Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-06 / 251. szám
Kiiraüjsm to ÎS. NOVEMBER Cs Mil keres a magyar könyvpiacon a ,Vörös katona" egykori szerkesztőjének cseh pénzen megjeleni regénye ? A baloldali lapok néhány nappal ezelőtt mellékletként juttatták el előfizetőikhez és olvasóikhoz as Aurora-könyvkiadóvállalat fenyöfaágakkal és betlehemi csillagokkal díszített reklámfüzetét, amely karácsonyi ajándékként négy felnőtteknek és három gyermekeknek való müvet ajánl a magyar közönségnek. „A túloldali könyvek — harsogja a hírverés — a karácsonyi könyvpiac szenzációi lesznek. Ajándékait karácsonyra tehát ezekből válassza ki, mert valóban igazi örömet szerez majd velük szeretteinek és mindenki büszke lesz ezekre a könyvekre, akinek könyvtárába kerülnek.“ A tudoldalon aztán megtudjuk, hogy a könyvek között van Kaczér Illés „Ikongo nem, hal meg“ cimü müve, a reklámszöveg szószerinti szövege szerint: „Kaczér Illés legszebb regénye: Ikongo nem hal meg eddig 14 nyelven jelent meg, tehát úgyszólván az egész világ ismeri már. Amerika a könyv hatása alatt szüntette meg a „linch“-tör vényt és az egész müveit világ a magyar irodalom egyik remekét ünnepli benne. Sokáig nem fogják elfelejteni az olvasók „Ndzsangézit“, a hypercivilizációba szakadt szegény négert, akinek küzdelmes élete a szenvedésekben megtisztulva az emberiség hangjává vált. A külföldön élő kiváló iró legszebb alkotását végre magyar nyelven is megjelenteti az Aurora-könyv- kiadó vállalat.“ A regény prágai múltja A szöveg olvasása közben a jószemü embernek rögtön féltünik az az ellentmondás, hogy hogyan ünnepelheti az egész müveit világ a magyar irodalom egyik remekét az „Ikongó nem hal meg“ cimü miiben, a,mikor az végre „magyar nyelven“ is megjelenik. A kiadó úgy látszik szeretné elfelejtetni, h°gy Kaczér Illés e regénye már egyszer megjelent magyar nyelven, mégpedig Prágában, a csehszlovák kormány áltál magyarnyelvű könyvek kiadására állami pénzzel támogatott könyvkiadó vállalatnál, a Práger Jenő cégnél. Ez a zsidó könyvkiadó volt ugyanis a csehszlovák kormány magyarnyelvű kiadója. Benes, Massaryk, Hodzsa „történelmi“ és politikai munkái ennél a kiadónál jelentek meg magyar nyelven és a cseh kormány pressziójára az összes magyar községek közkönyvtárainak meg kellett vásárolniok a kiadványokat. Práger Jenő adta ki Egon Ervin Kiseknek, a hírhedt emigráns írónak a müveit is. Kaczér Illés, aki egyidöber volt csehszlovák, szovjet, néger és kínai barát, egyedül a magyarokat nem szerette, örömmel állt tehát annak a könyvkiadónak a szolgálatára, amely a magyarság megtévesztését szolgálta csehszlovák pénzen. így jelent meg Kaczér Illés „Ikongó nem hál meg“ cimü regénye ezelőtt vagy 10 évvel magyar nyelven Prágában, a Práger Jenő könyvkiadó- vállalat kiadásában. Ä pozsonyi cseh rendőrség besúgója Ebben az időben ugyanis Kaczér Illés, aki Katz Il'ésként 1877-ben Szatmáron született, hóhér-iskolát végzett és a Talmud magyarázatát cserélte fel az első világháború idején az újságírói pályával, a cseh pénzen fenntartott pozsonyi Magyar Ujsá,g vezér- cikkírója és külpolitikusa volt. Legfőbb foglalkozása azonban nem az újságírás, hanem a besúgás volt. Abból élt, hogy a magyarságot árulta. Naponként többször megfordult a pozsonyi cseh rendőrség politikai osztályán, ahol mindig nyitott ajtó várta Ka- czér-Katz Illést. A Magyar Újság Benesnek volt a lapja, Emellett Kaczér-Katz Illés, akinek az 1919-es magyar kommunizmusban való szereplését js ismertetni fogjuk, arra is ráért, hogy a „Csehszlovákiai szovjetbarátok egyesületének*' gyűlésein állandóan résztvegyen és felszólaljon, előadásokat tartson. A kommunista érzelmű ifjúság valósággal vezérének tekintette a magas, fehérhaju, pofok Kaezér-Katz Illést. Amikor az összetákolt csehszlovák állam hajója süllyedni kezdett, a. menekülő patkányok között volt Kaezér-Katz Illés is. Előbb Romániában, majd Londonban tűnt fel. Kaezér-Katz jelenleg is hazát árul Ha mindez nem lenne elegendő arra, hogy elitéljük annak az állítólagos „magyar könyvkiadónak a cselekedetét, aki a szovjet elleni véres háború döntő szakaszát választotta ki arra, hogy a magyar közönségnek prezentálja Kaezér-Katz Illésnek, a magyar proletárdiktatúra idején már egyszer levizsgázott, kommunista érzelmű, szovjetbarát, magyarellenes írónak a regényét, akkor közölhetjük azt is, hogy Kaezér-Katz ülés jelenleg is hazát árul Londonban, mint a „csehszlovákiai magyar nemzeti tanács“ al- elnöke. Mégcsak nem is a magyar emigránsokat, Károlyi Mihályt és társait szolgálja tehát ez á Budapestre is becsempészni szándékolt „magyar iró", hanem Káro’yi pénze- lőjét, Magyarország legnagyobb ellenségét Benes Eduárdot. Amikor 1942 december fián Londonban megalakult a csehszlovákiai magyar nemzeti tanács, Kaczér Illés elnökölt az ülésen és ő hirdette M azt a határozatot, amely kimondja, hogy a tanács teljes szolidaritást vállal a csehszlovák néppel és elsőrendű feladatának tartja a csehszlovák felszabaditási harc feltételnélküli támogatását. „Meg vagyunk győződve •— szónokolta zsidó fanatizmussal, — hogy ezáltal nemcsak a Csehszlovákiái magyarok magától értetődő kötelességét teljesítjük, hanem egyetértésben járunk el azzal az állásfoglalással, amelynek a becsületesen és valóban demokratikus Magyarországon is uralkod-1 nia kellett. A csehszlovák magyarok örömmel veszik kezükbe a fegyvert, hogy harcoljanak a csehszlovák hadseregben. Becsületbeli kötelességüket teljesitik ezzel, mert minden fegyverképes csehszlovákiai magyarnak a csehszlovák hadseregben van a helye.“ Még megdöbbentőbb, hogy a következő kijelentés is elhangzott Kaczér-Katz Illés szájából: „S mint magyarok, különösen hangsúlyozni akarjuk, hogy a bécsi döntést erőszaknak tartjuk és harcolni akarunk annak teljes eltávolításáért.“ Mindezek azonban érthetőkké válnak, ha még tovább követjük visszafelé az „Ikongo nem hal meg“ szerzőjének életpályáját. Kaczér-Kajz Ililés ugyanis a szatmári gettóból úgy indult neki az életnek, mint akinek a Talmud magyarázata lesz a legfőbb életcélja. A bóheriskolát végzett, Írástudó zsidó ifjú azonban nemsokára átképezte magát magyar íróvá és újságíróvá. Első regénye „Khafrit“ címmel 1916-ban jelent meg, ezt követték 1917-ben „A király aludni akar“ és 1918-ban „A fekete kakas“ cimü regényei. Közben újságíró is lett és Braun Sándor hírhedt, szenzáciöhaj- hászó bulvárlapjának, „A Nap“-nak lett munkatársa. Ebből az időből, mintegy szürke szimpla újságíróra emlékeznek visz- sza Budapesten Kaczér-Katz Illésre, akire semmiféle komoly újságírói munkát nem bíztak, legfeljebb a könyomatosokat ragasztotta le, vagy egy-egy napihirt szerkesztett meg. Amikor Kaczér-Katz a „Vörös Ratoná“-t szerkesztette Egyszerre felvirradt azonban Kaczér- Katz Illés napja, amikor elkövetkezett fajtestvéreinek uralma, a magyar proletárdiktatúra gyászos korszaka. A vörös tavaszon, 1919-ben, mint a „Vörös Katona" szerkesztője tűnt fel. A lapot erősen kommunista szellemben szerkesztette. Egy alkalommal, amikor a képviselöházban nagy vita folyt arról, hogy a Felvidékre benyomult cseheket ki keül-e űzni, vagy hagyni kell őket, az újságírók közül egyedül Ka- czér-Katz Illés pártolta Kun Béla javaslatát, amely a csehek bennhagyását ajánlotta. Kun Béla ekkor neki is támadt a folyosón az újságíróknak, akik Kaczér-Katz Illés kivételével a csehek ellen győzelmesen harcoló magyar katonák további előnyomulását kívánták. Kun Béla minősíthetetlen szavakkal aposztrofálta a nemzeti érzést. Amikor a románok az 1919-es események nyomán Budapest felé közeledtek, Kaczér- Katz JJIiés eltűnt Budapestről, előbb Kolozsvárra, majd Bécsbe, Innen pedig Pozsonyba került. Kolozsváron két színdarabot és egy regényt jelentetett meg. A „Megjött a Messiás“ cimü háromfelvonásós drámát 1921-ben, a „Gélem ember akar lenni" cimü drámai szimbólumot 1922-ben és az „Ezüst fuvola“ cimü regényt 1922- ben. Már csehszlovákiai működésének idejére esik a „Sárkányölö", „Zsuzsanna és a vének“, „Az álomteiepen", „A füst“ és az „Tkongo nem hal meg“ cimü müvek megjelenése. Ennyiben adhattunk pillanatképet Kaczér- Katz Illésről, s azt hisszük, ezekután joggal tesszük fel a kérdést: ki a felelős, hogy ez a könyv ma Magyarországon papirt és kiadót kaphatott? Úgy tudjuk, hogy Kaczér-Katz Illés legközelebbi hozzátartozói ma is Budapesten élnek, ők mozgatták a könyvkiadás ügyét, ez azonban nem menti azok felelősségét, akik a könyv budapesti kiadását megvalósították. Berlin, nov. 5. (MTI) Mint a Német Távirati Iroda értesül, a Szovjetnek a julius 5-én kezdett offenzivája óta szenvedett veszteségeit német részről a következőképpen csoportosítják: Már néhány héttel ezelőtt a Szovjet veszteségei julius 5-től számítva, több mint 2 millió embert tettek ki. Ezeknek mintegy iele, 1 millió katona a harctéren esett el. Azóta azonban súlyosbodott a Szovjet vesztesége és véráldozatát a legutóbbi négy hét alatt mintegy 3 millió emberre növelte. Ebből a számból 1.3 milliót tesz ki az elesettek és 130.000-ret a fogság- baesettek, vagy sebesültek száma. Csupán julius 5-e óta a német csapatok bebizonyit- hatóan 16.244 páncélost lőttek szét. Ehhez járul még több mint 2000 páncéBerlin, nov. 5. (MTI) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda a keleti arcvonal déli szakaszának helyzetéről az alábbiakat jelenti: A bolsevisták november 4-én egész nap harckocsikkal támogatott nagy erőket vetettek harcba a Krim szárazföldi bejáratánál. Ugyanakkor éjszaka megkísérelték a Keres körüli hídfőiket megerősíteni. Kéréstől északra még folynak a rendkívül elkeseredett harcok, a várostól délre azonban a bolsevistákat visszavertük és érzékeny veszteségeket okoztunk nekik. Lendületes ellenlökésekkel a bolsevistáktól visszaszereztünk egy községet. A község romba! itt utcáin százával hevertek a bolsevisták holttestei. A Dnyeper középső folyásánál a bolsevisták ismét nagyobb páncélos erőket vetettek be. Egész nap kíméletlenül lőttük azokat a csapatokat, amelyek a német fegyverek kereszttüzében amugyis érzékeny veszteségeket szenvedtek. Berlin, november 5. (MTI.) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti a keleti hálótér helyzetéről: A németek csütörtökön 118 szovjet harckocsit, az elmúlt két nap alatt pedig 77 szovjet repülőgépet semmisítettek meg. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még a bolsevisták 5 hónapos kényszerof- fenzsvája után is teljes mértékben és a legnagyobb hevességgel tovább tart a felőrlő és megsemmisítő csata, legalább is a déli arevonalszakaszon. A bolsevisták fokozott erővel és sebtében felsorakoztatott erősítések bevetésével, főleg harckocsikkal és tüzérséggel ismét a los, amit a német repülők semmisítettek meg. A Szovjet tényleges páncélosvesztesége azonban még nagyobb, minthogy a fenti számok csak a kétséget kizáróan megfigyelt szétlövéseket tartalmazzák. Többezerre becsülhető azoknak a szovjet páncélosoknak a száma, amelyeket a bolsevisták megsérült állapotban még meg tudtak menteni, de amelyek már nem harcképesek és csak ócskavasként használhatók. A legutóbbi négy hónapban a Szovjet 9539 ágyút vesztett, köztük 218 össz'üzelésü lö- veget, valamint 14.499 géppuskát. Ugyanez idő alatt légiereje 10.225 repülőgépet vesztett, s ezekbői 534 darabot lőttek le a német hadsereg egységei. Zaporozsjetól délre a bolsevisták széles arcvonalon, harckocsikkal támogatott több támadást indítottak. Ezeket a támadásokat azonban a páncéltörő csapatok a tüzérség és a harckocsi erők segítségével visszaverték. E támadási arcvonalon 23 szovjet harckocsit szétlőttünk. Dnyepropetrovszktól délre a bolsevisták szintén nagyobb harckocsi támogatással próbálták szétfeszíteni a német elreteszelö arcvonalat. Noha két helyen sikerült betömtök a német ellenállási vonalakba, ellenlökésekkel visszavertük őket. E harcokban több T-34 mintájú harckocsit szétlőttünk. Kievtől délre visszavertük a bolsevisták több nagy, harckocsi erőkkel támogatott támadását. Kievtől északra teljes ütemben folyik a csata és a harc hevessége óráról- órára fokozódik. Krim-félsziget északi bejáratát rohamozzák. Ugyanakkor folytatták átkelési kísérleteiket a Tamán-félszigetröl, azonban állandóan súlyos veszteségeket szenvednek. A Dnyeper alsó folyásánál a folyam nagy kanyarulatában, de Kiev körül is alig csökkenő erővel továbbtart az elkeseredett küzdelem. A német csapatok ellentámadással vissza tudták verni a bolsevisták Ismételt tömeges áttörési kísérleteit. A középső arcvonalszakaszon a Nyevelj- tó és mocsaras vidéken páncéloscsatákra került sor. E csata még folyamatban van. Valamennyi többi arcvonalszakaszon a nap nyugalomban telt el. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintéset Bt, nyomása. F, v.: Major József. fiz Egyesül! államok szenátusa elutasította azt a javaslatit, hogy a kékét az atlanti bullával megegyezően kozzák létre szenátornak javaslatát; amely indítványozza, hogy az Egyesült Államok részvétele a béke fenntartására irányuló háború utáni rendezésben csak szerződésekre alapuljon. A szenátus végül elfogadott egy javaslatot, hogy az Egyesült Államok egy általános nemzetközi szei-vhez, vagy uj Népszövetség megteremtéséhez csatlakozzék. Amszterdam, november 5. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint Washingtonból jelentik, az EgyesüU Államok szenátusa 17 szavazattal 15 ellenében elutasította az egyik szenátornak azt a javaslatát, amely indítványozza, hogy a békét az atlanti bullával megegyezően hozzák létre. A szenátus továbbá 50 szavazattal 28 ellenében elutasította Chapman Revelcombs miniszter, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter cs Luk ár, s Béla tárcanélküli miniszter. A költségvetést Hussov- szky Lajos előadó ismertette. A miniszterelnökségi tárcához több képviselő felszólalt. Kállay Miklós miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra, majd a bizottság a miniszterelnökségi tárca költségvetését elfogadta. Ezutá.n a kisebb tárcák költségvetésének tárgyalására tértek át. A felszólalásokra Kállay Miklós miniszterelnök és Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter vá,- laszolt, majd a bizottság ezeknek a tárcáknak a költségvetését is elfogadta. A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyonul,: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Százezer olasz katona vesztette életét az északafrikai és oroszországi harcokban Zürich, november 5. (MTI.) A Svájci Távirati Iroda, chiassoi híradása szerint hivatalosan jelentik, hogy a görögországi, az északafrikai és az oroszországi hadjáratokban 100.000 olasz katona vesztette életét. Elfogadta a képviselőház pénzügyi bizottsága a miniszter- elnökségi tárca költségvetését Budapest, november 5. (MTI) A kép- víselöház pénzügyi bizottsága pénteken délután 5 órakor Szabó Gusztáv elnöklésével ülést tartott és a miniszterelnökségi, valamint a nemzetvédelmi és propagandaminisztérium költségvetését tárgyalta. A kormány részéről jelen voltak Kállay Miklós miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos pénzügyŐrárói-érára fokozódik a Kievtől északra dőlő csata hevessége Tovább fart a déli arcvonalszakasion a felőrlő és megsemmisítő csata / Hárommillió embert vesztett a Szovjet a nyárs offenzíva megindulása óta
