Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-14 / 258. szám
1943. NOVEMBER 14. 5 fCtLITiUjSXG AGYAR. OttAL Hasonszenvi gyógymód a politikában Kállay Miklós miniszterelnök a képviselőház pénteki ülésén két nagy beszédben foglalkozott a magyar politika alapvető kérdéseivel. Ez a két beszéd őszinte és gerinces magyar vallomástétel volt s a Ház minden oldala épp őszinteségéért és gerincességéért fogadta osztatlan helyesléssel s helyenként viharos tetszéssel. A Ház helyeslése és tetszése mögött teljes megértéssel és együttérzéssel sorakozik fel a józan és tárgyilagos magyar közvélemény is. Itt Erdélyben minden bizonnyal az a fejezete váltotta ki a legmélyebb hatást Kállay miniszterelnök felszólalásának, amely a retorzió kérdésére vonatkozott. Erdély magyarsága már régen szükségét érezte annak, hogy ebben a kérdésben felelős magyar tényező hallassa megfontolt és messzehang- zó szavát, oly ünnepélyesen és olyan nyomatékosan, hogy hangját mindenki meghallja és megértse, aki ebben a kérdésben érdekelt fél. 'természetesnek találjuk, hogy a felvetett kérdésben magunkat, erdélyi magyarságot érezzük a legközvetlenebbül érdekelt félnek. Azt hisszük, nem szükséges ennek közelebbi indokolása. Átéltük a 22 évi idegen megszállást s annak keresztjére, súlyára még ma is emlékszik a vállunk, lelkűnkből pedig semmi a világon ki nem mossa az idegen hatalom ténykedéseinek keserű izét. Nem hivalkodunk sebeinkkel, de nem is akarjuk, sogy azokról valaha is megfeledkezzünk. Türelemmel és hittel viseltük a ránk mért történelmi megpróbáltatást s ma is, a gyökeresen és lényegében megváltozott helyzetünkben a türelem balzsamát kell csepegtetnünk az erdélyi sors még mindig nyitva álló, tátongó sebeire. Senki, a világnak semmiféle hatalma meg nem tilthatja nekünk, hogy ne érezzünk együtt azokkal a testvéreinkkel, akikhez 22 év közös szenvedései, közös harcai fűznek, senki el nem vitathatja tőlünk azt a jogot, hogy aggódjunk érettük, akikhez a történelem nem volt olyan kegyes, mint hozzánk. Senki nem büntethet bennünket azért, ha a távollevő testvér sebét a magunk sebeként fájlaljuk s talán van a világ itélöszéke előtt is felmutatható cs tiszteletet követelő érték abban, hogy a testvéren ejtett seb fájdalmát nem magunk okozta sebek lüktetésével próbáltuk enyhíteni. Ez, a magyar türelem balzsama, élő valóság, ma is élő valóság s magunk is csodálkozunk azon néha, hogy áldott cseppjei még mindig nem fogytak el, még mindig kéznél vannak s ha máson nem is tudnak segíteni, de legalább a magunk lelkét és lelkiismeretét mentik és óvják a gyűlölet gennyétől. Kállay miniszterelnök bölcs és’ úri, s e kettős minőségében oly jellegzetesen magyar álláspontja az erdélyi sors legégetőbb sebhelyéről itt, Erdélyben minden magyar szivén megrezditi az érzelmek húrját. Nem tudunk másra gondolni, csak egyre: a Gondviselés kegyes volt hozzánk északerdélyiekhez, székelyföldiekhez és megszabadított attól, hogy a kisebbségi sors tüskéje végzetünkké váljon. De ennek az örömnek árát B örökös aggodalommal, együttérzéssel, nem K közvetlenül bennünket érő csapások tehctet-B len fájdalmával fizetjük. S hiába helyezett B vissza bennünket a sors a magunk csilla- 9 gára, a másik csillag sajátos problémái még S ma is felkeresnek, mint riasztó kisértetek. B Lelkiismeretünk tiszta: tudjuk, hogy en-B nek a kisértetjárásnak nem mi vagyunk az fl okai. te De épp a miniszterelnöknek, a. magyar || sors felelős szóvivőjének emelkedett széllé f| mü szavai rezditik meg bennünk az érzel Íj meknek-azt a húrját, amely évek óta bal- 5 kan, alig hallhatóan, de szünet nélkül egy B nagy kérdést zeng lelkiismeretűnknek: nem követünk-e el önmagunk iránt jóvátehetetlen mulasztást, ha a keresztényi és emberi türelem balzsamát oly szent jámborsággal pazaroljuk a napról-napra megpiszkált és a napról-napra újonnan is ejtett sebekre, hogy ezt a türelmet, ezt a jóhiszeműséget és a magunk úri előzékenységét, európai korrektségét esetleg egészen másra is lehet magyarázni, mint a tiszta, humanizmus és a magyar földön mindenkinek szabadságot adó szentistváni jóság megnyilatkozására? Tartunk attól, hogy a magyar türelmet végze-i tesen félreértik azok, akik ezt a türelmet ugyan kihasználták, akik ebből a türelemből erősödtek, gyarapodtak és történelmünk egyik súlyos órájában ellenünk fordultak. Kállay miniszterelnök mélyről fakadó és megfontolt szavai a nemzetiségi politikában alkalmazkodó retorzióról még ma is. amikor a mult és jelen sebei egyszerre sajdulnak, égnek és lüktetnek, eszünkbe juttatják, hogy a kegyetlenség nem volt soha kenyerünk, a kinzás pribékmódszereit soha nem szerettük alkalmazni a magyar politika gyakorlatában, mert ezer éves múltúnk eléggé megtanított arra, hogy a seb — seb, az ütés — ütés, s mindkettő fáj, testnek, léleknek egyaránt. De ezt az igazságot meg kell tanulnia mindenkinek. Elsősorban annak, aki azt hiszi, hogy népek sorsába vágó kérdések megoldásában nincs más mód, csak a sebosztás, az ütés, magának a sebzésnek és ütésnek barbár kéjéért. Meg kell tanulnia a fájdalmat annak, aki a fájdalomosztás módszerét politikai módszerré építette ki és a kinzókamra gyötrelmét annak is meg kell végre tapasztalnia, aki utolérhetetlen Számadás ez a kiállítás. Erdély fiatal képzőművészeinek számadása a Barabás Miklós Céhé, amely szolgálatnak vállalta Erdély képzőművészeinek egyesítését s ezt a célkitűzését nagyrészt már valóra is tudta váltani. Mint László Gyula dr. egyetemi m. tanár, a kiállítás bírálóbizottságának tagja megfogalmazta a Céh célkitűzéseit a kiállítási katalógus bevezetőjében „a jövő építésére szóló közösségi hivatását a Céh a következőkben akarja széles körökben szolgálni: 1. Meg akarja ismertetni mind a művelődni vágyó rétegekkel, mind a művészekkel a mai művészet kialakulásának előzményeit, mind áttekintő összegezésekkel, mind pedig egyes kiváló képviselőinek egyéni bemutatásával. Különösképpen kötelességének érzi, hogy olyan méltatlanul megitélt nagyságainknak, mint például Gyárfás Jenőnek, vagy Nagy Istvánnak, életművét külön kiállításon építse értékké az erdélyiekben éppen úgy, mint az. egyetemes magyarságban s eljuttassa őket európai méltóságukig. 2. Meg akarja ismertetni a közelmúlt s a jelen művészeti irányait, amelyek forrongásában az akadémiák által guzsbakötött nemzeti egyéniség és egyetemes emberség Tij utakat vágott s egyre tisztábban bontakozik ki. Azt akarja, hogy az emberek újra úgy lássák a, művészetet, amilyen valójában, Érezzék át, hogy a művészi alkotás küzdelmében magasabb síkon ugyan, de ugyanaz az élét bontakozik ki, amelyik bennük is a tisztaság felé vágyik. 3. Ebben a munkában nagy segítséget remél Kolozsvár városa és a kultuszminisztérium segítségével megépült Műcsarnokban. A Műcsarnokról azt vallja, hogy nem csupán kiállító helyiségnek épült, hanem Erdély művészeti életének középpontja s állandó formálója kell legyen. 4. Munkájának egyik célja, hogy a művészi érték tudatára ébresztett közönség vásárlásával is az igazi művészetet keresse s ne a műkereskedelem legtöbbször selejtes tömegáruját.. A kép vagy szobor ne legyen csupán szobadísz, hanem vá'jék tulajdonosa emlékeztetőjévé és nevelőjévé. 5. A Céh meg van győződve arról, hogy hivatásának ezzel a magasrendü munkálatával együttutai értékeinek európai szintű fejlesztését s széles rétegeinek müveltségre- serkentését szolgálja“. Ezt a programot tervszerű, lankadatlan művészi munkával végzi immár esztendők óta az erdélyi fiatal képzőművészek közössége, s elöljáróban máris meg lehet állapítani: ez a kiállítás ismét csak arról számol be, hogy fiatal művészeink önképzéssel, gyakran tusakodások árán igyekeznek a legmagasabb színvonal felé. A kiállítás látogatója jóérzéssel állapíthatja meg, hogy a hatalmas anyag — 145 mü! — túlnyomó többsége értékes vagy legalábbis komoly tehetség jeleit mutatja. A harmincnégy kiállító művész erdélyi fiatal képzőművészeinek legjava és a sokszínű kiá’litás, bár a legkülönbözőbb irányok jegyeit hordozza ina- gá, mégis egységes, mert egy magyar lélek- egység — Erdély szellemét hordozza magában. A hatalmas anyag rendszeres és alapos niegbirálására — már helyszűke miatt — nem lévén mód, csak néhány alkotást enielhetünk ki. A fiatal Abódy-Nagy Béla sokat fejlődöd. Igéreii’s tehetség. Különösen „Templomban“ H és „Szombat délután“ c. olajképei tetszettek. művészetté fejlesztette a lelki inkvizíciót. Meg kell tanulnia, hogy a seb — seb és az ütés — ütés, mert lecke nélkül senki nem léphet az emberség felsőbb osztályába. Kállay miniszterelnök emelt hangon jelentette, hogy „ha erre kényszerítenek, ha ehhez az általam — ismétlem — helytelennek tartott eszközhöz is kénytelen vagyok hozzányúlni, ezt nem nemzetiségi politikai szempontból teszem, — Isten ments! — hanem azért, hogy ezzel igyelcezzem enyhíteni azt a keserves és szörnyű létet, amiben Délerdélyben különösen a véreink és testvéreink vannak, hogy sorsukon valahogyan segíteni tudjak“. Igen, itt Erdélyben érezzük és tudjuk a legjobban, személyes és közvetlen tapasztalatok alapján, hogy amikor a balzsamok és más panaceák már nem hatnak, o kutyamarást ebszörrel kell gyógyítani. Még ma is, amikor a jogos magyar és emberi keserűség hullámai csapnak át az erdélyi magyar közvélemény felett a délerdélyi magyar iskolák bezárása és testvéreink elszánt sanyargatása miatt, még ma is, amikor a durván megsértett testvéri szolidaritás könnyei égetnek s amikor a hagyományos mérsékletünk és türelmünk semmivé foszlik a vér és az ösztön felindulásában, még ma is azt szeretnök hinni, hogy türelmünk, mérsékletünk nem volt hiábavaló. Irtózunk attól, hogy sebet ejtsünk, Az előbbi tehetségének erős oldalára, a karakterizálásra világit rá. András László anyagából különösen a nagyszerűen megkomponált „Vásár“ cs talán még inkább a „Széiiagyiijtök“ emelkedik ki. András a ki" állitis egyik Iegkiíorrotlabb művészi egyénisége. akit tehetsége mind nagyobb feladatok vállalására sarkall. A sugárzóan párás színekkel dolgozó Andrásy Zoltán képei közül a finom harmóniákat megzenditő „Tehenek“ és az „Őszi fák“ a legjobbak, bár a „Tavasz Kolozsvárt“ bravúros és kissé merész meglátása is figyelemreméltó. Balázs Péller még eszközeiért küzdő, itt-ott a mélységet tetsze* tősségért feláldozó, de igen sokaíl Ígérő fiatal művész, akinek további alakulása rendkívül biztató. Bene Józsefnél különösen a „Meseország“ halvány gyöngyház színe s lágyan ; elsimuló vonala tetszett. Bordy András, a kiforrott művész kész, kiegyensúlyozott alkotásaival lép elénk. Nemesen tompa színeivel s formáinak mélységével ragadja meg a nézőt. Mindhárom kiállított müve kiemelkedő élték. ítrosz Irmánál a „Fűzfák“ és a „Szanios- part“ c. paszteHek mutaltják fejlődésének vonalát. Debiezky Istvánnál a „Halászok“ és az „Ősz a Kiiknllő partján“ figyelemreméltó. F’. Fcrenczy Julia elmosódott, álomszerű tar- kaságu képei közül pasztell aktja a leginkább letisztult s éppen ezért a legrokonszenvesebb. Fillöp Antal Andor művészetének végtelen finomsága, a lehelletszerü tisztasággal megoldott „Birsalmát szedő leány“-ban nyilvánül meg leginkább. Incze István munkái közül az igen jó szinérzékkel megoldott „Maros" című olajkép emelkedett! ki. Incze János képeit a tompa színek s a majdnem mértani formákkal megteremtett harmónia teszi figyelemreméltóvá. A kissé romantikus Karácsony János képei közül a „Hólepte falu temetővel“ c. vizfestmény a legmeggyőzőbb. Mohi Sándor erőteljes, kiforrom tehetség. Különösen az ..önarckép“ és a „Szilvaszedők“ emelkedik ki biztosan árnyalt színeivel. Nagy Imre ezúttal nagvobbméretü alkotások helyett csak néhány bravúrosan megoldott tusrajzzal jelentkezik. Ezek is már ismertlek. Piskotti Gábor egyetlen kiállított képe értékes tehetséggel ismertet meg. Az egyéni formanyeWü Simon Béla müvei közül önarcképe emelkedik ki. Gy. Szabó Béla paşztelljeit belső ragyogás önti el. Különösen a „Sárga nárciszok“ kölitöi szinkompoziciója s a nagyerejü „önarcképe“ lenyűgöző. Hiányotljuk fametszeteit, amelyek erdélyi kiállításainak egyik nagy értékét szokták jelenteni. Egyetlen fametszeté a „Kun gyerek" fametsző művészetének legjavát! mutatja be. Szolnay Sándor bravúros könnyedséggel megoldott képei a kivágó művész szokott előkelő színvonalát képviselik. A. Tollas Júlia akvarelljein ugrásszerű fejlődés állapítható meg. Különösen az „Akt" és a „Zöldfátyolos fej“ megkapó. Varga Mátyás alkotásai közül a nyugodt, tiszta színekkel és felépitéssel megoldott „Surah" a legvonzóbb. A „Randevú a Scw- csenko parkban" bizarrul érdekes. Két fametszete is figyelemreméltó. Vásárhelyi Z. Emil két arcképpel szerepel a kiállításon. A szobrászati anyag is igen gazdag. Kös András szobrait a mind inkább megtisztuló, lehiggadó és egyszerűsödő formák s az ezek mögött duzzadó életerő teszi értékessé. Legharmonikusabbnak „F. K.-né“ márványfejét érezzük. Kósa-Huba Ferencnél finoman megmunkált bronz torzója, erőteljes márvány önarcképe s Molnár István terakotta- szobra a legjobb. Kod elás z Károlynak A Barabás Miklós Céh kiállítása a Műcsarnokban j# B■■ti A x jómmöségütélialmát.ba- jP&líBsSi tult, sóvárit, rozmaringot stb. vegyesen 20 kg-os kosárban 50.— P-ért. Másodosztályút 35.— P-ért ab Kökényes utánvét mellett szállítok. Rendes kiszolgálás! KALLÓ ISTVÁN gyümölcskereskedő Kökényes, Kárpátalja. undorodunk attól, hogy üssünk, iszonyodunk a fájdalom-okozás gondolatától, de véges és gyarló emberi türelmünk húrját nem lehet, nem türjük a végsőkig feszíteni sem jogos önvédelemből, sem az emberi méltóságérzet nevében. Ha arra kényszerítenek, rá kell lépnünk arra az útra, amelyet nem óhajtottunk követni, de amelyet habozás nélkül be fogunk járni s könyörtelenül alkalmazni fogjuk a politikai hasonszenvi gyógymódot. S ha rákényszeritettek erre a lépésre, azért a felelősséget azokra hárítjuk, akik visszaéltek a magyar politika hagyományos tü- relmességével. Köszönjük Kállay Miklós miniszterelnöknek, hogy ebben a fájdalmas magyar sorskérdésben irányt mutatott. Tiszta és gerinces beszédét megértettük és várjuk az Illetékes kormánytényezők további intézkedéseit. „Agnes“ cimü fejszobra álomszerűén finom kifejezésével nagyon vonzó. Kaáli ín agy József tehetségesnek ígérkezik. SzerváUusz Jenő alkotásai közül a démonikus „Sakkozó“ lenyűgöző. Az utóbbi évek egyik legmarkánsabb Szervátiusz alkotása. A kiállítás építészeti részében Deák Ernő városrendezési tervekkel, szövetkezeti és kislakás tervekkel, Moll Elemér pedig város- rendezési tervvel szerepel. Fuhrmann Károly ötvösművész munkái közül a honfoglalási magyar díszítőelemekkel megoldott kalapált ezüsttál és a besztercei református egyház urasztali kancsója nemes, érett művészetet mutat be. A kiállított műalkotásokat Kós Károly. Katona Lajos dr. városi kulturtanácsnok, László Gyula egyetemi m. tanár és Szolnay Sándor festőművész bírálták. A kiállítási anyag ízléses, harmonikus elrendezése Gy. Szabó Béla, Fuhrmann Károly és Kós András művészeket dicséri. A Barabás Miklós Céh kiállítása vasárnap. november 14-én nyílik a sétatéri Műcsarnokban. NAGY ELEK Szamesulvár város képviselőtestülete közgyűlést tartott Szamosujvár, november 13. Szamos újvár város képviselőtestülete Győrffy Lajos dr. polgármester elnöklete alatt a városháza tanácstermében közgyűlést tartott. A közgyűlés a város faellátásának kérdésével foglalkozott, az önkéntes Tüzoltótestiilet tagjainak napidiját 20 százalékkal felemelte és több kérelem tárgyában hozott kedvező döntést. Kegyes Márton dr. városi ügyész bejelentette a közgyűlésnek, hogy a téglagyár tehermentesítése céljából az Országos Földhitelintézetnek 14.700 pengőt fizetett ki a város. A Földhitelintézet által a város javára történő engedményezés után a téglagyár 10.000 pengős vételáron feiül kifizetett összeg egy része megtérül a városnak. Ezenkívül a malmok bérbeadása és a város tulajdonát képező Szent Ferenc-utcaí ház nyilvános árverésen való értékesítése tárgyában döntött. Itt említjük meg, hogy a város nagy fa- hiánnyal I, Íred és ezen a nehézségen tij erélyes intézkedések bevezetésével Igyekszik segíteni Györffy Lajos dr. polgármester és Pest» Elemér dr. a város közellátási előadója. Az intézkedések lényege az, hogy úgy a kereskedők, mint a magánosok részére a városba érkező famennyiséget a közellátási hivatal osztja szét a soron következő arra rászorulók között, és a magánosok és kereskedők nem rendelkezhetnek vele. Ezenkívül a polgármester a fogyasztók rendelkezésére bocsájtotta a város tulajdonában lévő fát is, amely a városi hivatalok és intézmények legszűkebb szükségleteit levonva megmaradt. Az intézkedések jótékony hatást váltanak ki a közönség körében. Nagy jövedelme biztosítunk keresztény vagy tanusitványos üzletszerzőknek, állandó alkalmazással. Esetleg körzetképviselettel. Nyugdíjasok előnyben. Aján’atok „Előkelő szépirodalmi lap- vállaiat“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe, Budapest, IV., Városház utca 10: \
