Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-02 / 273. szám

1943. DECEMBER 2.

3

KuitiUjspcg

Európai szükségesség a magyar igazság maradéktalan

érvényesülése

~ hangsúlyozta a megajánlás! vita során Mezey Lajos, a MEP vezérszónoka

Baky László élesen elítélte azt a hangot, amelyet Peyer Károly megütött

Budapest, dec. 1. A képviselöház szerdán folytatta a megajánlási költségvetés tárgyalását.

Apponyi György gróf, a polgárt szabadságpárt vezérszónoka, beszéde elején hangoztatta, hogy maga és pártja névében nagyrabecsüléssel viseltetik KáUay Miklós miniszterelnökkel szemben, mert nehéz időkben vállalta,- a miniszterelnöki teendők vitelét és ez különösen most nagy áldozat- készséget követel. A miniszterelnök érdemének tudja be, hogy nyíltan szint vallott a magyar alkotmányos élet integritása mellett. Szerinte minden magyar állampolgár tagja a magyar nemzetnek és nemzetünk nem etnográfiai és nem faji, hanem egy történelmi folyamatnak alapján kovácsolódott egység. Ellenzi az erőszakos asszimiláció alkalmazását, mert ez a történelemben a nemzetnek mindig keserves csalódásokat okozott. A háború utáni kibontakozás lehetőségeire rátérve hangoztatta annak fontosságát, hogy honvédelmi készségünk minél teljesebb és tökéletesebb legyen. Rámutatott az országot fenyegető különböző veszedelmekre és román viszonylatban a jelenlegi állapotot egyáltalán nem tartja kielégítőnek. Szővá- tette a román politika mind élesebbé váló magyarellenes Irányzatát és a román határon álló erős katonai készültséget. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy idehaza minden jó! képzett katonára szükség van. Amikor a pápa szándékainak megfelelően az országban igazságos békéért imádkoznak — mondotta Apponyi György gróf, — akkor Magyarország nem akar mást, mint az ezeréves jogaiban szenvedett igazságtalanságok kiküszöbölését. Az igazságos békének szerinte ugyanakkor a társadalmi osztályok, 8, nemzetiségek és a vallások közötti békét is kell jelentenie.

fl magyarság mgerisitését szolgálta a kormány

politikája

Ezután emelkedett szólásra Mezey Lajos, a kormánypárt harmadik vezéi-szónoka. A kormány bel- és külpolitikája a magyarság megerősítését szolgálja — mondotta. — Ezután vázolta azt az utat, amelyet az ország Trianontól mái g megtett és rámutatott, hogy nem volt egyetlen ország sem, amely ilyen nehéz feltételek mellett volt kénytelen az újjáépítő munkát elvégezni.

A szónok ezután a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott, hangoztatta, hogy ezzel őszintén kell szembenézni mind ä két oldalon. A nemzetiségi kérdés megoldásának alapja a jogok kölcsönös tiszteletén és az emberiesség szempontjainak figyelembevételén kívül az igazságosság és a kölcsönös kiengesztelő- dés szelleme. Erőszakkal nem magyarosítottunk senkit: a magyar kultúra magyarosított. Minden nagy nemzet beolvasztotta kisebbségeit, csak nálunk maradtak meg. Törvényeink nemzetiségre való tekintet nélkül az egyenlő jogok és az egyenlő kötelezettségek álláspontjára helyezkedtek. A kérdést nem lehet megoldani, ha hiányzik az őszinteség és a kiengesztelödésre való törekvés. Rámutatott arra, hogy Erdélyben az előző háború előtt bat román középiskola, nyolc tanítóképző, hét papnevelőintézet működött, viszont a megszállás alatt Erdélyben 3500 magyar népiskolát, 133 polgári iskolát, 23 tanítóképzőt és 71 középiskolát zártak be a románok.

Beszéde végén a keleti veszedelemmel foglalkozott, rámutatva arra, hogy az végigki- sértett bennünket történelmünk folyamán. Magyarország olyan utat jár, amely európai és keresztény ut. Az ország politikáját meghatározzák geopolitikai helyzete és történelmi kapcsolatai, viszont a környező népeket is megfontolásra késztethetné a keleti veszedelem. A Balkán a balkáni államoké, de a balkáni államoknak nem lehet több súlyúk, mint amennyit saját maguk nyomnak. Nem lehetnek külső nagyhatalmak előretolt állásai, mert ez által saját maguk stabilitását, fejlődési folyamatát teszik ki további veszélynek. Európai szükségesség, hogy a magyar igazság maradéktalan érvényesüléseivel rendeződjék. A költségvetést elfogadta.

Peyer Károly azzal kezdte felszólalását, hogy a kormány általános politikáját nem helyesli és ezért a felhatalmazást nem adja meg. Ezután a magyar politika több kérdésével foglalkozott. Szóvá tette, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat következtében parlamentáris rendszerünk élete lassúbb ütemet vett. Érintette a továbbiak során a cenzura kérdését és helyeselte, hogy honvédelmi és külpolitikai vonalon a sajtó ellenőrzését gyakorolják. Kérte, hogy a mai helyzetben a munkások panaszainak meghallgatására külön szervezetet állítsanak fel. Felszólalásában kitért még a biróság működésére, a földkérdésre és a lakáshiányra. Az utóbbira vonatkozólag indítványozta, hogy a lakáskérdésen átmenetileg a tisztviselői és munkásáthelyezések megszüntetésével lehetne segíteni. Külpolitikai síkra áttérve hangoztatta, hogy a magyar állam függetlenségében, fenntartásában pártja csatlakozik az előző felszólalók véleményéhez. A törvény- javaslatot nem fogadta el.

Gróf Zichy János, a Keresztény Néppárt vezérszónoka ismertette pártjának állásfoglalását a kormányzat mai politikájáról. A

Keresztény Néppárt híven az elmúlt években tanúsított politikájához, ma is feladatának tekinti, hogy válságos időben a nemzeti egységet megvalósítsa és szolgálatát ennek érdekében felajánlja. Felajánlja együttműködését a kormánynak már csak azért is, hogy a háborús állapotból az országot minél előbb kivezesse.

Bródy András hitvallása

Brödy András, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka, hangoztatta, hogy a nemzeti gondolat megvalósításának gerincében áll az a tény, hogy a Duna-me- dencében az egyedül uralkodó nép mindig a magyar volt. Második adottság, hogy a magyarságon kívül még több nemzetiség is lakik itt. A magyarságnak nem csak saját életfenntartását, hanem a népcsoportok életcéljait és jövőjük biztosítását is kell vállalnia. Azok a nemzetiségek, amelyek visszatértek már nem azok. amelyek az első világháború előtt voltak, nem élnek primitív életkörülmények között, hanem felnőtt gyermekei lettek és a magyarsággal együtt

átázott cipőben, könnyen meghűlhet

ezért:

ifpp *

1 isi 1

j

Wf '

ív

pV,

1

",

ÍV

*

K ... t ■

■V;

vállalják a közösségből rájuk háramló munkát. A ruszin nép életformájára vonatkozóan 1941-ben tett indítványt a magyar alkotmány rugalmasságának figyelembevételével. Ezután foglalkozott Kárpátaljának Magyarországhoz csatolása tényével és az ebből adódó problémákkal. A csehek sohasem akarták Kárpátalját komolyan megtartani, csak zálogként kezelték, hogy egy leendő nagy Oroszországnak, vagy nagy Ukrajnának bizonyos politikai koncesszió ellenében prezentálják. Kérte a miniszterelnököt, tegye meggondolás tárgyává, nem kellene most egy nemzetiségi minisztériumot felállítani. Miután ö és pártja bizalommal viseltetik a miniszterelnök és a kormány iránt, a törvényjavaslatot elfogadja.

Baky László rendszabályokat kért a marxisták ellen

Bródy Andrással lezárult a vezérszónokok sora. A következő szónok Baky László, aki elismeréssel emlékezett meg Bródy András szavairól, viszont annál jobban elítélte azt a hangot, amelyet Peyer Károly mai képviselőházi beszédében megütött. A Ház számtalan tagja maga is fegyveresen szembeszáJlt 1918-ban azzal az országra nézve káros megmozdulással, amely most megint hangot kapott a Házban. Ez ellen a hang el’en a maga és a pártszövetség nevében a legélesebben tiltakozik. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint mindazokat, akik a gyászos emlékezetű kommunizmus alatt a munkás és katonatanács tagjai voltak, ne lehessenek képviselők és ha vannak ilyenek, azokat fosszák meg mandátumuktól.

Baky László ezutáh a kormány magatartását és különféle intézkedéseit bírálta. Kérte a földművelésügyi minisztert, hogy tegye a Ház asztalára azoknak a névjegyzékét,

akik a zsidóbirtokokból 50 holdnál nagyobb birtokot, vagy 5 hó dnál nagyobb szőlőt kaptak, annál is Inkább, mert a való hirek mögött sok a rágalom is. A magyar nemzet hálája örök lesz a nagy olasz államférfi, Mussolini, a magyarság nagy barátja iránt.

Vozáry Aladár volt a következő felszólaló. Elmondotta hogy 1918 előtt százezrek vándoroltak ki az országból. A visszatérés azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk magyarságunkat, mert ez egyúttal a Duna-medence békéjét is jelenti. Szóvá tette, hogy Munkács városában a visszatérés után 12 nemzetiségi iskola létesült és ezzel szemben a magyarság kulturvidékei alig fejlődtek. A Felvidéken a magyar pedagógusoknak nincs meg a kellő társadalmi súlyúk, hogy rendkívül fontos szerepüket betöltsék. Kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a földhöz- Juttatás során ne feledkezzék meg a felvidéki magyar tanítóságról és tanárokról

fl magyarságot meg kell erősíteni és védeni

Marőthy Károly (Nyilaskeresztes Párt) hozzászólása után Matolcsy Mátyás (MÉP) szerint a magyar bel- és külpolitika útmutatója az ezeréves Magyarország. A kormányzattal szemben ebből adódik az a követelmény, hogy a magyarságot meg kell erősíteni és meg kell védeni. Ennek a feladatnak a megvalósításához három utat lát: 1. a termelés fokozását; 2. honvédségünk felszerelését; 3. a szociális biztonság kérdését. A magyarságot és a magyar fajt mindenáron meg kell erősíteni. Ennek hangoztatása az ellenségeskedés legcsekélyebb árnyalatát sem jelenti a kisebbségekkel szemben, csupán csak az államfenntartó .magyarság duzzadó erejét kell, hogy érezze minden percben az ország. Elismeréssel szólt a gazdatársadalomról, amely a háború ellenére az ország minden talpalatnyi földjét megművelte. A beszolgáltatási rendszerrel összefüggésben kérést terjesztett elő olyan értelemben, hogy a 2—4 holdas törpebirtokosokat mentesítsék

a beszO'gáltatási kötelezettségek alól. Végül a magyarság megerősítésének szempontjából felhívta a figyelmet a szociális biztonság kérdésére. Elismeréssel szólt arról, hogy a zsldóbirtokok rendezése végleg megoldást nyert. A mezőgazdasági rétegek biztosítását az OMBI keretében képzeli el. Mivel a magyarság megerősítésének és megvédésének problémáit a kormányzat a magáévá tette, a javas'atot bizalommal elfogadj1*.

Matolcsy Mátyás felszólalásával a napirend tartamára megállapított idő letelt. Tors Tibor alelnök a vitát megszakította, majd vitéz Zerinváry Szilárd, a mentelmi bizottság előadója tett jelentést. v

Mester Miklós válaszol Peyer Káról ynak

Mielőtt áttértek volna a bejegyzett interpellációk elmondására, Mester Miklós személyes kérdésben szólalt fel. Eszerint Peyer Károly egyik közbeszólására válaszolva többek között ezt mondotta neki: „Maga törődjék a saját fajzatával!“ Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy Peyer Karoly ugyan Magyarországon születhetett, de ő (Mester Miklós) magyarnak született. A magyar munkásságot magyarok vezessék és ne Peyqf Károlyob — mondotta.

A Ház a szermélyes megtámadtatás elmen történt felszólalás után áttért az Interpellációkra,

Az interpellációk

incze Antal a szinnazi és művészeti körökben még mindig folyó baloldali szervezkedés kérdésében bejegyzett interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott.

Rátz Kálmán az igazságügyminiszterhez és a közellátásügyl miniszterhez intézett kérdést. A lakásügyek helytelen igazgatását, a helytelen intézkedéseket és a kilakoltatásokat tette szóvá.

Horváth Ferenc a közellátásügyl miniszterhez Intézett interpelációjában a textilellátás terén felmerült panaszokat sorolta fel és azonnali intézkedéseket kért megszüntetésükre.

Soós Pál Csongrád vármegye tüzif»ellátásának biztosítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez.

Ifjú Tatár Imre a földmivelésügyi miniszterhez intézett kérdésében arról a birtokparcellázásról beszélt, amelyet a kalocsai érsek Bogyoszló község határában foganatosított .

Serényi Miklós gróf a belügyminiszterhez interpellált a magyarországi zsidóság többszobás lakásainak igénybevéte’éröl. Kérte, hogy a kétszobásnál nagyobb zsidólakásokat foglalják le és arra érdemes, családot alapítani akaró keresztényeknek juttassák.

Papp Mihály a nagykaposi gazdák nevében erdöbirtok tárgyában intézett kérdést a kormányba:

Beke Ödön, Nagy László és Incze Antal felszólalásai után Radocsay László igazság- ügyminiszter válaszolt az interpellációkra.

Az utolsó mterpel áló Budinszky László volt, aki a miniszterelnökhöz és az igazságügyminiszterhez interpellált, hogy miért került a eJiid Süss-szel kapcsolatos interpellációja miatt Gáli Csaba a rendes bíróságtól az 5 tagú különtanácshoz.

Radocsay László igazságügyminiszter az interpellációra válaszolva kijelentette, hogy Gáli Csaba már egy régebbi ügyből kifolyólag is az 5-ös tanács elé került: Ekkor hivatali titok megsértése címén indult eljárás ellene és nem a ,,Jüd Süss“ című film matt. Tekintettel azonban arra, hogy az 5-ös tanácsnál Gáli Csabának már volt egy folyamatban levő ügye, célszerűnek látszott a két eljárás egyesítése. Az interpelláló képviselőnek arra a kérdésére, hogy vájjon hajlandó-e a nacionalista politikai okból elkövetett cselekmények miatt indult peres eljárások mellőzésére ígéretet tenni, az igazságügyminiszter tagadóan válaszolt-