Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-31 / 295. szám
1943. DECE3IBER 31. 3 îCeietiüjsxg Kis, ellenszenves ember, kellemetlen hanggal Benes Jr, — cseh megvilágitásban A BÚZA ÉRTÉKE ÖRÖK Hetven havi börtönbüntetést .osztott ki a kolozsvári törvényszék a MAV-mühelyben elkövetett rézlopás tettesei és orgazdái között Az alábbi cikket a „Reich“ legutolsó számában irta Emanuel Morav ec, a cseh-morva főkormányzóság közoktatásügyi minisztere. A cikk élesen világítja meg Benest s egyben arról is tájékoztat, hogy miképpen látják a XX. század, Európája e minden hájjal megkent politikai kalandorát maguk a — csehek! ' f Az úgynevezett emigráns kormányok táborában bekövetkezett fejlemények mértékül szolgálnak a „szövetségesek“ valódi eröviszop vaira. Ezzel kapcsolatosan nagyon érdekes Benes dr. egykori cseh-szlovák államelnök moszkvai utazása. Benes ideológiai és politikai szempontból a Nyugat partnerévé fejlődött ki. Mesterkedéseivel, amíg külügyminiszter volt (1918- tól 1935-ig) sikerült a cseh politika súlypontját Prágából Párisba helyeznie. Páris ebben az időben nem csak katonai missziót küldött ki a cseh-szlovák hadsereg ujjá- szervezésére, hanem franpia főparancs- nokot is a cseh-szlovák haderő számára, aki húsz éven keresztü’, egészen a müncheni napokig Csehszlovákiában maradt. Benes dr. közben a hatalom párisi urainak játszotta át a belpolitikát. Páris elsősorban gazdasági manőverekkel s a cseh-szlovák valutára kifejtett nyomással konnányzott. Tizenöt esztendei szorgos munkával Benődnek sikerült mindazokat a vezető cseh politikusokat eltávolítani, akik kül- és belpolitikai elképzeléseinek, ellenzői voltak. Ezek egyike volt a paraszti származású Svehla Antal, a kiváló államférfi, Benes külpolitikájának ellensége és esküdt ellenfele a bolsevizmusnak. Rejtélyes körülmények között halt meg. Kiválása után Benes jelentéktelen politikusokat ültetett a miniszterelnöki székbe. Ezeket megtévesztette Benes állítólagos tekintélye, amelyet látszólag Genflren és — mint általában meg szokták állapítani — Angliában és Franciaországban érvényesített. Az idők során a cseh nép megszokta, hogy a kis, ellenszenves ember, kellemetlen hangjával a nemzeti lét tényezőjévé nőtte ki magát: „Benes nélkül nem bizhatik bennünk Franciaországi" Miután Benes a Nyugat erősségében láthatóan nem bizakodott s minthogy 1933-ban Románia eltávolódását és jugoszláviai befolyásának gyengülését, egyszóval a kisan- tant lassú felbontását tapasztalta s 1935- ben Franciaország Is szerződést kötött a Szovjetunióval. Benes is elérkezettnek látta az időt arra, hogy Moszkvát bekapcsolja politikai játékaiba. Szövetséget kötött a Szovjetunióval, ami nem csak a német birodalom ellen irányult, hanem Lengyelország ellen is, amely Benesnek az első világháború után kifejtett középeuröpai politikája miatt Csehszlovákia ellensége lett. Emlékezem, egy Benessel folytatott beszélgetésemre, miután a paktum megkötése után visszatért Moszkvából. A cseh katonai köröket érdekelte, miként gondolja a Szovjetunió segítségét Csehszlovákia iránt érvényesíteni? Uj szövetségesünkkel nem voltak közös határaink, lengyel és román területek választottak el bennünket a szovjet területtől. Megkérdeztem Benest, hogyan fog a Szovjetunió segítségünkre sietni? így telelt: „Egyesültünk Vorosilowal! Ahol akarat van, ott ut is van!“ Miután Középeuró- pából kelet felé azok az utak voltak a legjobbak, amelyeket az osztrák—magyar monarchia Galíciában a cári Oroszország eben épített, tovább taggattam Benest, lehetséges voina-e egy cseh—lengyel szövetségi politika? Nagyon ingerülten felelt erre. Kijelentette, hogy a lengje! állam mindenképpen megsemmisülésre van ítélve s aki bármilyen szerződést köt Lengyelországgal, annak majd sorsát is kell osztania vele. Ebből rájöttem, hogy Benes tárgyalásai, amelyeket a Csehszlovákiának nyújtandó szovjet katonai segítség érdekében folytatott, voltaképpen Lengyelország elleni katonai alcciöra vonatkozó megbeszélések voltak. Közben Benes belső agitációjával végtelenségig felfokozta a Németországtól való félelmet. Csak Így igazolhatta népe előtt a Szovjettel kötött szövetséget. Elérkezettnek látta az időt arra îs, hogy a 85 éves süket, magatehetetlen Masaryk „lelépjen“. Minthogy saját megválasztásában nem volt egészen bizonyos, előkészített egy levelet, melyben Masarj’k Benest, mint egyetlen lehetséges utódát ajánlotta. A nyilvánosság elé sohasem jutott az a szomorú jelenet, amikor a süket Masarj’k a politikai pártok előtt meghallgatta az említett levél felolvasását s csalt fejének tologatásával és tagolatlan hangokkal jelezte hozzájárulását. Elnökké választását követően Benes Moszkvában 'azután nézett, amit Párisban nem talált meg: bomlasztó középeuröpai politikája támogatása után. amelynek Prágát messze Varsó és Berlin fölé kellett volna emelnie. A München utáni napokban Bcnes vezérkari ezredesi minőségemben fogadott. Mindenekelőtt kijelentette, sogy kissé sok volt neki, hogy az elnök, miniszterelnök, külügyminiszter és hadügyminiszter szerepét kellett játszania, majd annak a véleményének adott kifejezést, hogy Franciaország őt egyszerűen elárulta. Sohasem hitte volna Franciaország és Anglia ilyen mérvű hatalmi csődjét, majd hangoztatta, hogy nü most 1938-ban, a Nj-ugat megsemmisülésének vagyunk tanúi. Ez a megállapítás, amint hangjából kiviláglott, lelke mélyéből fakadt. Benes tehát tudta, hogy a demokratikus NjTigat 1938-ban eljátszotta szerepét az európai politikában. Egj’edüli reménj’- sége a Szovjetunió maradt. Arranézve, hogy Benest ' milyen mélyen érintette minden, ami Münchennel összefüggött, kiderül abból, hogy 1938 november 30-án, amikor Hacha Emil dí.-t államelnökké választották, Benes Angliából, mint magánember, a megválasztás alkalmából Szerencsek bánatait fejezte ki. Abban a pillanatban azonban, amikor a Németország és a Lengyelország közötti feszültség kiéleződött, Benes dr. elhatározta politikai tevékenységének felújítását, anélkül, hogy Franciaország, vagy Anglia hivatalosan elismerte volna valamilyen cseh politikai ellenzék vezéréül. Lengyelország legyőzése és a Franciaország fölött aratott német győzelem kellett ahhoz, hogy az egykor önkéntesen visszalépett Benes dr.-t ismételten a volt csehszlovák köztársaság elnökéül ismerjék el, jóllehet neves angliai jogászok is azt állították, Hacha dr.-t a törvényes formák betartásával, választották államelnökké s Benes 1938-ban, amikor visszalépett, kijelentette, hogy azt önkéntesen tette. • Ha most Benes Londonból beszél s Moszkvába utazik és ott tárgyal, ez előttünk, csehek előtt nem az ö államférfiul bölcsességének bizonyítéka, hanem annak jele, hogy a nyugati lengyel és jugoszláv emigráció szétforgácsolódása után Benes többre becsüli a Szovjetuniót, mint Amerikát és Angliát. Ha ma egy rablót a balkáni hegyekben, a Nyugat hozzájárulásával, a Szovjetunió szövetségesének neveznek ki, azon sem szabad csodálkoznunk, ha Moszkva olyan emberre támaszkodik, akinek sem saját nemzetének, sem Európának sorsa nem szent. Benesnek annyira' nincsenek egyéni gátlásai, hogy kész a cseheket és a szlovákokat, akik felett szerencsére már nem rendelkezik, éppen úgy Moszkvának kiszolgáltatni, mint ahogy korábban a Nyugat kezébe adta őket. Az egyezmény, amelyet Benes december 12-én Moszkvában aláirt, londoni hivatalos jelentés szerint, „kiegészítése és megváltoztatása“ az 1935 május 16-án kötött egyezménynek. Hat szakasza van. Az első három arról szól, hogy a következő húsz esztendőben a cseh politika Németországgal szemben nem lesz más, csakis szovjetpolitika. Az uj Benes-paktum negyedik és ötödik szakasza politikai viszonylatokban minden téren elkötelezi magát. A londoni lengyel emigráns kormánnyal fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítása, Tito balkáni bandauralmának elismerése és a Benessel kötött egyezmény után a Szovjet európai tervei tisztán látszanak. Amikor a Trieszt —Stettin-vonaltól keletre élő népek emigráns kormányai Benes mintájára szövetségi szerződést kötnek a Szovjetunióval, Angliának a legcsekélyebb kötelezettségei sém lesznek irányukban. Ezt Benes példája is mutatja. Amióta kizárólag szovjet politikát folytat, Anglia elegánsan kitörölte a politikai listából és hozzájárult moszkvai utazásához. A cseh nép azonban sohasem fog a bol- sevizmussal kötött bármilyen egyezményt elismerni, hü marad a nagy német birodalomhoz. Tudjuk, hogy Benes mindenkor kijátszotta a cseh népet, ezért bennünket nem érdekel egyezménye. Húszéves uralma alatt sok egyezményt és szerződést irt alá, de azok mindegyike olyan volt, mint a rossz tűzijáték, amely sohasem működik akkor, amikor szükség van rá. így van ez most is. Kolozsvár, december 30. A pályaudvar közelében lévő MAV-mühelyben ezév tavasza óta jelentős mennyiségű rézJiulIadéfe tűnt el. A rézhulladékot a napi munka közben visszamaradt egyéb törmelékkel a takarítást végző műhely alkalmazottak hordták naponta egybe. Az így összegyűjtött mennyiséget hetenként továbbították a ka- zánmühelybe, s ott azt ismét kiolvasztották. A mühelyvezetőségnek feltűnt, hogy az aránylag tetemes í-ézhulladék egy idő óta nem éri el a szokásos mennyiséget. .Novemberre már 840 kilogramm, emelkedett a hiány. Fokozottabb mértékben kezdték meg a hulladékkal foglalatoskodó személyek ellenőrzését, s Dévai Vilmos MAV-íötiszt egy- izben rajta is kapta az egyik vasesztergályossegédet, amint a műhely udvarát övező kertté» tövéből, mintegy tiz kilogram réz- hulladékot tartalmazó, elrejtett csomagot emelt ki. A fiatal segéd leleplezésekor beismerte. hogy az dszáUltasra kész huUadéK- rezet az udvaron ládákba halmozott réztörmelékből szedte össze, a takarítást végző édesapja segítségével, aki szintén MAV- mühelymunkás volt. A rezet Kulcsár Gábor, Téglás-ütca 6. szám alatt lakó ócskavasas és fémgyüjtö vette át töltik. A megindult vizsgálat eredményeként mindhármukat letartóztatták. A törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező büntető hármastanácsa már december elején tárgyalásra tűzte ügyüket. Az elsőrendű vádlottként kihallgatott Túrós János MAV-mühelymunkás a törvényszék előtt visszavonta előzőleg tett beismerő vallomását s azt hangoztatta, hogy a nyoleadma- gával végzett takaritómnnka után időnként mindig az irodavezető szabályszerű átutalási barnájára szolgáltatták ki a begyült fémhulladékokat. Lopáson tettenért fia kihallgatásakor csak négy esetet ismert el, s azt állította, hogy összesen csak félmázsá- nyi rezet szállított el. Szerinte a lopás ötlete Kulcsár Gábor fémgyüjtőtöl származott, aki azzal vette rá, hogy „már mások is vittek onnan“ és szép keresettel biztatta, mindössze azonban 105 pengőt kapott tőle, amin egy kék kabátot vásárolt. Apja bün- részességét tagadta. A felbujtással vádolt Kulcsár Gábor azt állította, hogy neki Túrós János ajánlott« fel a hulladékrezet, s annak bűnös eredetét nem sejtette. Túróssal az áMomáson találkozott, ahol fa után járt. Túrós ekkor kijelentette, hogy fa ugyan nincs, de rézhez hozzá tudja juttatni. Október végéig, fiával váltakozva hetenként vittek egy-egy tíz- kilós csomagot neki, ami vagy két mázsára ment fel. Az ekként szerzett rézhulladék egyrészét Salamon Péter rézöntő vásárolta meg tőle. A bíróság Salamon Pétert is kihallgatta vádlottként. Salamon kijelentette, tudta ugyan, zárolt áruról van szó, de kereskedőember létére munkájához okvetlenül szükség volt a szabálytalan utón beszerzett anyagra. A védelem kérésére a biróság annakidején bizonyitáskiegészitést rendelt el. A csütörtökön megtartott folytatólagos tárgyalás alkalmával tanúként kihallgatták Wagjr Zoltán vasúti tisztet, Biró Béla és Dévai Hirdetések* apréhífdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben Vilmos MAV-fötlszteket, továbbá Honty János vasúti főmérnököt. Terhelő vallomásuk után Foíkmajin Miklós dr. ügyész tartotta meg vádbeszédét. Hangoztatta, hogy a mai háborús időkre való tekintettel a komoly honvédelmi érdekeket fenyegető rézlopás annál súlyosabb, mert az a felelősségteljes munkát végző MAV-alkalmazottak köréből Indult ki. Az enyhítő körülményekkel érvelő védöbeszédek után a biróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki. Túrós Jánost hivatali sikkasztás bűntettében, fiát bűnsegédként, a két utóbbi vádlottat orgazdák gyanánt bírálták el. Ezért Túrós Jánost két és félévi börtönbüntetésre, fiát tizhavi börtönre, Kulcsár Gábort más- félévi, Salamon Pétert pedig egyesztendel börtönre, továbbá valamennyinket 5—5 évi jogvesztésre Ítélték. A királyi ügyész indítványára a bíróság elrendelte a még szabadlábon lévő Salamon Péter azonnali letartóztatását. JŐ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Ne hevertesse pénzét! Fektesse az aranynál biztosabb buzakötvénybe! Jegyezzen a SZÖVETSÉG szövetkezeti központnál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz.
