Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-31 / 295. szám

1943. DECE3IBER 31. 3 îCeietiüjsxg Kis, ellenszenves ember, kellemetlen hanggal Benes Jr, — cseh megvilágitásban A BÚZA ÉRTÉKE ÖRÖK Hetven havi börtönbüntetést .osztott ki a kolozsvári törvényszék a MAV-mühelyben elkövetett rézlopás tettesei és orgazdái között Az alábbi cikket a „Reich“ leg­utolsó számában irta Emanuel Mo­rav ec, a cseh-morva főkormányzó­ság közoktatásügyi minisztere. A cikk élesen világítja meg Benest s egyben arról is tájékoztat, hogy miképpen látják a XX. század, Euró­pája e minden hájjal megkent po­litikai kalandorát maguk a — cse­hek! ' f Az úgynevezett emigráns kormányok tá­borában bekövetkezett fejlemények mérté­kül szolgálnak a „szövetségesek“ valódi eröviszop vaira. Ezzel kapcsolatosan nagyon érdekes Benes dr. egykori cseh-szlovák ál­lamelnök moszkvai utazása. Benes ideológiai és politikai szempontból a Nyugat partnerévé fejlődött ki. Mester­kedéseivel, amíg külügyminiszter volt (1918- tól 1935-ig) sikerült a cseh politika súly­pontját Prágából Párisba helyeznie. Páris ebben az időben nem csak katonai missziót küldött ki a cseh-szlovák hadsereg ujjá- szervezésére, hanem franpia főparancs- nokot is a cseh-szlovák haderő számára, aki húsz éven keresztü’, egészen a müncheni napokig Csehszlovákiában maradt. Benes dr. közben a hatalom párisi urainak ját­szotta át a belpolitikát. Páris elsősorban gazdasági manőverekkel s a cseh-szlovák valutára kifejtett nyomással konnányzott. Tizenöt esztendei szorgos munkával Be­nődnek sikerült mindazokat a vezető cseh politikusokat eltávolítani, akik kül- és bel­politikai elképzeléseinek, ellenzői voltak. Ezek egyike volt a paraszti származású Svehla Antal, a kiváló államférfi, Benes külpolitikájának ellensége és esküdt ellen­fele a bolsevizmusnak. Rejtélyes körülmé­nyek között halt meg. Kiválása után Benes jelentéktelen politikusokat ültetett a mi­niszterelnöki székbe. Ezeket megtévesztette Benes állítólagos tekintélye, amelyet látszó­lag Genflren és — mint általában meg szok­ták állapítani — Angliában és Franciaor­szágban érvényesített. Az idők során a cseh nép megszokta, hogy a kis, ellenszenves em­ber, kellemetlen hangjával a nemzeti lét té­nyezőjévé nőtte ki magát: „Benes nélkül nem bizhatik bennünk Franciaországi" Miután Benes a Nyugat erősségében lát­hatóan nem bizakodott s minthogy 1933-ban Románia eltávolódását és jugoszláviai be­folyásának gyengülését, egyszóval a kisan- tant lassú felbontását tapasztalta s 1935- ben Franciaország Is szerződést kötött a Szovjetunióval. Benes is elérkezettnek látta az időt arra, hogy Moszkvát bekapcsolja po­litikai játékaiba. Szövetséget kötött a Szov­jetunióval, ami nem csak a német birodalom ellen irányult, hanem Lengyelország ellen is, amely Benesnek az első világháború után kifejtett középeuröpai politikája miatt Cseh­szlovákia ellensége lett. Emlékezem, egy Benessel folytatott be­szélgetésemre, miután a paktum megkötése után visszatért Moszkvából. A cseh katonai köröket érdekelte, miként gondolja a Szov­jetunió segítségét Csehszlovákia iránt érvé­nyesíteni? Uj szövetségesünkkel nem voltak közös határaink, lengyel és román területek választottak el bennünket a szovjet terület­től. Megkérdeztem Benest, hogyan fog a Szovjetunió segítségünkre sietni? így te­lelt: „Egyesültünk Vorosilowal! Ahol aka­rat van, ott ut is van!“ Miután Középeuró- pából kelet felé azok az utak voltak a leg­jobbak, amelyeket az osztrák—magyar mo­narchia Galíciában a cári Oroszország eben épített, tovább taggattam Benest, lehetsé­ges voina-e egy cseh—lengyel szövetségi po­litika? Nagyon ingerülten felelt erre. Kije­lentette, hogy a lengje! állam mindenképpen megsemmisülésre van ítélve s aki bármilyen szerződést köt Lengyelországgal, annak majd sorsát is kell osztania vele. Ebből rá­jöttem, hogy Benes tárgyalásai, amelyeket a Csehszlovákiának nyújtandó szovjet kato­nai segítség érdekében folytatott, voltakép­pen Lengyelország elleni katonai alcciöra vonatkozó megbeszélések voltak. Közben Benes belső agitációjával végte­lenségig felfokozta a Németországtól való félelmet. Csak Így igazolhatta népe előtt a Szovjettel kötött szövetséget. Elérkezettnek látta az időt arra îs, hogy a 85 éves süket, magatehetetlen Masaryk „lelépjen“. Mint­hogy saját megválasztásában nem volt egé­szen bizonyos, előkészített egy levelet, mely­ben Masarj’k Benest, mint egyetlen lehetsé­ges utódát ajánlotta. A nyilvánosság elé so­hasem jutott az a szomorú jelenet, amikor a süket Masarj’k a politikai pártok előtt meghallgatta az említett levél felolvasását s csalt fejének tologatásával és tagolatlan hangokkal jelezte hozzájárulását. Elnökké választását követően Benes Moszkvában 'azután nézett, amit Párisban nem talált meg: bomlasztó középeuröpai po­litikája támogatása után. amelynek Prágát messze Varsó és Berlin fölé kellett volna emelnie. A München utáni napokban Bcnes vezér­kari ezredesi minőségemben fogadott. Min­denekelőtt kijelentette, sogy kissé sok volt neki, hogy az elnök, miniszterelnök, kül­ügyminiszter és hadügyminiszter szerepét kellett játszania, majd annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy Franciaország őt egyszerűen elárulta. Sohasem hitte volna Franciaország és Anglia ilyen mérvű ha­talmi csődjét, majd hangoztatta, hogy nü most 1938-ban, a Nj-ugat megsemmisülésé­nek vagyunk tanúi. Ez a megállapítás, amint hangjából kiviláglott, lelke mélyéből fakadt. Benes tehát tudta, hogy a demokra­tikus NjTigat 1938-ban eljátszotta szerepét az európai politikában. Egj’edüli reménj’- sége a Szovjetunió maradt. Arranézve, hogy Benest ' milyen mélyen érintette minden, ami Münchennel összefüg­gött, kiderül abból, hogy 1938 november 30-án, amikor Hacha Emil dí.-t államelnök­ké választották, Benes Angliából, mint ma­gánember, a megválasztás alkalmából Sze­rencsek bánatait fejezte ki. Abban a pilla­natban azonban, amikor a Németország és a Lengyelország közötti feszültség kiélező­dött, Benes dr. elhatározta politikai tevé­kenységének felújítását, anélkül, hogy Franciaország, vagy Anglia hivatalosan el­ismerte volna valamilyen cseh politikai el­lenzék vezéréül. Lengyelország legyőzése és a Franciaország fölött aratott német győ­zelem kellett ahhoz, hogy az egykor ön­kéntesen visszalépett Benes dr.-t ismételten a volt csehszlovák köztársaság elnökéül is­merjék el, jóllehet neves angliai jogászok is azt állították, Hacha dr.-t a törvényes formák betartásával, választották állam­elnökké s Benes 1938-ban, amikor vissza­lépett, kijelentette, hogy azt önkéntesen tette. • Ha most Benes Londonból beszél s Mosz­kvába utazik és ott tárgyal, ez előttünk, csehek előtt nem az ö államférfiul bölcses­ségének bizonyítéka, hanem annak jele, hogy a nyugati lengyel és jugoszláv emi­gráció szétforgácsolódása után Benes többre becsüli a Szovjetuniót, mint Amerikát és Angliát. Ha ma egy rablót a balkáni he­gyekben, a Nyugat hozzájárulásával, a Szovjetunió szövetségesének neveznek ki, azon sem szabad csodálkoznunk, ha Mosz­kva olyan emberre támaszkodik, akinek sem saját nemzetének, sem Európának sorsa nem szent. Benesnek annyira' nincse­nek egyéni gátlásai, hogy kész a cseheket és a szlovákokat, akik felett szerencsére már nem rendelkezik, éppen úgy Moszkvá­nak kiszolgáltatni, mint ahogy korábban a Nyugat kezébe adta őket. Az egyezmény, amelyet Benes december 12-én Moszkvában aláirt, londoni hivatalos jelentés szerint, „kiegészítése és megváltoz­tatása“ az 1935 május 16-án kötött egyez­ménynek. Hat szakasza van. Az első három arról szól, hogy a következő húsz esztendő­ben a cseh politika Németországgal szem­ben nem lesz más, csakis szovjetpolitika. Az uj Benes-paktum negyedik és ötödik szakasza politikai viszonylatokban minden téren elkötelezi magát. A londoni lengyel emigráns kormánnyal fenntartott diplomá­ciai kapcsolatok megszakítása, Tito balkáni bandauralmának elismerése és a Benessel kötött egyezmény után a Szovjet európai tervei tisztán látszanak. Amikor a Trieszt —Stettin-vonaltól keletre élő népek emi­gráns kormányai Benes mintájára szövet­ségi szerződést kötnek a Szovjetunióval, Angliának a legcsekélyebb kötelezettségei sém lesznek irányukban. Ezt Benes példája is mutatja. Amióta kizárólag szovjet politi­kát folytat, Anglia elegánsan kitörölte a politikai listából és hozzájárult moszkvai utazásához. A cseh nép azonban sohasem fog a bol- sevizmussal kötött bármilyen egyezményt elismerni, hü marad a nagy német biroda­lomhoz. Tudjuk, hogy Benes mindenkor ki­játszotta a cseh népet, ezért bennünket nem érdekel egyezménye. Húszéves uralma alatt sok egyezményt és szerződést irt alá, de azok mindegyike olyan volt, mint a rossz tűzijáték, amely sohasem működik akkor, amikor szükség van rá. így van ez most is. Kolozsvár, december 30. A pályaudvar közelében lévő MAV-mühelyben ezév tava­sza óta jelentős mennyiségű rézJiulIadéfe tűnt el. A rézhulladékot a napi munka köz­ben visszamaradt egyéb törmelékkel a ta­karítást végző műhely alkalmazottak hord­ták naponta egybe. Az így összegyűjtött mennyiséget hetenként továbbították a ka- zánmühelybe, s ott azt ismét kiolvasztották. A mühelyvezetőségnek feltűnt, hogy az aránylag tetemes í-ézhulladék egy idő óta nem éri el a szokásos mennyiséget. .Novem­berre már 840 kilogramm, emelkedett a hiány. Fokozottabb mértékben kezdték meg a hulladékkal foglalatoskodó személyek el­lenőrzését, s Dévai Vilmos MAV-íötiszt egy- izben rajta is kapta az egyik vasesztergá­lyossegédet, amint a műhely udvarát övező kertté» tövéből, mintegy tiz kilogram réz- hulladékot tartalmazó, elrejtett csomagot emelt ki. A fiatal segéd leleplezésekor be­ismerte. hogy az dszáUltasra kész huUadéK- rezet az udvaron ládákba halmozott réztör­melékből szedte össze, a takarítást végző édesapja segítségével, aki szintén MAV- mühelymunkás volt. A rezet Kulcsár Gábor, Téglás-ütca 6. szám alatt lakó ócskavasas és fémgyüjtö vette át töltik. A megindult vizsgálat eredményeként mindhármukat letartóztatták. A törvény­szék Szabó András dr. elnöklésével ülésező büntető hármastanácsa már december ele­jén tárgyalásra tűzte ügyüket. Az első­rendű vádlottként kihallgatott Túrós János MAV-mühelymunkás a törvényszék előtt visszavonta előzőleg tett beismerő vallomá­sát s azt hangoztatta, hogy a nyoleadma- gával végzett takaritómnnka után időnként mindig az irodavezető szabályszerű átuta­lási barnájára szolgáltatták ki a begyült fémhulladékokat. Lopáson tettenért fia ki­hallgatásakor csak négy esetet ismert el, s azt állította, hogy összesen csak félmázsá- nyi rezet szállított el. Szerinte a lopás öt­lete Kulcsár Gábor fémgyüjtőtöl szárma­zott, aki azzal vette rá, hogy „már mások is vittek onnan“ és szép keresettel biztatta, mindössze azonban 105 pengőt kapott tőle, amin egy kék kabátot vásárolt. Apja bün- részességét tagadta. A felbujtással vádolt Kulcsár Gábor azt állította, hogy neki Túrós János ajánlott« fel a hulladékrezet, s annak bűnös eredetét nem sejtette. Túróssal az áMomáson talál­kozott, ahol fa után járt. Túrós ekkor kije­lentette, hogy fa ugyan nincs, de rézhez hozzá tudja juttatni. Október végéig, fiával váltakozva hetenként vittek egy-egy tíz- kilós csomagot neki, ami vagy két mázsára ment fel. Az ekként szerzett rézhulladék egyrészét Salamon Péter rézöntő vásárolta meg tőle. A bíróság Salamon Pétert is ki­hallgatta vádlottként. Salamon kijelentette, tudta ugyan, zárolt áruról van szó, de ke­reskedőember létére munkájához okvetlenül szükség volt a szabálytalan utón beszerzett anyagra. A védelem kérésére a biróság annakidején bizonyitáskiegészitést rendelt el. A csütör­tökön megtartott folytatólagos tárgyalás alkalmával tanúként kihallgatták Wagjr Zoltán vasúti tisztet, Biró Béla és Dévai Hirdetések* apréhífdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben Vilmos MAV-fötlszteket, továbbá Honty János vasúti főmérnököt. Terhelő vallomá­suk után Foíkmajin Miklós dr. ügyész tar­totta meg vádbeszédét. Hangoztatta, hogy a mai háborús időkre való tekintettel a ko­moly honvédelmi érdekeket fenyegető réz­lopás annál súlyosabb, mert az a felelősség­teljes munkát végző MAV-alkalmazottak köréből Indult ki. Az enyhítő körülmények­kel érvelő védöbeszédek után a biróság va­lamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki. Túrós Jánost hivatali sikkasztás bűntetté­ben, fiát bűnsegédként, a két utóbbi vád­lottat orgazdák gyanánt bírálták el. Ezért Túrós Jánost két és félévi börtönbüntetésre, fiát tizhavi börtönre, Kulcsár Gábort más- félévi, Salamon Pétert pedig egyesztendel börtönre, továbbá valamennyinket 5—5 évi jogvesztésre Ítélték. A királyi ügyész indítványára a bíróság elrendelte a még szabadlábon lévő Salamon Péter azonnali letartóztatását. JŐ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Ne hevertesse pénzét! Fektesse az aranynál biztosabb buzakötvénybe! Jegyezzen a SZÖVETSÉG szövetkezeti központnál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents