Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

S sc omb at

1943. november 13

MAs TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR

Jlra

m

fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148.

HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 257. SZÁM KIADJA A LAPKIADóRÉSZVÉNYTARSASAG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

Változatlanul reméljük, Siocşy a jelenleg folyó harc fegyvereink és eszményeink győzelmével véfpző«Iik

Á nemzetiségi retorzió nem egyezik a magyar szándékkal, de ha

nincs más eszköz, meg kell tennünk!

Kăllay miniszterelnök

vázolta a magyar politika alapvető kérdéseit

Budapest, november 12. A képviselöház pénteki ülése iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Most kezdték ugyanis az 1944. évi költségvetés nyilvános vitáját. A képvsielők padsorai minden oldalon megteltek. A föispáni páholyok is megteltek és a karzaton is feltűnően sok volt az érdeklődő. Az ülést 10 óra 10 perckor nyitotta meg Ta«nădi-Nagy András elnök a kormány valamennyi tagjának jelenlétében. Az ülés elején Tasnádi-Nagy András elnök bejelentette, hogy Munkács város törvényhatósága i visszacsatolás ötödik évfordulóján üdvözlő táviratot küldött. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter jelentést terjesztett be a különböző ipari vállalatok szerződéséről. A jelentést az elnök a bizottságoknak kiadta.

Eztán került sor a miniszterelnökségi és az egyes kisebb tárcák 1944. évi költségvetésének előadói ismertetésére. Huszovszky Lajos részletesen beszámolt a bizottság jelentéséről. Kiemelte a miniszterelnökségi sajtóosztály átszervezését sajtópolitikai és

sajtóigazgatási osztályra. A kettéválasztás a háborús körülmények nyomán vált szükségessé, "de ez költségkülönbözetet nem okoz. A kisebbségi ügyek kiadásaiban az a vezérelv, hogy a haza fogalma szent eszményként álljon országunk idegenajku lakossága előtt. A kormányzóság költségvetéséről azt mondotta, hogy a Kormányzó Ur határozott kívánságára a kormányzói tiszteletdij nem változott.

Amikor az -löadő hangoztatta, hogy a Kormányzó í»r Ő Főnre'. Itórága egész életét a nemzet nagy történelmi feladatainak szenteli, a Ház tagjai felállva lelkes ünneplésben

részesítették a á>':i fös

Az előadó beszéde vegén rámutatott arra, hogy a miniszterelnökség, költségvetése nem eléggé tükrözi vissza azt a rendkívül nehéz és felelősséggel teljes munkát, amelyet a miniszterelnökség kifejt az ország vezetésében. Kérte a képviselöházat a költségvetés elfogadására.

Ezután Kállay Miklós miniszterelnök állt fel szólásra.

Az egyediül bizfos, szik Baszó tárd alap a kizárólagos magyar gondoBaf, cél

jövendő

es

— Ma, amidőn hosszabb szünet után az országgyűlés ismét együtt van, helyesnek és szükségesnek tartom, hogy tájékoztassam a Tisztelt Házat felfogásomról és az ország vezetésének irányáról. Álláspontom, felfogásom és Irányom a május 29-én elmondott beszédemben nyer kifejezést. Az akkor le- ssögezetteket farlom ma is szem előtt, és az ,'bban lefektetett alapelvek képezik, a magam és kormányom irányelvét. (Taps. Helyeslés.) Változatlanul követjük hagyományos és a nemzet, érdekeinek és becsületének megfelelő külpolitikánkat és ezzel változatlanul reméljük, hogy a jelenleg fo'yó harc. fegyvereink és eszményeink győzelmével fog végződni. (Viharos taps. Helyeslés.) A mi sorsunk, bármennyire is kis játékszernek is látszunk a világ nagy hatalmasságainak küzdelmében, porszemnek annak méretei között, hiszem és vallom, hogy' nagyrészben saját magunktól függ. (Helyeslés.) Nem mozdulok semerre az egyedül biztos, becsületes sziklaalapról, a kizárólagos magyar gondolat, cél és jövő vonaláról. (Viharos taps. Helyeslés ) Az előbb elmondott két nagy tétel eldöntése nem,’teljesen tőlünk függ. Elsősorban a világhatalmak mérkőzésébe politikailag sepimi, katonailag alig lehet beleszólásunk, de ez a kevés is semmivé válik, magyar létünk és sorsunk Isten és nélkülünk dől cl. ha a harmadikban, a belső rendben nem adjuk meg mégis nemzetünknek, a. magyar jövőnek azt a lehetőséget, hogy a kibontakozáskor katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és lelki erőinek teljé- ben, álljon itten, hogy Középenrópának zűrzavaros problémái között, is érvényesítse a maga szellemét, akaratát. (Nagy taps, helyeslés.)

— Ha a nagyhatalmak gigantikus ütközőié elseperne bennünket, vagy olyan túlerő támadna meg, amelyet legyőzni a magyar

hősiesség sem tud, akkor lehet mentségünk a világ és önmagunk előtt, de ha belső rendünk bomlik fel és ezzel sulyosbbitjuk helyzetünket és kilátásainkat, az dönti el ellenünk sorsunkat, ha életünket mi magunk adjuk fel, úgy nincs mentség számunkra, úgy nincs irgalom ennek a generációnak a, magyar történelem itélöszéke előtt. (Helyeslés.) Mert , az 1918-as példa, az egyenetlenség, a gyávaság, a hitványság uralomrajutásának példája már egyszer megmutatta, amit sohasem hittünk, hogy ez is lehetséges. (Helyeslés.) Ennek megtörténnie nem szabad.

— Ami erőt, elhatározást az Ur Isten nekem adott, ezzel szembe fogom állítani, de hogy sikerüljön, ahhoz az egész nemzet az ország minden hü fiának segítségét kérem. (Viharos taps.)

— Az ország kül- és belpolitikáját irányítom és viselem a felelősségét, de a belső rendért és nyugalomért mindenki felelős és mindenkinek viselnie kell a felelősséget. Elsősorban ennek a parlamentnek. E szent ügyben elsősorban az ország törvényhozóihoz fordulok. Azt kérem, mindnyájan minden szavunkban, nyilatkozatunkban csak ezt azt egyet mérlegeljük. Nem árt, ha ügyelünk arra, amit kimondunk, amit leírunk. Nem kérek elismerést sem magamnak, sem kormányomnak, sem pártomnak. Bizalmat kérek és kérésem kizárólag az ország ügye. (Nagy taps.) Vannak máris tapasztalataink, hogy a meggondolatlan állásfoglalás minő elitélendő, ellenünk felhasználható' következményekkel járhat. Készséges örömmel szögezem azonban le, hogy országunkat — és erről meg vagyok győződve — ez a tiszta szellem hatja át, ez ami visszatart és belső erőnknek, külső súlyúnknak pillére és az is marad. Tudom, hogy a belső rendnek különálló tényezői is vannak: közellálás, megélhetési lehetőségek, szociális kiegyensúlyozottság. Ennivalónk van elég, nem sok, bőségről szó sem lehet, de kellő beszolgáltatással, beosztással és szétosztással baj nem lehet.

— Tudjuk mindnyájan, hogy az élelmezési áruk egy része, a feketepiacon van, egyes kategóriájú más cikkeknek a szabad piacon horribilis ára van. Ez olyan háborús tünet, amely mindig jelentkezik, de a küzdelmet ezzel szemben felvenni éppúgy háborús köetelesség. Elsősorban a lesújtottak segitsé- ,0.r Ke i sietnünk. Ezek'a fixfizetésüclSj so zom az állami, a közületi és a kis magi. tisztviselőkön kívül a kötöttbérü vuat- kt okát és éppúgy a mezőgazdaságiakat, el- ősorban a gazdasági cselédeket.

— Pénzügyi helyzetünk sokkal jobb, sem- minthogy a jelentkező kilengések ebben találhatnának indokolást. Az élelmiszerellátásban baj nem lesz, a tüzelővel is megvagyunk, ha elég szűkösen is. Lábbeliellátásunkat csak a legrászorultabfeakra kell hatál ölnünk. Ruhanemű tekintetében őszintén meg kell mondanom, sajnos, készleteink nyersanyagban minimálisak. Ami van, azt a legmegfelelőbben kiutaljuk. Az ellátás terén mindent megteszünk, ami módunkban áll és egyben kötelességünk, dg mindenki vegye tudomásul, hogy a háborúnak, amelyre nem készültünk, ötödik évében vagyunk., de mégis megvagyunk, talán sokkal jobban, mint más sok országában ennek a. világnak.

— A defetizmu* a lélek betegsége, az idegek összeomlása, hordozója a bacillus hordozója, közveszélyes, nincs Icercsnivalója egy egészséges nemzet társadalmában. Saját^ érdekében, a jövője érdekében mindenki kertije, hordozója ne legyen, s azt, aki erre hajlamos, adja át a hatóságnak. Ez ellen a belső összeomlás ellen a mindennapi életben, nemzetünk minden rétegében küzdeni a legnagyobb honpolgári kötelesség.

— A háború minden szociális forradalom csirája. A háború alatt lappang és utána tor- 'ki. A kóresetet felismerni, az orvoslást és a megoldásokat a kellő időpontban előkészíteni, ez az egyedüli helyes és lehetséges ut, amit járhatunk. (Nagy taps.)

—Törhetetlen hittel és elhatározással állok a poszton, ahová nemzetem sorsa kijelölt. Munkatársakat hivok és keresek, sokat, az egész nemzetet! Munkatársaimmá avatom azokat, akik bíznak bennem, akik követnek, de azokat is, akik bírálnak. Mindenki any- nyit ér és számit nekem, amennyit országunknak ad. (Viharos taps.) És mert sokan vagyunk, akik igy gondolkozunk, mindenkinek bátran kiáltom itthon és a világban, hogy ez a nemzet, magyarságában, nemzeti érzésében soha. ilyen egységes, ilyen nagy ne.i volt. (Viharos taps.) Ezért bízom és kéiek bizalmat. (Hosszantartó viharos taps.)

A vífn szónolcai

Az ülés rövid felfüggesztés után Oláh György vezérszónok a tárca költségvetéséről főként a sajtópolitikai vonatkozásokkal foglalkozott.

Padányi-Gulyás Jenő, a kormánypárt ve- zérsaónoka, kérte a hadigondozással foglalkozó intézményeket és a társadalom megmozdulásainak összhangba hozását.

Maróthy Károly szintén sajtópolitikái kérdésekkel foglalkozott. A tárca költs*kivetését nem fogadta el.

Ezután Mikó Imre, az erdélyi képvi lök csoportjának vezérszónoka nagyhatású beszédben foglalkozott a kisebbségi politika irányelveivel. Hangoztatta, hogy ez nem pártkérdés, hanem az egyetemes magyarság Kérdése. — Az idó'szerii nemzetiségi politika — hangoztatta - a magyarság minőségi és mennyiségi megerősödését kell, hogy maga után vonja. — Amikor az erdélyi szellemtől beszélt, nem elkülönülési szellemet ért alatta, hanem a magyar szellemnek egy változatát. Egységes és átfogó magyar kisebbségi politika szükségességét sürgette. Teleki Pál elhunyt miniszterelnök is életcéljának tűzte ki a nemzetiség: feladatokra való nevelést. A háború alatt egyetlen nemzetiségi politikát ismer, amely a magyarság megmentését szolgálja. A kölcsönösség elvének nem szabad a retorziókban kimerülnie, hanem a népipolitikában. A miniszterelnök ur — fejezte be beszédét Mikó Imre — bizalmat kér. Ezt a bizalmat az erdélyi képviselők csoportjának nevében megadom.

^ következő vezérszónok Malasits Géza 9 szegedi gondolatul és a cenzúrával foglalkozott behatóbban, azonban beszédét a szélső jobbaldal többször megzavarta közbekiál- távaival

Kaintzel Ede a kisebbségi politikával kapcsolatban magáévá tette Pataky Tibor államtitkárnak azt a nézetét, amely szerint a nemzetiségi politika nagyobb mértékben függ a közigazgatástól, mint a törvényhozástól. A költségvetést elfogadja.

Korám Elemér szerint az ország különböző népei nem versenyezhetnek egymással, mert egy hazának a polgárai és együtt kell dolgozni a jobb magyar jövőért. A költség- vetést elfogadja.

Közy-Horváth József beszédében főleg nemzetiségi problémákkal foglalkozott. Hangoztatta, hogy az ezeréves magyar nemzetiségi politika mitsein változott. A magyarság a nemzetiségeknek teljes egyenrangúságot biztosit és megadja a fejlődés lehetőségét. Ennek fejében azonban teljes hűséget követel. Kéri a kormányt, hogy a hazaárulókkal szemben irgalom és kegyelem nélkül járjon el. A tárca költségvetését elfogadja.

Meskó Zoltán további szociális intézkedéseket kér, mert ez is egyik előfeltétele a belső arcvonal szilárdságának.

Szabó Gyula a társadalmi egyesületek tömörülésének mind gyorsabb végrehajtását kérte a propagandaügyi minisztertől. EUtél- te a zenei és képeslapok ponyvairodalmát. Hozzászólása végén a nemzetvédelmi és propagandaügyi minisztérium hatáskörének kibővítését- ajánlotta. A költségvetést elfogadta

Vincze Antal népi, szociális és fajvédelmi szempontból vizsgálta a tárca költségvetését. Kérte a külföldön élő magyarok hatékonyabb gondozását. Nézete szerint a hadigondozottak kérdésével foglalkozó szerveket egy főhatóság alá kellene egyesíteni. A javaslatot nem fogadta el.

3 A A'

n ¥ a» ,