Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-11 / 255. szám
1943. NOVEMBER 11, 3 KeietiUjsiíg Interpellációk a Szociáldemokrata Párt és a délerdélyi magyarság sérelmeiről feloszlatásáról Budapest, november 10. A képviselöház szerdai ülését röviddel 10 óra után nyitotta meg Tors Tibor aJlelnök. A kormány tagjai közül ott volt Radocsay László igazságügy- miniszter, akinek a nemzetgazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetéséről benyújtott törvényjavaslata vitájának folytatásával kezdték az ülést. Megay Károly, a MÉP vezérszónoka sajnálattal állapította meg, hogy vannak magyarhonosok, akik ebben az élet-halál harcban nem tudják egyéni érdeküket a nagy nemzeti célok alá rendelni. Azt' várja e javaslattól, hogy nemcsak a félelmetesen elharapózott zugpiac üzelmeit csökkenti, hanem a közerkölcs süllyedését is megakadályozza. Ez a törvényjavaslat elősegíti, hogy egyes kiváltságosak ne juthassanak jogtalan haszonhoz és a köz kárára jobb módban ne élhessenek. Kéri, hogy az adatbeszolgáltatást nagy szigorúsággal ellenőrizzék és bár határozati javaslatot nem nyújt be, kéri az igazságügyminisztert, hogy az adatszolgáltatások kötelezettségét is vegyék be a javaslatba. Megokoltnak tartja, hogy a mellékbüntetések kiszabásában az iparengedélyek megvonása és a kereskedői jogosultság elvesztése minél gyakrabban mondassák ki. Szerinte a kiszabott büntetést nemcsak falragaszokon és a sajtóban, hanem, ha szüksége mutatkozik, a vidéken szokásos módon is tegyék közzé és megokolt esetben a rádió utján is. A javaslatot elfogadja. A következő szónok Budinszky László volt a nyilaskeresztes párt részéről. A törvény szigorúsága sohasem elegendő azokkal szemben — mondotta, — akik visszaélek a köz kárára. A törvényjavaslat szövegezésében a fogalmak tisztább körülírását kérte. A kartellek és a tőzsdések spekulációi ellen is megtorlást kért. A törvényjavaslatot nem fogadja el. A vezérszónokok sorát Bíró István erdélyipárti képviselő zárta be. Válaszolt az előtte felszólalóknak arra a kívánságára, hogy átfogó törvényjavaslattal biztosítsák a nemzetgazdálkodás rendjét. Ilyen átfogó rendeletet a háború ötödik évében nem lehet megalkotni, mert folyton változik a helyzet és mindig újabb és erélyesebb törvényjavaslatok kellenek. Osztozik ugyan az előtte szólók nézetében, hogy a javaslat a zugpiac kérdését nem oldja meg, de az a meggyőződése, hogy elrettentő példákkal az illetéktelen üzérkedést csökkenti. Lehetséges, hogy a zugpiac árai a javaslat következtében emelkednek és megengedi, hogy bizonyos esetekben nem lehet erkölcstelenségnek mondani a drágábban való vásárlást, ha életfontosságú cikkekről van szó. Azonban a törvényjavaslat szövegében bizonyos módosítást kellene végezni, ha a rendellenességekben kiemelik az Üzletszerűség, valamint az állandóan és illetéktelenül történő meggazdagodás fogalmát. Módosítást kér annak meghatározásában, hogy melyek a közszükségleti cikkek és mikor veszélyeztetik a visszaélésekkel súlyosan az ország érdekeit, vagy pedig kevésbbé súlyosan és mit kell érteni az illetéktelen haszon elérésére való törekvés fogalmában. Végül még egyszer örömmel üdvözölte a javaslatot és az erdélyi képviselők csoportja nevében elfogadta. A következő felszólaló — már nem vezérszónoki minőségben — Serényi Miklós gróf volt. Beszédében a feketepiac letörésének lehetőségeit vázolgatta és a leghatározottabb fellépést kérte az illetékes tényezők részéről az igazságos közellátás érdekében. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Ifjú Tatár Imre kérlelhetetlen harcot és üldözést kért a feketepiac hiénái ellen. A javaslatot nem fogadja el. Zimmer Ferenc azt az aggályát fejezte ki, a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén nem fogja lenyirbálni a feketepiac kinövéseit. A javas'atot nem fogadja el. Csoór Lajos szóvátette a mezőgazdasági és ipari árak közötti egyenlőtlenséget, amely erősen sújtja a mezőgazdasági lakosságot. Az Üzletszerűen visszaélők legsúlyosabb büntetését kéri. A javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Bassay Károly volt. Az Üzletszerű árdrágítást és áruhalmozást a legszigorúbban keli büntetni, de nem szabad a saját hibáján kívül közellátási vétségbe bonyolódott kisembert tönkretenni. Az árharmónia feltétlen szükségességét hangoztatta. A javaslatot nem fogadja el. Palló Imre megál’apitotta, hogy a gazdasági vezetőknek a kiadott rendeleteket szigorúan be kell tartaniuk. Pándy Antal a törvényjavaslathoz kereskedői szempontból szólt hozzá. A két utóbbi felszólaló a javaslatot nem fogadja el. Fél 2 órakor Krúdy Ferenc alelnök a vitát félbeszakította és napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a képviselöház csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja a törvényjavaslat vitáját. Ezután a Ház áttért az interpellációkra. Előzetesen a régebbi interpellációkra adott írásbeli miniszteri válaszokat olvasták fel. A Ház a válaszokat tudomásul vette. Ezután az interpellációk elmondására került sor. Mester Miklós interpellált a legmagya- rabb vármegye. Udvarhely vármegye elhanyagolása tárgyában. Vitéz Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszter az interpelláció őt illető részére azonnal válaszolt. — Nyugodt lelkiismerettel állíthatom — mondotta, ■— hogy a kormány minden vonatkozásban a legmesszebbmenöen szivén viseli Udvarhely vármegye sorsát. Udvarhely vármegye 111 községe közül 109-et segélyez a kormány. Az ONCsA a legutóbbi évben 1,040.000 pengőt juttatott Udvarhely vármegyének. A Ház a belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Bajniss Ferenc dr. Salló János kúriai Ítélete tárgyában intézett interpellációt a kormányhoz. Az interpellációt, a Ház kiadta a kormánynak. Serényi Miklós gróf a miniszterelnökhöz interpellált a magyarországi zsidóknak a nemzet érdekeit veszélyeztető magatartása tárgyában. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Nagy László dr. Töreky Géza, a m. klr. kúria elnöke évnyitó beszédére adott válasz kicenzurázása tárgyában interpellál c a miniszterelnökhöz. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Baky László a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában az abonyi Löffler-féle zsidó szölőjuttatások körül észlelt visszásságokat tette szóvá. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Mikó Imre dr. a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez interpellált a román megszállás alatt állásukat vesztett magyar köztisztviselők ügyében. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek. Ezután Pintér Béla interpellált a közellá- tásügyi miniszterhez az állatrekvirálásokról. Rácz Kálmán a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez intézett Interpellációt a magyarellenes román megnyilatkozásokról. Pándy Antal a földművelésügyi miniszterhez interpellált a házhelyigénylésekről és juttatásokról. A Ház az interpellációkat az illetékes minisztereknek kiadta. Vájná Gábor az összkormányhoz intézett BUDAPEST, november 10. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A főkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte gróf Haller Gábort, a Független Magyar Polgári Párt 33 éves igazgatóját, befolyással való üzérkedés büntette, négy- rendbeli csalás büntette miatt, mert 1. 2000 pengőt vett fel azzal az ürüggyel, hogy valakinek jogerős kéthónapi büntetésének kiKolozsvár, november 10. A háború folytán előállott nyersanyaghiány és a különböző korlátozó intézkedések a város vezetőségének sok elgondolását húzta keresztül. Mindamellett a város vezetősége az elmúlt három esztendő alatt Igen szép épitőmun- kát végzett. A vágóhíd és jéggyár, a gázgyár, a Műcsarnok fe'épitése, valamint a városi partfürdő nagyvonalú átépítése — hogy csak a főbbeket említsük — olyan teljesítmény, amellyel egyetlen erdélyi város sem büszkélkedhetik. Épitö programját a jövőre is folytatja a város vezetősége és a költségvetésben is jelentős összeget irányzott elő városépítésre. A költségvetésben csak a szokásos karbantartási és útépítési munkálatok előírásai szerepelnek ugyan, de a számadatokból már itt is kiviláglik az a határozott törekvés. amely a város vezetőségét Kolozsvár kérdést a szociáldemokrata párt és a szak- szervezetek feloszlatása tárgyában. Vájná Gábor második interpellációjában, melyet szintén az összkormányhoz intézett a le- venteköteles ifjúságnak a szakszervezetekből való kitiltását kérte, A két interpellációra együttesen Kállay Miklós miniszterelnök adott az összkor- mány nevében választ. — A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek — mondotta — feloszlatása tárgyában elhangzott javaslatot nem tehetem magamévá, amennyiben mint parlamentáris es alkotmányos országban minden párt szabadon fejthet ki tevékenységet, amíg az ország rendjével, a közérdekkel, a nemzeti célokkal szembe nem kerül és a nemzeti célokat nem veszélyezteti. Egészen természetes, hogy ezek a feltételek a mai háborús és rendkívüli viszonyok között a legszigorúbb mérlegelést Írják elő minden kormány részére és a magam részéről minden tekintetben vigyázok és vigyázni fogok arra, hogy semilyen párt működéséből as országra és annak rendjére veszély be ne következzék. — Ami a második interpellációt illeti, mint a képviselő ur tudja és mondotta, a leventeköteles ifjúságnak minden pártpolitikától tartózkodnia kell, pártokban nem vehet részt, pártpolitikai munkásságot nem fejthet ki. Ha olyan szervezetekben van, melyek azt a veszélyt rejtik magukban, ha nem is direkt pártvonalon, hogy nekik nem megfelelő befolyás alá kerül, arra szigorú utasítás van — tudtommal az megfelelően vég- rehajtatik — az ifjúság ezektől is távol tar- tassék és ieventeköteles működésében semmiféle káros befolyás nem érvényesülhet. Kérem válaszom tudomásulvételét. A Ház a miniszterelnöknek a két kérdésre adott válaszát tudomásul vette. Vincze Antal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez interpellált a művészkörökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában. Az interpellációt kiadták a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A Ház szerdai ülése 6 óra előtt 5 perccel végétért. A Felsőház pénzügyi és véderő bizottságának ülése Budapest, nov. 10. (MTI) A Felsöház pénzügyi és véderőbizottságai vitéz József királyi herceg elnök’ésével együttes ülést tartottak. Czettler Jenő előadó részletesen ismertette az egyszeri hadkötelezettségi adóról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszternek az egyes felszólalásokra adott válaszai után a bizottság a törvényjavaslatot kisebb módosításokkal elfogadta. töltésére haladékot szerez; 2. 800 pengőt felvett azzal, hogy munkaszolgálatost felmentet; 3. ugyancsak 800 pengőt vett fel, hogy egy zsidónak a fiát felvétett a kolozsvári egyetemre; 4. 600 pengőt felvett, hogy valakinek az országból való kitiltását feloldja; végpil 5. 436 pengőt felvett azon a címen, hogy fonalat szerez. külső képének csinosabbá tétele érdekében áthatja. A jövőévi költségvetésben az ingatían- kisajáti fásokra negyedmillió pengőt irányoztak elő a városépítés keretében. Az idén erre a célra csak 130.000 pengő volt az előirányzat. A tétel előírásának felemelése azt igazolja, hogy a város a jövő évben fokozottabb ütemben folytatja a kisajátításokat, hogy a városrendezés útjába került épületeket eltávolítsa. A városrendezéssel kapcsolatban egyébként még 10.000 pengőt vettek fel a költségvetésbe, amely a város- rendezési terv elkészítése költségeinek fedezésére szolgál. Fe’emelték az utcajavitások költségelö- imyzatát is, ami azt jelenti, hogy az elha- nyagoit utcáink rendezése gyors ütemben halad előre. Az aszfalt utak fenntartására például 106.100 pengő az előirányzat, 36.400 pengővel több, mint az előző évben. A kövezett kocsiutak fenntartására 178.000, kövezetlen utcák fenntartására pedig 134.800 pengőt vettek fel a költségvetésbe. Az utóbbi tétel 11.560 pengővel magasabb, mint az idén. Az aszfaltgyalogjárók fenntartására 32.000 pengőt irányoztak elő. Az Állomás-utcát a jövő évben teljesen uj burkolattal látják el s erre a célra 180.000 pengő előirányzat szerepel a költségvetésben. A Fellegvár rendezésére 2680 pengő az előirányzat. Kolozsvár nem büszkélkedhetik azzal, mint általában az erdélyi városok: kevés a párkja. A modern városépítés alapelvei szerint a városok területének egyharmad része park kell legyen. Kolozsvár parkjai a város területének egy tizedrészét sem teszik lei. Ezért a város vezetősége a leftető- ségek keretein belül uj parkokat idván létesíteni. A jövő évben 17.500 pengő költség- előirányzat szolgál erre a célra. A ligetek, sétányok karbantartására, valamint dísznövények költségeire 50.000 pengő szerepel a költségvetésben. Természetes, hogy gondoskodás történik a hidak fenntartásáról is. Vízfolyások, partok létesítésére és fenntartására 70.000 pengőt vettek fel a költségvetésbe. A Nádas-patak szabályozásával kapcsolatos kiadásokra 50.000 pengőt vettek fel a költségvetésbe, 9144 pengővel többet, mint az idén. A költségvetés városépitési tételeiből csak néhány számadatot adatunk ki, de ez a néhány számadat bizonyságul szolgál arra, hogy Kolozsváron minden nehézség ellenére is, a jövő évben folytatja épitö munkáját a város vezetősége. A tervezett nagyobb- szabásu munkálatok költségeit hitelművelettel teremtik elő. I (V.) M«OB»*I©rla»ßC* BUDAPEST, november 10. (MTI.) A kormány tagjai kedden délután 5 órakor, Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével, minisztertanácsra ültek össze. A miniszter- tanács időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott és éjfélkor ért véget. Áz érem két oldala A közelmúltban a magyar sajtó is foglalkozott Pâclişeanu Zenobiusz francia nyelvű könyvével, amelynek címe: L’ordre magyar dans l’Éurope (Magyar rend Európában). Nem véletlenül jelent meg a könyv Párizsban s az sem oktalan dolog, hogy francia nyelven rakja terítékre a magyar történelem wgyjait és a magyar élet vezetőit. így könnyebben és hamarább a nagyvilág tudtára jut, hogy nagyjaink izgága, rendbontó, zsarnok, részeges népség voltak s hogy semmi közünk az európai renddel. Szerencsénkre akad bőven olyan francia nyelvű Írás is, amelyik valódi arcunkat és szerepünket bemutatta még akkor, amikor a mostani hangoskodókról édes-kevés mondanivaló akadt. Egyelőre nem szándékunk Pâclişeanu módszerét követni, bár könnyű volna végigtekinteni a szomszédság történelmi és kulturális berkein, ahol bőven lehetne szapulnivalót találni — megelégszünk annyival, hogy Ungureanu Gh. időszerű könyvéből idézzünk egy pár Ízelítő sort. A zamatos nyelvezetű Creanga életével kapcsolatban egy olyan írást kotorász elő XJngureanu a jászvásári érsekség irattárából, amelyik 1829-ben a Hu- muleşti községbeli öt papi emberre bizonyítja rá a „beţiv“ (részeges) minősítést. Stílszerüség kedvéért a dászkál (kántor) is követi öt kortársát a jó kot- nári nedű nyakalásában ... Ungureanu is elszörnyülködik ezeken az állapotokon. (Din viaţa lui Cranga, Buk. 1940. 18. old.) S ha már a derült világszemléletet keltő italnál tartunk, elmondjuk a XVIII, századbeli Neculce krónikás tömör jellemzését a dőzsölő fejedelemről, Cantemir Konstantinról: „mânca bine, bea bine, dar carte nu ştia“ — jól evett- ivott, de írástudatlan ' volt...! (O seamă de cuvinte). Tizenkétévi {egyházat kapott egy kisbetű gyilkos Budapest, november 10. A pestvidéki törvényszék egy fiatalkorút rablással párosult emberölés miatt 12 évi fegyházra ítélt. Vádlott-társát bünsegédi bünrészességért börtönbüntetésre Ítélte. Ezév február 14-én Gödöllön a fiatalkorú egy baltával és szódásüveggel agyonverte Bendli Ernő 47 éves nyugalmazott állatorvost. A tettes ezután elrabolta az állatorvos ruháját, fehérneműit, takarékkönyvét és pénztárcáját. Az ítélet nem jogerős. Befolyással való üzérkedés miatt letartóztatták Haller Gábor grófot, a Független Polgári Párt igazgatóját Kolozsvár városa a lövő évre felemelte a kisajátításokra szántösszeget /
