Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-31 / 295. szám

KtltTlUjSÜG 1943. DECEMBER 31. 1 ki N EV O > 1 Hl K 1 ívéház, étterem és G iril Szilveszteri változatos fővárosi műsor Asztalrendelést személyesen kérjük Telefonfeh ilágositások 28-88. és 17-25. számok a • • lat t. Mindkét résztél ui erésitéseket vetettek be a zsitomiri csatában Berlin, dec. 30. (MTI) A Führer főhadi­szállásáról Jelentik á Német Távirati Irodá­nak: A véderő főparancsnoksága közli: Kirovgrádtól északra saját támadásaink szerdán is további előrehaladást értek el. Zsltomir térségében fokozódó hevességgel folyik tovább a súlyos viaskodás, amelybe mindkét részről erősítéseket vetettek be. A német csapatok 72 páncélost lőttek szét. Korosten városát kemény harcok után fel­adtuk. Vitebszknél a szovjet ismételt áttörési kí­sérletei meghiúsultak csapataink szívós el­lenállásán. A helyi betöréseket elrfeteszeltük, vagy ellentámadással meghiúsítottuk. Itt 28 ellenséges páncélost lőttünk szét. A hadsereg nehéz tüzérsége jó hatással lőtte Leningrád hadifontosságu céljait. Olaszországban a németek rohammal bevettek egy támaszpontot Berlin, dec. 80. (MTI) A német véderő fő­parancsnoksága jelenti. A délolaszorsz ági art vonalon Mintiiruotói délnyugatra egy ellenséges támaszpontot le­rohantunk. A ániiszpont legénységét fog­lyulejtettük és zsákmányra tettünk szert. Az ellenségnek Venafrotól északnyugatra és az adriai parton indított erős támadásni el­keseredett harcokban meghiúsultak. Keletboszniában ismét nagy partizán- csoportot semmisítettek meg a német és horvát csapatok Zágráb, dec. 30. (MTI) A partizánok el­leni hadműveletekről legutóbb beérkezett je­lentések szerint Kelet-Bosznlában az elmúlt nap folyamán 450 partizán esett el, 200-nál több fogságba került, őtvennél több pedig önként megadta magát. Nagymennyiségű zsákmányra tettek szert a német ép a hor­vát csapatok. A zsákmányban használható hadianyag, könnyű fegyver és lőszer van Kelet-Boszniában a tisztogató műveletek tervszerűen sikerrel folynak tovább. Újítói Béri ín !«!< ónegyedeif bombázták az anqolszásvolc Berlin, dec. 30. (MTI) A német véderő főparancsnoksága jelenti: Brit bombázókötelékeknek a szerdai nap az esti órákban Berlin ellen végrehajtott ■jabb támadása a birodalmi főváros több területét súlyosan érintette. Különösen lakó­negyedekben keletkeztek pusztulások. Az el­lenség ezenkívül zavaró légitámadásokat hajtott végre Nyugatnémetország egyes helységei ellen. Az éjszakai vadászok ée a légvédelmi ütegek — noha rossz időjárás akadályozta munkájukat — eddigi megálla­pítások szerint a támadó gépek közül hu­szonhármat lelőttek. Öt angol romboló süllyedt el a biscayai öbölben vívott tengeri csatában Berlin, dec. 30. (MTI) A Nemzetközi Tá­jékoztató Iroda jelenti: A biscayai öbölben vívott tengeri ütközet •érán német részről egy romboló és két tor­pedónaszád veszett el. Ezek legénységét részben sikerült megmenteni. Angol részről — mint már jelentették — két cirkáló meg­rongálódott. öt romboló pedig elsüllyedt. XII. Pins pápa megbólyetyexV« »* angolsiás* léqífámadásoliat Hónai, december 30. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: XII. Tius pápa szerdán fogadta a nemesi gárdát, amelynek főkapitánya a gárda új­évi jókívánságait tolmácsolta a Szent Atyá­nak. A pápa válaszában — mint a római rádió jelenti — elítélő szavakkal szólott a Vatikánváros elleni angol-amerikai légitá­madásokról. Miként a bibornoki testület ka­rácsony ünnepi fogadásakor, most is megbé­lyegezte a kereszténység szent helyeinek bombázását. Köszönetét mondott ezután a nemesi gárdának a nehéz pil anatokhan ta­núsított bátorságáért és iránta való hűsé­géért. Horvátországban elrendelték a telje» légvédelmi készültséget Zágráb, decerhber 30. (MTI.) Navratw horvát hadügyminiszter a légitámadások elléni védelmi készenlétről szóló törvény alapján 1944 január 1-étől az egész ország­ban teljes védelmi készültséget rendéit el. Minden óvintézkedést azonnal meg kell ten­ni a légitámadások elhárítására. Az óvin­tézkedések alóli valamennyi kivételt hatály­talanították. A teljes védelmi készültség állapota mindaddig érvényben marad, amíg azt újabb rendelettel meg nem szüntetik. negyedmillió oiasz munkást száilitanak Angliába Cleni, december 30. (MTI).) Mint London­ból jelentik, a Daily Mail szerint a Bsdo- gtio-kórmánv tárgyalásokat folytatott brit tényezőkkel arról, hogy olasz mezőgazda­sági munkásokat nagyobb számban küldje­nek Angliába. Mint ismeretes, már többezer olasz fogoly dolgozik Angliában. A „Helsinken Saruimat" londoni értesü­lése szerint a közeljövőben 250.000 olasz munkás érkezik Angliába, hogy résztvegyen a háborús termelésben. Az első csoport már karácsony előy megérkezett és ezen a hé­ten megkapja beosztását a különböző mun­kahelyeken. 1944 meghozza oz összes bolgár törekvések megvalósulását! — irimi^oîti» KozsíNiv bodnár miníszV«r«lnSl( megemlékezett III. Boris király korai el- hunytéról, mint az esztendő legsúlyosabb megpróbáltatásáról. 1944-ben a bolgár tör­ténelem uj fejezete nyílik meg — mon­dotta. Végül kifejezte azt a reményét, hogy a* uj esztendő hozza meg az osszes bolgár törekvések megvalósítását. Franc« megkegyelmezett 35 halálraítélt politikai fogolynak Barcelona, december 30, (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: Franco spanyol államfő kegyeim) utón életfogytiglan tartó fogságra változtatta át Szófia, december 30. (MTI.) A bolgár képviselőbáz szerdal ülésén, nyolcnapos vita után, befejezték a költségvetés tárgyalását. Bozsilov miniszterelnök a vita befejezése alkalmából rövid beszédet mondott. Átte­kintette az 1843. esztendő eseményeit, s 35 politikai fogoly halálos ítéletét, akik a polgárháború idején Oataloniában fejtettek ki forradalmi tevékenységet. Újabb francia hadifogoly-csoport érkezett vissza Franciaországba Páris, december 30. (MTI.) A Német- Távirati Iroda jelenti: A „Matin" Oompiegneből származó je­lentése szerint decemberben 9834 francia hadifogoly érkezett Oompiegnebe. A hadi­foglyoknak megengedték, hogy visszatérje­nek hazájukba. Erősödik a Japán <p!E©ni»Si»si a cü p*qloticbesferi csatában Washington, dec. 30. (Bud. Tűd.) Mac Arthur tábornok főhadiszállásának jelentése szerint Cap Clouchester térségében heves harcok folynak a part rászállott amerikai és a japán védőcsapatok között. A japán ellen­állás mindjobban erősödik. Mindazonáltal az amerikaiaknak tüzérségi és bombázórepülő- gép-támogutással sikerült tért nyemiök és félkörben egy kilométerre közelítették meg Gap Glou eh ester repülőterét. Kairó, dec. 30. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A japán légierő repülői december 27-én a Domój Iroda híradása szerint támadást in­téztek Szuitsvan ellen és ezalkalommal elke­seredett légiharcokban 18 ellenséges repülő­gépet lőttek le, illetve rongáltak meg. A ja­pán veszteség négy repülőgép volt. Ezek ön­ként vetették rá magukat az ellenséges cé­lokra. Ujobb államcsinyelae készülnek Délamerikában Newyork, dec. 30. iBud. Tud.) A Newyork Times Jelenti : Montevideo! jóltájékozott körök vélemé­nye szerint az elkövetkező két évben leg­alább hat uja bb amerikai köztársaságban hasonló államcsínyt hajtanának végre, mint Bolíviában, ha valamennyi kormány nem utasítja el az uj boiviai kormány elismeré­sét addig, amig nem ad kétségtelen biztosí­tékot demokratikus politikájáról. A lap sze­rint szélsőséges reakclonárius körök hasonló mozgalmakat terveznek Equadorban, Chi­lében, Peruban és Kolumbiában. Csárda, gatya, fokos... Régi bajunk, hogy nem tudjuk kirakatba tenni igazi értékeinket, magyar alkotóinkat. Ezért van az a furcsa kettősség életünk­ben, hogy mig a külföldi művészeknek, feltalálóknak akkora zajt csapunk, hogy tenyerünk szétszakad, az itthoni jómagyar kiválóságokat alig vesszük észre, vagy ép­pen elirigyeljük, agyonkritizáljúk sikerüket, müveiket. Még jó, ha temetésük után fe­dezik fel a kortársakon túlnőtt, csöndes, legjobb Szellemeinket. Meg kellene mutatnunk pedig a nagyvi­lágnak: kik és mik a mi igazi büszkesé­geink! Többet' kellene beszélnünk ezekről, sajtóban foglalkoznunk modern laborató­riumainkkal. klinikáinkkal, gyáraink talál­mányaival. Szerettük idehozni a külföldie­ket üdülőhelyeinkre. Helyes is, igy lesz a jövőben is, hogy ne csák a konyhánk, pusz­tánk és cigányunk légyen a kirakatban! Szerte a világban legfeljebb annyit tud­nak a Magyar Alföldről, hogy ott készül a „báháck“, s a „pusztán" félvad pásztorok kergetik nyájaikat, csikósok verik egymást főbe a fokosukkal, mert a „betjáren“- hirünket legmélyebben fülbe szívta a mü­veit nyugat. Mintha nálunk csak a puszta, csárda, gatya és báháck -volna fontos. Az Alföld bámulatos gyümölcs-kultúráját és haszonállatainak óriási hasznot jelentő minta-tenyészeteit már mind szélesebb kö­rökben elismerik: csak még a külföldi hir- verssel hallgatunk. Hát hol vannak a sze­gedi és debreceni egyetemek mintaszerű klinikái, gazdasági főiskoláink és szerte az országban' a régészeti, művészeti stb. mú­zeumok; szépen fejlett gyáriparunk alkotá­sai, sport-életünk teljesítményei? Hol és kik csatinak ezeknek hirt? Fáj azonban az a hat-hét évvel ezelőtt kezdődött divatos nyüzsgés a budai kiskocs­mák tájékán, melyben a gazdag proccok a főkolomposok. Manapság ugyanis az a „sik­kes“ a fővárosban, ha olyan helyen vacso­rázik a fölsőbb tárcáju tízezer, ahová A walesi herceg járt, vagy amelyet mozlszi- nésznők és színészek tesznek hiressé „ma­gas megjelenésükkel". (Hogy a film jelenleg mennyire magas siinvonalu, arról már felelős aljakról, magas államvezetőktől hal­lottunk épn nemrégiben.) Kétszeresen fáj a szellemi kiválók iránti közöny, mikor az újgazdag keresztények (sajnos, nem mind magyarok isi) költekezé­seiről hallunk, mert ahogy a milliós dolgozó tömegek nem kiváncsiak a némzet kiváló szellemeire, fájdalom, ezek a hirtelen- gazdag családok se- .rődnek azzal,: hol vacsoráznak kivé1, .ómink. költőink? (6s van-e mit enniük. mivel füteniök?!) Kit érdekel a névtelen tanárok, bírók, tisztvi­selők és főleg a polgári élet más apró küzdő magyarjainak sorsa: a kisiparosok, tanítók, mukások. parasztok, kiskereskedők mindennapos gondjai? Kit érdekel újgazdag kasztjaink; boldog gondtalanjai közül? A szent szemérmesség, mellyel a névte­len magyar érték tündöklik az Igaz Biró előtt, sehol sem talál színpadra, regényben is alig Írják meg, Színpad és mozi jobbára csak „udvarházak“ duhaj hőseivel, Courts- Mahleres szívrablóival töltekemek. Sehol a földkerekén annyi kandalló és nemesi kú­ria nincsen, mint csak egy évi hazai film- termelésünk szalagjain... Ellenben alig látjuk filmen a magyarság szellemi harcte­rének igazi nehézágyuit: a modern klinikák, könyvtárak, gyárak és laboratóriumok éle­tét. Miért nem játszódhatnék egy darab a világhírű múzeumok valamelyikben, isko­láinkban, mintagazdaságainkban, kisérleti telepeken és általában a magyar alkotás, tudás és művészi ihletettség műhelyeiben?» Nincs szervesen beépítve egyetlen szín­műbe sem, hogy a magyarság köztudatába vigyük azokat a hallatlan értékeket, amik­kel teli vannak tudósaink laboratóriumai, művészeink műtermei, feltalálóink asztalai. Hát a dunai kikötők, állami mintabirto­kaink, méneseink miért maradnak olyan nagy titokban? Egyes filmgyáraknak már a bútoraira ráismer a gyakori moz.ilátogató, unalomig nyúzza már a cigány, a jazz a szivdöglesztő dalokat: hol a vonaglós, ér­zelgős dizőz-nótákat, hol a népies müdalo- kat. Nagy magyar utazók, feledezök, tudósok élete valóságos regény és mégis csak Sem- melweisét adták elő eddig. Persze, mert a szellem embereivel nem lehet zenés kokté­leket, báros-cigányos hangulatokat oda- nyálazni az Üzletbe csalogatott jámbor tö­megnek. .. Ahogyan réges-régen, még a bécsi diplomácia korában hazánkat legföl­jebb a tokaji bor, cigányzene és a gatya­fokos képviselte a külföldön, úgy bizony ma sem akarunk ennek a csáb-köréből kievickélni. A külföldiek pedig legföljebb exotikumot kerestek Bugacon. a Hortobá­gyon és a budai kiskocsmákban. A mi mulasztásunk tehátj hogy nem irá­nyítottuk az irodalom, szinpad-müvészet magyar tehetségeit egy kissé szellemibb vonalra, hogy még mindig nem dolgoztuk föl szellemi és katonai vezéreink életét és nem vittük valami tetszetős köpönyegben a milliók elé pl. a Bolyaiak, Kőrösi-Csoma. Türr István, Orbán Balázs és még annyi más kiválóságunk regényes életét. Hiszen akad egyik-másik életében szerelem is, ha ez kell az Üzlet őfelségének... Minden magyarnak munkálkodnia kell, már most is, hogy elfelejtett nagyságainkat mindenhol ismertesse, kivált külföldiek kö­rében és majdan a békeidőkben sokszoro­san fokoznunk kell propagandánkat, hogy kiváló magyar szellemi vezéreink nevét, alkotásait megismertessük a világgal. Nincs nagyobb erő, mint a szeretet, a gondolat és akarat! Akarnunk is keli hát, hogy a magyarság értkeivel foglalkozzék a külföld, üzleti vagy sport-kirándulásainkon fanatikusan tárgyaljunk a mi ,kis rokontalan fajtánk világhirességeivel: feltalálóinkkal, költőinkkel! Csak igy érhetjük el, hogy majdan nem­csak báháckozni, cigányozni és vadászni jár ide a külföldi. Hanem tanulni, tanulni, tanulni is. GERGELY PÁL dr. 16 ÁRU ftS Jő HIRDETÉS ALAPJA A Jő ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents