Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-02 / 273. szám

KeiítiUjsxg * A 1943. DECEMBER t. mámmmíM.--- ..,«, ,m JjWWWBIWWBWWWWBWBWWWWWBBBBWWBWWMMBnWWIWWBWB »AlIamSilc IfValI« és ősei... Készen váró a ncgy támadást a németek tengerparti erődvonala Az egyik nagy német hetilap képet közölt, amely középkori acélsisakos né­met lovagot ábrázolt, karján hatalmas ércpajzzsal s azon mint valami gyufa­szálak törnek össze a rohamozó angolok szuronyai. A pajzson ez a szó áll: Atlan­tik Wall. A kép azt jelképezte, igen mu­tatósán és szemléltetően, hogy a hires német tengerparti erőditményövezet minden támadási felfog s hiábavaló az angolszászok minden erőfeszítése, az „At­lantik Wall“-on nem tudnak áttörni. Ezen a propagandaképen túl azonban hivatalos német katonai helyen számta­lanszor hangoztatták, hogy az Atlanti­óceán partján felépített német erődvonal minden ellenséges támadást ki tud vé­deni. Külföldi újságírók és katonai szak­értők látogatták végig az Atlantik Wall fontosabb támaszpontjait s kivétel nél­kül a legnagyobb tisztelet és megbecsü­lés hangján nyilatkoztak. Megállapítot­ták, hogy a németek ezzel az erődépitö művészet szinte elképzelhetetlen csúcs­pontjáig emelkedtek fel. Ebből mindenesetre le lehet szűrni annyit, hogy az Atlantik Wall valóban rendkivüli erőt képvisel s ha valaki meg akarja támadni, igazán össze kell szed­nie minden erejét. A „limes“ és a „kínai fal“ Ha megvizsgáljuk az erődépités törté­netét, még a messze múltban is találha­tunk nagyszabású erődrendszereket. Ilyen volt a római ,.limes“, amit a ger­mán törzsek betömései ellen épített a korhadó római birodalom, vagy a hires „kínai fal“, amit a mandzsu betörések ellen emelt a békére vágyó kínai csá­szárság. Kétségtelen, hogy az erődvonalak épí­tésének lelki rugója mindig valamilyen tlacsonvabbrendüségi érzés volt. Soha­sem az építtetett erődrendszereket, aki erősebbnek érezte magát. Egyetlen ki­vétel — állítja a németek egyik legki­tűnőbb katonai szakirója, von Xylander tábornok — az Atlantik Wall, amelyet egészen más inditékok alapján építettek fel. Az első korszerű értelemben vett erőd- rendszert a Napkirály hires várépítő mérnöke. Vauban emelte, aki Észak- és Nyugat franciaországot valóságos erőd- hálózattal igyekezett elreteszelni az esetleges német betörés ellen. Ebben az időben a hadvezetőket már az a felisme­rés irányította, hogy az erődrendszerek igazi célja az, hogy aránylag kisebb erő­vel széles sávban elreteszelje az ellenség útját s a felszabadult nagy erőkkel más helyen meg lehessen támadni és meg­semmisíteni az ellenséget. Ebben az idő­ben tehát az erődrendszerek lényegében támadó jelentőségűek voltak. Franciaország — a „Maginot“­vonal megépítése előtt . . . Az újkor legjelentékenyebb hadvezére. Bonaparte Napoleon- maga is ezen a vé­leményen volt. Ideje azonban nem volt arra, hogy ezt az elgondolását gyakor­latban is alkalmazza. Birodalma, ame­lyet az európai kontinens belseje felé terjesztett ki. ilyenformán védelmi rend­szer nélkül maradt s ez egyik gyönge- sége is volt s talán bizonyos mértékig oka is gyors bukásának. A franciák a mult században a német határ felé tovább építették erődrend­szerüket, de az 1870-es porosz-francia háborúban ez a védelmi rendszer csődöt mondott. A francia erődrendszer alap­vető hibája az volt. hogy egyes helysé­geket. városokat védett, ahelyett, hogy elzárta volna az országot az ellenséges betörés elől. Ennek a háborúnak a tapasztalatai nyomán erősödött mindjobban a francia hadvezérekben az az elgondolás, hogy összefüggő erődvonalat kell építeni az ország határa mentén. Az első ilyen, kor­szerű. nagyol bszabásu elgondolás Serré de Rivieres tábornok agyában születeti meg. Az ö elgondolása az volt, hogy építsenek hatalmas eröditménygyürüket s ezeket erődített vonalakkal kössék össze. Szerinte az ellenség, ha támadni merészel, valósággal beleszorul az erőd- gyűrűk közé s a támadásra induló fran­cia hadsereg könnyűszerrel oldalba kap­hatja s megsemmisítheti. Serré de Rivieres elgondolását azonban nem valósították meg, sőt az erődépités gondolata a következő évtizedekben bi­zonyos mértékig háttérbe szorult. Az első világháború az erődök katonai fel- használása szempontjából egyenesen visszafejlődést jelent. Az állóháború, a lövészárok-rendszerelc alkalmazása, a védekező fegyverek tüzéreiének jelenté­keny fokozása mind hozzájárultak ahhoz, hogy az erődök elveszítsék addigi jelen­tőségüket. . ... ,és azután! A biztonság, a ..securité'1 után vágyó, gazdagságában fulladozó, egyre inkább elnéptelenedő Franciaország azonban a háború után, német szomszédjának népi fölényét érezve, ismét csak erődrendsze­rek mögött keresett menedéket. Igv épült meg a hires Maginot-vonal, amit a korszerű erődépitő művészet csodájá­A németek ezzel szemben tisztában voltak, hogy egyetlen erődrendszer sem jelent tartósan legyőzhetetlen akadál-i/t. A West-wall-nak nem is az volt a fel­adata, hogy áthághatatlan akadályt al­kosson a franciák éyS angolok előtt, ha­nem mindössze az, hogy átmenetileg megakadályozza a német birodalom tes­tébe való behatolást. Hitler eleve szá­molt a két arcvonalas háború lehetősé­gével. Tisztában volt azzal is, hogy had­ereje zömét előbb keletre kell összpon- tositania. egészen addig, amig a keleti ellenfelet megsemmisítheti. Ilyenformán a West-wall teljes egészében beillett a német hadvezetés elgondolásába s éppen olyan jelentékeny fegyver volt, nunt például a hadfelszerelési ipar. Xylander tábornok, a kiváló német katonai szakíró, a „Volk und Reteké­ben megjelent, a háború alakulásával foglalkozó cikkében megállapítja, hogy a franciák és az angolok 1940-ben elmu­lasztották a legjobb alkalmat. Nem hasz­nálták ki azt a lehetőséget, hogy a né­met hadsereg zöme keleten a lengyelek ellen vonult fel s a West-wallt csak je­lentéktelen erők védelmezték. Diplomá­ciájuk esztendőkön át azon munkálko­dott, hogy két arcvonalas háborúba kényszerítse a németeket. Amikor aztán ez sikerült, kgtonai vezetőikben nem volt elegendő erély ahhoz, hogy ki is használják a kínálkozó lehetőségeket. Tétováztak, késedelmeskedtek s csak ak­kor kezdtek támadásokkal- próbálkozni, amikor a lengyel hadsereg összetört s a West-wallt megszálló erők fokozatosan erősödni kezdtek. Ezzel szemben a németek — állapítja meg von Xylander — pompásan kihasz­nálták a West-wallt. A nyugati német nak neveztek. Ez visszatért az ősi erőd­vonal rendszerhez. Ennek nyomán Bel­gium, Hollandia és Csehszlovákia is fel­építették a maguk többé-kevésöé erős és ellenálló erődrendszerüket, mindenütt a francia minta alapján. Később meg­épült az oroszok Sztalin-vonala s a gö­rögök nekikezdtek a Metaxas-vonal építésének. Legutoljára Hitler vezérkan­cellár adta ki a narancsot a francia ha­táron húzódó ,.West-wall“ megéoitésére. A német felfogás azonban gyökeresen más volt. Mig a többiek mindössze arra gondoltak, hogy saját, összeharácsolt gazdagságukat megvédelmezzék, Hitler kancellár terve egészen nagyszabású volt. Észszerüségét csak most, évek múl­tán lehet teljesen átlátni. A franciák felfogása az volt. hogy kényelmesen el­helyezkednek a Maginot-vonalban s ki­várják, amig a németek kifulladnak o támadásban. Akkor indul majd neki a francia hadsereg és felmorzsolja a ki­merült német erőket. hadsereg kritikus gyöngeségi periódusa, a lengyel támadás idején, 1940 októbe­rére már elmúlt s éppen a West-wall nyújtott lehetőséget a Wehr macht za­vartalan felvonultatására s a Francia- ország elleni támadás előkészítésére. A Maginot-vonal összeomlása azt bi­zonyította be, hogy a legkorszerűbben felszerelt erődvonal sem tudja ellátni feladatát, ha a hadsereg, amely benne védekezik, szellemében nem megfelelő. Franciaország legyőzésével a németek ismét uj feladatok elé kerültek. A West­wall szerepe megszűnt s ezentúl hatszo­rosan nagyobb feladattal, a tengerpart vonalának megvédelmezésével kellett megküzdeni. Az angolokat a szárazföldön legyőzték, de flottájuk érintetlen ma­radt s a brit légierő erejével is tisztában volt a német hadvezetőség. A rendkívül hosszú tengerparton bármelyik pillanat­ban számolni lehetett azzal, hogy az an­golok tengeri és légierejük segítségével támadásba mennek át. Ezt a lehetőséget támogatta az is. hogy a tengerepart elő- terepe a tenger, amelyet semmi körül­mények között sem lehet teljesen meg­bízhatóan ellenőrizni. A németeknek ugyanakkor támadó szándékaik is vol­tak Anglia felé. Megfelelő támaszponto­kat kellett tehát építeni, — folytatja fejtegetéseit Xylander tábornok — a tá­madó német légi és tengeri haderő szá­mára. A meglepetés lehetősége a part­vonal bármelyik pontján fennállott és ma is fennáll. Olyan erődrendszert kel­lett tehát emelni, amely megakadályoz­hatja, hogy az ellenséges erők hídfőket alkothassanak. Ezt a feladatot vállal­hatja magára az utóbbi években, szinte elképzelhetetlenül nagy munkával fel­épített Atlantik-Wall. Meghal! Veterani Viktor dr., a kisebbségi élet egyik élharcosa A Magyar Párt életének régi, nagyrabe­csült harcosa, Veterani Viktor dr. ügyvéd, a temesvári párt tagozat ügyvezető alelnöke, a műit hét péntekjén meghalt. Veterani Viktor földi maradványait november 26-án helyezték örök nyugalomra Temesvárott. Veterani Viktor nevezetes családnak a sarja. Egyik őse. Veterani Frigyes osztrák .tábornok volt, aki a tizenhetedik század második felében tett nagy hírnévre szert a magyar területeknek a török hódoltság aJ61 való felszabadításával. Hires haditéoye volt, amikor egy dunai hidat saját ezer vér. teeével foglalta rt a törököktől. Hősi halá­lát egy janicsár-kaid okozta 1683-ban és emlékét ma is hirdeti az Aldunán a Kazán- szorosban egy barlang. Ugyanis ez a Ve­terani tábornok volt az. aki Széchenyi Ist­vánt megelőzőleg elsöizben vette tervbe a DuDa hajózását, amikor zsilipekkel akarta hajózhatóvá duzzasztani a Duna vizét. Veterani' Viktor dr. pártelnök családjá­nak egyrésze a bécsi döntés után Nagy­váradra költözött. Közülük Nagyváradon gyászolják gyermekei: Cserny Elem érné postatiszt felesége, született Veterani Vik­tória és Cziáky Istvánné, született Vete­rani Piroska. Ismernie«! tettes fnszteaatj? a ^tornán szállodák Kolozsvár, dec. 1. Az utóbbi időben szá­mos feljelentés érkezett a kolozsvári szállo­dások köréből ismeretlen tettesek ellen, akik rendszeresen dézsmálják a nehezen besze­rezhető szállodai ágy- és fehérnemű felsze­reléseket. Legutóbb Szentkuthy Lajos Kő- málalja-ut 19. szám alatt lakó szállodatulaj­donos tett a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán feljelentést ismeretlen tettes el'en, aki szállodájából ellopott 15 darab lepedőt. 22 darab párnahuzatot és 12 darab törülkö­zőt 4000 pengő értékben. A rendőrség eré­lyes nyomozást indított a le'kttsmeretlen saállodafosztogatók kézrekeritésére. Szcwnosuivari naolé A SZAMOSUJVÁRI ÖRMÉNY MÚZEUMOT a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősé­gének hivatalos kiküldöttjeként Vargha Lásráó dr. előadó meglátóga Ma és önödéi»- tát fejezte kt a gyűjtemény gazdagsága fö­lött. Szakszerű tanácsokkal látta el » mú­zeum vezetőségét a felhalmozott értékek el­rendezésére és kezelésére vonatkozólag. Saóhakeriitt a mnetwi közgyűjteménnyé való nyilvánítása la, ennek megvalósítása elé azonban egyelőre akadályt gördít a•. a kö­rülmény, hogy a muzeum néni rendelkezik a törvény által előirt saját helyiséggel. Je­lenleg ugyanis más helyiség hiányában a Világosiié Szent Gergelyről elnevezett fiu- árvahéz egyik termében rendelték be a mú­zeumot. * A MAGYAR TŰZHARCOS SZÖVETSÉG szamosujvári csoportja december 5-én tartja Pongrátz Simon dr. főhadnagy el­nökletével közgyűlését. A dési csoport a következő napon, december 6-án. Mindkét gyűlésen résztvesz Vértsek Ottó dr., a Magyar Tűzharcos Szövetség szer­vezési osztályának vezetője is. * A SZAMOSUJVÁRI GAZDAKÖR most tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen Antal Dániel, az BMfiE szol nők-dobokame- gyei tagozatának Igazgatéjr. is megjelenít A tevékeny és Szánnom; vár gazdasági életben jelentős szerepet betöltő Gazdakör nj Hekti­kára a következő: elnök: Zabulik Jenő féli. birtokos, ügyvezető elnök: Pongrátz Simon dr., titkár: Meskó Aladár földbirtokos, Jegy­ző: Szikszay Dénes tanité, könyvtáros: VA- rady Sándor állami eleim! Iskolai igazgató. *­A SÉTATÉR, Szamosujvár egyik idegenforgalmi neve­zetessége, Erdély legszebb parkjai közé tartozik. A sétáiért tó minden nyáron hangos volt a csónakázók vidám éneké­től. Ezen a nyáron azonban az idegenek és a bennszülöttek nem kis csodálkozá­sára, sivár földkupacok éktelenkedtek benne. A város fiatalsága azt reméli, hogy a csónakázás elmaradt örömeit leg­alább a korcsolyázás fogja feledtetni. A közönség reméli, hogy az illetékesek sür­gősen hozzálátnak — a téli sportolás ér­dekében is — a sétatéri tó rendbehoza­talához és a korcsolyapálya eikészité- téhet. Az erődvonal igazi eiejét c benne küzdő hadserea sieSlewe ie'enti! Közben a háború ismét uj fázisba lé­pett. Kitört a német-orosz háború s szinte együk napról a másikra Európa keletére tevődött át a harcok súlypontja. Ezzel egyidejűleg fellángolt az angol tá­madókedv is, amit Dünkirchen olyan alaposan letört annakidején. A második arcvonalat követelők álláspontja éppeif az volt, hogy a keleten elfoglalt német hadsereget Nyugateurópa felől hátba lehet támadni. Hangoztatták s ez két- tégtelenül igy is volt, nyugaton jóval kisebb erők védték a Német Birodalmat, mint amekkora hadsereget az angolszá­szok bevethettek. — Az angolszászok azonban ismét el­mulasztották a lehetőséget — Írja von Xylander. —- Az 1942—43-as tél kritikus hónapjait nem hasznnálták fel. Ugyanaz a helyzet ismétlődik ez alkalommal, mint 1939-ben. amikor a franciák „szalasztot­ták el az utolsó vonatot“. Az Atlantik- Wall azóta teljesen kiépült és készen várja a nagy támadást, ami nem lehetet­len, rövidesen el fog követke- ni. Az erődvonal igazi erejének természe­tesen csak ez lehet az igazi próbája. A ’ műit azt bizonyítja, hogy maga a holt anyag egymagában nem elegendő. Az erődvonal igazi erejét a benne küzdő hadsereg szelleme jelenti. A nyugati német erődvonal kétségtele­nül igen nagy feladat előtt áll. De az~is kétségtelen, hogy az a hadsereg, amely megpróbálkozik ennek az erődvonalnak az áttörésével, a hadtörténelem egyik legnagyobb feladatára vállalkozik s igen sokat, majdnem mindent kockáztat . .. (n. e-) Halálos tréfálkozás Kolozsvár, december 1. Megrendítő ha­láleset ügyében indítottak vizsgálatot az Il­letékes hatóságok. Szigvthy József 22 éves MÁV miihelymunkás, a tlsztltómühelyben egy forró lúggal telt tartályba esett s olyan borzahrieio8.il összpé gette magát, hogy an­bei be H bőrgyógyászati klinikán néhány' óra leforgása alatt, borzalmas ktnok között ki szenvedett. Sz-igethy József másik két társával rozs­dás kazánvasakat tisztított a forró lúggal telt tartály közvet'en közelében. Munka­közben a három fiatalember élceüidött s ahogyan mondani »vékás „vesézgették“ egy­mást. Közben az egyik fiatal munkás olyan szerencsétlenül lökte mellbe Szigethyt, hogy a* befordult a csaknem két méter méfly, forró lúggal tele tartályba. A két kétségbe­esett fiatal munkás segítségért kiáltozott s az esetről értesítették a mentőket is. A mentők Szigethyt beszállították a klini. kára, de a rendőrség ki sem tudta hallgatni, mert eszméletét pillanatig sem nyerte visz- sza. A halálos szerencsétlenség e'őidézőit kihallgatta a rendőrség, de a további eljá­rásig szabadon bocsátotta őket. A vizsgá­lat tovább folyik a felelősség- megállapít»- sónak tiszt ázására­Mit jelentett a „Wesí-waíi" ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents