Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-31 / 295. szám
1943. DECEMBER SI. 5 KtllTíUjSXG — NEM ADHATUNK AZ IDÉN NAPTART! Minisztériumi rendelet következtében az idén sem mellékletben, sem külön árusításban nem bocsájthatunk naptárt előfizetőink és olvasóink rendelkezésére. A háborús idők által követelt intézkedésért előfizetőink és olvasóink szives elnézését kérjük. CORVIN jelenti: December 31-től nagy műsora a: Zenélő malom s?ereplők • Szeleczky Zita, Dayka Margit, Vaszary Piri, Szllassy László, Csortos Gyula, Makláry Zoltán Latabár Kálmán. Rendkívüli előadásaink: Dec. 31. Pént k este VtlC-kor is Zenélő malom. Dec 31. Péntek éjjel 7* 12-től szil veszteri vidám műsor: ww Onagysága titkárja Jan. I. Szombat d. e. ll-kor és déli 1-kor is: rr Onagysága titkárja Jan. 2. Vasárnap d. e. ll-kor és déli 1-kor: 9W Onagysága titkát ja Jau. 6. Csütörtök d. e. ll-kor és déli l>kor »f Onagysága titkárja SS? Pacliseanu mester kepenyeget ferdített Csodálattal teljes elismeréssel adózunk az Erdélyben is jólismert Pacliseanu Zenovie urnák! Az elvek köpenyegét nemcsak viselni tudja felülmúlhatatlan eleganciával, hanem forgatni Is forgatja a forgatás magas iskolájában elsajátított művészi rutinnal. Nem akarjuk azonban érdemeit e tekintetben semmivel sem csökkenteni s azért sietve jegyezzük meg: a rutin nem minden! Születni is kell ám az ilyesmire!... S ebben nincs is hiba. Nemcsak gyakorlat kérdése nála a köpenyegforgatás, hanem ösztön dolga is. Mondjuk ezt abból az alkalomból, hogy Pacliseanu ur a bukaresti „Universul“ hasábjain cikket kanyaritott az Északerdély földjén végzett ásatásokról s abban gunyo- ros-lekicsinylő hangon emlékezik meg a nagyfontosságu tudományos munka jelentőségéről. Csendes mosollyal nézzük Paclisea- nu mester nemes erőlködését, amellyel szeretné elbagatellizálni az északerdélyl ásatások tudományos eredményét. Megértjük nemes erőlködését, hiszen a jelek azt mutatják, hogy az eddig napvilágot látott közlésekből maga is világosan megértette, milyen végzetes és kiköszörülhetetlen csorbát szenvedett a most feltárt tárgyi bizonyítékok megvilágításában a dákó-román kontinuitási elmélet. A gyulafehérvári nagygyűlés 25. évfordulóján rendezett emlékünnepségek és tüntetések vezérszólama .— amint azt jelentettük — a ködös kontinuitási elmélet volt. Az Astra bukaresti diszüléSének szónoka, Stefan Pop tanár mily fennen hirdette: „ma már az egész világ tudja, hogy Erdély őslakói a románok voltak s Erdély mindig a románoké volt“. Ha nem csal emlékezetünk, maga Pacliseanu ur is felszólalt azon az ünnepségen s talán ő maga sem fogja letagadni, ho^y beszéde gondolatmenetével szervesen csatlakozott az előtte szóló véleményéhez. Arra ugyanis semmi adat nincs, hogy állást foglalt volna a kontinuitás szemkápráztatóan varázsos mithosza ellen. Azóta Pacliseanu mester is értesült az északerdélyi ásatások eredményéről. Nem csodálkozunk azon, ha köziről pennáját nem tintába, hanem keserű epébe mártotta, amikor replikát kanyaritott az „Universul“ hasábjain. Ahogy mondani szokás, Pacliseanu ur „gyorsan kapcsolt" és a kontinuitás kérdésében gyökeresen megváltozott helyzet tanulságait sürgősen le is vonta. Lendületes latin temperamentumával azonban nem tudott megmaradni a tények társaságában s a múltra vonatkozó tanulságok megszivle- lése helyett, a távolabbi jövendő kérdéseit kezdte feszegetni. Eljárása nemcsak önmagára jellemző. Méginkább jellemző ugyanis arra, hogy a kontinuitás kérdését s az arra alapozott politikai. konzekvenciákat mily becsben tártja a román közvélemény. S ennek a közvéleménynek megítélésében nem is fontos a kontinuitás elméletének állta, vagy bukása, ellenben annál fontosabb és lényegesebbek a konzekvenciák: az erdélyi területekre vonatkozó román igények. Amikor az északerdélyl ásatásokat magyar tudósok kínosan becsületes pártatlansággal elvégezték, csak a mult vitaanyagához igyekeztek pártatlan régészeti anyagot szolgáltatni. Szó sem volt, mert a dolog természete azt meg sem tűri, hogy a messze jövendő ködében, még az „Istenek térdén" fekvő nagy politikai kérdésben foglaljanak állást, pláné oly formában, hogy prejudikál- janak. Pacliseanu ur azonban egyenesen a pre- judikció álláspontjáról szól a tárgyhoz. Figyeljük meg nemes felháborodását, amint ingerülten taglalni kezdi a kérdést: „S miután a csákányok segítségével eddig még egyetlen román pásztort sem fedeztek fel Erdély földjének mélyében, olyan román pásztort, aki Árpád seregének bejövetele előtti időből került volna oda, levonhatják azt a következtetést, Jan. 9. Vasárnan d. e. ll-kor és déli 1-kor: Rövid formális üfiésf Varfofff c§i%fiőrVől<őn a lerpv’selőliax 9F Onagysága titkárja Jan 9. Vas rnap d. u. 7*4, 7*6 **s 7*8 kor: Zenélő malom mindad lg, amig mmueu*i meg nem nézhette ezt a legjobb iilmope<ettet, a csodás melódiák filmjét, melyben a „békebeli béke“ varazslódik a közönség elé! A bőkezű szereposztás, az élen Vaszary Piri és Latabár Kálmánnal, kacagásfergetegbe borítja a nézőteret! — A Magyar — és Európa világhiradók mindegyik előadáson vetítjük. — J gyeket 3 napra előre árusít a Corvin pénztára d. e. 11—1-ig és d lután. — Nagyothallók részére dijtalau fejhallga ó — Nagyobb lett a belga kenyéradag. Brüsszelből Jelentik: De Winter, a belga mezőgazdasági és közélelmezési vezértitkár hivatalosan közölte, hogy a napi kenyér- adagot a rendes fogyasztók számára december 23-tól 250 gramról 300 gramra emelték tel. Budapest, dec. 30 A képviselőház csütörtökön rövid formális ülést tartott. Az ülést nem sokkal 12 óra után Tasnádi-Nagy András elnök nyitotta meg. Az ülésen a kormány részéről Radocsay László igazságügyminiszter volt jelen. A napirend egyetlen pontja az 1931. évi XXVI. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazási törvény Újabb meghosszabbításáról szóló javaslatnak a felsőház áüal módosított második szakasz feletti határozat volt. ' • Mii kelt tudni a Hunyadi Búzás Endre előadó ismertette a képviselőház körjogi bizottságának jelentését. A házszabályok értelmében & jelentés felett vitát kezdeni nem lehetett, ezért Tas- nádi-Nagy András feltett kérdésére a Ház a Felsöház módosítását nem tette magáévá. A csütörtöki ülés napirendje ezzel kimerült és az elnök javasolta a képvlselöház ülésének bizonytalan időre való elnapolását. A Ház az elnök javaslatát elfogadta és ezzel a képviselöház csütörtöki ülése egynegyed 1 órakor végétért. buzakö vény tő ? Uiévi likőr és szeszesital szükségletét mén idejében szerezze be Fülöp Géze cégnél Távbeszélő: 16 2\ »6-34 I * Székrekedésekben szenvedő bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a bélmozgást reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz csakhamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi, s a gondolkodó- és munkakénességet fokozza. Kérdezze meg orvosét: — Figyelmeztetés! U.iesztendő napján, szombnton. engesríe’ési ájtatosság lesz litánia után a Szt. Mihálv templomiján. Október havában kezdett en gesztéi és- folytatása az jp-prsâşros ***•*<-<• — Kagylóinészböl énlUt hajókkal kísérleteznek a kanadai hajógyárak. Lisszabonból jelentik: A kanadai hajógyárosok acél, vas és fa helyett uj anyaggal kísérletesnek: Legújabban kagylók vázát porié őrlik ebből az anyagból tég’őt készítenek és Így k sérltv meg az újabb tehe'hajók építését. Az uj anyag állítólagos előnye1, hogy könnyű vízhatlan és tartós. A hábotu mór sok újítást hozott a hajógyártásban: az acél, vas, fa. betonhajók utón most a kagylóm ész-hajók következnek. Ezek •> hajók azouban valószínűleg csak a patti hajózásra alkalmasak, j. Tökéletes biztonság A buzakölcsönt a Magyar Királyság bocsátja ki és a visszafizetésre biztosíték a magyar állam, az egész magyar nemzeti vagyon. Értékállandóság t A kötvények buzaértékre szolnak. Egy métermázsa buza a jelenlegi magas, 40 pengős áron számítódik. Amikor a kötvényt kisorsolás, vagy állami visszavásárlás utján beváltják, úgy számítják ki a pengőellenértéket, hogy az esedékesség napján menynyi a buza átlagára. Ha ez 40 pengőnél több, akkor a kötvénytulajdonos többet kap, mint amennyit a kötvényvásárlás alkalmával fizetett. Ha a buza átlagára 40 pengőnél kevesebb, akkor is 40 pengős áron számítják az ellenértéket. Ugyanez vonatkozik t kamatszelvényekre is. Az ellenérték teha 40 pengőnél semmi esetre sem lehet kevesebb Ez az elgondolás minden ingadozás veszedelmét kiküszöböli és a pénzeihelyezés ‘ökéletes értékállandóságát biztosítja Figyelemreméltó jövedelmezőség A buzakötvények évi 3 százalékot, kamatoznak. Száz pengő tehát évente 3 pengót jövedelmez. A kamatozás utólagos és a kamat évente kétszer, február és augusztus 1-én esedékes. Egy címlethez 50 darao kamatszelvény jár, vagyis a törlesztés 25 év, tehát ötvenizben lehet félévenként kama - tot kapni. Az első kamatszelvényt már 1944 augusztus 1-én be lehet váltani. Mobilizálás, vagyis újra pénzre való átváltás A kölcsön törlesztéses, tehát automatikusan fokozatosan visszaváltásra kerül vagyis a buzakötvénytulajdonos újra pénzt kap a kötvényért A törlesztés 25 év alatt bonyolódik le meghatározott törlesztőterv szerint, sorsolás dtján. Az első sorsolást 1941 novemberében tartják meg 1945 február 1-én beálló esedékességgel. Akiknek a kötvényét kisorsolják, már ekkor visszakapják a pénzüket, Később is minden év november 15-e és 30-a között tartják meg a sorsolásokat. Fokozatosan minden kötvény kisorsolásra kerül. Ezenkívül előfordulhat az is, hogy sorsolás helyett egyszerűen visszavásárlással teljesiti a kincstár beváltási kötelezettségét. De az automatikusan beálló pénzre való átváltás mellett a mobilizálást biztosítja az a tény is, hogy a buzakötvények. hogy a románság semmi igényt nem támaszthat a Kárpátokon tuli területre.“ Félreértések kikerülése végett ismételjük még egyszer: Az északerdélyi ásatások egy ma is folyamatban levő régi, nagy per, mégpedig elsősorban tudományos per anyagához szolgáltattak friss bizonyítékokat, örvendünk, hogy Pacliseanu mester ingerültsége azt árulja el, hogy ezek a friss bizonyítékok — perdöntő bizonyitékok. Itt „kapcsolt“ sürgősen Pacliseanu! A kontinuitás köpenyege már az ő szemében sem Időszerű ruhadarab, mert semmikép som alkalmas a lényeg eltakarására s a román politikai Igények melengbentartására. A köpenyeget tehát ki kellett fordítani, a múltat Illető nagy szakadásokat be^ércelni és az egészet újra ki kellett bélelni. Pacliseanu ur bravúros mesterfogással Így fordította át időszerűre a régi köpenveget: „Szerencsére azonban Európa uj szervezetét nem a régészeti felfedezések határozzák majd meg, hanem a nemzeteknek jelenlegi és eljövendő élctérdeke. Nos minden népnek saját szabadsága és nemzeti egysége, s e szabadság és egység felé Való győzelmes haladása alkotja fő érdekét, s ezt a haladást nem akadályozhatják meg a felfedett táborok szegletkövei, sem történeti, vagy történetelőtti fazekak darabkái. A kísérletektől csak a gyermekek, vagy a gyermeki eszüek ijednek meg." Ha Pacliseanu Zenovie ezekkel a mondatokkal azt akarja érzékeltetni, hogy a dákoromán kontinuitás mithosza tárgyban és időben többé nem tárgyalási alap, egyetértünk. Ha pedig azt akarja érzékeltetni, hogy miután a sokat hangoztatott történelmi jogalapra már nem támaszkodhatik a román aspiráció, és ahelyett a „nemzetek jelenlegi és jövendő életérdeke“ lesz Bukarest uj jogalapja, nos, ebben az esetben mi a múltnak most már Pacliseanu úrtól sem vitatott igazságának, a magunk nemzetének mai és holnapi életérdekének teljes átérzésével mérlegeljük a kérdést. S köszönjük Pacliseanu urnák, hogy a tételt számunkra is oly világosan és félre nem érthető módon megszövegezte: „Minden népnek saját szabadsága és nemzeti egysége, s e szabadság és egység felé való győzelmes haladás alkotja fő érdekét“. Vagy Pacliseanu ur a szabadságot és nemzeti egységet csak egyoldalúan értette az uj Európát illetőleg? FINTA ZOLTÁN bemutatóra szólnak és a ő-iiapestl Áru- és Értéktőzsdén hivatalosan jegyezni fogják. A buzakötvényt tehát bármikor értékesíteni és igy pénzzé lehet tenni a tőzsdén. Az esetleges magasabb árfolyam Így többletjövedelmet Is biztosíthat a kötvény tulaj -ionosnak. 0 óvadékképesség, bánatpénz-jelleg és hasonló előnyök A buzakötvények alkalmasak lesznek arra, hogy üzleti biztosítékul és bánatpénzül is elfogadják. Az óvadékképesseg fontja előny, mert az üzleti életben nagy jelantő- sége van annak, hogy készpénz helyett közben kamatozó értékpapírt lehet kaucióként elhelyezni. Ugyanez vonatkozik a bánatpénz-jellegre is. A közszállitásoknái előirt bánatpénz szintén parlagon heverő tőke, amelyet a vállalkozó — főként ha um rendelkezik elég forgótőkével — nem szívesen, csak kényszerűségből nélkülöz. Előnyös tehát számára, ha bánatpénzül buzakötvényt helyez letétbe és ez közben is évi 3 százalékot kamatozik. Lehetővé teszik azt is, hogy gyámoltak és gondnokoltak pénzeit is buzakötvénybe lehessen elhelyezni. Közteher-mentesség A buzakötvény megszerzése alkalmával nem kell értékpapirforgalmi adó' fizetni. (Ez az adó tudvalévőén nem jelentéktelen teher.) A buzakölcsön-ügyletekkel kapcsolatos okiratok és beadványok illetékmentesek. Okirati illeték alól mentesek a buzakötvények elhelyezésével kapcsolatos könyvelésekre szolgáló kereskedelmi könyvek. A buzakötvények szelvényei után nem kell ka- matilletéket fizetni. Az általános ‘’o-galmi- adó alól mentesek a buzakötvények kibocsátásával kapcsolatban folyósított költségátalányok és a kötvények elhelyezéséért befolyt jutalékbevételek. A visszafizetésre Kisorsolt kötvények és az esedékessé vált szelvények mindenféle adó, illeték, bélyeg vagy más közteher levonásé nélkül kerülnek beváltásra. Léuiiáratot létesítelek a háhoru után Fsrakamerika és Svá«c kflzött Zurich, dec. 30. (MTI) Londonból jelentik: A „Daily Mail“ newyorki híradása szerint a háború után, mihelyt lehetséges, közvetlen légivonalat létesítenek Svájc és Észak-Ame- rika között. A repülőgépek egyfolytában repülik be a távolságot és útközben seholsem szállnak le.
