Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-10 / 254. szám
. O \ 1 ? S ss e r ă a 1943» november if* Ára te fillér BLA MENT EME:! ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 254. SZÁM KIADJA A LAFKIADŐ KÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-tT. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Ui MINTÁJÚ. RENDKÍVÜL GYORS NÉMET REPÜLŐGÉPEK BOMBÁZZÁK LONDONT Sztálin táviratban fejezte ki szerencsekivánatait a Vatikán bombázásáért A Lofţfâr miniszterelnök és külügyminiszter a vezéri főhadiszálláson Bougainville előtt a japánok nagy tengeri győzelmet arattak A NÉMET NÉP TÖRHETETLEN GYŐZELMI ÖNTUDATAT fejezte ki Hítíer vezér hétfőesti müncheni beszédében. Kétségtelen, hogy 1943-ban nem folytatódott a német győzelmek sorozata. A keleti harctérén a német csapatok visszavonultak és a német hadvezetőség többi zben hangoztatta, hogy célja, most nem a területek megtartása, hanem az ellenség harci erejének minél eredményesebb meggyengítése, felmorzsolása. A roppant küzdelem még mindig tart és amint Hitler vezér hangoztatta, Németországon kivtil egyetlen európai állam sem lett volna képes arra, hogy szembeszálljon a Szovjet kolosszussal. Az olasz események ugyancsak súlyos teherpróbát jelentettek Németország számára és a német városok elleni terrortámadások naponta újból és újból próbára teszik a német lélek erejét. Nyilvánvaló, hogy Hitler vezér mindezeket a tényezőket, eseményeket a legteljesebb mértékben figyelembe vette s azok lemérése után a német nép és a világ színe előtt messzehangzóan és határozottan hirdette a végsőkig való kitartást és a győzelembe vetett hitet. A háborúkban vannak visszaesések, visszavonulások, talán még vereségek is, egy népnek a maga jövőjébe és létének szükségszerűségébe vetett hite azonban .— amint arra a történelem számos példát mutat, — mindezeken győzedelmeskedheök. * KEVÉSSEL AZELŐTT HANGZOTT EL SZTÁLIN BESZÉDE. Azé a Sztáliné, aki táviratban üdvözölte az angolszászokat a Vatikán bombázásáért és ezzel megmutatta, hogy mennyire szivén viseli a kereszténység elpusztításának ügyét, — amire különben nem volt szükség semmi különösebb bizonyítékra. A Sztálin kijelentései által közvetlenül érdekelt államok közül az északi államokból érkeztek értesülések a beszéd fogadtatásáról. A „Stockholms Tidningen“ Sztálin beszédéről megjegyzi, hogy világosan feltárta a a szovjet kormány nyugati határköveteléseit. Ez a követelés nem jelent meglepetést, figyelmet érdemel azonban, hogy a szovjet kormány feje először fejtette ki követelését kifejezetten Karéliára, Karélia ama részeire, melyeket Finnországnak az 1940. évi moszkvai békében át kellett adnia. A karéliai finn köztársaság Viipurit is és a karéliai földszoros többi részét is magában foglalta. Finnország ezzel érthető választ kapott egy pontban, mégpedig abban, hogy Sztálin nem enged beleszólást a határmegvonásba. A lap ezzel összefüggésben Newyorkból azt jelenti, hogy bár a Szovjet Finnországtól ismét az 1940. évi határt követeli, ez azonban nem jelentené azt, mintha a Kuusinen-kormány .visszaállítását is követelné akkor, amikor természetesen baráti irányzatú kormányt kivan. Amerikai vélemény szerint Finnország sorsa a háború után nyilván attól függ, abban a helyzetben lesz-e, hogy olyan kormányt alakítson, amely a mostani súlyos terheket viselni képes anélkül, hogy az ország lemondana állami létéről. A német külügyminisztériumban megállapították, hogy Sztálin a vörös hadsereget újból a bolsevista világforradalmi rendszer eszközéül jelölte meg és nyomatékosan hangoztatta, hogy a Szovjetuniónak ebből a háborúból az eddiginél hatalmasabb és nagyobb államként kell kikerülnie. A Reuter angol ügynökség a beszéd szövegéből a „nagyobb“ szót törölte és még több érdekes változtatást tett rajta. A legjellemzőbb a következő: Sztálin szőrül szóra azt mondotta, hogy az ő bábom ja közös ti gye az összes dolgozóknak, nemzetiségi és hitbeli különbség nélkül. A Reuter ezt úgy fogalmazta át, mintha Sztálin a Szovjetunió lakosságát dicsérte volna azért, hogy minden kötelességét, még a vallási kötelességeket is teljesíti és ezzel úgy tüntette fel a bolsevizmus vezérét, mintha az orosz népet állandóan vallási kötelességeinek betartására figyelmeztetné, mint népének jó lelki pásztora. Ezt azonban talán még Angliában sem hiszik el. A „Transcontinent Press“ diplomáciai levelezője Sztálin beszédével kapcsolatban újból emlékeztet arra a módra, ahogyan a Szovjet a Balti-államokat bekebelezte és mint jelentőségteljes érdekességet emliti meg, hogy mostani beszédében ugyanazokat a kifejezéseket használta Franciaország, Belgium, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Görögország esetében, mint annakidején a Balti-államokkal szemben, amikor az utóbbiaknak teljes szabadságot Ígért államformájuk megválasztására. A szovjet módszerek, kifejezésmódok és a mögöttük rejtőző szándékok változatlanok maradtak. Bizonyos, állapítja meg a „Transcontinent Press“, hogy az angolszászoknak nem sikerült érvényesíteni azt az igényüket, hogy érdekeiket, vagy befolyásukat — győzelmük esetén — az Ausztriától keletre levő területeken megvalósítsák és ezeket a területeket a Szovjet befolyásának engedték át, annak a befolyásnak, amelynek iskolapéldái éppen a Balti-államok. A londoni menekült kormányok természetesen a legnagyobb feszültséggel várják Eden visszaérkezését és a moszkvai értekezletről adandó tájékoztatóit. Zürlchen át érkezett MTI. jelentés úgy tudja, hogy az emigráns kormányok erősen ellenzéki magatartást tanúsítanak a Moszkvában elhatározott európai bizottság összetételle miatt. Az európai kis- és középállamok — mondja a jelentés, amelyek soha sem mutattak lelkesedést a nagyhatalmi hegemónia terve iránt, úgy látják, hogy ez a bizottság nem képviseli a kontinenst, ezt pedig lehetetlenségnek tartják. A szövetséges menekült kormányok körében erős áramlat indult meg annak érdekében, hogy legalább a franciákat vonják be a bizottságba s ekkor Franciaországot az európai érdekeket képviselő szócsőnek tekintenék. Benes is elhalasztotta moszkvai útját az Edennel való tanácskozás utánra. Ismeretes, hogy ő a nemlétezö „Csehszlovákia" nevében akar 20 éves barátsági szerződést kötni a Szovjettel. Amerikai diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a Szovjet és más „érdekelt országok“ között is megbeszélések vannak folyamatban. Elsősorban Lengyelországra utalnak, de úgy vélik, hogy az oroszok talán hajlandók volnának ilyen külön szerződéseket kötni Törökországgal, Jugoszláviával és a görögökkel is. A török kérdéssel kapcsolatos kairói tárgyalásokról legújabban ankarai hivatalos körökben kijelentették, hogy az azzal ösz- szefüggésben terjesztett külföldi híreknek nincs semmi komoly alapjuk és Mencmencsoglu ankarai beszámolója előtt minden feltevés önkényes találgatás. Menemen- esogln hazaérkezése után azonnal jelentést tesz az államfőnek, s azután tájékoztatja a néppárt parlamenti csoportját. Steinhardt, az Egyesült-Államok törökországi nagykövete többnapos washingtoni tartózkodás után visszaindult Kairóba. Érdekes, hogy a római rádió szóvivője szerint, Törökország, ha nem Is hajlandó belépni közvetlenül a háborúba, valószínűleg kész lesz arra, hogy a Dardanellákat szabaddá tegye az angolszász szállítmányok céljaira és a szövetségeseknek légi és tengeri támaszpontokat fog rendelkezésükre bocsátani. A balkáni államok helyzetére és a velük kapcsolatos szándékokra vet érdekes világosságot Churchillnek az angol alsóház keddi ülésén tett kijelentése, hangoztatta, hogy György görög király jövő helyzetéről nem nyújthat semmiféle biztosítékot, mert az Atlanti-okmány elvei alapján a görög nép maga dönt majd országa jövője felett. Az angolszászok tehát amikor jónak látják. előráncigálják az Atlanti-okmányt, Moszkvában azonban egy szó sem esett róla. * A MÁSODIK ARCVONAL, EUROPA NYUGAT FELÖL VALÓ MEGTAMADASA újból előtérbe került az angolszász sajtóban: A „Sunday Times“ katonai munkatársa szerint Moszkvában már kitűzték a második arcvonal létesítésének időpontját. Az amerikai erősítések az elmúlt napokban és hetekben egyre nagyobb tömegben és gyorsabb ütemben érkeztek Angliába és igy a lap szerint nem volna meglepetés, ha a tavaszra tervezett betörést már korábban megkísérelnék. Marshall tábornok az „Army and Navy“ cimü katonai lap közlése szerint valószinüleg rövid időn belül átveszi Londonban a parancsnokságot, vezérkarához orosz tiszteket is osztanak be. Az amerikai vezérkar tagjai többek között Dewers, Tedder és Paget tábornokok is. Londoni hivatalos közlések szerint Angliában ezidöszerint száznál több repülőtér áll az európai légihaderö rendelkezésére. Az angol háborús szállítási ügyek minisztere a közelmúltban felszólította a kereskedelmi tengerészeket, hogy jelentkezzenek tömegesen szolgálatra azokon a hajókon, amelyeknek feladata az európai szárazföld el- özönlésére hozott csapatok szállítása lesz. A kereskedelmi hajóhad egyik képviselője kijelentette, hogy a miniszter felszólításának nagymértékben eleget tettek. A készülődés tehát folyik. Európa nyugati partja azonban ugyancsak készen áll a fogadásra. Efelől Hitler vezér beszéde után még kevésbbé lehet kétség. * LONDONT keddre virradó éjszaka újból bombázták a német repülök. Az utóbbi időben megszakítás nélkül ez volt a hetedik támadás az angol főváros ellen. A „Budapesti Tudósitó“ közli Londonból, hogy a támadás nagy pusztítást okozott és egész éjjel folytatódtak a mentési munkálatok a romhalmazok alá szorultak és a halottak kiemelésére. A munkálatokat megnehezíti az óriási mennyiségű törmelék. A halottak és sebesültek számát még nem tudják bizonyosan, Tájékozott német katonai körökben mint érdekes körülményt említik meg, hogy az angol sajtó kihangsúlyozza a támadások áldozatainak feltűnően nagy számát. A támadások rejtélyességét növeli az angolok szemében az a tény, hogy eddig még nem sikerült egyetlenegy bombázógépet som lelőni. Az angolok szerint egészen újfajta német repülőgépről van szó, amely rendkívül gyors, igen magasan repül, de a cél felett leereszkedik, amidőn bombáit ledobja. A célt mindig el is találja. Nem sikerült eddig lelőni ilyen gépet, mert amint kedden mondották, Anglia felett ezek a gépek mindösz- sze 15 percig tartózkodtak. Ez a gép rendkívüli gyorsasága mellett szól. Érthető, ha ennek az uj gépnek megjelenése London felett Angliában nagy idegességet okozott. A Vatikán városra ledobott bombákat Ga- leazzi mérnök a Vatikánváros műszaki szolgálatának vezetője Róma városának két tüzérségi szakértőjével megvizsgálta s kétségtelenül megállapította azok angol eredetét. Semmivé vált tehát — amint nyilvánvaló volt az angolszászoknak az a próbálkozása, hogy a német légihaderöt vádolja a gyalázatos merénylet elkövetésével. Kétségtelenebb bizonyítékot egyébként az angolszászok bűnössége mellett nem is lehetne szolgáltatni, mint Sztálin gratuláló távirata. Vasárnap Róma valamennyi plébániája tiltakozó gyűlést rendezett a Szent Pétcr- téren a város bombázása elleln. A gyűlés végén a Szent Atya megáldotta a tömeget. A többi olasz területek ellen is tovább folytatja teiTortámadásait az ellenség. An- conára éppen akkor dobták le vaktában bombáikat, amikor a lakosság az előző napokban végrehajtott ellenséges légitámadás áldozatait temette. A polgári lakosság körében újból sokan vesztették életüket. Bombázták az angol—amerikai repülőgépek Viareggio ismert fürdőhelyet, főképpen a régi várost. A repülőgépek alacsonyra szállva üldözték az erdőkbe menekülő lakosságot. Turint is újból súlyos légitámadás érte.-* A JAPÁNOK NAGY GYŐZELMET ARATTAK Bougainville szigete közelében. A japán légihaderö katonái újból ragyogó bizonyságát adták annak, hogy hazájukért minden áldozatra készek. Habozás nélkül megtámadták a sziget közelében gyülekező ellenséges hadihajókat és olyan veszteséget okoztak az angolszász hajóhadnak, amely a Pearl-harbourival hasonlítható össze. A tokiói hivatalos közlés szerint három csatahajót — a legnagyobb hadihajó egységet — süllyesztettek el s ezenkívül még két cirkálót, két torpedórombolót és négy szállító hajót küldtek a tenger fenekére. Tizennégy nagy hajót súlyosan megrongáltak. A japán gépek közül 15 önként dobta magát reá bombaterhével együtt az ellenséges hajókra. * KIEV áll továbbra is a keleti harctér küzdelmeinek középpontjában. A német hivatalos jelentés szerint a harcok hevessége még fokozódott. A német csapatok több helyen ellentámadásra indultak ebben a körzetben is és visszafoglaltak néhány átmenetileg elvesztett helységet. Ugyancsak eredményes német támadó vállalkozásokat jelentenek Dnyepropetrovszk vidékéről. A krimi félsziget bejárataiért folyó harcban a
