat is. Az amerika Szemüvegéit Weber Optika tökéletese*’ készíti Unió-utca 8. sz. Telefon: 36-63. Bentley' kétezer különböző hókristályt fényképezett le hütött mikroszkópja segítségével, a japán Nakaya pedig szellemes készülékkel állított elő mesterséges hópihéket. Vizsgálatai során 12 fő kristály alakot állapított meg, kezdve az ágas szerkezetüektől a tűalakuakig s bár minden lehetőt elkövetett a siker érdekében, kontár maradt a nagy művész, á tél mögptt. Mesterséges kristályai tudományos szempontból nagyjelentőségüek, művészi értékben mégis messze elmaradnak az eredetiektől. A szilárd halmazállapotú viz alkotja a jégvirágok építőanyagát is. A külső hideg levegő lehűti az ablak üvegét s a belső lényegesen melegebb levegő viz- párái rácsapódnak a lehűlt felületre. Az üveg apró karcolásai, szabadszemmel nem is látható egyenetlenségei szabják meg a jégvirágok szeszélyes alakzatait. A kristályképződés olykor szinte pillanatok alatt játszódik le s a finom pálmaágakat utánzó rajzolatok alkotják tárlatunk impresszionista anyagát. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a kristályképződés folyamán a megszülető nagyobb kristályok hogyan nyelik el a mellettük lévő kisebb kristályokat. A szépséges jégvirágok azonban sokszor kellemetlenek is lehetnek a gyakorlatiasan gondolkozó ember számára. A kirakatüvegekre vagy a jármüvek ablakaira rakódó jégtömegek sokszor teljesen lehetetlenné teszik a látást s megnehezítik a kereskedő reklámcéljait vagy a jármüvek vezetését. Éppen ezért használják ma az üvegtáblák glicerines be- dörzsölését védekezésül a jéglerakódás ellen. Tévedés lenne azt hinni, hogy tárlatunk palettája szűkölködik a színekben. A magas hegységeket járó turisták előtt nem ismeretlen a színes hó jelensége sem. Parányi egysejtű szervezetek tarka kolóniái lepik be olykor a hó felszínét- zöld. fekete, sárga, vörös és rózsaszínű árnyalatokkal tarkítva a hómezők fehér sivatagját. Ezeknek a hólakó növényi szervezeteknek igazi hazájuk Alaszkában van, de megtalálhatók a Magas Tátrában, sőt Erdély havasain is. A jégvilág mostoha körülményei sem képesek elriasztani innen az élet úttörőit, amelyek üde színeikkel késztetik csodálkozásra a természetjárót. A növényvilág mellett az állatok társadalma sem akar elmaradni s még a gleccserek jegébe furakodva is ott találjuk képviselőit: a jégférget s a hó- bolhák seregét. A hólakó szervezetekkel ma már külön szaktudósok foglalkoznak s a ..kryo- bionták" életének titkai lassan megoldódnak. * 1942 februárjában érdekes hír jeleni meg napilapjainkban. A visszacsatolt Délvidék egyes helyein a vastag hó- takaró alól zugásszerti, sőt olykor robbanáshoz hasonló hangok hallatszottak. A „robbanó hó“ jelensége sok helyen nagy rémületet is keltett, amíg a szakemberek magyarázata meg nem oldotta a kérdés titkát. A z jó, vagy robbanó hó jelensége különösen a magashegységekben ismeretes. Keletkezéséhez két feltétel szükséges. Erős havazás szeles időben, majd ezt követően hirtelen olvadás páraszegény levegőben. A hirtelen olvadás következtében üregek képződnek a vastag hótakaró belsejében s azok megtelnek levegővel. Az előrehaladó olvadás következtében a hóbarlangok hirtelen beomla- nak s az igy összenyomott levegő erős zúgással tör magának utat a külvilág felé. * Téli tárlatunk dekgrátora a zúzmara. Erős lehűlések után betörő melegebb és páradusabb levegőtömegekböl kicsapódó jégtükből áll. Ahol a föld színe télé emelkedő magasabb tárgyas:, fák, kei i- tése.k. villanyoszlopok vannak, oti ezeken keresztül a hideg kisugárzása igen erős. Nem csoda tehát, ha ezeknek csacsira és éleire rakódik rá elsősorban a zúzmara ezüst himpora, eszünkbe juttatva a mesebeli ezüsterdőt, amelynek fogalma valószínűleg a téli zuzmarás er- dőu kapcsán alakult ki. Az üveg'terű jégbevonatot is felhasználja anyagul a díszítőművész fagy. Magasan a felhők régiójában olykor mélyen a fagypont alatti hőmérsékleten tulhütött vtzesep- pccskék lebegnek. Ezek a földre hullva azonnal megfagynak s kristályüveget utánzó burkolattal vonnak be mindent, „üveghegyeken“ jár ilyenkor nemcsak a mesék királyurfia. hanem a hivatalába siető polgár is. A hirtelen kisütő napsugár azután csillogó gyémántkövekké varázsolja a jégpáncélt, elfedve vele a nagyváros szürke vértezetét. * Igazi művész a tél s amikor minden esztendőben megismétli műremekeit, ezzel is az elmúlással küzködő halhatatlanságra törő művész sorsát példázza. „Ars longa — vita brevis." A GPU kényszermunkatáborában Egy német újságíró helyszíni tudósitása Hermann Poertzgren egyike azoknak a német, újságíróknak, akik alaposan ismerik a Szovjetuniót. Hosszú időt töltött a bolsevista birodalomban és a ..Reich“ cimü nagy német hetilapban a szovjet háborús készülődéseinek leleplezéséről Írott cikksorozata világszerte általános feltűnést keltett. A jeles német újságíró most cikket irt a G. P. U. kényszermunkatáboraiban szerzett tapasztalatairól. A cikk legérdekesebb részleteit az alábbiakban közöljük: A Szovjetunió legkülönbözőbb részeiben láttam a munka rabszolgáit“. Ezek nagyrésze politikai fogoly, száműzött, de akad közöttük közönséges bűnöző is. A szerencsétleneknek ez a hadserege egyik mozgatóereje volt a Szovjet annyit emlegetett ötéves tervének, amely mögött mint valami sötét árnyék, húzódik meg a munkára hajszolt foglyok sok-sok milliója. ■ A .,Nineteenth Century“ cimü angol folyóirat számításai szerint a Szovjetunió lakosságának mintegy tizedrésze és a rendelkezésre álló munkaerők ötödé ilyen kényszermunkatáborokban dolgozik. Ezek szerint ezekben a rabszolga- zászlóaljakban legalább tizennyolc millió szerencsétlen dolgozik. A Szovjetunióban való tartózkodásom alatt alkalmam volt számos ilyen munkatábort felkeresni, őszintén csodálkoztam azon a gátlásnélküli „lelkesedésen", amivel ezek a rabszolgatartók a táborok igaz célját és lényegét eltakarni igyekeztek. Lobogókat és füzéreket helyeztek el mindenfelé s például a táboroknak ilyen neve volt: „X. sz. Moszkva-Volga csatornaépítési üzem.“ Ugyan ki gondolt volna itt bármi rosszra? De amint közelebb kerültünk, nyomban láttuk a táborok körül a szögesdrótkeritést s a tábor minden sarkában az Őrtornyokat amelyekről gépfegyverek ásítottak felénk. A bejáratnál szuronyos őrök állottak s bár a prooagahdafeliratok mindenütt szembeszökőn ott virítottak, az egész tábor dolgozó állatok vackának tűnt. A tábor mellett, a hátiéi ben végeláthatatlan temető húzódott. Benn a táborban igen sok érjelmes arcot láthattunk. A táborban elsüllyesztett orosz polgárság roncsai voltak ezek, akiket az ismert kéksapkás GPU őrök tereltek munkahelyükre. Spárgával összekötözött rongyfoszlányok voltak csak a testükön, lábukon pedig valamikor cipőnek nevezhető roncsok. Az énr'ő Moszkva-Volga csatorna mentén ' ~i először ilyen rab- szolgahadser s mellettük mindenütt a temet«. Néhány esztendővel később Litvinov meghívására, családja kíséretében ismét meglátogathattam ezeket a helyeket. A tájék teljesen megváltozott. Litvinovné folyékony angol nyelven elbeszélte a csatornaépítés különböző szakaszait. Körülnéztem és kerestem a temetőket, amelyek első látogatásom alkalmával olyan mélyen hatottak rám. Egyetlen egyet sem láttam sehol. Helyükön vidám, zöld pázsitszőnyeg virított. A baraktáborok nagyrésze is eltűnt. Csak itt-ott láthattuk a rozsdás szögesdrótkeritéseket és a géppuskások őrtornyait. A munkásrab- szolgákat valószínűleg más táborba hajtották. vagy pedig örök pihenőt találtak valahol a szép zöld gyepszőnyeg alatt. Litvinov asszony jelenlétében természetesen senki sem tett megjegyzéseket a szögesdrótokra és az őrtornyokra. Néhány nap múlva azonban a nemzetközi sajtó megírta, hogy a csatorna építésénél félmillió munkás dolgozott. Azoknak a GPU tisztviselőknek számát, akik ennél a „munkánál“ érdemeket szerez itk é« ezért magas szovjetkitüntetéseket kaptak, az újságok hosszú listákon közölték. A „Sztálin korszak uj nagy építkezése“ ezzel befejeződött. Ugyanezt a képet láttam Uglicsban, a Volga partján, az egyik nagy ,Jiydro- kombinata“-nál. Itt hatalmas vizierőinü- vet építettek. A koncentrációs táborok egész erdejét tekinthettük át. A táborok belsejében hihetetlen rendetlenséget e* piszkot találtunk mindenütt. Ma is emlékszem, milyen ügyesen „biztosították“ az egyik tábort. Á kétszeres szögesdrótkeritésen, őrtornyokon, szuronyos őrségeken kivül a két kterités között szép vörös téglából épült kutyaólak voltak felállítva. Azokban vérebeket tartottak, amelyeket a sötétség beálltával szabadon bocsátottak. Próbált volna csak valamelyik kétségbeesett fogoly megszökni a táborból! A szennyes, mocsokkal borított, rongyokba burkolt foglyok kőtömböket hurcoltak a térdigérő sárban. Körülöttük ott állottak a pompásan öltözött, jóltáplált GPU őrök, természetesen szuronyos puskával. Röviddel a szovjet-német háború kitörése előtt látogatást tettem az egyik Vol- gaparti intemálótáborban. Itt vasúti munkára használták azokat, akiket a Szovjetunió különböző részeiből „irányítottak“ ide. A táborokat még nem állították fel. A tábor lakói egyelőre marhavagonokban aludtak. Az ott szerzett információink szerint Transzkaukázusba akarták őket sszállitani. Rövid ott tartózkodás után sikerült megállapítanom, hogy nagyobbrészt fi Baltikumból, Kelet- lengyelországból és Besszarábiából elhurcolt emberekről van szó. ök még nem süllyedtek alá arra az állati színvonalra, amit az addigi táborokban tapasztalhattam. A munkaerőre szükség volt s a GPU-nak gondoskodnia kellett a megfelelő számú munkáskézről. Eddig tart Hermann Poertzgen cikke. Ehhez csak annyit kell hozzáfűzni, hogy ezek a „rabszoigatáborok“ igen nagy szerepet játszanak a Szovjetnek az „Uj Európáról“ való elképzeléseiben. Ismeretes, hoev az URSS a tengelyállamok lakosságával akaria felépittetni újra országát. Vajion milyen sors várna azokra, akik szoVjet győzelem esetén élvezhetnék a munkatábarok gyönvöreit. Még csapongó fantázia sem kell ahhoz, hogy ezt valaki elképzelhesse. I légoltalmi szervezet eskütétele Kolozsvár, december 30. A minisztérium 4740 1943. M. E. sz. rendelet 7. §-&ban előirt ünnepélyes eskütételt azon egyének részére, akik 1943 december 8-én akadályoztatásuk miatt néni-tették le, 1944. évi január hó 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Nyári Színkörben (a Sétatér elején) tartjuk meg. Gyülekező 10 órakor, az egyes légoltalmi körzetekben a légoltalmi körzetvezetők utasítása szerint háztömb-, Illetőleg háztömb- csoportok szerint, olymódon, hogy az eskttt- tevők a háztömb-, illetőleg háztömbcsoport- vezetők vezetésével féltizenegykor a Színkörben legyenek. A II. légoltalmi csopoitba sorolt vagyontárgyak esküt még nem tett parancsnokai és parancsnokhelyettesel a fenti Időben közvetlenül a Színkörben jelentkezzenek az Illetékes körzetvezetőknél. A légoltalmi karszalag viselése valamennyi eskUttevö részére kőtelező.
