Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-02 / 273. szám

1943. DECEMBER 3. rma. KéietiUjsxg iss.-*aai — Kinevezés. A m. kír. belügyminiszter az állami kórházak e ine- és ideggyógyinté­zetek orvosainak létszámában dr. Prievara János kolozsvári m. kir. Ferenc József Tu­dományegyetemi adjunktust a VIII. fize­tési osztályban főorvossá kinevezte, — Elkészült a kolozsvári tűzoltók uj gya­korlótornya. A „Tűzrendészet! Értesítő“ je­lenti: 1942 májusában elköltözött a Posta- kert-utcai laktanyából Kolozsvár thj. sz. kir. város hivatásos tüzo’tósága a Magyar- utcai uj tűzoltólaktanyába. Az uj laktanya tágas udvarán már az elmúlt év őszén megkezdték a négyemeletes gyakori ótorony építését. A téli idő beállta miatt a torony építését nem tudták befejezni, tavasszal pe­dig épitési anyaghiány miatt késett a be­fejezés. Most végre elkészült a torony. Ne­mes vakolatu világosszürke szinü. Vonala' korszerűek, tetszetősek, erősen dicsérik a torony tervezőjét. A torony negyedik ab laksorát kilátószerüen képezték ki. Beisejé ben kényelmes falépcsö. Egyik részét bősé­ges tömlőszáritóvá képezték ki. A tömlő- száritő fűthető s külön ablaksorral szellőz­tethető, igy minden kívánalmat teljesen ki­elégít. A torony magassága: IS m. Kétség- t- n, hogy vidéken ez a legújabb és legkor­szerűbb gyakorlótorony Magyarországon. AGYAR. OMÄL A RÉGI BÁSTYAFALAK Babits Mihály születésének 60. évfordu­lóján emlékünnepélyt rendezett a Baumgar- ten Ferenc irodalmi alapítvány kuratóriuma. Az ünnepségen Rédey Tivadar kurátor mon­dott elnöki megnyitót. Rédey Tivadar meg. I nyitójában utalt arra, hogy Babits már a Baumgarten-alap legelső díjkiosztásakor azt vallotta, hogy „az alapítvány feladata nem annyira az Írók, mint inkább az irodalom érdekeinek szolgálata“. — Az alapítvány — mondotta ezután Ré- dey Tivadar — a jövőben is csak akkor töltheti be hivatását, ha Babits Mihály kí­vánsága szerint literaturánk életében nem mint szétválasztó, hanem mint egységesítő- erő jelenik meg. Hogy mai irodalmunk élete ennek az elvnek nem éppen nagy tisztelője, ez, fájdalom, igen valószínű, hiszen már Ba­bits igy vélte: „Irodalmunk erős hajlamot mutat rá, hogy divatok piacává, bontóéról« csataterévé, megalkuvások börtönévé ziill- jön.“ Attól félek — mondotta Rédey Tiva­dar, — hogy ez a hajlam azóta tetemesen elharapódzottt, legalább is érezhetően erős- bödik a zajSás a „Végi bástyafalakon“ kí­vül. De ha észre nem vennünk lehetetlen is: ne törődjünk vele, ebben is Babits Mihály legyen a mesterünk, magaslati őrhelyünk­nek ő nemcsak azzal szerzett tekintélyt, hogy ehhez vagy ahhoz hozzászólt, hanem azzal Is, amit bizonyos je'enségekhez hozzá- haligatott. A jövendőben a gyakorlatban is mindenkor lelkiismeretvizsgóJatot kell tar­tanunk, méltók vagyunk-e Babits Mihály­hoz és tiszta lélekkel magunkénak val'hat- 'uk-e az alapítvány gondozásánál és a dijak kiosztásánál ezt a. legnemesebben értelme­zett pártatlanságot. Ehhez a megvesztegetöe.n szép elnöki megnyitóhoz szükséges néhány Megjegyzést fűznünk. Rédey Tivadar — Babits régi szavait idézve — megállapította, hogy az a hajlam, hogy irodalmunk divatok piacává, bontó- erők csataterévé, megalkuvások börtönévé zü'ljön, tetemesen elharapózott s a „régi bástyafalakon kivül érezhetően erősödik a zajlás". Tökéletesen igaz. Minden józan részese és szemlélője „irodalmunk“ életének régen látja és figyeli ezt a „zajlást“. Mert ez a zaj’ás megvan, szükségszerűen és nem is annyira „zajlás“, mint inkább a mai ma­gyar közszellemet egyre tudatosabban át­ható erő. Megértjük, hogy a „régi bástya­falakon“ belül csodálkozva és elítélve szem­lélik ezt a megmozdulást. A „régi bástya­fal" nem más, mint a nyugatos szellem, amely hozott ugyan sok nagy értéket, de korlátlan szabadosságával úttörője és me­legágya volt a magyarság erkölcsi össze­roppanásában oly gyászos szerephez jutott szel’emi anarchiának. Két és fél évtizede annak, hogy az egyetemes magvar élet, amelynek a szellem is csak egyik össze­tevője, szabadulni igyekezik a mu't hagya­tékától s elsősorban attól a szenemtől, amely a maga szabadságának jussán a leg­lényegesebb magyar érdek, a mag'mr szel­lem szabadsága ellen vétkezett. Ez már nem „haj'am“ kérdése: itt már egy vihar­vert nemzet jogos önvédelmi harca nyilat­kozik meg s csak satná'ni lehet, hogy nem mindig az értéknek és a minőségnek legr magasabb szintién. Igenis, megvan minden öntulatos és épitőszándéku magyarban nem a „haliam“, hanem az egyenes és elszánt akarat a régi nyugatos szedem szabadossá­gának teljes felszámolására s ezt az aka­ratot felesleges és bántó azzal a fitymáló kézlegyintéssel elintézni, amelyet az ünnepi szónok használt. „Ne törődjünk véle“ — mondotta magas őrhelyén, ahol csak „iroda'munk"-r61, „litte- raturánk“.ról esett szó finom, bár érthető általánosítással, de nem a magyar irodalom­ról, a magyar litteraturáról! Az „irodai­Bornemisza Géza iparügyi miniszter Kszinte és tárgyilagos képet rajzolt az ipari anyagellátásról — Műsoros házi ünnepélyt rendeznek szombaton a kolozsvári református teológia hallgatói. A kolozsvári református teológiai fakultás hallgatói december 4-én, szomba­ton este fél 8 órai kezdettel házi ünnepélyt rendeznek a fakultás dísztermében. Az ün­nepély műsora a következő: 1. Megnyitót mond: Sántha Pál ifjúsági elnök. 2. Ko­dály: Psalmus Hungaricus. Énekli a fakul­tás énekkara, vezényel: Benedek Kálmán, ének-zenetanár. 3. „Reformáció és magyar művelődés címmel előadást tart: Molter Ká­roly iró. 4. Kodály: Huszt. Énekli a fakul­tás énekkara, vezényel: Benedek Kálmán. 5. Novellát olvas fel: Horváth István. 6. Verseket mond: Jancsó Adrienne. 7. Gyü­lekezeti ének: XXXIII. Zsoltár, Nosza is­tenfélő szent hivek __Az ünnepélyre belé­pődíj nincs, a műsor megváltása azonban kötelező. A bevétel a végzett hallgatók pa­lástalapjának célját szolgálja. — Nem tonik el a Guráth-név a kolozs­vári piacról. Megirtuk, hogy id. Guráth Béla. az ismert kolozsvári pékiparos be­szüntette iparának gyakorlását s nyuga­lomba vonult. Idősebb Guráth Béla nyuga- lombavonulásával a neves pék-dinasztia családi hagyományai nem szűnnek meg. A nyugalomba vonult pékiparos fia, ifj. Gu­ráth Béla nemrégiben átvette az Arpád-uti „Családi kenyérgyár“-at s ezzel tovább folytatja azt a küldetést, amelyet a hires Guráth cég 1878-ban történt alapításakor megjelöltek. — December 3-án „rongyos teát" rendez a kolozsvári Református N ószövetség. A ko­lozsvári Református Noszövetsög december 2-án az Erdélyi Párt Farkar-utca 7. szám alatti helyiségében délutáni 5-töl S-ig „ron­gyos teát“ rendez. Előadást tart: Szász Fe­renc dr. alispán. Aulákat és magyar dalokat énekel: Mészáros F.rzsébet operaénekesnő. Szaval: Versényi Ida színművésznő. Szaba­dos István operaénekes ugyancsak dalokkal szórakoztatja a közönséget. Az énekszámo­kat Szita Oszkár kíséri. Belépődíj bármilyen ruhadarab, vagy tetszésszerinti pénzado­mány. Vendégeket szivesen lát a rendezőség. — Felemelték a világításra szolgáló pet­róleum mennyiségét. Az Anyaggazdálko­dás Ásványolajipart Bizottsága, valamint az iparügyi minisztérium rendelkezése alap­ján a polgármester a Kolozsváron kibocsá­tott decemberre érvényes petróleum-utalvá­nyok 5. és 6. számú szelvényeire, összesen 3 liter petróleum kiadását engedélyezte. Szelvényenként tehát másfél liter a kiszol­gáltatható mennyiség. Budapest, december 1. (MTI) Antal Ist­ván nemzetvédelmi propágandaminiszter el­nöklésével hétfőn este rendezték a propa- gandaminisztérium november havi gazdasági tájékoztató értekezletét. Antal István mi­niszter megnyitó beszédében a magasszin- vonalu képviselőházi költségvetési vitából azt a következtetést vonta le, hogy as or­szággyűlésben meg van az elhatározás és az erő arra, hogy az államvezetésnek min­den eszközt rendelkezésére bocsásson, ami a háborús nehézségek leküzdésére és a nem­zet jobb jövőjének biztosítására szükséges. Ezenkívül a közvéleményre a belső front felé is megnyugtatóan, a biztonságérzetre fel- emelően hatott a. komoly erőtől és a felelős­ségérzettől áthatott alkotmányos munka. Politikai gondoskodásban az egész országoan határozott megnyugvás tapasztalható, he­lyesebben tovább tart az a folyamat, hogy a közvélemény érdeklődése a politikai, térről inkább a gazdasági felé tolódik él. Több felszólalás után Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszélt az Ipari anyag- ellátásról. Egyebek között kijelentette, hogy -az anyagellátásban részben nehéz helyzetbe jutottunk. Az úgynevezett derűlátás helyett hasznosabb, ha őszintén elmondja a nehéz­ségeket és rámutat arra, hogy az egyes anyagokból mennyi áll rendelkezésünkre. A meglévő anyag elosztásában nem lehetett minden téren igazságos és tökéletes rend­szert kiépíteni. Magyarországnak sem mező­gazdasági, sem pedig ipari néprétege bé­kében nem volt ellátva ruházati cikkekben kellő tartalékkal. Még a középosztálynak sem voltak olyan tartalékai, mint a gazda­gabb nyugati országokban. A bajok másik oka az igények nagy megnövekedése, ami nemcsak a szövött és lábbeli cikkekre vonat­kozik, ahol az igény jelentkezése sokszor már elkerülhetetlen, hanem más anyagokra is. Téglában például az igény a honvédelmi és polgári szükségletet összevéve, legalább húszszorosa a gyárak békebeli termelésének. Különféle mezőgazdasági gépben az igények a békebeli árhoz viszonyítva megsokszoro­zódtak. Ezeket az igényeket azonban anyagi nehézségek miatt nem tudjuk kielégíteni. A mezőgazdaság vasáruval váló ellátásában sok a jogos panasz, de remélhető, bogy • I termelés szintjét fenn tudjuk tartani és megfelelő mennyiséggel fedezni tudjuk a mezőgazdaság szükségletét. Ami a bőrt illeti, a gyárak változatlan érövéi dolgoznak, még sincs bőr. A hiányt a háború óta sertésbőr­rel enyhítjük, viszont a beszolgáltatott bőr minősége általában romlott. A cserző anyag­gal Is baj van. Külföldi behozatalunk elfo­gyott, mesterséges cserzőanyagok hosszabb ható Ideje pedig meghosszabbítja a gyártás folyamatát. Ma el tudjuk érni az igények 50 százalékos kielégítését, ezzel lényegesen segíthetnénk a bajokon. A szövött-anyag ellátásban Magyarország békében is behoza­talra szorult. Pamutból természetesen egé­szen külföldi behozatallal dolgoztunk. A mű­anyag legnagyobb részét Olaszországból kaptuk, de a forrás most kikapcsolódott. Hazai mürostgyárunk már megkezdte a termelést. Ezen a. réven előreláthatóan szük­ségletünk 30—W százalékát fedezhetjük. Minden nehézség ellenére sikerült a népru­házati akció szánjára olyan mennyiséget előállítani, amely a tavalyinak három-négy­szerese. Szövőiparunk ma már csaknem ki­záróan a népruházati cikkek feldolgozásával van elfoglalva. Szénbányáink termelése a háború óta jelentősen emelkedett, mégsem tudott lépést tartam az ipari termelés nö­vekedésével. Külföldi szénszállításaink meg­lehetősen szakadozottan érkeznek, emiatt a széngazdálkodásban olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy az egész ipar energia- ellátása szempontjából be kell érni azzal a. mennyiséggel, amely rendelkezésünkre áll. A munkabér terén az emelés az arányta­lanságokon nem tud segíteni. Nemcsak a munkások részéről mutatkoznak hibák, ha­nem a munkaadók részéről is, akik sokszor egymásra licitálnak, hogy elcsábítsák má­sok munkásait. A bér- és árszínvonal tartá­sához fontos érdekeink fűződnek. Az ipari bérmegállapitó bizottságok tevékenységét fel akarja eleveníteni, mert azok munkássága a múltban bevált. Végül a közönség fokozott türelmét kérte, áldozatos szellemet, amellyel könnyebben tudjuk átvészelni a mai nehéz és súlyos időket. r p magáncéghez, január el­sejére. „N gy felkészült­ség“ jel. a ki dóhivatalba Agilis, felekkel tárgyalni tudó, érettségizett 21 éves keresztény fiatalember elhelyezkedni! műnk“ fogalma alá sok minden besorozható s hogy pontosak legyünk: minden beekstu- lyázható. ami ma s remélhetőleg holnap sem sorozható be a magyar irodalom fogalmába. Tisztában van irodalmunk" é'etének minden szemlélője, hogy mit. jelentett a múltban a Baumgarten-alap „legnemesebben értelmezett pártatlansá "a" s az Iránt sincs kétségünk, hogy mire célzott Rédey Tivadar kurátor, amikor a jövőt illetőleg Is lelküs- meretv'zsgá’atqt emleget abban a tekintet­ben, hogy vájjon e „legnemesebben értelme­zeti pártatlanság“ Jegyében osztogatják-e V az alapítvány dijait. Nincs kétség az iránt hogy ma már sókan nem kaphatnák meg a Baumgarten.dijat, akik a múltban meg­kapták s az iránt sincs kétség, hogy tekin­tet nélkül az alapítvány származására, csak magyar és keresztény írókat lehet dijakkal kittüntetni. S ez a körülmény — bármennyire Is tisz­teljük néhai Babits Mihály szellemi nagy­ságát — mégsem intézhető el azzal, hogy a magyar szellemi élet jogos önvédelmi harca divat, bontó erő és megalkuvás. Vagy ez a törekvés még mindig zendülés és for­radalmi kilengés a „régi bástyafal“ körül, amelyen belül ott ülnek a szel'em felkent kiválasztottjai, az „elpecsételtek“, a megju- talmazottak ? Csak annak van joga * itt a magyar szellem jussán szóhoz, hirhez és pénzhez jutni, akit a „régi bástyafal" mögé beengedtek? A kérdésre Rédey Tivadar el­nöki megnyitója ad feleletet az alábbiak­ban: — Az alapítvány körül egy Ids tábor ala­kiét ki, amely nemcsak tehetségével kép­viseli méltóan e nemes Intézményt, hanem irodalmi magatartásával és szellemi irányá­val Is az alapitó ideáljaira emlékeztet. Megértjük, hogy az elnöki megnyitó miért kerüli oly óvatosan azt a meghatározást, hogy „magyar irodalom" és miért beszél csak „irodalmunk"-ról ... December 9-én tartanak ülést a 36-os és a 42-es országos bizottságok Budapest, dec. 1. (MTI) A honvéde’emről szóló 1939. évi II. törvénycikk 141. §-sa alapján alakított 36 tagú országos bizottság december 9-én, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor a Képviselőház miniszterelnöki tanács­termében ülést tart. A 42 tagú országos bizottság december 9-én, csütörtökön délután 5 órakor a kép­viselőház miniszterelnöki tanácstermében tart ülést. Könvvek körött TARKANYI 3ENŐ: A HATALOM ŐRÜLTJEI — Dr. Vájná és Bokor kiadása — A római császárok kofának, Augustus- nak, Tiberiusnak és Caligulának hiteles re­génye ez a könyv. Megelevenedik szemünk előtt a tébolyodott uralkodók é'ete. gyl’kos- ságok, esztelen kicsapongások, minden kép­zeletet fe’ülmulé kegyetlenkedések, intrikák véres korszaka. A regényen végigvonul egy gyönyörű, ke­gyetlen, olthatatlan hatalomszomjuságban szenvedő asszony lé’ekrajza. Ez a törékeny, világszép asszony, szemrebbenés nélkül gyilkol, ha érdekei megkívánják. Mindene megvan, amiről egy asszony csak álmodhat és gyilko1, gyilkoltad egyre, odadobja ma­gát, szépségét, mindenét harcba küldi a még nagyobb és még biztosabb hatalomért. A kétezer év előtti történelem hírhedt a’akjai, a régi római császárok, a világ urai, személyes Ismerőseinkké válnpk e könyv ol­vasásakor. Csak az élet produkálhat ilyen izgalmak­ban ennyire bővelkedő regényt és talán csak az a régi római élet, amikor szabályos őrül­tek korlátlan hatalommal Intézték az em­berek sorsát és egy szó. egy fbozdu’at, vagy még annyi sem, csak a gyanú árnyéka már elég volt ahhoz, hogy a féktelen terror uralma jiárkit is a vadállatok közé dobjon. P . nU a«# A 7 A« munkálatokat a "SteilBSe* intányoran »álla. d. LÖ&ilKf ZY JÓZSEF lak. Zápolya-utca 14. szám vágv Sebők cukrászda Mátyás kir.-tér 2j. szám. t elefon. 19-59

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents