Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-30 / 271. szám
KtutiUjskg 4 n»4S. NOVEMBER 30. Jubileumi ünnepséget rendezett Budapesten a legényegyletekbe tömörült katolikus kereskedő- és iparosifjuság Roiping Adolf mozgalma diadalmaskodott Marx vele egyidőben indult szociáldemokráciája felett Budapest, november 29. (MOT) A Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége és az Országos Központi Katolikus Legényegylet szombaton és vasárnap Budapesten jubileumi ünnepséget rendezett, amelyre a keresztény kereskedö- és iparosifjuság hatalmas tömegben vonult fel. Szombaton este a Magyar Művelődés Házában díszelőadás volt, amelyen Bálint József dr. országgyűlési képviselő megnyitó beszédet, Pintér József országos ügyvezető elnök pedig ünnepi beszédet mondott. Vasárnap este a P€kti Vigadóban ültek össze a diszgyülés résztvevői és itt a kormány több tagja, igy Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter és Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter is jelen volt. A diszgyülésen Mcszlényi Zoltán dr. püspök mondott megnyitóbeszédet, majd Székely József az erdélyi és több más kiküldött a többi országrészek legényegyleteinek üdvözletét tolmácsolta. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólalt fel. Beszéde elején a katolikus legényegyletmozgalom történetével foglalkozott, amely ezelőtt körülbelül száz esztendővel együtt indult meg Marx Károly szociáldemokrata mozgalma val. — Immár egy évszázad távlatából tekinthetünk vissza a két mozgalomra és azok eredményeire — mondotta a miniszter — és tárgyilagosan megáliapithatjuk azt, hogy Marx szociáldemokráciája sok-helyen politikai sikereket ért el ugyan, de megállapíthat jitk azt-is, hogy sehol lelki megnyugvást végleges megbékélést és boldogulást nem tudott hozni. Ezzel szemben Kolping Adolfnak, ennek az egyszerű suszterinasból lett katolikus papnak a mozgalma sokkal nagyobb erkölcsi diadalt aratott. Felébresztette az emberekben a felebaráli szeretet szunnyadó érzését és a munka megbecsülését. Ma a társadalom és az államhatalom felismerte ennek a mozgalomnak az igazát és minden erővel arra törekszik, hogy a vallásos és gyakorlati életre való nevelésnek ezt a gyönyörű összekapcsolódását minél hamarabb, minél erőteljesebben megvalósítsa. — Egyik legsürgősebb ' feladatunkat képes* —■ mondotta a továbbiakban a miniszter — az iparostanonckérdés megoldása és olyan tanoncotthon hálózat kiépítése, amelyben Magyarország ezer és ezer kézműves iparos tononca ma yá rátalál és amelyben magábaszichatja a hazaszeretetnek és az iparoskötélességeknek alkotó elemeit. Az a szándékunk, hogy ezekkel a tanoneotthonok- kal kapcsolatos iskolákba és mintamühe- lyekbe min len kézmüiparos egy bizonyos időre bevonuljon, hogy ott megfelelő környezetben valláserkölcsi nevelésben készülhessen hivatására. Hangoztatta a miniszter, hogy ma elsőrendű feladat az Iparosok megélhetésének, munkalehetőségének és tényleges szükségeinek biztosítósa, ezen felül biztosítása annak, hogy amikor az iparos kezéből kiesik a szerszám, akkor lisztes öregség elé nézhessen. — Ezt tartom egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatomnak mondotta a miniszter. — A háború rendszerint nagy lökése ad az ipar fejlőd senek. A technika állandóan halad. Uj eszközök, munkamódszerek látnak napvilágot. Lehet, ismét eljön az idő, amikor a kézmüiparos társadalom egyes munkaterületei veszélyeztetve lesznek, de ha a gazdasági .életben a keresztény igazságossúg elveit követjük, akkor u technika sohasem fogja legyőzni az embert, hanem az ember fogja szolgálatába állítani a technikát. Az iparügyi miniszter után Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter mondott beszédet. — A háború, minden idők és minden háborúk .e legborzalmasábbikrr mondói ta többek között — az elkövetkező idősben bontakozik ki a maga döbbenetes totalitásában és ez a totális viaskodás kihatása ti magyarság belső életére és belső viszonyaira ugyancsak az elkövetkaz időkben fog jelentkezni. —— Az idők rostája ■. .-igeitek törvényszerűséggel hullat ja ki ’zokni a népeket és nemzeteken akik a na-tg k'-izér' »jei, írben gyengeséget, kiesi• " ,s b ti írUPrmságot tanúsítanak-. "Toha ebben a háborúban a fölényes anyagi erőknek, mérhetetlen nyersanyagtartalékoknak és gigantikus f“gyve- reknek scha nem látott alkalmazása folyik, mégis azt . kell látnunk, hogy megmaradni és felülkerekedni az a nemzet fog, amelyben főbb n lélej;, több az erkölcs, a hit. több a bizalom, egyszóval több az a szellemi, erkölcsi tartalom, amelyet együttvéve krisztusi értéliek rendszerének lehet nevezni. Ezért kell hinni a magyarság jövendőjében, amely szellemi, erkölcsi javakban ezer esztendőn keresztül bővelkedett és ma sincs hijján azoknak. — Ma ebben a küzdelőriben eredményes helytállásra van szükség. A belső front helyt állása azonban nemcsak a lelki erő bírásán alapszik, hanem arra is szükség van, hogy a magyar állam igazságos törvényeken nyugodjék és a társadalmi rend megfeleljen a szociális igazságnak. Tudjuk, hogy igen sok társadalmi viszálykodás gyötri a magyar társadalmat. Gazdasági életünk sok sebből vérzik s a szociális helyzet telén is vannak tennivalók. Az élet és a társadalmi rend fundamentuma az egyenlőség az emberi méltóságban és az összes jogokban. Az Ur Isten egyenlőknek teremtett bennünket az összes embereknek kijáró alapvető jogok tekintetében, de különbözőeknek egyéni kvalitások tekintetében. — Nincs alacsonyrendü és magasrendü foglalkozás és hivatás a társadalomban, csak alacsonyrendü és magasrendü emberek vannak. Korunk uralkodó jelszava, a szociális gondolat és napjaink legnagyobb problémája, amelynek rendezetlensége bizonyos mértékig a mai világkrizis Oka is volt, hogy miként, milyen elvek alapján építsük fel a modern társadalmat. A kivezető ut tekintetében még talán nagyobb a zűrzavar az emberek fejében, mint azt józan ésszel elképzelni lehetne. — A katolikus legényegyletek rámutatnak és ráhelyezkednek a kivezető útra és ez nem a marxizmus, nem az osztályharc és nem az osztálygyülölet, hanem a Hegyi Beszéd örök princípiumának világossága, amelynél tökéletesebb, szociálisabb program nem létezik a; földön. Antal István nagyhatású beszéde után <* diszgyülés hódolótáviratot intézett a Kormányzó XJrhoz és Serédi Juszt inián bíboros hercegprímáshoz. Mit Jelent a Tito név? Eredményesen folyik a küzdelem Horvátországiján a partizánok eilen Zágráb, november 29. (MTI.) A volt Jugoszlávia területén a csetnikek mellett romboló munkát kifejtő másik alakulat is van, az úgynevezett Tito-féle partizán társaság. Ez minden kétséget kizáróan kommunista alapon működik. A Tito-név körül azonban homály lappang mind Hoivátotszágban, mind pedig- Szerbiában. A legilletékesebbeken kívül alig akad valaki, aki bizonyosan tudná, hogy a Tito-név mögött ki rejtőzik. A nép körében személyek tartják Ti tot, aki tábornok és maga irányítja csapatait. Mások azt suttogják, hogy ez csak titkos álnév, amely mögött Josip Bros, jugoszláv kommunista rejtőzik. Most a zágrábi utcákon falragaszok jelentek meg, amelyeknek TITO kezdőbetűi felvilágosítják a horvát népet, hogy á Tito kommunistaszervezet kezdőbetűiből alkotott szó teljes neve Tajna Internadona Terroristiska Organizacia, ami magyarra fordítva ezt jelenti: titkos nemzetközi terrorszervezet. Zágráb, november 29. (MTI.) A horvát lapok ismét újabb sikeres támadásokról számolnak be a partizánok ellen. A Glima, Trâvni k, Tuzla, Bjelovár, Goszpio, Iíarolo- vác, Varasd és Kutin» körüli harcokban 180 partizán esett el, sokan fogságba kerültek. A német és a horvát csapatok nagy zsákmányra tettek szert. Donji La pácnál például 600 puskát, 400.000 töltönyt és két vagon élelmiszert zsákmányoltak. A fegyverek többnyire olasz eredetnek. A tisztogatást a dalmát szigeteken is folytatják. „A magyar munkás főbbé nem lesz kapható erőinek e't saját nemzeti érdekein k álló célokért! Nagysikerű munkcsünnepéfyt rendeietf Kolozsváron a Hivotossiervezef és a Munkásfőiskola Kolozsvár, november 29. A Hivatásszervezet kolozsvári tagozata a Munkásföiskoíával együttesen vasárnap délután 5 órai kezdettel nagy műsoros munkásünnepélyt rendezett a Mátyás Király Diákházban. Az ünnepséget, amelyen a Munkásfő iskola tanulmányi bizottságának vezetője, Kovrig Béla dr. egyetemi tanár is megjelent, népes közönség előtt a Bástya dalárda nyitotta meg, a „Himnusz“ eléneklésével. A Magyar Szociális Népmozgalóm jelvényével, a hármas kalapáccsal körített cimerpajzsos, nemzeti zász ódiszes emelvényen ezután Zccba Rezső villanyszerelő, a Munkásfőiskola hallgatója mondotta el bevezető beszédét. — A munkásság híven teljesiti a reá rótt feladatot abban a most folyó gigantikus küzdelemben, amelyben a magyar nemzet is résztvesz — mondotta a szónok. Hangoztatta, hogy a magyar munkás többé nem lesz kapható erőinek «4tékozlására a saját nemzeti érdekein kívül álló célokért. Erről a soraikból kiképzett vezetők gondoskodnak, akik a munkás- és népfőiskoláknak köszönhetik a felelősség teljes szerepükhöz szükséges tudás elsajátítását. Ezek a szociális Magyarország megteremtésén fáradozó intézmények már '*’50.000 falu vezetőt képeztek ki. A műsor első számaként Hajdú Németh Lajos kisgazda, a Hivatásszeívezet agrár- csoportjának dunántúli titkára a parasztság és a munkásréteg kapcsolatait ismertette. A falu népét képviselő csizmás, bársonyruhás, ezüstkalászos magyar gazda meglepő szónoki készséggé' és éleslátással mutatott rá szabad előadásában azokra a természetes kapcsolatokra, melyek a magyar föld két népi rétegét összefogják. Vázolta a falvak kezdetleges ipari e'eméböl nemzetéltető erővé hatalmasodott gyári munkásság kifejlődését. — Volt idő, amikor hamis jelszavakkal, tőlünk idegen elemek szét akartak választani és szembeállítani egymással, hatalmi tébolyuk megvalósítására bennünk keresve eszközt, — hangoztatta, —- de ez többé nem fog sikerülni. A magunk bőrén éreztük mire vezet az efféle kísérlet. A szervezeti magyar munkás és a dolgozó »araszt testvéri kézfogása minden mesterkélt „népfront“ kialakítási törekvést megakadályoz a jövőben. Húsz népfőiskolánkban erősítik a szent magyar célok szolgálatára szükséges nemzeti öntudatot, ami a biztos győzelemhez vezet. Hajdú Németh Lajos zajos tetszéssel fogadott beszéde után Vass Magda tanuló szavalta el hatásosan néhány, nemzeti érzést és hitet sugárzó versét. Nagy sikert aratott a KMTE gyermek- tornászainak leány- és fiucsoportja, a bemutatott újszerű korong-, evezős-, karikás- és tüzesbuzogányos gyakorlataival. A Kárpáthy Emil iskolaigazgató vezénylésével szereplő Bástya-dalárda, Halmos László összeállításában, kitűnő népdalegyveleggel szórakoztatta a hallgatóságot, majd N.viró' József, a kiváló erdélyi iró olvasta fel egyik nemesveretü elbeszélését. Végül a Hivatásszervezet országos titkára, Aida István fejtegette tartalmas beszédben’ a magyarság és munkástömegeink örök kérdéseit, beszédében különösen a fegyveres harccal párhuzamosan folyó belső arcvona! felelősségteljes küzdelmére hívta fel a figyelmet. Ebben a küzdelemben az öntudatos magyar munkásságra hárul a legnehezebb feladat. Mint az ország termelőrétege, ez a tömeg látja ei nemcsak hadseregünk utánpótlását, hanem a belső rend biztosítására az ország népének nélkülözhetetlen fogyasztási szükségleteiről is gondoskodik. Sppén ezért szükséges a munkásság é'ére minél több „kiművelt emberfő", a Széchenyi elgondolása szerint. Ez az ut vezet a magyarság boldog jövőjét biztosító ősz tály nélk üüi társa dalomhoz. A mindvégig érdekkeltő előadást a „Szóról“ eléneklésével a Bástya-dalárda zárta be. „II cserkészetben megújul a lovagiasság szelleme!“ — hangoztatta Ravasz László püspök az országos cserkésznagytanács ülésén Budapest, november 29. (MOT.) Az országos cserkész nagytanács vasárnap tartotta jszévi rendes ülését. Fáy István elnöki megnyitója után Ravasz László református püspök mondott beszédet. — A cserkészet nem kötelező — mondotta többek között. — Lényegében nem is lehet az. Ebből az következik, hogy ennél a kérdésnél > a döntő tényező, a. kiválasztás. A cserkész nem a tömegtermelésre néz, hanem a minőségre. A cserkészetben megújul a> lovagiasság szelleme. A cserkész a XX. század lovagja. Ezután Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát emelkedett szólásra. —, A cserkészmozgalom összetartó ereje —- mondotta többek között — nem a külső drill, hanem az eszme lélekbemarkoló ereje. Célja a közösségalkotó uj társadalmi eszmény életrehivása. Ezután egy munkáscserkész szólott a munkáscserkészeknek a gyárakban elért sikereiről és eredményeiről, majd kisbar- naki Farkas Ferenc országos főcserkész bejelentette, hogy a Kormányzó Ur, a cserkészmozgalom legfőbb védnökének névnapját azzal ünnepük meg, hogy egy regős- biállitéwt rendeznek és a cserkészek összegyűlt filléreiből Tiszaborkuton megvásárolt két házat átadják két sokgyermekes székely családnak. Egy távolabbi vágya a magyar cserkészeknek, hogy Teleki Pál szn- lővármegyéjében, Szatmármegyében egy falut létesítsenek, ahol a jegyzőtől és a bírótól kezdve, minden elöljáró cserkész legyen. Végül bejelentette, hogy a Kormányzó Ur engedélyével a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes emlékére Horthy István emlékérmet alapítanak. Ezt a jelvényt azok a cserkészek kapják, akik a mozgalom keretében a kereszténység és a magyarság érdekében kiemelkedő munkát végeztek. XII. Piu4 pípw nem neve* ti î ti ţnlvt» bíborosok al Róma, november 29. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Cremonesi biboros halála •ml a bíborosok létszámában mutatkozó hiány 27-re emelkedett. Vatikáni körök szerint uj kinevezések ezidöszerini nem jöhetnek szóba. Hetven kilométert gyalogolt egv 90 éves öregember, hogy kiverekedhesse magát Dés, november 29. Egyik szamosmentt járásbíróság előtt pergett le az alábbi jóízű történet: Idős bácsika kerül a biró ur elé vádlottként. Piros-pozsgás fehérhaju gazdaember. Bajuszát sodorintja, szemei élénken csillognak. Egy szamosmenti korcsmában mulatozott, a mulatozás hevében összetörte az ablakokat, a kezébe került üvegeket, miközben a mai nemzedék előtt már alig ismert régi nótát éncfeeltí „Isaszegnél íssifiagfós a* éji, Gomdolsz-e án roám még:?** A korcsmáros 172 pengő kártérítést kívánt s ezenkívül 100 pengő fájdalomdijat, mert a bácsika dalolás és ivás közben amikor csendre intette, egy füles söröspohárral úgy fejbevágta, hogy 4 napig meg se tudta mozdítani feldagadt fejét. — Hát mi tagadás, igy volt —• mondja a bácsika — az ember néha kirúg. __De nem értem, — mondja a bíró wr, —• miért a csodában gyalogol el maga 30 kilométerre egy messzi faluba, hiszen oil bon a falujába is van korcsma. __ Azért — magyarázza a bácsika, — mert ott abba a messzi faluban nem látnak meg az unokák ... Egyébként a nagyobb leányom, az Eszter a Mezőségen van férjnél, van úgy, hogy néha hetenként kétszer is meglátogatom, az pedig jövet-menet megvan vagy 88 kilométer. __ Bácsi most hány éves? __ 91, vagy 93, nem vagyok biztos benne, de kilencven, az aztán elmúltam. Általános álmélkodás a tárgyalóteremben ... Bácsi megfizeti a kárt és még 5 pengő borravalót is ad a korcsmárosnak, aki nd- variasan hajlong* — Legyen máskor Is szerencsém, kérem. — Hát majd úgy karácsony fele — mondja a gazda, — szeretem a szép téti sétákat .
