Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-13 / 257. szám
KntTiUjSKG Stilz János rámutatott a külföldi rádió piopagandaveszélyére és feUúvta a kormány figyelmét a társadalmi egyesületek összefogásánál a minőségi szelektálásra. A költségvetést megszavazta. Tauffer Gábor a sajtó, propaganda, film, rádió problémáinak ügykörét a propagandaminisztérium hatásköre alá ajánlotta. Vámos János délvidéki képviselő ké'te a nemzetvédelmi propagandaminiszter közreműködését abban az irányban, hogy a társadalmi egyesületek minden hónapban tartsanak tagjaik előtt nemzetvédelmi felvilá— Tárcám vitája meglehetősen napi politika nélkül folyt le és ezért hálás köszönetét mondok. Talán Nagy László képviselő ur ütötte meg leginkább a politikai hangot. T. képviselőtársam felsorakoztatta beszédeimet Szembeállította azok egyes tételeit. Ellentmondásokat keresett és látszott kimutatni. Én néhány héttel ezelőtt hozzájárultam, hogy beszédeim gyűjteményét nyomtatásban kiadják. Ezt abban a tudatban tettem, hogy vele még inkább alkalmat fogok adni arra, hogy több mint másfél év keserves munkáit és nagyon lelkiismeretesen megfogalmazott megnyilatkozásait összehasonlítsuk egymással, de első bemutatkozó beszédemben, amikor azt mondottam, hogy hadseregünkkel részt kell vennünk ebben a hadjáratban, nem Írhattam bele azt, hogy én egy fait accompolit vettem át, amint azt nagyon jól méltóztalnak tudni. És tudni kell a képviselő urnák, hogy ebből, hogy 300.000 főnyi hadseregünk mit vesztett, felszerelésben. pedig majdnem mindenünk ott pusztult a harctéren, nekem, az én magyar lelkiismeretemnek és magyar felelősségérzetemnek, következtéteseket kell levonnom. (Helyeslés és taps a jobb és baloldalon és a középen.) Az események változtak meg képviselő ur. Un nem mondhatom azt, hogy a második magyar hadsereget, mindent amit azóta odaküldtünk, állítsuk ki abba a harcba, amelyben — igen Is azt vallóm — dől ei nagy részben a magyar sors, mert ebben a mai beszédemben is azt mondottam, ne is álmodjuk azt, hogy bárki is meg jog bennünket védeni. Mi egy porszem vagyunk a nagy küzdelemben, de a magunk küzdelmében minden erőnkre szükség van. tHelyeslés.) Ezt tartalékolom. Az ellentmondás tehát látszólagos. Nekem igazolás, hogy másfél évvel ezelőtti beszédemet most helyeslik, de a képviselő urnák az lett volna az igazolás, ha akkor állt vol.ia eiö a mai beszéddel. (Taps a jobboldalon és középen.) Megmondom őszintén, velem szemben álló jobboldali pártoknak itt a parlamentben kormányzati politikámmal szemben tanúsított magatartásával, kritikájával csak úgy foglalkozhatom, hogy ezért, mint azt már több Ízben megtettem, köszönetemet fejezem ki. Nem tudom, azonban mindig azt lenni annál az agitációs munkánál, ami kint a perifériákon folyik. Ezért van az az ellentét, ami köztünk a szólásszabadság gyakorlása tekintetében mutatkozik. Méltóztassék elhinni, ha biztos lennék abban, hogy közös nagy célok, érdekében és nem pártpolitikai célok érdekében hangzanak el esek a felszólalások, akkor én lennék az, aki elősegíteném azt, hogy ezek a felszólalások elhangozzanak és az agitáció és szervezkedés follyék. De én úgy tudom, nem mindig csak a nagy célokról van szó, hanem igenis a sorok megbontásáról is és amennyire kérem mindig saját. pártomat és képviselőtársaimat, hogy az ellentéteket ne keressék, ne pártpolitikát folytassanak odakint, ne választásokra készítsék elő az ország közönségét, úgy kérnem kell a velem szaugositó előadásokat. A tárca költségvetését elfogadta. Nagy , László hozzászóláséban polémiába bocsátkozott az előtte felszólaló képviselővel, majd rátért a cenzura működésének és a sajtóellenörzö hatóságnak adott sokirányú utasítást tette szóvá. A kormánytól erélyesebb cselekvést kér és a javaslatot nem fogadja el. Tör* Tibor alelnök ezután a vitát íövid- del fél 6 óra előtt lezártnak nyilvánította, majd KáOay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra. be« álló képviselőtársaimat it, hogy ezeket a szempontokat tartsák szem előtt. — Méltórttított szóvá tenni sok más kérdés között a zsidó vagyonra vonatkozó állásfoglalásomat és néhány kisebb vonatkozóan kérdést. A pénzügyminiszter urnái a zMdO vagyonadóra vonatkozólag számos tervezet van nem készen, de folyamatban és előkészületben. Ezek azonban azt mutatják, hogy a gazdasági élet rendjének súlyos érintése nélkül nincs olyan elméleti és technikai módszer a kezünkben, amelyekkel ezt a mai időkben keresztül lehetne vinni. Ezeket a kérdéseket igen komoly eniberek tárgyalják nagyon nagy súllyal, nagyon nagy lelkiismerettel és nagy megfontoltsággal. — Áttérek most azokra a súlyos és fontos kérdésekre, amelyek mindnyájunk érdeklődését lekötötték és amelyekkel a képviselő urak a legintenzívebben foglalkoztak. Ezek közül első a nemzetiségi kérdés. — A magyar nemzetiségi politikát, úgy emlékszem, első beszédemtől kezdve tavalyi ungvári megnyilatkozásomban is, most pedig Huszton igyekeztem körvonalazni. Ezekben mindenütt leszögeztem a magyar államalkotásnak azt a nagyszerűségét, hogy nemzetiségi ország felett tudott uralmat, impe riumot gyakorolni, nemzetiségeket tudott a nemzeti munkába bekapcsolni és nemzetiségeket tudott, soha sem kényszerrel, sőt inkább még valami ellenállással eszel szemben — asszimilálni. — A retorzió kérdésére vonatkozólag a következő megjegyzésem van: Ugyanaz a mentalitás nehézzé teszi a retorziónak korlátlanul való gyakorlását.• Hogy én az éli állampolgáromat üssem azért, mert, te ütőd* sjz én magyaromat, ez tulajdonképpen 'em egyezik a magyar Szándékkal, a majyiu gondolattal, a mi nemzetiségi politikánkkal, de ha más eszköz nincs, meg kell tennünk. (Helyeslés.) Ez olyan eszköz, amely clöl igyekszem kitérni és mindent megkísérlik, hogy ne kerüljön rá sor, de ha erre kényszerűének, ha ehhez az általam, ismétlem, helytelennek tartott eszközhöz is kénytelen vagyok hozzányúlni, ezt nem nemzetiségi Htikai szempontból teszem—Isten ments, — hartem azért, hogy ezzel igyekezzem enyhíteni azt a keserves és szörnyű létet, amiben Délerdélyben különösen a véreink és testvéreink vannak, hogy sorsukon valahogyan segíteni tudjak. (Helyeslés és taps ) Kiejtettem az „asszimiláció“ szót. Én nem tudom, hogy a magyarországi németség ezt a kérdést miért állítja be néha oly elítélően és miért tartja a nemzetiségi kérdésnek egy általuk nem szivesen látott problé májának? Én először is nyomát sem látom a mi történelmi múltúnkban az asszimilálás- nak, mert hiszen e tekintetben meg keli állapítanom, hogy nálunk a németség részéről elsősorban az intelligencia volt az es nem a népi tömegek, amely asszimilálódott. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) nemzetiségeink panaszfetsorolását, azt kell látnunk, hogy lényegében bagatell dolgokról van szó. (Úgy van! Úgy van!) De az elégedetlenség Itt-ott mégis megvan. Ennek egyik oka az, amit az előbb mondottam. (Egy hang: A háború!) A másik ok az agitáció, amely ezeken a vidékeken állandóan folyik, a harmadik oka pedig a részünkről néha megnyilvánuló tUrelmetle.nség. Ezeken a bajokon segíteni kell és segíteni is fogunk. —- Én Teleki Pál nemzetiségi politikáját vallom a magaménak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem tagadom azonban, hogy az események néha beiekény- szerltenek bennünket abba, hogy erősebb eszközökhöz is nyúljunk. Ennek előidézői, ennek provokálni azonban soha sem mi, magyarok vagyunk. — A másik nagy kérdés, amelyről mél- tóztattak beszélni, a sajtó és a cenzura kérdése. A cenzúrával én személyesen nem foglalkozom. Én egyetlenegy utasítást -seri adtam ki, nem ismerem a cenzura-utasitáso- kat. Most újabban talán intenzivebben és többet fogok ezzel a kérdéssel foglalkozni. A cenzura háborús intézmény és Igaza van az egyik képviselő urnák, hogy abb.tr az utasítás-tengerben a cenzor egészen természetesen nem mindig találja el a legjobb megoldásokat. Nagyon nehéz elta'álni a legjobb megoldást, mert minden szót. minden oldalról rettenetesen megnéznek, amelyet itt ebben az országban leirunk. Fokozottal- kell figyelni és vigyázni, kiadtam azonban az utasítást, hogy a magyar közélet olyan prominens vezető tagjainak cikkeit, akik hivatottak arra, hogy maguk birá’ják el és maguk Válíaljahak felelősséget azért, amit Írnak. Ha kifogás van ellenük, először nekem mutassák be és csak azután a cenzornak. — A harmadik kérdés, amellyel tüzetesebben és többször méltóztactak foglalkozni, a hadigondozás kérdése. Ez még nincs vegA miniszterelnök beszédét több Ízben szakította félbe a lelkes taps és helyeslés. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter emelkedett szólásra, aki azt hangoztatta, hogy csak egészen röviden kiván az egyes felszóla' ásókra válaszolni. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott ■ Hadigondozó Szövetség működéséről, amelynek élén a miniszterelnök hitvese fejt ki aranyért ékü, magyar szívvel végzett hatalmas munkát. Tárcájának a költ 'svctéfét annyira szerény keretek között állította össze, amennyire egyáltalában lehetséges volt. Kérte elfogadását. Antal István nemzetvédelmi propaganda- miniszter nagyobb beszéd keretében adott választ a tárcájának költségvetéséhez szóló szónokoknak. Beszédében a magyar nemzetvédelmi propaganda célkitűzéseit ismertette. Ezek a célok: őrködni a magyarság lelki és társadalmi frontjának épsége és helytállása Kolozsvár, nov. 12. A kolozsvári magyar munkásság téli tüzelöfával való ellátására a Nemzeti Munkaközpont vezetősége még a nyár elején megállapodást létesített a város vezetőségével. A megállapodás értelmében a Nemzeti Munkaközpont magára vállalta, hogy kitermeli a Dregán-völgyben lévő volt Tischier-féie erdőséget. A kitermelési munkálatokhoz a város nyújt megfelelő .’‘telt. Az egyeség alapján júniusban meg is kezdődött az erdőség kitermelése. A tavaszi munkálatok a sorozatos esőzések miatt vontatottan haladtak előre, de a kitermelés mégis sikerült és körülbelül 20.000 ünnéter tűzifa vár e’szá tiltására. A kitermelt tűzifa felét a Nemzeti Munkáké/pont tagjai, a másik felél periig a város tisztviselői kapják meg. A szállítás már meg is indult. Az e!sö vagonok berakodása Kissebes állomáson már meg is kezdődött s igy rövidesen megkezdődhetik a tűz fa szétosztása Kolozsváron. A város vezetőségének előzékenysége a Kolozsvárra érkező első tiizifa-szálHtmánynkat a Nemzeti Munkaközpont tagjainak engedte át, míg a tovább) szállítmányokat egyenlő arányban osztják fel. A Diegíin-völgyi tüzifakStfermeléssel párhuzamosan Be8ztercenaszód vármegyében is végeztek erdőki termelést a Nemzeti Mtmkn- központ tagjai és a város részére. Itt mintegy 500 vagon tűzifát termeltek ki s annak elszállítása is megkezdődött. A két erdőségből összesen 1700 vagon tűzifát termeltek ki, amelyet az egyesség ér1943. NOVEMBER 13. legesen megoldva. Ma az egész kérdést egy polgári hadigondozóhivatal keretébs beosztani nagyon nehéz lett volna. — A képviselő urak szóvá tették a tár- eanélküli miniszter urak munkakörét és azt, hogy Lukács Béla miniszter ur miért nem vette át a hadigondozó hivatal vezetését. ö a kormánypárt elnöke. Talán nem lett volna helyes, ha a Hadigondozásnak is ő volna a kizárólagos vezetője, mert ez mindenesetre félreértésekre adhatott volna okot. Meg vagyok róla gyö -í dve, ha valaki a saját véleménye szerint nem megfelelő elbánásban részesült volna, mindjárt valamelyik párthoz szaladt voma és azt mondta volna, hogy a pártállása miatt van ez ,igy. (Bajniss Ferenc: Nagyon helyes.) Kifogásolni méltóztattak a propagandaminiszter ur hatáskörét. A propaganda vezetőjének mindenütt ott kell lennie, mindent látnia kell, mindenre fel kel! h‘\nia a figyelmet. A kormányt mindenről tájékoztatnia kell és mindenütt meg kell jelennie, ahol úgy látja, hogy az ő nemzett propagandájára szükség van. Ezért van neki szabad keze. Propagandaügyi minisztérium nincs, de Antal Istvánnak itt mordok köszönetét azért, hogy van és ezt a rendkívüli munkát nagy sikerrel végzi. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. > — Ezekben voltam bátor az elhangzott konkrét felszólalásokra válaszolni. Mai bevezető beszédemmel nem akartam mást, mint a magam gondolatvilágát, a magam szivét idehozni a képviselőház elé. Ha visszhangot kapok, azt hálásan meg fogom köszönni. Különben pedig méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy minden más oldalról jövő lojális megnyilatkozást kötelességem ebben a gondolatban, amelyet ma délelőtt kifejtettem, a nemzet érdekében elfogadni és a nemzet szolgálatába állítani. — Kérem tárcám költségvetésének elfogadását. (Élénk éljenzés és taps a balközépen, a középen és a jobboldalon.) felett, erősíteni a belső arcvonal egységét, ellenálló erejét, kitartását és fenntartani, valamint fokozni a magyarságnak a jövőbe és Igazságos ügye felülkerekedésébe vetett hitét. Beszéde további során a nemzetvédelmi propaganda munkájának részleteit Ismertette a miniszter. Ez a munka az általános nemzetpolitika, a társadalmi szervezés, a fllmpolltikö, a kultúrpolitika és végül * gazdasági propaganda síkján mozog. Taenádi-Nagy András elnök Antal István nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter nagyhatású beszéde után a miniszterelnökség és a kisebb tárcák költségvetési vitáját lezártnak nyilvánította. Határozati javaslatot tett,' mely után a képviselőház pénteken tárgyalt tárcák költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. A Ház legközelebbi ülése kedden délelőtt 10 órakor lesz, amikor a belügyi tárca költségvetése kerül napirendre. A pénteki ülés röviddel este 7 óra előtt ért véget. leimében 1944 ibárefus 1-ig kell Kolozsvárra szállítani. Ebből 850 vagonnal a Nemzeti Munkaközit ont tagjai, a másik 850 vagonnal a váróé tisztviselői kapnak juttatást. Ez a mennyiség fedezi a kolozsvári munkásság és a városi tisztviselők szükségletét. Ez ország érdekeit veszélyeztető közieniény iwatt ep hétre betiltották a budapesti „U5ság“ c. napilapot BUDAPEST, november 12- (MTI). A belügyminiszter az „Újság“ cinül politika! napilap további megjelenését és »erjesztését az ország érdekeit veszélyeztető és a lap 194S november 12-én megjelent számában közzétett közlemény miatt 1043 november 20-ig bezárólag betiltotta. Budapesten az rafcláa Budapest, november 12- (MOT). HermáH Márton 23 éves napszámost és Megyeri László 21 éves lakatossegédei az Uzsoki-ütcai emlé* zetes rablási bűnügyből kifolyólag halált» itéjiék. Mivel egyikük sem részesült kegyelemben, pénteken délután a gyüjtőfoghá» udvarán Bogár János állami Ítéletvégrehajtó végrehajtotta rajtuk a halálos itéletetAz asszimiláció a magyar vonzóerő csodálatos folyamat;! — Azok asszimilálódtak tehát, akikkel Szemben semmi kényszert nem kellett és nem lehetett gyakorolni- Ez az asszimiláció csodálatos folyamata éppen annak a magyar vonzó erőnek, amely ezt az államot alkotta és fenntartotta- Ez ellen legfeljebb mi küzdhetnénk. képviselő urak! Azt mondhatnánk, hogy nem engedünk benneteket behatolni a magyar életbe, nem adjuk nektek a magas állásokat). I Helyeslés és laps). Nem hagyjuk, hogy elfoglaljátok a pozíciókat, amelyek’ nekünk kellenek. Mi magyarok azonban nem igy gondolkodunk. ila itt vagytok és köztünk vagytok, nyitva áll elötteii-k az, ami minden magyar embernek nvitva áll. (Helyeslés és -tapsi. Ez a különbség a felfogásban képviselő ur. A széles néprélegckken nem látunk magyar asszimilációt. Asszimilálni mi nem akarunk. Ha munkatársakat kapunk, azokat a jövőben is szívesen fogjuk fogadni. A szorványkérdés az itthoni kisebbségi sorsnak egyik legsúlyosabb tétele. Ne méltóztassék azt hinni, hogy nem történt sok ebben a tekintetben. A szórványteriiletMn folyó munka talán egyike azoknak a munkáknak. amelyekben sokat kell tenni és keveset beszélni. Mindenesetre kötetességünk kijelenteni, hogy a kormány mindent megtesz ezen a téren, amit helyesnek és szükségesnek lát. -piK s A nemzetiségekkel való bánásmódban természetesen vannak zökkenőink és nehézségeink- Ennek tulajdonképpen két nagy alap- adottsága van- Az egyik az, hogy nemzetiségi tömbjeink a háború alatt tértek vissza hozzánk és a háború előtti állapotokat hasonlítjuk össze azzal, ami most nálunk van. Nem látják, hogy ez ugyanígy van az egész világon, talan nem is érdekli őket, ők a maguk egyszerű, primitiv logikájával csak azt látják, hogy a Bntn-cipő korszaka jobb ,vrp!t, mint a mai. Erről nem tehetünk- (Egy hang: Most vegyenek!). Ez az egyik ok. A másik alapvető, tézis, hogy mi nem vettük eléggé tudomásul, hogy a nemzetiségeket ma nem lehet olyan szemmel nézni, mintahogy 25 évvel ezelőtt néztük, amikor elszakadták tőlünk. (Egy hang a szélső jobboldalon: Ez is igaz!) ök egy más világban nőttek lel, egy más fejlődésen mentek keresztül. Azt hiszem, hogy a mi közigazgatási hatóságaink és más szerveink ezt még nem értik meg kellően. Szerintem ez a hiba egyik forrása, amely miatt ezek a súrlódások előfordulnak. Ha ma végignézzük, amint én végigvizsgálom Ha arra kényszerítenek, kénytelen vagyok a retorzió eszközéhez nyúlni! L,ul&éc%> iléia és Anlal István nianäszterek feSszólnfaásná A vr'ros tisztviselői és a NMK fagi^irak tűzifáéi látását sikerült biztosítani A Dreqón-vö'c yébőt és Beszietce-Naszód megyéből 1700 vagon tűzifa érkezik Kolozsvárra
