Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-03 / 274. szám

KtirrinjsXG 4 UM3. DECEMBER S. <&Ufat$*oyí& Úgy tudjuk, hogy december közepén Ko­lozsváron divatkiállitás lesz. Ezen a kiálli. táson majd felvonulnak igéző toalettjeikben a karcsú termetű manekenek. Piruetteknek, forognak, libegnek, keringenek és tovasu­hannak előttünk, közben pedig szirémnoso- lyukkal a közönség felé kacérkodnak. Jó lesz, ha a divatbemutató idejére a fér­jek szobafogságra Ítélik nejeiket, mert a ta­pasztalat szerint egy ilyen divatbemutató bámulatos vásár'ási lázt idéz elő a hölgyek körében. De legalább is számos átalakítás borsos számlájával fognak bekopogni a sza­bászok .. . Jó lesz. vigyázni! De a hölgyek részéről sem áit a vigyázat! Egy-egy ilyen divatbemutató fenekestftl felforgathatja a férfilelkeket. A manekenek esupa teltkarcsu, igézetes teremtések, akik nem átallják észbontó juháikon kívül tulaj­don bájaikat is szemléltetni. Célszerű lesz tehát a férfiakat inkább moziba küldeni va­sárnap délután, vagy legalább is futball­meccsre. De igaz is... végeredményben gyönyör­ködhetünk mi a magunk divatbemutatójában is . . . Ez sokkal veszélytelenebb és legalább olyan jó mulatság. Álcái rögtön egy ellen­divatbemutatót is rendezhetnénk. Ezen sze- repeühetne mindenki, akinek ruhája van. Toborozni is lehetne résztvevőket, mégpedig úgy, hogy a járókelőket egyszerűen beterel­nék az utcáról egy nagy terembe. A leg­különbözőbb ötletekben gyönyörködhetnénk egy ilyen rajtaütésszerű divatbemutatón. Rájönnénk, hogy tuia'jdonképen nekünk nincs mit tanulnunk, sőt tő!ünk leshetnének el a híres pesti szabászok egyéni Ötleteket és a divatdiktátorok olyan megoldásokat, aminökre álmukban sem gondoltak volna. Aki ezt nem hiszi, az sétáljon egyet e szép városban, képzelje magát divatterve­zőnek vagy legalább is figyelje meg, mennyi egyéniséget és eredeti öfletességet visznek bele öltözködésükbe a kincses város lakói. Eredetiségben, merészségbén minden két­séget kizárólag az a hölgy vezet, aki ke­rékpáron halad most előttünk, öltözéke a kővetkező: fején velurslfonbói készült me- ré.szvonalu kalap, rajta pár pihés toll. Alul sinadrágot és vastag!Apu szöges turista. eipöt visel, az egész ragyogó összeállítást pedig bekoronázza a rövid hófehér pelte- rin . . . Kerékpárjának csengőjével hivja fel a figyelmet magára. Egy bácsika, aki mellett úgy suhan el. hogy a kormánnyal megböki a könyökét, ijedten ugrik félre. A tovaszáguldó divat- csoda után bámul és hitetlenkedve dörzsöli a szemét: — Farsang van? — kérdi körültekintve. Annyi bizonyos, hogy nekünk sem kell szégyenkeznünk divatötleteinkkel, mert ha ezt a ragyogó összeállítást valamelyik fövá- rosi divattervező meglátta volna, meglepe­tésében va’ószinüleg helyet foglal a járdán. Mi is tudunk meglepetésekkel szolgá'ni di­vat terén. Legyünk tehát tisztában érté­keinkkel, ez erősíti az öntudatot. Lám, milyen öntudatosan viseli egyéni di­vatkreációját az a nénike is, aki most to­lakszik fel az autóbuszra, mint egy kövér nünüke. •— Vigyázzon a kalapomra, pimasz fráter! — mondja mérgesen egy angyal arcú szeVd öregurnak, aki bajusza hegyével véletlenül hozzáért a kalapjáról lelógó méteres lila tiillfelhdhöz az autóbuszlépcsőn diüó tolon­gásban. A bácsi rémülten kapja be szájába a rosszalkodó bajusz végét és hebegve rág­csálja . . . Bo ... bocsánat, engem Is .löknek ... Utána pedig rémü't tekintettel mered a finom hölgy lábszárára. Nem, nem a se­lyemharisnya igézte meg. hanem a ráncos csizma, amelyet a hö'gy lábszárain viselt. Mi tagadás, falusi volt a hölgy. Ezt bizonyí­totta a.z a kék tejeskanna is, amit dugdosva bár, de kezében tartott és most bosszúból az öregur gyomrába nyomta a tolongásban. Rövidesen az egész autóbusz közönsége bámulja igézetten a női tüneményt, ö pedig a iákei: bódulatában mosolyog csodá lóira. Fátylát nagy Ívben hátraveti és szemhéjját leereszti, mint Mariéne Dietrich a Sangháj- expressz-ben, A tüllfátyol időközben ülőhe­lyet is harcol ki neki, mert egy fiatalem­ber, aki csak hátulról látja és valami finom hölgyet szimatol a tüllfelhő alatt, fölpattan helyétől és udvariaskodik: — Parancsoljon, nagyságos asszony! Hiába no . . . ,,ruha teszi az embert“. . . de legalább is a kalap, illetve fátyol. A hölgy letelpszik és a tejeskannát két csizmás láb­szára közé fogja. Mintha csak a piacon ülne. A fiatalember, aki udvarias tettének egyenes következményeként egy kicsit flöu 'tölni óhajtott a hö’ggyel, meredt szemmel figyeli a műveletet, a tejeskannát és a rán­cos csizmákat. Homloka elbojul, majd sötét kanninba vöiösödő arccal a kijárat felé csú­szik és lemenekitl az autóbuszról, holott két megállóval odébb kellett volna leszállanta. A hölgy pedig változatlanul élvezi diada­lát. Arcára leírhatatlan boldogság rajzolódik ki.. Végié a sok tejhordás árán elérte életé­nek végcélját: megvette ezt a kalapot, most már ö is olyan urinö. mint a városi nagy­ságák. Hogy fognak pukkadni Kolozsborsán az asszonyok, há ezt élmondja nekik .. .1 Nem utolsó divatmeglepetés a kalauznő viselete sem, aki kék munkaköpenyhez zöld turbánt, fehér sálat, barna pamuthHrisnyát visel, sarkain szel'öztetönyi!ásókkal és két tutyit. Különösen az utóbbi praktikus divat­f f 4 MERKL NEW-YORK GRILL nemzetközi attrakciója! Fellépnek még: Szilvássá Gabi Kaszár Katalin É É néger táncosnő énekesnő I Ujfcázy Zita énekesnő Ménre -jozztrió ! Este fél 8-tól zene. Műsor kezdrte portosan fél 9 órakor! ú jdonság. Otthon házi papucs, az autóbusz­ban pedig megvan az az előnye, hogy nem okoz olyan irgalmatlan fájdalmat az utas tyúkszemére lépve, mintha lovaglócsizmával tenné ugyanezt. íme tellát, még kalauzhölgyeink is hozzá­járulnak számos divatötletünkhöz és kifogó- hatatlan tervező-kedvünkhöz. Va óeágos kincsebánya a város, csak észre kell venni. Itt majd tanulhatnak a pes*i divattervezik Fel lehetne kérni ellen divatbemutatónkon közreműködésre azt az urat is, aki kockás sportnadrágjához sárga harisnyával borított cirklinyélszerü lába fején bivaíybőr bakan­csot és finom fehér gamásnlt hord. Egyéni­ség. Úgy megy át a Mátyás-szobor elő* ti parkon, mint egy kana'asg'ém, de sok van benne a fehérkócsagból is. És ne felejtsük még ki ellendivatbemuta­tónk résztvevőinek sorából azt a fiatalurat sem, aki a „Bolygó hollandi“ bemutatója al­kalmából simellényben, bordó pullóverben és térdnadrágban pompázott a zsöllye piruló bársonyán. Itt az uj praktikus színházi ruha! Most aztán jöhetnek azok a fránya pes­tiek! Irta és rajzolta: OOB1ÎY LAJOS Uj állam születik: IZLAND A változó esélyekkel hullámzó habom folyamán államok semmisültek meg és újak születtek. Csak úgy kapásból fel­sorolhatjuk az utóbbi néhány háborús esztendő alatt megsemmisült Csehszlo­vákiát. Jugoszláviát. Lengyelországot s a most szervezett Szlovákiát, Horvát­országot. Mandzsukuót. Mindezeknek ma már hatalmas politikai irodalmuk van. ami pro és contra megvitatják az ij ál­lamalakulatok helyzetét. Legújabban is­mét uj, független állam alakul; Izk.rd. Ez a sziget tulajdonképen úÓlgmeddig önálló volt mostanáig is. Dániával való kapcsolata csak perszonálunió volt. Most már ennek is vége s Izland mint öntuda­tos uj állam jelentkezik. Mielőtt azonban rátérnénk az izlandi politikai fejlődés ismertetésére, nem árt felfrissíteni néhány adatot a kis sziget- országról. A sziget területe valamivel több 43 ezer négyzetkilométervél s lako­sainak- száma 1930-ban ' mindössze 108 ezer fő volt. Ezek norvég telepesek le­származottai s a legtisztább ónorvég tí­pust képviselik. Ősi nyelvüket, hagyo­mányaikat mind a mai napig megőriz­ték. Gazdasági életük alapja: a hal. Mű­veltségűk igen magas fokon áll. Több szakiskolájuk, egyetemi'-k van. Maga a sziget 870 körül népesült be. Alig ötven esztendő múlva megalakult az első izlandi szabad állam, arisztokra­tikus köztársaság formájában. A legfőbb törvényhozó és Ítélkező testület azóta is az „alting". Izland 1202-ben önként csat­lakozott Norvégiához, majd 1380-ban Norvégiával együtt a dánok uralma alá került. Az idegen uralom alatt a sziget- ország anyagilag és szellemileg is sokat süllyedt. Különösen a dán kereskedelmi monopólium ártott sokat. Izland 1874- ben Jón Sigurds.on alatt önálló alkot­mányt kapott, 1918 óta pedig perszonál- uniöban élt Dániával. Dióhéjban ennyi az álla mocska törté­nete. A második világháíboru kitörésekor ez aránylagosan nyugalmas helyzet egyik napról a másikra felborult. Az ,,alting“ 1940 április 10-én határozatot hozott: eszerint az uralkodói jogokat további intézkedésig az izlandi kormány gyako­rolja s érdekeinek védelmét — tekintet­tel Dánia megszállására — ezentúl Iz­land maga gyakorolja. Egy hónappal ez­után angol csapatok szállottak partra Izlandban s azóta fontos tengeri és légi támaszponttá építtették ki a szigetet. Ennek a támaszpontnak az ad különle­ges fontosságot, hogy az északi orosz ki­kötők, sőt nagyrészt az Anglia felé irá­nyított hajóforgalom is itt halad át. Az itt állomásozó hatalmas repülőparkkal igyekeznek biztositani a tengeralattjárók elől a hajókaravánokat. Ilyenformán Iz­land háborús kulcspont s igy mitulen változás, ami vele kapcsolatos, általános érdeklődésre tarthat számot. A dán-izlandi kapcsolatok fejlődésére visszatérve, meg k.ell emlékeznünk arról a nagyfontosságu államjogi tényről, ami 1918 november 30~án történt. Ezen a na­pon határozta el ugyanis egyhangúlag a dán és az izlandi parlament (..alting“) a perszonáluniót. Itt tehát kétoldalú szerződésről volt szó. A dánok most ép­pen arra hivatkoznak, hogy ezt a szer­ződést nem lehet egyoldalúan felbontani. A szerződésben egyébként ez áll: ..Dánia és Izland szabad, független államok, amelyeket a közös király sze­mélye köt össze. A király cimei közé mindkét ország nevét fel kell venni." Ennek a mondatnak nagy jelentősége volt Mandra nézve, hiszen addig mint Dánia ,,oszthatatlan és elválaszthatatlan része“ szerepelt. Miben állott ez a perssonálunió? Min­denekelőtt Dánia intézte Izland diplomá­ciai ügyeit s felügyeletet gyakorolt a halászati kérdések fölött. A külpolitikai képviselet azonban nem jelentette azt, hogy a két, perszonálunióban élő ország külpolitikájának teljesen azonosnak kel­lett lennie. így például Izland sohasem lépett be a Népszövetségbe s amikor 1936-ban az abesszin kérdésben a Nép- szövetség szankciós politikára határozta róagát, Dánia csatlakozott a szankciók­hoz, Izland pedig nem. A szakítás tehát 1940-ben megtörtént, helyesebben a két ország kapcsolatait .,felfüggesztették“. 1941 májusában már úgy határoztak, hogy „Izland önálló köz­társasággá alakul“. Ugyanekkor az „al­ting' megállapította: a helyzet nem en­gedi meg, hogy azonnal határozzanak Izland jövendő sorsa és hovátartozandó- sága fölött s erre csak a háború után kerülhet sor. A teendők közé sorolták a ,,Iiig sfor Stander" (államfő) megválasztá­sát. Végül kifejezték azt a kívánságu­kat, hogy Izland köztársasággá alakuljon s véglegesen szakítsa meg kapcsolatait Dániával. Ugyanekkor a dán kormányzat sajnál­kozását fejezte ki afölött, hogy Izland ilyen válságos időpontot választott terve keresztülvitelére, ugyanakkor azonban helyeselte, hogy magát az elszakadást csak a háború után óhajtják végrehaj­tani. Ezekután egyenesen meglepetésként hatott, hogy az ,,alting" nemrégiben ha­tározatot hozott, amely szerint az uj izlandi köztársaság megalakulásának idő­pontja 1944 julius 14. Ezzel egyidejűleg minden további tárgyalás és alkudozás nélkül megszűntnek tekintik Dániával való minden kapcsolataikat. A Dániával való szakítás kérdését népszavazás elé bocsájtják s azon az egyszerű többség dönt. A dánok természetesen hevesen tilta­koznak. Holger Andersen, az ismert dán jogtudós megállapítja, hogy a szerződés- bontás, miután nem mindkét fél egy­hangú akaratából született meg — semmis. Mit számit azonban a törvény és a jog ilyen esetben? Jelenleg Dániá­nak semmiféle lehetősége sincsen arra, hogy ellenlépéseket tegyen. Országa né- iet megszállás alatt áll, Izlandban pedig angol és amerikai csapatok rendezkedtek be. A két ország olyan alaposan el van választva egymástól, mintha nem w ugyanazon a bolygón lennének. ‘ Ezen túl pedig fennáll a kérdés, mennyire befolyásolták az angolszászok az izlandi átalakulást? A katonai szem­pontból tökéletesen jelentéktelen Iz­land amugyis csak formailag maradhat független, lényegében minden körülmé­nyek között valamelyik nagyhatalom, alighanem Anglia vagy az USA „élet­terébe“ kerül. A katonai szempontból olyan jelentékeny fontosságú támaszpont birtoklása igy alighanem nyugodtabb és zavartalanabb lesz. mintha valamelyik európai hatalom szólna bele az izlandi ügyekbe. (n. e.) MOZl-M ISOBOK ÁRPÁD filmszínház: Csókolj meg. Fősze­repben: A legjobb svéd színészek. CORVIN MOZGÓ: OpiiimUcriiigö. Karády Katalin, Jávor, Petrovich, Gregruss, Pál6- czy, Baksa. Kezdete: t/,4, 1^6, 1^8. RGYETEM: Futót«* (Déryné.) Főszereplők: Szabó Ilona, Szilassy László, Csortos Gyula. ERDÉLY-mozgó: Ciiil Baba. Fősz.: Szeleczky Zita, Jávor Pál, Makláry Zoltán, RAtk&y Márton. Szalay Karola. Előadások kezdete 3, 5, 7 órakor. MÁTYÁS MOZGÓ: Dr. JÖrn. Fősz.: A.. Sjöstrand és Viveca Lindfors. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap ^12. R AKÓCZI filmszínház: „5 óra 40“. Fősz.: Tasnády Mária, Makay Margit, Kiss Fe­renc, Uray Tivadar, Greguss Zoltán, Rác* Vali, Vaszary, Hidvéghi. Jő ÁRU fiS Jó HIRDETÉS ÁLAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents